Pesti Napló, 1921. augusztus (72. évfolyam, 169–192. szám)

1921-08-04 / 171. szám

4 Csütörtök PESTI NAPLÓ 1921 augusztus 4 József főherceg Magyarország feltámadását hirdeti A csabai 101-esek ünnepe Békéscsaba, auszusztus 3. (A Pesti Napló tudósít­ójától) Saap ünnepet rendeztet ma Békéscsabán a 101-es honvádgyalogezred tisztje­ elhunyt bajtársaik emlékezetére. Az ünnepségre Budapestről automo­bilon Csabára érkezett József királyi herceg is, a­ki az ezrednek paramcsnokai volt, hogy részt ve­gyen volt tisztjei kegyeletes összejövetelén. A főher­ceg Orosháza felől érkezett és autóját Csabán ki­sebb drefektus is érte. A fogadtatás a Fi­ume-szálló ellőtt volt, míg az ezred tisztjei a városháza előtt sorakoztak és ott fogadták a tábornagyi egyen­ruhában lévő főherceget. Az üdvöz­lések után az ered tisztjei, ugy az aktív, mint tartalékos tisztek é­s a legénység is elvonult a­­­őherceg előtt s a néma felvonulással áldozott azok emlékének, akik soraik­ból a háború alatt hősi halált haltak. A mise után József királyi herceg lelkes beszédet intézett volt bajtársaihoz: — Vitéz bajtársaim, szeretett fiaim. Ma non négy esztendeje, hogy mesiszi, fent Bukovinában együtt frak­coltunik. Egy heti küzdelem után ott ál­lottam a dombon és­­vártam a harc kimenetelét, amelynek itt kellett eldőni. Száz ágy­n lőtte az el­lenséges állásokat és a kiválasztott gyalogezred, a 101-es honvédek legázolták az oroszokat. Mint a vihar, úgy rontottak előre. Még a porfelleg sem ült­­, amit a gránátok vertek fel, máris áttörték az orosz vonalat és a harmadik állásokon túl nyomul­tak előre. Ha más csapatok vonuultak is be Cserno­vkba, a dicsőség a 101-eseké volt. E nap emléke ma is él lelkem­bert, de ott látom a 101-eseket a duktai hágónál is, a Doberdó poklában és minde­nütt, a­hol meg kellett védeni a hazát. Eljöttem hozzátok, hogy megingathatatlan meggyőződésem­nek adjak kifejezést, hogy az az ország, amelynek fiaiban ilyen hazafiság él, nem veszhet el ,s hogy Magyarország fel fog támadni. Vigyétek családi fészkeitekbe szeretetteljes üdvözletemet, mindnyája­tok hajlékába el szeretnék menni, mert együtt érezzük és együtt hisszük, hogy újra nagy lesz Ma­gyarország és boldog lesz ez a dicső nép. A főherceg szavait viha­ros éljenzés fogadta Azután a 101-esek, egy részük civilben, kalaplen­getve elvonultak még egyszer a főherceg előtt. Vé­gül a Fiu­me-szállóban bankett volt, amelyen­­elkö­szöntőket mondottak a kormányzóra és József ki­rályi hercegre. A bankett után a főherceg Szarvas­­bányában automobilon Budapestre utazott, ismerik eléggé a tényállást. Tekintélyes európai és amerikai lapokban is néha félreértéseken alapuló, sőt olykor teljesen hamis jelentések olvashatók az orosz tartományok helyzetéről. Az orosz kormány szükségét látja annak, hogy valamennyi ország kormányát megkérje, juttassa a pontos adatokat mindazokhoz az alattvalókhoz, kik Oroszország ügye iránt érdeklődnek. Az éhezők támogatására megalakult nagyorosz végrehajtóbizottság megálla­pítja, hogy az éhség legnagyobb mértékben pusztít Asztrahan, Cárici­, Szaratov, Szamara, Szimbirszk, Csavacs, Birszt, Belováj, Jaratuz, Xirjum, Ufa, Krasznojarszk és Mari tartományokban, ahol a tar­tós szárazság következtében a termés vagy teljesen elpusztult, vagy átlagos mennyiségének tíz-tizenöt százalékára csökkent. Ezekben az ínséges tartomá­nyokban tízmillió ember lakik. (II.)­­ Az enfente közös lépése Berlinben Egyelőre nem szállítanak csapatokat Sziléziába Berlin, augusztus 3. (A Pesti Napló tudósítójától) Anglia, Franciaország és Olaszország nagy­követei Szerdán megjelentek Rosen külügyminisz­ternél és a szövetséges hatalmak nevében a kö­vetkező rövid jegyzéket adták ki. A szövetséges kormányok azt a kérést intézik a német kormányhoz, tegye meg a szükséges in­tézkedéseket, hogy minden eszközzel megkönnyítse a szövetséges csapatoknak Sziléziába való szállítá­sát, amelyet az ottani helyzet minden pillanatban szükségessé teh­et. A jegyzék átadását hosszabb ideig tartó esz­mecsere követte, amelynek során az entente-nagy­követek úgy kommentálták a jegyzéket, hogy egy­előre nincs szó küszöbön álló csapatszállításokról, hanem az entente csak meg akarja tudni, hogy Németországnak mi az elvi álláspontja. Dr. Rosen külügyminiszter kijelentette, hogy Németország a békeszerződésnek a csapatszállításokra vonatkozó határozmányait épp úgy hajlandó végrehajtani, mint amiely eltökélt szándéka a szerződés egyéb pontjait is híven teljesíteni. (II.) Újból leszavazták az igazságügyminisztert A nemzetgyűlés elfogadta a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló törvényjavas­latot — Támadás Imre Sándor államtitkár ellen — A külügyminiszter a rigai egyez­ményről (Saját tudósítónktól.) A nemzetgyűlés szerdai ülésén, amelyen Kenéz Béla alelnök elnökölt, Ró­bert Emil beterjesztette az ingatlanok vagyonvált­ságáról, Hermann Miksa pedig a mérnöki csuszar­tartásról szóló törvényjavaslatok bizottsági jelen­tését. .A hazaárulók vagyoni felelős­ségéről szóló ja­vaslat részletes vitájának folytatásánál Rassay Károly indítványozza, hogy a hazaáruló hitbizomá­nyos teljes vagyonát kobozza el az állam. Gaál Gaszton szerint az az igazságos megoldás, hogy míg Károlyi Mihály él, addig az állam legyen a hitbi­zományi birtok haszonélvezője, de ha meghal, úgy gyermekei kapják a hitbizományt, mert az ártatlan gyermekeket nem lehet büntetni. Erekl Károly tiltakozik a törvényjavaslat tárgyalása ellen. Tara­csánnyi Vilmos Pál igazságügyminiszter felszólalása után a Ház a szaka­szt eredeti alakjában fogadja el. A harmadik szakasznál Meskó Zoltán ajánlja, hogy "az elvett földet elsősorban a rokkantak kapják. Az igazságügy-miniszter szembeszáll az indítvánnyal, amelyet a Ház ennek dacára nagy többséggel elfo­gad és az igazságügyminisztert leszavazza. A többi szakaszt­­v­áltozatlanul fogadja el a Ház. Mikovényi Jenő ismerteti a mentelmi bizott­ság jelentését több mentelmi ügyben. Pákozdy Andrást izgatás miatt üldözik bíróilag. Bródy Ernő jo­v­asolja, hogy a Ház ne függessze fel Pákozdy mentelmi jogát. Rassay Károly azzal támogatja az indítványt, hogy amíg nyíltan űznek plakátokon vallás elleni izgatott és a Amíg az igazságügyminiszter a törvény rendelkezésének nem szerez érvényt, addig a mentelmi bizottság jelentéséhez hozzá nem járul. Tomcsányi Vilmos Pál igaságügyminiszter: Ab­ban a plakátban súlyos rágalmak vannak egyes képviselők ellen, de izgatás nincs. Bárczy Is­tván: Hát mi az izgatás, ha nem azt Kerekes Mihály: Bűntett feldicsérése. Rassay Károly: A legsúlyosabb izgatás. A Ház többsége elfogadja a mentelmi bizottság javaslatát. őrgróf Pallavicini György ellen gróf Batthyány Tivadar rágalmazás címén pert indított, mert az őr­gróf a Nemzeti Kaszinó választmányához intézett beadványában súlyos vádakat emelt Batthyány el­len­ .A mentelmi biottság Pallavicini kiadatásának megtagadását javasolja, de a Ház Rassay Károly indítványára az őrgróf mentelmi jogát felfüggeszti. (Vass miniszter Imre államtitkárról) Az interpellációk során Tasnádi-Kovács Jó­zsef ismerteti Imre Sándor kultuszm­iniszteri állam­titkár szereplését és hosszasan bizonyítja, hogy az államtitkár destruktív ember. Vass József kultusz­miniszter kijelenti, hogy Imre a legkiválóbb peda­gógusok egyike. Az államtitkárt különben is a le­folytatott fegyelmi eljárás teljesen igazolta és az­ ál­tala indított perben is már két fokon el­­­tért­k rá­galmazóit. Semmi veszedelem nincsen abban, ha Imre adminisztratív államtitkára a kuluszminisz­tériumnak, mert minden a miniszter kezén megy keresztül. Lezárt akták alapján nem hajlandó Imre ellen újabb sizolgálatot indítani, m­e­rt lehetetlen, hogy a magyar nemzet megérje a második millená­ris esztendőt is és még mindig folyjanak ezek a kom­munista h­eccek. Huszár Károly,­­majd Haller Ist­ván, mint volt kultuszminiszterek támogatják Vass miniszter felfogását. Dánér Bélának egy sértő közbeszól­ás­ára Huszár Károly azzal vág vissza, hogy Dánér választási költségeit a kereszténypárt fizette. A Ház ezután a miniszter válaszát tudomá­sul veszi. Végül Huszár Károly kérd­ést intéz a külügy­miniszterihez a rigai egyezmény tárgyára és anyja­i.pMfV- Gróf Bánffy traller bejelenti, hogy az egyesmén­y értelmében az összes Oroszországban lévő hadifoglyaink még az év befejezése előtt hazajönnek. Ezzel szemben a magyar kormány átad körülbelül négyszáz embert, akiknek a névsorát Jittgerth Mihály osztálytaná­csos néhány napon belül magával hozza Rigából. A kormány még a nyári szünet előtt törvényjavas­latot fog beterjeszteni az egyezmény becikkelyezé­séről Huszár Károly közli, hogy Amerika külügy­minisztere eljárt a szovjetnél hadifoglyakik érde­kében. A Ház a külügyminiszter­­válaszát tudomá­sul vette és az ülés délután három órakor véget ért. f^/VWVWWWWVWWVWSAVJVWVVWVA A valuta lerontja a sakk­versenyt is A szeptemberi budapesti nemzetközi sakk­­verseny nehézségei (Saját tudósítónktól.) Szeptember 5. és 20. között nagy nemzetközi sakkverseny van tervi,ki­véve Budapesten. Máskor már hetekkel ezelőtt hangos a sakkvilág egy ilyen nagy verseny esélyei­nek megbeszélésétől, ezúttal azonban csüggeteg csend honol a sakkőrök tájékán. Pedig a magyar sakkművészet a legelismertebb a magyar művészeti ágak között is megállja helyét. Maróczy, Charusek, Szén versenyjátszmái a sakkozás történetének aranylapjára kerültek. Ma­róczy mester világversenyeken lett első, elébe ke­­rülve Ixiskernek, a későbbi világmesternek. Az újabb generáció szintén adott erős embereket, Bródy, Forgolch és még egy pár újabb sakkmeste­rünk dicsőségesen szerepelt külföldi tornákon. Szó­val a magyar sakkozás nem olyan csenevész gyer­mek, akinek a nevelése nagyobb áldozatot meg is érdemelne. Méltán kelthet megütközést tehát, hogy az idei , budapesti nemzetközi sakkverseny, melyet a Bu­dapesti Sakkor hirdetett, egyáltalán nem szánt mé­lyebb hullámokat a külföld sakk-köreiben. Elnéztünk a budapesti sakk-klubokba és szomorúan kellett megállapítanunk, hogy itt is mennyire­­ pang az élet Az asztalok körül alig lézeng valaki, a har­minckét fabáb hasztalan várja mester­kezek érin­tését a hatvannégykockás mezőn. Maga a szeptemberi verseny is szegényesnek ígérkezik klasszis szempontjából. A kommünikék Tarrasch, Réti, Sämisch, Mieses és Kosztica ne­vét hirdetik, melyek elsőrangú nevek ugyan, de mi Spielmann, Vidmar, Tartacoses nevét fájóan nél­külözzük a listán, mikor jól tudjuk, hogy ezek a mesterek minden nagyobb nemzetközi versenyen részt vesznek. Nincsenek is olyan messzeségben, hogy el ne jöhetnének, tehát miért nem jötn­ek? Azért nem, mert a versenydíjak csekélyek. A valuta­különbség teszi tönkre a készülő új versenynek is a nívóját, mint ahogy a nemrég lefolyt bécsi ver­­senyt is lesilányította. Megkérdeztük Havasi Kornélt, a Budapesti Sakkőr titkárát, nem lehetne-e segíteni ezen a dol­gon. Havasi titkár a következőkben nyilatkozott a Pesti Napló munkatársa előtt: — A magyar sakkozóiknak nincsenek mecé­násaik. Tavaly két magyar sakkozónkat meghívták a svédek egy nagy versenyükre, de a két magyar nem tudott elutazni u­tiköltség híján. A szeptem­beri versenyt felkarolta a főváros, amennyiben a Gellért-szálló zenetermét díjtalanul átadja, a S­­pótvárosi Kaszinótól is remélnek támogatást, ha egyéb anyagi segítségük nincsen. Az első díj 10.000 korona, a második 10.000, a harmadik 6000 és így lefelé kétezerig. Ilyen díjakkal, ha külföldi valutára átszámítjuk, bizony nem igen lehet Capa­blankát idecsábítani Havannából. Havasi titkár elmondta még, hogy a magyar sakkozók helyzete sohasem volt valami rózzsás. Maróczy mestert, mikor világraszóló sikereit aratta, kinevezték ugyan érdemeire vaaló tekintettel polgári iskolai óradíjas tanárrá, de bizony ez nem a legtöbb, amit ilyenkor adni lehet. Problemati­kussá tette a segítséget az, hogy minden alkalom­mal, mikor­­külföldi tornára ment, Maróczy óra­díjat volt kénytelen fizetni a helyettesének. Így az­tán rá is fizetett a tanári állásra. Maróczy mindig anyagi gondokkal küzdött, borkereskedéssel is megpróbálkozott egyszer (Tétényben volt borpin­céje), majd ez utolsó tíz évben a munkásbiztosító­nál töltött be számtanácsosi állást. Most a Bécs melletti Aussee-ben tartózkodik, onnan írta Havas­nak a napokban, hogy Amsterdamba készül, ahol megtelepedik és üzletet nyit. Már ezzel szemben Capablanka azért az érde­méért, hogy Lakkert legyőzte, évi 5000 dollár tisz­teletdíjat kap a szülővárosától. A mi Maróczynk pedig, akit Lasker egyetlen ellenfelének tartottak egyidőben, egész életében a megélhetéssel küzdött, úgyhogy az anyagi gondok fel is őrölték zsenijét. Most pedig Amsterdamba megy és kereskedést nyit. Ily körülmények között nem is csodálni való, ha a szeptemberi nemzetközi sakk-verseny nem lesz az a nagyszabású kutturésemem, B­e4jr a m m fta&mM mv&t m mm' i A szovjetkormánn­­­jjajideitása Berlin, a­­gusztus 3. (A Pesti Napló tudósítójától) Ma itt szikratáviratot lógtak fel, amelyet az orosz szovjet kormány Briand francia miniszterel­nöknek, azonkívül a nyugateurópai és amerikai ál­lamoknak küldött. Ez a szikratá­virat, amelyet, úgy látszik, Csicserin írt alá, voltaképpen kétségbe­esett segélykiáltás, amelyből következtetni lehet arra a leirhatallan nyomorúságra, amely mosta­nában Oroszország népét pusztítja. A távirat azzal kezdődik, hogy az orosz nép és kormánya hálásan üdvözli az európai és amerikai államoknak azt az ajánlatát, hogy Oroszország éhező népén segíteni akarnak. Oroszország azonban megállapítani kény­telen, hogy a segítés szolgálatában állott szerveze­tek, » wtoorgáawife «et a immsssk m ma

Next