Pesti Napló, 1921. február (72. évfolyam, 25–47. szám)

1921-02-23 / 43. szám

­ Baltazár püspök nyilatkozik az ellene intézett támadásokról A közszabadságok visszaállítása — Szigorú Ítéletek a református egyházi bíróság ülésén (Saját tudósítónktól.) Egy hírlap ,,Balt­azár amerikai pénzzel jutalmazza elvbarátait" címmel azt írta a debreceni református püspökről, hogy a református egyház és a református iskolák al­kalmazottai részére Amerikából érkezett pénzt kortescélokra használta fel, a saját embereit ju­talmazza meg belőle, míg azok a régi papok és tanárok, akik a többi keresztyén egyházzal" Való­ együttmű­ködés -f mivei, egy fillért sem kaptak belőle. A Pesti Napló munkatársa fölkereste a fő­papot, — aki mint ,a református konventi bíróság ítélőtagja, egyh­íszerint a fővárosban tartózkodik, —­hogy politikai,' tá­rsadalmi és' egyházi programm­jára vonatkozóan megkérdezze. Baltazár Dezső közvetlen a konventi­ bíróság ülése után fogadta munkatársunkat, akinek a következőket mondta: — Nem olvastam azt­ az újsághírt Olyankor,­­amikor valami n­agyobb tervem kiépítésén dolgo­zom, nem­ szokt­am­ újságot olvasni, mert el aka­rom kerülni, hogy ilyncs vagy dicséret bármilyen irányban is befolyásoljon. Most hallom, hogy né­melyek­­az amerikai pénz szétosztásával nincsenek megelégedve, de er­ről nem tehetek. Amerikából egyelőre 1-10.OOO korona érkezett hozzám, hogy belátásom és tetszésem szerint osszam szét. Szét is osztottam a református főgimnázium, felsőleány­iskola, tanítóképző, tanítónőképzőintézeti és polgári iskolai tanárok között, valamint­ az özvegy pap­nők és nyugalmazott lelkészek és a református egyház hivatalnokai között, akik az állami ellátás kedvezményeit nem élvezik. Nőtlen tanároknak 700 koronát juttattam, nőseknek 1400 koronát és a gyermekek számához képest többet. Természe­tesen a kurzus olyan híveit, aki­k ügyesen elhelyez­kedtek és megtalálták számításukat a kurzusnak végzett munkájukért, nem vehettem figyelembe, hiszen a pénzt Amerikából a nyomorgó református testvérek segélyezésére küldték. — Az a kósza hír sem lep meg, hogy a bécsi bolsevikiektől pénzt kapok a Tiszántúl forradal­masítására. Erre tulajdonképpen válaszolni sem érdemes, de annyit kénytelen vagyok megjegyezni, hogy a forradalmak ellen, a történelmi Magyar­ország érdekében, kevesen exponálták ..az, utóbbi X X xxxxxxxxxxxxx X X xxxxxxxxxxxxx X X xxxxxxxxxxxxx X X xxxxxxxxxxxxx X X xxxxxxxxxxxxx X X xx­xxxxxxxxxxx X X xxxxxxxxxxxxx X X xxxxxxxxxxxxx — Politikai program­momat részletesen kifej­tettem­ már: a hanyatlást "meg kell állítanun­k a mélység fenekére jutás előtt és a félretört ener­giák egyenesre hozásával meg kell adni az or­szágnak" a magasba erüedő erőt. Vissza kell állí­tani az egyesül­ti jogot, gyülekezési jogot és a sajtószabadságot. Addig, amíg a közszabadságokat helyre nem állítják és a reakciót meg nem szün­tetik Magyarországon, nem lesz rend és nem lehet fejlődés. A mai politikából, nemzetgyűlésből, egy­általán a közéletből a legértékesebb elemeket kö­zösítették ki. Konszolidációról álmodni sem lehet addig, amíg a ma háttérbe szorított elemek a po­litikai élet sáncain kívül vannak. És nem csak én gondolkozom így. A református magyarságnak, amely soha sem volt reakcionáriuis, nagy többsége ma is a liberalizmus elve alapján áll, ma sem folytat zsidóellenes politikát, de katolikus-ellenest sem, mert nem a további felfordulást, hanem a kiengesztelődést, békét, egyetértést, krisztust fele- ., baráti szeretetet tekinti a kibontakozás feltételei-­ nek. — Sajnos, a kiengesztelődés még a reformá­tus egyházban sem általános, — mondja elborulva a kemény, magyar arcú főpap — ma egész nap ítéleteket hirdettünk ki a konventi bíróság ülésén. Én mindenkit igyekeztem menteni, aki a kommün­­stett Istenét, hitét és hazáját nem tagadta meg. Az ítéletek azonban szigorúak voltak: egy tanárt és több tanítót állásvesztésre ítélt a bíróság. Az egyik elmozdított tanférfiú Müller Dezső csurgói tanár érdekében Benedek Sándor, Darányi Ignác és magam különvéleményt fogunk benyújtani, mert felfogásunk szerint a fölhozott és beigazolt vádak alapján különösen ma, a kiengesztelődés jelszava korában, nem kellett okvetlenül megfosz­tanunk állásától. Általában — véleményem szerint­­­­— az­­eddigi ítéleteket revideálni kell és remélem is, hoffft revideálni fogják­ időkben ugy magukat, mint én. x x x x x 2 Péntek­ ­ Tíz mázsa ezen helyett — két pofon Hogyan büntetik a türelmetlen megrendelőt (Saját tudósítónktól,) Orosz Péter va keres­kedő még 1919 novemberében tíz mázsa szenet rendelt a Keresztény Kereskedelmi és Behozatali Társaság című vállalatnál. A megrendelésnél mindjárt befizette a szén árát is, amivel szemben megígérték neki, hogy a szenet néhány napon be­lül megkapja. Orosz jó ideig várt a szénre, de hiába, erre többször felment a vállalat irodájába, hogy a szállítást megsiergetse, de csak annyit tu­dott elérni, h­ogy a házhoz szállítás költségei fe­jében lefizettettek vele még egy néhány száz ko­ronát, szenet azonban ekkor sem szállítottak. Ilyen módon lassan elmúlt az egész tél, sőt utána a nyár is és a vaskereskedő még mindig nem ka­pott szenet. A múlt év decemberében, tehát tizenhárom­­hónappal a megrendelés után, végül újból felment a Keresztény Kereskedelmi és Behozatali Társa­ság irodájába és ezúttal már meglehetős ingerült hangon kérte, hogy szállítsák neki a megrendelt szenet. A vállalat igazgatója, Román János ezen annyira felingerült, hogy rátám­dt a „türelmet­len­" megrendelőre, jobbról-balról pofonvágta és f­ejbe ü­itte. * Grosz Péter védekezett a támadás ellen, miközben ő is megütötte az igazgatót, majd elmenekült az irodából. Grosz rögtön feljelentést tett támadója ellen a budapesti királyi büntető­járásbíróságon, becsületsértés és könnyű testi »ér­te« címén. Az ügyet ma délelőtt tárgyalták a járásbíró­ságon, dr. Csépay József járásbíró előtt. Román János igazgató a tárgyaláson azzal védekezett, hogy Grosz sértő hangon rekhimista az elmaradt szenet és ezen ő nagyon felingerült. Egyúttal vi­s­zonvádat emelt ellene becsületsértés" cím­én, mi­után Grosz szintén arculütötte őt. A bíróság Ro­lllán János igazgatót bűnösnek mondotta ki becsü­letsértés vétsé­gében és ezért 2000 korona pénz­bű­it­­tjére ítélte; bűnösnek mondotta ki a bíróság Grosz Pétert is, ugyancsak becsületsértés vétségé­ben, ő rá azon olyan büntetést nem rótt ki, miután az elszenvedett sértést erős felindulásában, közvet­lenül az inzultus után torolta meg. Az ítéletben a felek megnyugodtak ez, így ez jogerős. PESTI NAPLonyfy 1921. február 18. A szocialista internacionálé föltámasztása Kedden megnyitották Bécsben a nemzet­közi szocialista konferenciát Bécs, február 22. (A Pesti Napló tudósítójától.) A berni szocialista konferencia határozatának megfelelően azok a szocialista szervezetek, ame­lyek nem helyezkedtek a harmadik internacionálé álláspontjára, nemzetközi konferenciára ültek ösz­sze, hogy megkíséreljék a különböző szocialista frakciók között fölmerült ellentétek kiegyenlítését és az egységes szocialista internacionálé föltámasz­tását. Az értekezleten képviselve vannak az entente­államok szocialistái is, akik a legyőzött országok­ból való elvtársakkal a legbarátságosabban tár­gyalnak és társalognak. A különböző országokból nemcsak a mérsékelt szocialisták, hanem a radi­kális frakciók képviselői is eljöttek és csak a kom­munisták hiányzanak. Képviselve látjuk itt a legtöbb államot, így Németországot, Németausztriát, Franciaországot, Angliát, Jugoszláviát, Lettországot, Oroszországot, Svájcot, Csehország németjeit és a­­ Poale Ziont (zsidó államot). Hivatalosan nincsen képviselve Olaszország, ellenben elküldötte képviselőit Romá­nia, Bukovina, Erdély, Lengyelország, Cseh-Szlová­kia, Magyarország és Bulgária, ezeknek beengedé­séről és részvételéről azonban egy előértekezlet fog határozni. Az elnöki székben a következők ülnek: Adler Frigyes (Ausztria), Grimm (Svájc), Ledebour (Németország), Longuet (Franciaország) és Wall­head (Anglia). Az ismert szocialista vezérek közül itt vannak Németország képviseletében Krispin, Dittmann, Henke, Hilfec­ring, Zietz Lujza,­ Fran­ciaország részéről Bracke, S­aure, Jeann Longuet, Mistral, Renaudol, az angol Independent Labour Pa­rty képviseletében Buxton, Hudson, Riley, Shin­utell, Jugoszlávia rész­éről Korán és Kristin, Bor­nemissza Horvátországból, Topalovics, Lapcsevics, Gjurics és Juksics Szerbiából. Lettország képvise­letében Kalnin és Wilcsin, Románia részéről Voinea Óromániából, Gregorovics Bukovinából és dr. Ro­man Erdélyből. Che­­­gból: Brojdo­r,­a, Dalin, ilarto, Rein-Abramovics a mensevikiek részéről, Gogobeh­dek Helen, Lundberg és Schreiber a szélső­baloldali szocialisták részéről. Svájcból Graber, N­aíne, Nops, Schmidt és Vogel, Csehországból: Tschermak, Cech, Hillebrandt és Schaefer. Az emelvényt vörös posztó borítja. Longuet elnök nyitja meg az ülést és átadja a szót Adler Frigyesnek. Adler Frigyes üdvözli a megjelenteket és vá­zolja a konferencia céljait. A tanácskozás feladata megkísérelni az internacionálé helyreállítását és a II. és III. internacionálé közötti megegyezés meg­teremtését. Longuet francia nyelven tolmácsolta Adler szavait és hozzáfűzte, hogy az internacionalet oly értelemben kell helyreállítani, amint azt Ma­rx, Bebel és Adler Viktor elképzelték. Egyben külön üdvözölte a szerb szocialisták képviselőit, akik 1914-ben elsőnek járultak hozzá az új interna­cionale kialakulásához. Topalovics szerb delegátus megköszönte az üdvözl­őt és köszönetét fejezte ki Bécs­­ városa iránt, amely a konferenciának helyet adott. Ezután Reumann polgármester Bécs városa ne­vében üdvözölte a konferenciát. Utána három bizottságot jelöltek ki, egyet a mandátumok felülvizsgálására, egyet a busz­oázia és az im­perializmus elleni harc megszervezésére és­ egyet az internacionálé helyreállításával összefüggő kérdések megtárgyalásá­ra. A konferencia legközelebbi tanácskozását hol­nap délelőtt tartja, amikor Wallhead tart előadást „Imperializmus és szociális forradalom" címen. Megbüntetik a Nemzeti Mozgó vállalkozóit Engedély nélkül folytatják az építési mun­kálatokat (Saját tudósítónktól.) A Nemzeti Mozgó ügye csak nem akar a napirendről lekerülni. Mint is­meretes, az építési engedélyt s­em az építési bizott­ság, sem a tanács nem adta meg és az engedély ügye így a Közmunka Tanácshoz kerül. A Köz­munka Tanácsnál sem számíthat valami kedvező elbírálásra a két vállalkozó mert Zselinszky Szi­lárd, a Közmunka Tanács elnöke az építési bizott­ság ülésén már nyilatkozott, még­pedig­­ a mozi engedélyezése ellen. Álláspontját nagyobb beszéd kíséretében még a közgyűlésen is megismételte, kijelentette, hogy minden lakóháznak a legmes­szebbmenő kedvezményeket fogja engedélyezni, de az az álláspontja, hogy a kevés építési anyagot semmiféle új mulatóhelyre elpazarolni nem sza­bad. Ezt az álláspontját minden körülmények kö­zött érvényesíteni akarja. Ilyen viszonyok között sokaknak feltűnt, hogy a Nemzeti Mozgó, támaszkodva az eddigi pártfogói­ra, a tilalmakat egyáltalában nem veszi figyelembe és nyugodtan tovább építkezik a Nemzeti Színház telkén. A Középítési Bizottság tagjait nagyon kelle­metlenül érintette kimondott szavuknak ez a nagy­mérvű negligálása és ezért komoly lépésre szán­ták el magukat. Minden valószínűség szerint a legközelebbi közgyűlésen napirend előtti felszólalásban a bizott­ság egyik tag­ja szóvá fogja tenni ezt az anomáliát. Bejelenti, h­ogy a Nemzeti Mozgó Részvénytársaság tulajdonképpen megsértette az építési szabályrende­letet azzal, hogy engedély nélkül hozzáfogott az építkezési munkál­atokhoz, sőt az építési engedély egyenes­­megírá kmadása után is tovább dolgoztat a Nemzeti Színház telkén. A bizottság tagja követeln, fogja a Nemzeti Mozgó Részvénytársaság szigori megbüntetését. Az építési engedélyt a bizottság tagjainak fel­fogása szerint ma már semmi körülmények kö­zött sem­ lehet megadni. Az Építési Bizottság első­fokon, a Tanács második fokon, a Közmunkák Tanácsa pedig harmadik fokon fogja megtagadn az építési engedélyt. A vállalkozóknak az volt a tervük, hogy a belügyminiszterhez appellálnak ilyen viszonyok között azonban ez szinte lehetet­len. A főváros autonómiáját semmi esetre sem sérthetik meg annyira, hogy jogait ennyire negli­gálják. Különben is a kultuszminiszter csupán mo­zira adott engedélyt s magától értetően nem ga­rantálhatta az építési engedély m­e­radási­t, am­ely teljesen az ő hatáskörén kívül esik. A kultusz­minisztérium presztízsén nem esik sérelem, ha s további lépéseknél az egyik fórum a hozzájáru­lását megtagadja. A vállalkozóknak ezzel a..körül mi.'nnyel számolniok kellett. A közgyűlésen eb­­zen az Ügyben minleni vsz­lóssznű­ség szerint dr. Kazay László biotíp t­l fog felszólalni, aki a Középítési észtászaág tagja , ő volt ugyanis az első. al.i ind:.-. .t főváros foglaljon állást az elten, hogy a .-Y.- .er­t Szinház telkén mozi épülhessen.

Next