Pesti Napló, 1921. június (72. évfolyam, 117–141. szám)
1921-06-19 / 133. szám
to Vasarnap. M ' »•»Mi PESTI NAPLÓ 1921. junius 19. • — A Tisza-bünpör fötárgyalásának ma! 49-ik napján elsőnek báró Perényi Zsigmond ny. belügyminisztert hallgatta ki a biróság. Perényii elmondta, hogy néhány nappal a merénylet előtt egy ismeretlen ember jelentkezett Tiszánál s közölte vele, hogy merénylet készül ellene. Tisza a rendőrséghez küldte az ismereteseit. Tauti akkor felkereste Sándor László főkapitányt és erre történt a csendőrök kirendelése. Ezután Huszár Károly nemzetgyűlésiképviselőt hallgatták ki, aki elmondta, hogy miniszterelnöksége alatt kihallgatásra jelentkezett nála Paksy János detektív. Paksy azt közölte vele, hogy Hüttner mindent tud, ami a Tisza gyilkosságra vonatkozik, azonban nem mer vallani, mert fél, hogy valami baja lesz. Kijelentette Huszár, hogy Friedrich mindig azon volt, hogy a nyomozást a legerélyesebben folytassák, Udvardy Miklós miniszteri titkár kizártnak tartja, hogy Friedrich és Fényes lázitottak volna. Dr. Wagner Károly volt államtitkár lanúja volt Friedrich beszédének, amelyet a lánchídi tüntetés előtt tartott, azon kijelentésének, amikor a gyilkosságot ,,gyalázat"-nak jellemezte és annak a jelenetnek, amikor Fényes Holtait és Dobót napidíjfelemelés iránti kérelmükkel gorombán elutasította. Víg Géza tisztviselő szerint Fried-Krreb nagyon elítélően nyillatkozott a gyilkosságról. A szabadkőműves nagypáholyban tartott beszédében Friedrich szervezkedésre szólította fel a polgárságot. Flau Kornélia tisztviselőnő Gärtner brutális természetéről, Halász Miklós ügyvéd Csernyák és Friedrich ellenségeskedéséről tett vallomást. Rakovszky Ivá in földbirtokos vallomásában elmondta, hogy a forradalmi napok eseményeiről naplót vezetett, a gyilkosság után következő napot a Tiszacsaládnál töltötte. A család tagjaitól értesült a gyilkosság részleteiről. .4. elnök: A családban nem beszéltek arról, hogy a gyilkosságot megtervezték, vagy pedig kóbor katonák követték azt el? Rakovszky: Az volt a felfogás, hogy ki van zárva, hogy kóbor katonák követték el. Az elnök: Arról beszéltek-e, hogy Károlyi Mihály környezetéből indult ki a dolog? Raovszky: Károlyi ellen nagy volt az elkeseredés, mert tudtuk azt, hogy ő megakadályozhatta volna a gyilkosságot. A főtéma az volt, hogy intelligens emberek voltak a tellesek. Az utca sagulata egyál talán nem volt vérengző. Kéri: Mi nem azon lepődtünk meg, hogy Tiszát meggyilkolták, hanem azon, hogy itt volt Budapesten. A felelősséget a család viseli, amely nem vitte el Tiszát budapestről és nem mi. Gärtner: Ha én reám hallgatott volna Tisza, még most is élne. Dr. Buza Barna a Károlyi-kormány volt fööldmivelésügyi minisztere a következő tanu. Nincs tudomásom arról — kezdte vallomását — hogy a nemzeti tanácsban bárkinek a láb alól való eltevéséről szó lett volna. Fényes mindig csillapítóan nyilatkozott és óvott attól, hogy vérontás legyen. Fényes a lánchídi tüntetést is ellenezte, azt leginkább Friedrich forszírozta. Mi forradalmi propagandát nem csináltunk és arról nem is tudtunk. .47 elnök: Önök csak statázsul szolgáltak, hogy ne lássák egyszerre, hogy a szociáldemokraták kerültek felszínre. Kunfiéknak más céljaik voltak, mint önöknek. Buza: Mi erről mind nem tudtunk. Én a forradalom éjszakáját átaludtam. 47 elnök: Önök aludtak, de a szocialisták, azok vigitáltak az Astoriában. Buza: Én nem csökkentem szereplésemet, én mindigbüszke leszek arra, hogy résztvettem a forradalomban. A tárgyalást hétfőn folytatják. — Schnitzer Ignác meghalt. Bécsből telefonálják lapunknak. Schnitzer Ignác, a magyar származású német szimiiró és fordító, ma nyolcvankétéves korában meghalt. Holttestét szülővárosába, Budapestre fogják szállítani, ahol évtizedeken át élt, mint hírlapbra. Később Bécsbe költözött és számos opera és operett szövegkönyvét írta meg. Így F Jókai Mór híres novellája nyomán a Cigánybáró szövegét is, amelyet Strauss János zenésített meg. Németre fordította Szigligeti trónkövetelőit, Jókai Hős Párját és Aranyemberét, Csikynek több színművét. Miután régebben német nyelven tolmácsolta Petőfinek János vitézét, tíz esztendővel ezelőtt Petőfinek összes költeményeit juttatta sikerült fordításban a német közönség elé. Minden este fél 8 órakor Kosáry Emmy, Király,Vigh Manci Tanay, Ujváry, Hajdú és Dénes felléptével A KIS GRIZETT Legolcsóbb és legszebb éjjel-nappal kaphatók a Király Jlutdmoít Részt.-Társ.-nál Benzin, olaj, gummiállomás éjjel-nappal ! Telefon: József 124-01, 124-02, 124-03, - Teréz 157 - 00, 106 -08 SZÍNHÁZ,_MÜVÉSZET (*) Elmaradt a szombati operai vendégjáték. Azt a nagyszámú, előkelő közönséget, mely szombaton este háromnegyed hétkor már sűrűn feketéllet az Operaház bejáratai körül, kellemetlen kis cédula fogadta: „.A mai előadás Jeritza Mária gyöngélkedése folytán elmarad." Úgy látszik tehát, hogy a Magyarország illetékes forrásból eredő híradásával szemben — hogy az előadás meglesz, de más női főszereplővel, a utolsó percben mégis más megoldásra határozta el magát a színház igazgatósága. A szombati vendégjáték így elmarad, holnap azonban ismét Jeritzának kellene fellépnie a „Toscá''-ban. Utána jártunk, hogy mik a kilátások a vasárnapi ,,Tosca"-előadásra. Azt az információt kaptuk, hogy aművésznő gyöngélkedése valószínűleg csak múló természetű és majdnem biztos, hogy a szezonzáró „Tosca" mégis a kedvelt Jeritzával fog színre kerülni. (...) Stoll Károly szabadságon, Stoll Károly, a Király-színház főrendezője több heti szabadságra Juhrendorfba utazott. Stoll azonban szabadsága idején sem marad munka nélkül: Judendorfban készíti ugyanis el a színház jövő szezonbeli első újdonságának, Kálmán Imre „Hollandi nő" című operettjének rendezőpéldányát. Az új Kálmánoperett egyébként a bécsitől némileg eltérő alakban kerül a budapesti közönség elé, mert Kálmán — aki a nyarat ischli villájában tölti — több új zeneszámot komponál a darabhoz. Ebben az operettben fog először fellépni amerikai művészkörútja után Hárkai Márton, aki a közeli hetekben minden valószínűség szerint visszatér már Amerikából. (•) Schalk igazgató nyilatkozata a bécsi opera budapesti vendégszerepléséről. Bécsből telefonálják lapunknak: Schalk Ferenc, a bécsi állami opera igazgatója, aki tegnap este tért vissza Budapestről, az Acht Uhr Blatt munkatársa előtt lelkesedéssel nyilatkozott a Wagner-ciklus során szerzett budapesti impresszióiról. Kijelentette, hogy az állami opera tagjait oly szívesen fogadták Budapesten, hogy azt szinte nem is lehet kifejezni. A közönség, a hatóságok, különösen pedig a magyar lapok valósággal versenyeztek abban, hogy szeretetreméltóságukkal elhalmozzák is bécsi vendégeket, akiknek minden egyes előadás külön diadalt jelentett. A bécsi opera tagjai egybehangzóan azt mondják, hogy még nem is volt oly vendégszereplésük, amelyet a legutóbbi budapestivel össze lehetne hasonlítani. A budapesti opera művészi viszonyai valósággal kimagaslóak, a zenekar és a kórus elsőrangú, a magánénekesek kitűnő kvalitást képviselnek. Schalk nem akarja túlbecsülni az Ausztria és Magyarország közötti művészeti barátságot, de azért belőle következtetni lehet a két állam jöremlékeli viszonyának jó irányban való kialakulására. Budapesten mintaszerű a rend, azélet nagyon kellemes, a közlekedési és az élelmezési viszonyok elsőrendűek, sőt az élelmezés még különb, mint amilyen valamikor a békében volt. (*) Síremléket mintáz a főváros képzőművészeti bizottsága. A főváros képzőművészeti és múzeumi bizottságai szombaton délelőtt együttes ülést tartottak, amelyen az óbudai köztemetőiben felállítandó közös művészi emlékmű ügyét tárgyalták. Horváth János szobrásztól két modell érkezett be a városhoz. Az első a képzőművészeti társulat tárlatán is ki volt már állítva. Buzáth János elnök kifejti, hogy művészi szempontból a modell ellen kifogás nem emelhető, de vallási szempontból kifogásolja, hogy a modell eltér a kereszt tradicionális jellegétől. A kérdésben hosszas vita indult meg, végre is a bizottság azt a kívánságot fejezte ki, közöljéka művésszel, hogy a tradiconális jellegű keresztet jobban domborítsa ki, a szobrot lehetőleg magasabbra emelje, a kereszt fejezze ki azt, hogy fáiból készült keresztről van szó, a lépcsőzet mellőzi lessék, a figura pedig függjön és ne álljon, a kurukat is jobban ki lehet nyújtani, mint ahogy az a modellen van. Ilyen módosításokkal készült modellel majd ismét a bizottság elé kerülhet az ügy. (*) Új színműpályázatok. A Magyar Tudományos Akadémia négy jutalmat tűzött ki színművekre. A gróf Karátsonyi jutalomért szomorujátkok pályázniuk, pályadíj 8000 korona. — A gróf Teleki-jutalomért vigójátékok pályáznak. Jutalom2000 korona. Mindkét pályázat benyújtási határideje 1921 szeptember 30. A Kóczán»pályázatra minden, műfajú, a magyar történelemiből vett tárgyú színművek pályázhatnak. Jutalom 2000 korona, határideje 1922. május 31. Az özvegy Vijnits Tivadarné,főre nyolcszáz koronás jutalmat az 1921-ben Budapesten előadott kiváló irodalmi és színpadi sikert aratott színdarab nyeri el, az eredményt az 1922. jannuár hónapi összes ülésen hirdetik ki. (*) A film az oktatás szolgálatában, Newyorkból írják:Amerikában egyre szélesebb körökben alkalmazzák a filmet az oktatás szolgálatában. A mozik legnagyobb része állandóan műsoron tart tudomásosos és ipari szakképzés szempontjából tanulságos filmeket, ittt Amerika 44.000 templomának nagyrészében is tartanak tudományos előadásokat filmek kíséretében. Amerika legtöbb egyetemén van mozi. ,"1500 elemi iskola közül 330-ban van külön mozgófényképszínház és 4-500 középiskola közül 197 é-ben. Azon kívül magánegyesületek, természettudományi társulatok, egészségügyi szervezetek, történelmi, földrajzi és jótékonycélú társaságok is külön mozgófényképszínházakat rendeznek be,Amerikában most külön szállítható típusú mozgófénykép vetetű gépeket gyártanak. Tizenkét gyár foglalkozik pusztán ilyen típusú gépek készítésével és hetenként 1200—1500 gépet gyártanak. A gyárosok is alkalmazzák a mozit és pedig nem csak reklámcélokra, hogy a mozgófénykép útján népszerűsítsék gyártanányaikat,hanem arra is használják a mozit, hogy a lunch ideje alatt mozin mutatják be alkalmazottaiknak, hogyan kell a szakmájukba vágó árucikkeket helyesen elkészíteni. Így egy nagy bányatársaság kilenc mozit építtetett munkásai számára, egyenként 400.000 dollár költségen.* A Nemzeti Szinház szezonzárása. Vasárnap, fauius 26-án az ,,Elnémult harangok" előadása x a I fejezi be a Nemzeti Szinház idei szezámját. A szezonzáró előadásig kedden: ,,A vér bakancsos és fia, a huszár", szerdán a „Cyrano de Bergème", csütörtökön „Tammer John házassá«»", péntekei* „Hamlet", szombaton pedig a ,,Bánk Bán" teszik váltogatássá az utolsó hét műsorát. (*) Hétfőtől kezdve pontban fél nyolckor kezdik a Vígsziinházban a „Kis grizett" előadását. (*) A Városi Szinház jövő heti műsorának főrészét természetesen ismét a „Szerettesettec" előadásai vrítik ki. Stolz népszerű burleszk-operettjeváltozatlan vonzóerővel halad immár az ötvenedik előadás felé. A ,,Szerencsetánc"-ot hétfőn, szerdán, csütörtökön, szombaton, vasárnap és jövő hétfőn adják. Kedden „Az álarcokbál", pénteken „Rigoletto" és jövő vasárnap délután a ..Mirnun" .-negy. Most vasárnap a „Villars dragonyoeaj-nak lesz az első" déktán előadása. (* A „Tánckirály" próbáin ugywtlesare szokatlan adsdályok merülnek fel. Nevezetesen a darab szereplői, akik szerepükkel már teljesen elkészültek, a próbákon ferceM® nem bírnak szóhoz jutni a kacagástól. Ilyen előzmények után érthető, hogy Budai Színkör igazgatáságra a fevérmesebb Rutényeket fűzi a szombaton szinnrekerülü tűi Nádor— Vágó—Zsoldos-operetthez. Az első tíz előadás jettyei mm kaphatók a pénztárinál és az összes jegyirodákban. (*) Sándor Erzsi vendégjátékának meghosszabbítása. Az óriási érdeklődésre való tekintetű, Sándor Erzsi még két estén vendégszerepel a Budai Színkörben. Holnap, hétfőn „Holtmann meséi"-ben, szerdán „Bigolettó"ban lépt fel a művésznő. (*) „Le az álarccal" az Omniábaan is a Tivoliban. Az Omniábanés a Tivoliban az évad egyik legnagyobb staibárszkalandorilmjének, a nagysikerű „Brixtoni keselyűt"-nek harmadik és befejező része kerül színre a jövő héten ,1,8 ás álarcval" címen. Mindkét színházban pompás kíisérőműsor előzi meg a nagy film bemutatását. Az előadások etryfuranáai, 1 éa 9 órakor kerülödnek. (*) A jövő heti műsorok. Operaház: Nyári szünet. — Nemzeti Színház. Hétfő: Az ember tragédiája. Kedd: A réti bakancsos és fia a huszár. Szerda: Cyrano de Bergerac. (.Csütörtök: Turnier Joln házassága. Péntek: Hamlett. Szombat: Bánk bán. Vasárnap: Az elnémult harangok. — Vis. szinház. Egész háton: A kl.Agrizett. — Magyar Szinház. Hétfő szerda, esütörök, szombat és vasárnap: A cárevics. Kedd, csütörtök: Buzavira®. — Renaissance-szinház. Hétfő, szerda, péntek, vasárnap: A faun. Kedd, csütörtök, szombat: Pesti asszony. — Király-szinház. Egész héten: A kék mazur. Városi Szinház. Hétfő, szerda, csütörtök, szombat és vas(áína): Szerencsetánc. Kedd: Az álarcosbál. Péntek: Ricoletto. Vasárnap d. c.: Matiné, d. u.: Mignon. — Belvárosi Szinház. Hétfő, csütörtök és vasárnap: A zuflrgyűrü, Auvry komédiásnő. Kedd és péntek: Az apám felesége. Szerda,s szombat: A buta ember. — Scala-szinház. Hétfő, kedd, szerda, csütörtök és vasárnap d. u.: Rip van Winkle. Tétfé* tek. szombat, vasárnál: A tündérek cselédje (bemutató). — Andrássy úti Színház. Egész héten: Tobloy, Kosziáth. _ Fővárosi Nyári Színház. Hétfő: Hoffmann meséi. Kedd: ördög. Szerda: Rigoletto. Csütörtök és péntek: Hatalmak (bemutató). Szombat és vasárnap: A tánckirály (bemutató). Vasárnap d. 11.: A vereshajú. (*) A mai előadások: Operaház: Tonca (7) Nemzeti Színház: Bizánc (7) — Vígszinház: Jikris Irrizett (8) — Magyar Színház: A cárevics (7) Renaissance-színház: Pesti asszony (9) — Király, színház: A kék mazur (7) — Városi Színház: Villars dragonyosai (V-?,3), Szerencsetánc Belvárosi Szinház: A zafirgyurü, A nagy komédiásnő (7) — Scala-szinház: A szökött katona (14), Rio van Winkle (7) — Andrássy-út! Szinház: Lojzi, Tobby stb. (8). — Fővársi Nyár* Szinház: Cifrányprimás, Sztambul rózsája ^ céljára SS^IPSEKET Iideiglenes elismervény, ^ÉgZVÉNYEitET nem hamisítható kivitelben, különleges, e célra készült papíron, gyorsan szállít az ATHENAEUM grafikai Intézete Budapest, VII., Erzsébet-kör at 5. Telefon: Jóstts 12-91-től Jivtef 13-95-ig. Sürgönyeim: Athenaeum. Poloskát irt Telefon: 61—jó, takarít, szobát fest Vilmos császár-ut 15 „Pax^-vál/a/sf A VAGYONVÁLTSÁG ELSŐ TÖRVÉNYE az IMI. évi XV. t.-c. a betétek, a folyószámlakötvetelések és a természetben curültműtve örött készpénzbetétek, további a belfüMi résivények és szüvetkeznetiletrenzek, a MlfVldl pénzürunek is értékpapírok vagyon-rittságíra. Magyaritato» kiadás alamtányi zárolási rendelettel. írták dr. Szterszky Vince min. tanácsos dr. Mezey Sándor badongati ügy-véd b«itaPa**i i* "Uni McMmnto 1220 dtcentKr IT. is 29-tki teljet árfolyamlapja* « egy rdlirtg-tabella. Ára 110 korona Kapuafzi: í^gcsip* lfflájz«tereskedíse.ibM rn, Erzébetk,-:-,t 10», IV. '«cSate 12, V. Vitrao« célj.k-MML Maamország könyvkereskedésében Erzsébet-kötet 9»