Pesti Napló, 1921. február (72. évfolyam, 25–47. szám)
1921-02-23 / 43. szám
Baltazár püspök nyilatkozik az ellene intézett támadásokról A közszabadságok visszaállítása — Szigorú Ítéletek a református egyházi bíróság ülésén (Saját tudósítónktól.) Egy hírlap ,,Baltazár amerikai pénzzel jutalmazza elvbarátait" címmel azt írta a debreceni református püspökről, hogy a református egyház és a református iskolák alkalmazottai részére Amerikából érkezett pénzt kortescélokra használta fel, a saját embereit jutalmazza meg belőle, míg azok a régi papok és tanárok, akik a többi keresztyén egyházzal" Való együttműködés -f mivei, egy fillért sem kaptak belőle. A Pesti Napló munkatársa fölkereste a főpapot, — aki mint ,a református konventi bíróság ítélőtagja, egyhíszerint a fővárosban tartózkodik, —hogy politikai,' társadalmi és' egyházi programmjára vonatkozóan megkérdezze. Baltazár Dezső közvetlen a konventi bíróság ülése után fogadta munkatársunkat, akinek a következőket mondta: — Nem olvastam azt az újsághírt Olyankor,amikor valami nagyobb tervem kiépítésén dolgozom, nem szoktam újságot olvasni, mert el akarom kerülni, hogy ilyncs vagy dicséret bármilyen irányban is befolyásoljon. Most hallom, hogy némelyekaz amerikai pénz szétosztásával nincsenek megelégedve, de erről nem tehetek. Amerikából egyelőre 1-10.OOO korona érkezett hozzám, hogy belátásom és tetszésem szerint osszam szét. Szét is osztottam a református főgimnázium, felsőleányiskola, tanítóképző, tanítónőképzőintézeti és polgári iskolai tanárok között, valamint az özvegy papnők és nyugalmazott lelkészek és a református egyház hivatalnokai között, akik az állami ellátás kedvezményeit nem élvezik. Nőtlen tanároknak 700 koronát juttattam, nőseknek 1400 koronát és a gyermekek számához képest többet. Természetesen a kurzus olyan híveit, akik ügyesen elhelyezkedtek és megtalálták számításukat a kurzusnak végzett munkájukért, nem vehettem figyelembe, hiszen a pénzt Amerikából a nyomorgó református testvérek segélyezésére küldték. — Az a kósza hír sem lep meg, hogy a bécsi bolsevikiektől pénzt kapok a Tiszántúl forradalmasítására. Erre tulajdonképpen válaszolni sem érdemes, de annyit kénytelen vagyok megjegyezni, hogy a forradalmak ellen, a történelmi Magyarország érdekében, kevesen exponálták ..az, utóbbi X X xxxxxxxxxxxxx X X xxxxxxxxxxxxx X X xxxxxxxxxxxxx X X xxxxxxxxxxxxx X X xxxxxxxxxxxxx X X xxxxxxxxxxxxx X X xxxxxxxxxxxxx X X xxxxxxxxxxxxx — Politikai programmomat részletesen kifejtettem már: a hanyatlást "meg kell állítanunk a mélység fenekére jutás előtt és a félretört energiák egyenesre hozásával meg kell adni az országnak" a magasba erüedő erőt. Vissza kell állítani az egyesülti jogot, gyülekezési jogot és a sajtószabadságot. Addig, amíg a közszabadságokat helyre nem állítják és a reakciót meg nem szüntetik Magyarországon, nem lesz rend és nem lehet fejlődés. A mai politikából, nemzetgyűlésből, egyáltalán a közéletből a legértékesebb elemeket közösítették ki. Konszolidációról álmodni sem lehet addig, amíg a ma háttérbe szorított elemek a politikai élet sáncain kívül vannak. És nem csak én gondolkozom így. A református magyarságnak, amely soha sem volt reakcionáriuis, nagy többsége ma is a liberalizmus elve alapján áll, ma sem folytat zsidóellenes politikát, de katolikus-ellenest sem, mert nem a további felfordulást, hanem a kiengesztelődést, békét, egyetértést, krisztust fele- ., baráti szeretetet tekinti a kibontakozás feltételei- nek. — Sajnos, a kiengesztelődés még a református egyházban sem általános, — mondja elborulva a kemény, magyar arcú főpap — ma egész nap ítéleteket hirdettünk ki a konventi bíróság ülésén. Én mindenkit igyekeztem menteni, aki a kommünstett Istenét, hitét és hazáját nem tagadta meg. Az ítéletek azonban szigorúak voltak: egy tanárt és több tanítót állásvesztésre ítélt a bíróság. Az egyik elmozdított tanférfiú Müller Dezső csurgói tanár érdekében Benedek Sándor, Darányi Ignác és magam különvéleményt fogunk benyújtani, mert felfogásunk szerint a fölhozott és beigazolt vádak alapján különösen ma, a kiengesztelődés jelszava korában, nem kellett okvetlenül megfosztanunk állásától. Általában — véleményem szerint— azeddigi ítéleteket revideálni kell és remélem is, hoffft revideálni fogják időkben ugy magukat, mint én. x x x x x 2 Péntek Tíz mázsa ezen helyett — két pofon Hogyan büntetik a türelmetlen megrendelőt (Saját tudósítónktól,) Orosz Péter va kereskedő még 1919 novemberében tíz mázsa szenet rendelt a Keresztény Kereskedelmi és Behozatali Társaság című vállalatnál. A megrendelésnél mindjárt befizette a szén árát is, amivel szemben megígérték neki, hogy a szenet néhány napon belül megkapja. Orosz jó ideig várt a szénre, de hiába, erre többször felment a vállalat irodájába, hogy a szállítást megsiergetse, de csak annyit tudott elérni, hogy a házhoz szállítás költségei fejében lefizettettek vele még egy néhány száz koronát, szenet azonban ekkor sem szállítottak. Ilyen módon lassan elmúlt az egész tél, sőt utána a nyár is és a vaskereskedő még mindig nem kapott szenet. A múlt év decemberében, tehát tizenháromhónappal a megrendelés után, végül újból felment a Keresztény Kereskedelmi és Behozatali Társaság irodájába és ezúttal már meglehetős ingerült hangon kérte, hogy szállítsák neki a megrendelt szenet. A vállalat igazgatója, Román János ezen annyira felingerült, hogy rátámdt a „türelmetlen" megrendelőre, jobbról-balról pofonvágta és fejbe üitte. * Grosz Péter védekezett a támadás ellen, miközben ő is megütötte az igazgatót, majd elmenekült az irodából. Grosz rögtön feljelentést tett támadója ellen a budapesti királyi büntetőjárásbíróságon, becsületsértés és könnyű testi »érte« címén. Az ügyet ma délelőtt tárgyalták a járásbíróságon, dr. Csépay József járásbíró előtt. Román János igazgató a tárgyaláson azzal védekezett, hogy Grosz sértő hangon rekhimista az elmaradt szenet és ezen ő nagyon felingerült. Egyúttal viszonvádat emelt ellene becsületsértés" címén, miután Grosz szintén arculütötte őt. A bíróság Rolllán János igazgatót bűnösnek mondotta ki becsületsértés vétségében és ezért 2000 korona pénzbűittjére ítélte; bűnösnek mondotta ki a bíróság Grosz Pétert is, ugyancsak becsületsértés vétségében, ő rá azon olyan büntetést nem rótt ki, miután az elszenvedett sértést erős felindulásában, közvetlenül az inzultus után torolta meg. Az ítéletben a felek megnyugodtak ez, így ez jogerős. PESTI NAPLonyfy 1921. február 18. A szocialista internacionálé föltámasztása Kedden megnyitották Bécsben a nemzetközi szocialista konferenciát Bécs, február 22. (A Pesti Napló tudósítójától.) A berni szocialista konferencia határozatának megfelelően azok a szocialista szervezetek, amelyek nem helyezkedtek a harmadik internacionálé álláspontjára, nemzetközi konferenciára ültek öszsze, hogy megkíséreljék a különböző szocialista frakciók között fölmerült ellentétek kiegyenlítését és az egységes szocialista internacionálé föltámasztását. Az értekezleten képviselve vannak az ententeállamok szocialistái is, akik a legyőzött országokból való elvtársakkal a legbarátságosabban tárgyalnak és társalognak. A különböző országokból nemcsak a mérsékelt szocialisták, hanem a radikális frakciók képviselői is eljöttek és csak a kommunisták hiányzanak. Képviselve látjuk itt a legtöbb államot, így Németországot, Németausztriát, Franciaországot, Angliát, Jugoszláviát, Lettországot, Oroszországot, Svájcot, Csehország németjeit és a Poale Ziont (zsidó államot). Hivatalosan nincsen képviselve Olaszország, ellenben elküldötte képviselőit Románia, Bukovina, Erdély, Lengyelország, Cseh-Szlovákia, Magyarország és Bulgária, ezeknek beengedéséről és részvételéről azonban egy előértekezlet fog határozni. Az elnöki székben a következők ülnek: Adler Frigyes (Ausztria), Grimm (Svájc), Ledebour (Németország), Longuet (Franciaország) és Wallhead (Anglia). Az ismert szocialista vezérek közül itt vannak Németország képviseletében Krispin, Dittmann, Henke, Hilfecring, Zietz Lujza, Franciaország részéről Bracke, Saure, Jeann Longuet, Mistral, Renaudol, az angol Independent Labour Party képviseletében Buxton, Hudson, Riley, Shinutell, Jugoszlávia részéről Korán és Kristin, Bornemissza Horvátországból, Topalovics, Lapcsevics, Gjurics és Juksics Szerbiából. Lettország képviseletében Kalnin és Wilcsin, Románia részéről Voinea Óromániából, Gregorovics Bukovinából és dr. Roman Erdélyből. Chegból: Brojdor,a, Dalin, ilarto, Rein-Abramovics a mensevikiek részéről, Gogobehdek Helen, Lundberg és Schreiber a szélsőbaloldali szocialisták részéről. Svájcból Graber, Naíne, Nops, Schmidt és Vogel, Csehországból: Tschermak, Cech, Hillebrandt és Schaefer. Az emelvényt vörös posztó borítja. Longuet elnök nyitja meg az ülést és átadja a szót Adler Frigyesnek. Adler Frigyes üdvözli a megjelenteket és vázolja a konferencia céljait. A tanácskozás feladata megkísérelni az internacionálé helyreállítását és a II. és III. internacionálé közötti megegyezés megteremtését. Longuet francia nyelven tolmácsolta Adler szavait és hozzáfűzte, hogy az internacionalet oly értelemben kell helyreállítani, amint azt Marx, Bebel és Adler Viktor elképzelték. Egyben külön üdvözölte a szerb szocialisták képviselőit, akik 1914-ben elsőnek járultak hozzá az új internacionale kialakulásához. Topalovics szerb delegátus megköszönte az üdvözlőt és köszönetét fejezte ki Bécs városa iránt, amely a konferenciának helyet adott. Ezután Reumann polgármester Bécs városa nevében üdvözölte a konferenciát. Utána három bizottságot jelöltek ki, egyet a mandátumok felülvizsgálására, egyet a buszoázia és az imperializmus elleni harc megszervezésére és egyet az internacionálé helyreállításával összefüggő kérdések megtárgyalására. A konferencia legközelebbi tanácskozását holnap délelőtt tartja, amikor Wallhead tart előadást „Imperializmus és szociális forradalom" címen. Megbüntetik a Nemzeti Mozgó vállalkozóit Engedély nélkül folytatják az építési munkálatokat (Saját tudósítónktól.) A Nemzeti Mozgó ügye csak nem akar a napirendről lekerülni. Mint ismeretes, az építési engedélyt sem az építési bizottság, sem a tanács nem adta meg és az engedély ügye így a Közmunka Tanácshoz kerül. A Közmunka Tanácsnál sem számíthat valami kedvező elbírálásra a két vállalkozó mert Zselinszky Szilárd, a Közmunka Tanács elnöke az építési bizottság ülésén már nyilatkozott, mégpedig a mozi engedélyezése ellen. Álláspontját nagyobb beszéd kíséretében még a közgyűlésen is megismételte, kijelentette, hogy minden lakóháznak a legmesszebbmenő kedvezményeket fogja engedélyezni, de az az álláspontja, hogy a kevés építési anyagot semmiféle új mulatóhelyre elpazarolni nem szabad. Ezt az álláspontját minden körülmények között érvényesíteni akarja. Ilyen viszonyok között sokaknak feltűnt, hogy a Nemzeti Mozgó, támaszkodva az eddigi pártfogóira, a tilalmakat egyáltalában nem veszi figyelembe és nyugodtan tovább építkezik a Nemzeti Színház telkén. A Középítési Bizottság tagjait nagyon kellemetlenül érintette kimondott szavuknak ez a nagymérvű negligálása és ezért komoly lépésre szánták el magukat. Minden valószínűség szerint a legközelebbi közgyűlésen napirend előtti felszólalásban a bizottság egyik tagja szóvá fogja tenni ezt az anomáliát. Bejelenti, hogy a Nemzeti Mozgó Részvénytársaság tulajdonképpen megsértette az építési szabályrendeletet azzal, hogy engedély nélkül hozzáfogott az építkezési munkálatokhoz, sőt az építési engedély egyenesmegírá kmadása után is tovább dolgoztat a Nemzeti Színház telkén. A bizottság tagja követeln, fogja a Nemzeti Mozgó Részvénytársaság szigori megbüntetését. Az építési engedélyt a bizottság tagjainak felfogása szerint ma már semmi körülmények között sem lehet megadni. Az Építési Bizottság elsőfokon, a Tanács második fokon, a Közmunkák Tanácsa pedig harmadik fokon fogja megtagadn az építési engedélyt. A vállalkozóknak az volt a tervük, hogy a belügyminiszterhez appellálnak ilyen viszonyok között azonban ez szinte lehetetlen. A főváros autonómiáját semmi esetre sem sérthetik meg annyira, hogy jogait ennyire negligálják. Különben is a kultuszminiszter csupán mozira adott engedélyt s magától értetően nem garantálhatta az építési engedély meradásit, amely teljesen az ő hatáskörén kívül esik. A kultuszminisztérium presztízsén nem esik sérelem, ha s további lépéseknél az egyik fórum a hozzájárulását megtagadja. A vállalkozóknak ezzel a..körül mi.'nnyel számolniok kellett. A közgyűlésen ebzen az Ügyben minleni vszlóssznűség szerint dr. Kazay László biotíp tl fog felszólalni, aki a Középítési észtászaág tagja , ő volt ugyanis az első. al.i ind:.-. .t főváros foglaljon állást az elten, hogy a .-Y.- .ert Szinház telkén mozi épülhessen.