Pesti Napló, 1921. június (72. évfolyam, 117–141. szám)

1921-06-19 / 133. szám

to Vasarn­ap. M ' »•»Mi­­ PESTI NAPLÓ 1921. junius 19. • — A Tisza-bünpör fötárgyalásának ma! 49-ik napján elsőnek báró Perényi Zsigmond ny. belügymi­nisztert hallgatta ki a biróság. Perényii elmondta, hogy néhány nappal a merénylet előtt egy ismeretlen ember jelentkezett Tiszánál s közölte vele, hogy merénylet készül ellene. Tisza a rendőrséghez küldte az ismerete­seit. Tauti­ akkor felkereste Sándor László főkapitányt és erre történt a csendőrök kirendelése. Ezután Huszár Károly nemzetgyűlési­­képviselőt hallgatták ki, aki el­­mondta, hogy miniszterelnöksége alatt kihallgatásra je­lentkezett nála Paksy János detektív. Paksy azt kö­­zölte vele, hogy Hüttner mindent tud, ami a Tisza gyil­kosságra vonatkozik, azonban nem mer vallani, mert fél, hogy valami baja lesz. Kijelentette Huszár, hogy Friedrich­ mindig azon volt, hogy a nyomozást a leg­­erélyesebben folytassák, Udvardy Miklós miniszteri tit­­kár kizártnak tartja, hogy Friedrich és Fényes lázi­tottak volna. Dr. Wagner Károly volt államtitkár la­­núja volt Friedrich beszédének, amelyet a lánchídi tüntetés előtt tartott, azon kijelentésének, amikor a gyilkosságot ,,gyalázat"-nak jellemezte és annak a je­­­lenetnek, amikor Fényes Holtait és Dobót napidíjfel­emelés iránti kérelmükkel gorombán elutasította. Víg Géza tisztviselő szerint Fried-Krreb nagyon elítélően nyil­latkozott a gyilkosságról. A szabadkőműves nagypá­holyban tartott beszédében Friedrich szervezkedésre szólította fel a polgárságot. Flau Kornélia tisztviselőnő Gärtner brutális természetéről, Halász Miklós ügyvéd Csernyák és Friedrich ellenségeskedéséről tett vallo­­mást. Rakovszky Ivá in földbirtokos vallomásában el­­mondta, hogy a forradalmi napok eseményeiről naplót vezetett, a gyilkosság után következő napot a Tisza­családnál töltötte. A család tagjaitól értesült a gyilkos­­ság részleteiről. .4. elnök: A családban nem beszéltek arról, hogy a gyilkosságot megtervezték, vagy pedig kóbor kato­­nák követték azt el? Rakovszky: Az volt a felfogás, h­ogy ki van zárva, hogy kóbor katonák követték el. Az elnök: Arról beszéltek-e, hogy Károlyi Mihály környezetéből indult ki a dolog? Raovszky: Károlyi ellen nagy volt az elkeseredés, mert tudtuk azt, h­ogy ő megakadályozhatta volna a gyilkosságot. A főtéma az volt, hogy intelligens em­be­­rek voltak a tellesek. Az utca s­agulata egy­ál talán nem volt vérengző. Kéri: Mi nem azon lepődtünk meg, hogy Tiszát meggyilkolták, hanem azon, hogy itt volt Budapesten. A felelősséget a család viseli, amely nem vitte el Tiszát b­uda­pestről és nem mi. Gärtner: Ha én reám hallgatott volna Tisza, még most is élne. Dr. Buza Barna a Károlyi-kormány volt fööldmive­lésügyi minisztere a következő tanu. Nincs tudomásom arról — kezdte vallomását — hogy a nemzeti tanács­­ban bárkinek a láb alól való eltevéséről szó lett volna. Fényes mindig csillapítóan nyilatkozott és óvott attól, hogy vérontás legyen. Fényes a lánchídi tüntetést is ellenezte, azt leginkább Friedrich forszírozta. Mi for­radalmi propagandát nem csináltunk és arról nem is tudtunk. .47 elnök: Önök csak statázsul szolgáltak, hogy ne lássák egyszerre, hogy a szociáldemokraták kerültek felszínre. Kunfiéknak más céljaik voltak, mint önöknek. Buza: Mi erről mind nem tudtunk. Én a forrada­lom éjszakáját átaludtam. 47 elnök: Önök aludtak, de a szocialisták, azok vigitáltak az Astoriában. Buza: Én nem csökkentem szereplésemet, én min­­dig­­büszke leszek arra, hogy résztvettem a forrada­lomban. A tárgyalást hétfőn folytatják. — Schnitzer Ignác meghalt. Bécsből telefonál­ják lapunknak. Schnitzer Ignác, a magyar szár­mazású német szimiiró és fordító, ma­ nyolcvan­kétéves korában meghalt. Holttestét szülővárosába, Budapestre fogják szállítani, ahol évtizedeken át élt, mint hírlapbra. Később Bécsb­e költözött és szá­mos opera és operett szövegkönyvét írta meg. Így F Jókai Mór híres novellája nyomán a Cigánybáró szövegét is, amelyet Strauss János zenésített meg. Németre fordította Szigligeti trónkövetelőit, Jókai Hős Pá­r­­ját és Aranyemberét,­­ Csikynek több színművét. Miután régebben német nyelven tolmá­csolta Petőfinek János vitézét, tíz esztendővel ez­előtt Petőfinek összes költeményeit juttatta sikerült fordításban a német közönség elé. Minden este fél 8 órakor Kosáry Emmy, Király,Vigh Manci Tanay, Ujváry, Hajdú és Dénes felléptével A KIS GRIZETT Legolcsóbb és legszebb éjjel-nappal kaphatók a Király Jlutd­mo­ít Részt.-Társ.-nál Benzin, olaj, gummiállo­más éjjel-nappal ! Telefon: József 124-01, 124-02, 124-03, - Teréz 157 - 00, 106 -08 SZÍNHÁZ,_MÜVÉ­S­Z­ET (*) Elmaradt a szombati operai vendégjáték. Azt a nagyszámú, előkelő közönséget, mely szom­baton este háromnegyed hétkor már sűrűn feke­téllet az Operaház bejáratai körül, kellemetlen kis cédula fogadta: „.A mai előadás Jeritza Mária gyöngélkedése folytán elmarad." Úgy látszik te­hát, hogy a Magyarország illetékes forrásból eredő híradásával szemben — hogy az előadás meglesz, de más női főszereplővel, a utolsó percben mégis más megoldásra határozta el magát a színház igazgatósága. A szombati vendégjáték így elmarad, holnap azonban ismét Jeritzának kellene fellépnie a „Toscá''-ban. Utána jártunk, hogy mik a kilá­tások a vasárnapi ,,Tosca"-előadásra. Azt az in­formációt kaptuk, hogy a­­művésznő gyöngélkedése valószínűleg csak múló természetű és majdnem biztos, hogy a szezonzáró „Tosca"­ mégis a ked­velt Jeritzával fog színre kerülni. (...) Stoll Károly szabadságon, Stoll Károly, a Király-színház főrendezője több heti szabadságra Juhrendorfba utazott. Stoll azonban szabadsága idején sem­ marad munka nélkül: Judendorfban ké­szíti ugyanis el a színház jövő szezonbeli első új­donságának, Kálmán Imre „Hollandi nő"­ című operettjének rendezőpéldányát. Az új Kálmán­operett egyébként a bécsitől némileg eltérő alak­ban kerül a budapesti közönség elé, mert Kálmán — aki a nyarat isc­hli villájában tölti — több új zeneszámot komponál a darabhoz. Ebben az ope­rettben fog először fellépni amerikai művészkör­útja után Hár­kai Márton, aki a közeli hetekben minden valószínűség szerint visszatér már Ameri­kából. (•) Schalk igazgató nyilatkozata a bécsi opera budapesti vendégszerepléséről. Bécsből telefonál­­ják lapunknak: Schalk Ferenc, a bécsi állami opera igazgatója, aki tegnap este tért vissza Buda­pestről, az Acht Uhr Blatt munkatársa előtt lelke­sedéssel nyilatkozott a Wagner-ciklus során szer­zett buda­pesti impresszióiról. Kijelentette, hogy az­ állami opera tagjait oly szívesen fogadták Buda­pesten, hogy azt szinte nem is le­het kifejezni. A közönség, a hatóságok, különösen pedig a magyar lapok valósággal versenyeztek abban, hogy szere­tetreméltóságukkal elhalmozzák is bécsi vendége­ket, akiknek minden egyes előadás külön diadalt jelentett. A bécsi opera tagjai egybehangzóan azt mondják, hogy még nem is volt oly vendégszerep­­lésük, amelyet a legutóbbi budapestivel össze le­hetne hasonlítani. A budapesti opera művészi vi­szonyai valósággal kimagaslóak, a zenekar és a kórus elsőrangú, a magánénekesek kitűnő kvalitást képviselnek. Schalk nem akarja túlbecsülni az Ausztria és Magyarország közötti művészeti barát­ságot, de azért belőle következtetni lehet a két állam jöremlékeli viszonyának jó irányban való kialakulására. Budapesten mintaszerű a rend, az­élet nagyon kellemes, a közlekedési és az élelme­zési viszonyok elsőrendűek, sőt az élelmezés még különb, mint amilyen valamikor a békében volt. (*) Síremléket mintáz a főváros képzőművé­szeti bizottsága. A főváros képzőművészeti és mú­zeumi biz­ottságai­ szombaton délelőtt együttes ülést tar­tottak, amelyen az óbudai köztemetőiben felállítandó közös művészi emlékmű ügyét tárgyalták. Horváth János szobrásztól két modell érkez­ett be a városhoz. Az első a képzőművészeti társulat tárlatán is ki volt már állítva. Buzáth János elnök kifejti, hogy művészi szempontból a modell ellen kifogás nem emelhető, de vallási szempontból kifogásolja, hogy a modell eltér a kereszt tradicionális jellegétől. A kérdésben hosszas vit­a indult meg, végre is a bizottság azt a kívánságot fejezte ki, közöljék­­a művésszel, hogy a tradiconális jellegű keresztet jobban domborítsa ki, a szobrot lehe­­tőleg magasabbra emelje, a kereszt fejezze ki azt, hogy fáiból készült keresztről van szó, a lépcsőzet mellőzi lessék, a figura pedig függjön és ne álljon, a kurukat is jobban ki lehet nyújtani, mint ahogy az a modellen van. Ilyen módosításokkal­ készült modellel majd ismét a bizottság elé kerülhet az ügy. (*) Új színműpályázatok. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia négy jutalmat tűzött ki színművekre. A gróf K­arátsonyi jut­alomért szomorujátkok pályázniuk, pályadíj 8000 korona. — A gróf Teleki-jutalomért vigó­játékok pályáznak. Jutalom­­2000 korona. Mindkét pá­­lyázat benyújtási határideje 1921 szeptember 30. A Kó­czán»pályázatra minden, műfajú, a magyar történelemi­ből vett tárgyú színművek pályázhatnak. Jutalom 2000 korona, határideje 1922. május 31. Az özvegy Vijnits Tivadarné,főre nyolcszáz koronás jutalmat az 1921-­ben Budapesten előadott kiváló irodalmi és színpadi sikert aratott színdarab nyeri el, az eredményt az 1922. jan­nuár hónapi összes ülésen hirdetik ki. (*) A film az oktatás szolgálatában, New­yorkból írják:­­Amerikában egyre szélesebb körökben alkalmazzák a filmet az oktatás szolgálatában. A mo­­zik legnagyobb része állandóan műsoron tart tudomás­osos és ipari szakképzés szempontjából tanulságos fil­meket, ittt Amerika 44.000 templomának nagyrészében is tartanak tudományos előadásokat filmek kíséretében. Amerika legtöbb egyetemén van mozi. ,"1500 elemi is­kola közül 330-ban van külön mozgófényképszínház és 4-500 középiskola közül 197 é-ben. Azon kívül magánegye­­sü­letek, természettudományi társulatok, egészségügyi szervezetek, történelmi, földrajzi és jótékonycélú tár­­saságok is kü­lön m­ozgófényképszínházakat ren­de­znek be,­­Ameriká­ban­ most külön szállítható típusú mozgó­fénykép vetetű­ gépeket gyártanak. Tizenkét gyár fog­lalkozik pusztán ilyen típusú gépek készítésével és he­­tenként 1200—1500 gépet gyártanak. A gyárosok is alkalmazzák a mozit és pedig nem csak reklámcélokra, hogy a mozgófénykép útján népszerűsítsék gyártaná­­nyaikat,­­hanem arra is használják a mozit, hogy a lunch ideje alatt mozin mutatják be alkalmazottaik­­nak, hogyan kell a szakmájukba vágó árucikkeket he­­lyesen elkészíteni. Így egy nagy bányatársaság kilenc mozit építtetett munkásai szám­ára, egyenként 400.000 dollár költségen.­­*­ A Nemzeti Szinház szezonzárása. Vasárnap, fauiu­s 26-án az ,,Elnémult harangok" előadása x a I fejezi be a Nem­zeti Szinház idei szezámját. A szezonzáró előadásig kedden: ,,A vér bakancsos és fia, a huszár", szerdán a „Cyrano de Bergème", csütörtökön „Tammer John házassá«»", péntekei* „Hamlet", szomba­ton pedig a ,,Bánk Bán" teszik váltoga­tássá az utolsó hét műsorát. (*) Hétfőtől kezdve pontban fél nyolckor kezdik a Víg­­sziinházban a „Kis grizett" előadását. (*) A Városi Szinház jövő heti műsorának főrészét természetesen ismét a „Szerettesettec" előadásai vrítik ki. Stolz népszerű burleszk-operettje­­változatlan vonzóerővel ha­lad immár az­ ötvenedik előadás felé. A ,,Szerencsetánc"-ot hétfőn, szerd­án, csütörtökön, szombaton, vasárnap és jövő hétfőn adják. Kedden „Az álarcok­bál", pénteken „Rigo­letto" és jövő vasárnap délután a ..Mirnun" .-negy. Most vasárnap a „Villars dragonyoeaj-nak lesz a­z első" déktán előadása. (*­ A „Tánckirály" próbáin ugywtlesare szokatlan ads­­dályok merülnek fel. Nevezetesen a darab szereplői, akik szerepükkel már teljesen elkészültek, a próbákon ferceM® nem bírnak szóhoz jutni a kacagástól. Ilyen előzmények u­tán érthető, hogy Budai Színkör igazg­atáságra a fe­vér­mesebb R­utényeket fűzi a szombaton szinnrekerülü tűi Nádor— Vágó—Zsoldos-operetthez. Az első tíz előadás jettyei mm kaphatók a pénztárinál és az összes jegyirodákban. (*) Sándor Erzsi vendégjátékának meghosszabbítása. Az óriási érdeklődésre való tekintetű, Sánd­or Erzsi még két estén­ vendégszerepel a Budai Színkörben. Holnap, hét­főn „Holtmann meséi"-ben, szerdán „Bigolettó"­ban­ lépt fel a művésznő. (*) „Le az álarccal" az Omniábaan is a Tivoliban. Az Omniában­­és a Tivoliban az évad egyik legnagyobb­ staibársz­ka­landorilmjének, a nagysikerű „Brixtoni keselyűt"-nek har­m­adik és befejező része kerü­l színre a jövő héten ,1,8 ás álarcval" címen. Mindkét színházban pompás kíisérőműsor előzi meg a nagy film bemutatását. Az előadások etryfuranáa­i, 1 éa 9 órakor kerülödnek. (*) A jövő heti műsorok. Operaház: Nyári szünet. — Nemzeti Színház. Hétfő: Az ember tragédiája. Kedd: A réti bakancsos és fia a huszár. Szerda: Cyrano de Bergerac. (.Csü­törtök: Turnier Jol­n­ házassága. Péntek: Hamlett. Szom­bat: Bánk bán. Vasárnap: Az elnémult harangok. — Vis. szinház. Egész háton: A kl.A­grizett. — Magyar Szinház. Hétfő szerda, esü­­török, szombat és vasárnap: A cárevics. Kedd, csütörtök: Buzavira®. — Renaissance-szinház. Hétfő, szerda, péntek, vasárnap: A faun. Kedd, csütörtök, szombat: Pesti asszony. — Király-szinház. Egész héten: A kék mazur. Városi Szinház. Hétfő, szerda, csütörtök, szombat és vas(áí­na­): Szerencsetánc. Kedd: Az álarcosbál. Péntek: Rico­letto. Vasárnap d. c.: Matiné, d. u.: Mignon. — Belvárosi Szinház. Hétfő, csütörtök és vasárnap: A zuflrgyűrü, A­uvry komédiásnő. Kedd és péntek: Az apám felesége. Szerda­­,s szombat: A buta ember. — Scala-szinház. Hét­fő, kedd, szerda, csütörtök és vasárna­p d. u.: Rip van Winkle. T­étfé* tek. szombat, vasárnál­: A tündérek cselédje (bemutató). — Andrássy­ úti Színház. Egész héten: Tobloy, Koszi­áth. _ Fővárosi Nyári Színház. Hétfő: Hoffmann meséi. Kedd: ördög. Szerda: Rigoletto. Csütörtök és péntek: Hatalmak (bemutató). Szombat és vasárnap: A tánckirály (bemutató). Vasárnap d. 11.: A vereshajú. (*) A mai előadások: Operaház: Tonca (7) Nemzeti Színház: Bizánc (7) — Vígszinház: Ji­kris Irrizett (8) — Magyar Színház: A cárevics (7) Renaissance-színház: Pesti asszony (9) — Király, színház: A kék mazur (7) — Városi Színház: Vil­lars dragonyosai (V-?,3), Szerencsetánc Belvárosi Szinház: A zafirgyu­rü, A nagy komé­diásnő (7) — Scala-szinház: A szökött katona (14), Rio van Winkle (7) — Andrássy-út! Szin­ház: Lojzi, Tobby stb. (­8). — Fővársi Nyár* Szinház: Cifrányprimás, Sztambul rózsája ^ céljára SS^IPSEKET Iideiglenes elismervény­, ^ÉgZVÉNYEitET nem hamisítható kivitelben, különleges, e célra készült papíron, gyorsan szállít az ATHENAEUM grafikai Intézete Budapest, VII., E­r­z­s­éb­e­t-k­ö­r a­t 5. Telefon: Jóstts 12-91-től Jivtef 13-95-ig. Sürgönyeim: Athenaeum. Poloskát irt Telefon: 61—jó, takarít, szobát fest Vilmos császár-ut 15 „Pax^-vál/a/sf A VAGYONVÁLTSÁG ELSŐ TÖRVÉNYE az IMI. évi XV. t.-c. a betétek, a folyószámlakötvetelések és a ter­mészetben curültm­űtve ör­ött kész­pénzbetétek, további a belfüMi résivények és szüvetkezne­tilet­renzek, a MlfVldl pénzü­runek is értékpapírok vagyon-rittságíra. Magyaritato» kiadás a­lamtán­yi zárolási rendelettel. írták dr. Szterszky Vince min. tanácsos dr. Mezey Sándor badongati ügy-véd b«itaPa**i i* "Uni McMmnto 1220 dtcentKr IT. is 29-tki teljet árfolyamlapja* « egy rdlirtg-tabella. Ára 110 korona Kapuafzi: í^gcsip* lfflájz«teresk­edíse.ibM rn, Erzébet­k,-:-,t 10», IV. '«cSate 12, V. Vitrao« célj.k-MML Maamország könyvkereskedésében Erzsébet-kötet 9»

Next