Pesti Napló, 1922. április (73. évfolyam, 75–98. szám)
1922-04-01 / 75. szám
Szombat PESTI NAPLÓ / 1922 április 13 Nem lehet már olcsón meghalni sem A temetési árak emelésére készülnek (Saját tudósítónktól.) Meghalni . . . Sokember, amikor már minden elveszett, amikor összeomlott az a nagy épület, amelynek apró tégláit egy egész életen keresztül hordta szakadatlan Szorgalommal, vágyakozó szomorúsággal sóhajt fel: meghalni. Az anyagi csapások, veszteségek kinnánként lebegtetik előttünk a nagy gondtalanságot, a halált. Pedig a halál nem olcsó mulatság, a halál sok befektetést kíván, ma meghalni is csak gazdag embernek érdemes. Ha szegény ember a megboldogult, hátramaradott hozzátartozói megsiratják, eltemetik és keservesen nagyot sóhajttanak. — Isten nyugosztalja, de sok pénzbe került, hogy meghalt. Az árak nagy versenyfutásában a halál sem lett olcsóbb, sőt sok százalékkal emelkedett az ára. Mikor a beteg végső perceit éli, már nagyon sokba került, orvos, gyógyszer, kezelés, röntgen, operáció stb. Amikor meghalt, értesíteni kell a tiszti főorvost, aki kiküld egy tisztiorvost, ez megvizsgálja a halottat és kiállítja róla a halotti bizonyítványt. Ez díjmentes, se a tisztiorvosnak nem kell fizetni, se a bizonyítványt nem terheli bélyegilleték. Az anyakönyvi hivatalnál is be kell jelenteni a halálesetet, itt a hátramaradottak kivonatot kapnak, amelyre tizenötkoronás bélyeget kell ragasztani. Amikor a bejelentések megtörténtek, sírhelyet kell venni. Budapesten a legolcsóbb sírhely az új temetőben húsz korona, a legdrágább a kerepesi temetőben hatezer korona. A temetést vállalkozó végzi, ma a legkeresettebb a főváros temetkezési vállalata. Érdeklődésünkre a vállalat igazgatójától a következő felvilágosítást kaptuk:: — Vannak egyszerű és vannak disztemetések. Az egyszerű, úgynevezett polgári temetések ára ezernégyszáz, kétezerháromszáz, háromezer korona, disztemetéseké hatezer és kilencezer korona. Vannak azután természetesen ezeknél sokkal pompásabb temetések, amelyeknek ára összehasonlíthatatlanul magasabb. Rubinek Gyula temetése például százötvenezer koronába került. Ezekben az árakban természetesen benne van a koporsó ára is. Megjegyzem, most készülünk áremelésre és könnyen lehet, hogy a legközelebbi napokban az árak 50—100 százalékkal magasabbak lesznek. A temetés árában természetesen nincs benn az egyházi széttartás ára. Ezt a különféle felekezetek különféle kulcs szerint állapítják meg. A római katolikus egyház többféle stólaikjat számít. Exhumálás száz, insulás temetés ezer, segédletes ötszáz, palástos száznegyven, karinges nyolcvan, csendes felnőtt ötven és csendes gyermek harminc korona. Ehez járul még a kocsi és a villamosköltség. A református egyháznál három fokozat van. Imádságos temetés ötven, temetési beszéddel százötven és temetési beszéddel, kiséréssel, síri beszéddel négyszáz korona. Felszámítják még ehet a villamosköltségeket. Az evangélikus egyháznál nincs temetési kulcs. A szegények nem fizetnek semmit, a gazdagok többet, a minimális stólópénz húsz, a maximális ezer korona, de ha többet ad a gyászoló család, a jótékony célra való tekintettel azt köszönettel elfogadják. Az izraelita halottak temetési szertartását a Chevra Kadisa intézi, amelynek főtitkára munkatársunknak a következőket mondotta: — Szegény ember temetési szertartásért Semmit sem fizet. A halottak kiszállításáért a temetőbe a községi temetkezési vállalat ezerháromszázharminckilenc koronát, számít a szegény zsidó halottak kiszállítását is mi fizetjük. Ez nekünk megállapodásunk értelmében nyolcszáz koronába kerül. Január hóban nyolcvanezer koronát fizettünk ki a községi temetkezési vállalatnak, a szegényeknek a temetést, sírhelyet, halottasházat, papot ingyen adjuk, a fizetőknél nincs határozott összeg megállapítva, a szegényebb kevesebbet ad, a gazdagabb többet, tíz-imszezet koronát. Sírhelyet már harminc koronáért kapni, télen drágább, a föld megfagy, nehéz ásni, most télen is ezer korona ára faszenet égettek el egy-egy sír megásásánál Vannak azután különleges alkalmak, Kiss József temetésénél például csak díszítésért 2885 koronát fizettünk. A koszorú valaha nagyon olcsó dolog volt, ma ötszáz koronán alul nem igen lehet kapni, a normális koszorúk ára ötszáz és ezer korona között mozog. Amikor azután a temetés megtörtént. Ugyancsak ki kell nyitni az erszényt, sírkövet kell állítani. Drága a sírkő, azonban nem olyan drága, minta közönség általában hiszi, három-négyezer koronáért már lehet sírkövet kapni. A legmagasabb árat meghatározni lehetetlen, nagy, szép piramis van húsz-huszonötezer koronáért, de van olyan emlék, amelynek ára a sok százezer elérhetetlen homályába vész. Aki síremléket nem tud venni, kaphat fakeresztet nyolcszáz koronáért, amelyre ötszáz koronáért márványtáblát erősítenek, ebbe vésik az elhunyt nevét, korát és hogy nyugodjék békében. A sírok gondozását városi temetőkben a város, izraelita temetőkben a Chevra Kadisa végzi. Ennek ára kétszáz és kétezer korona között ingadozik. Mennyi sok pénz, mennyi sok szám, mind azt igazolja, hogy a halál nem olcsóbb, mint az élet. Aki az életben úr volt, annak a halála is többe kerül, mint a szegény emberé. Aki meghal, nem gondol arra, hogy milyen gondot okozott családjának, hogyan szerzik meg a temetéshez szükséges pénzt. A halál a legnagyobb önzés a világon, a halottak nem törődnek az élők gondjaival, csak alusszák fenséges, nyugodt, nagy, csendes álmukat. Requiescent in pace! . . . ai denevér-szálló kincse Heverő érték egy pestmegyei barlangban (Saját tudósítónktól.) Az idegen, aki a dunaparti szálloda ablakából kihajolva elgyönyörködik a budai hegyek kékesszürke, szélborzolta, de már tavaszra készülő láncaiban, bizonyára igen elégedett az előzékeny hotelier-val, aki ilyen szép panorámát teregetett a subája elé. És nem is tudja, hogy a szép panoráma mögött kincsek rejlenek, kincsek, melyekre nagyon rászorulna Csonka-M Magyarország s amelyekért csak le kellene hajolnia, ásóval, kapával, egy kis mérnöki számítással, gőzgéppel, teherautóval talán, mert hiába, a természet nem szállítja be adományait portómentesen az államkincstárba. Csak éppen le kellene hajolnunk a kincseinkért, de csak éppen erre a lehajlásra nem telik, erre az ásóra, kapára, gőzgépre, teherautóra, mérnöki számításokra. A kincsek tehet hevernek tovább, vízben, földön, föld alatt , és várják a jobb időket, várják, mikor telik majd egyszer Magyarországon „lehajlásra, vagyis a produktív munka"?Nak nevezett luxustételre is. Egy kiváló magyar geológus hívta fel a figyelmünket a solymári mészhegyek egy alig ismert barlangjára, amelyet a turisták „Ördöglyuk"-nak hívnak. A zegzugos bejáratú, hosszú barlang, amelynek furcsa mélyedéseit, még az évezredek előtt itt járt víz vájta ki, arról nevezetes, hogy a pestvidéki denevérek kedvenc találkozóhelye. Télidőben a denevérek ezrei lórinál, a falakon, nagy, nehéz szőlőfürtök alakjában és alusszák ott téli álmukat. Ilyenkor, tavaszszal altán nyújtózva repülnek elő éjszakánként ezek a balladai madarak és veszélyeztetik állítólag a női frizurákat. Idáig a dolog csak a solymári hegyek vállalkozó szellemű turistáit érdekelhetné. Gazdasági érdekessége e denevérszállodának azonban abban a „guano"-nak nevezett földszerű rétegben rejlik, amely a denevérek ürülékéből sok méter magasságúvá nőtt és a legpompásabb foszfánartalmú természetes trágya. A guanó-rétegben tíz helyen végeztek próbafúrást, és ha csak az ezeken a helyeken megállapított menynyiségeket veszik számításba, mintegy ezerötszáz métermázsát találtak. Az egész barlang guano-menynyisége természetesen jóval nagyobb. Értékes guanótömeg van az ördöglyuki denevérszálló „dependence"-ában, a Vác melletti nagyszálló barlangban is. A száz foknál kiszárított gnano-próbákról felvett kémiai analíziseket, amelyek igen dús foszfáttartalmat állapítanak meg, a Naturwissenschaftliche Wochenschrift egy régebbi száma érdekes és a helyszínei) készült fényképekkel illusztrált cikkben ismerteti. Erről a cikkről viszont röviddel utána a Neue Züricher Zeitung számolt be és az első cikk budapesti írója számos érdeklődő levelet kapott már külföldi érdekelt köröktől. Először Pabisch profeszszor kért bővebb adatokat, a kiváló bécsi geológus, aki Ausztriában elfogadtatta a guanónak trágyaként való felhasználásáról szóló törvényt. Érdekes egy svájci foszfát-importcég jelentkezése, mely az Ördöglyuk kincseinek kiaknázási lehetőségéről kér bővebb információkat. Európába és Magyarországba is ugyanis főleg Afrikából és Amerikából, a Chile és Peru előtti szigetekről importálják a guanót, amelyre Magyarországnak a háború óta különösen foszfátszegény búzaföldek feljavítására nagy szüksége van. A svájci importcég természetesen nem kötött üzletet a guanóban gazdag és guanót importáló Magyarországgal. Úgy járunk majd kicsiben talán ezsel a kérdéssel is, — állapítja meg a „Naturwissenschaftliche Wochenschrift" cikke, — miint ahogy a földgázzal jártunk. Már száz év előtt használták az erdélyi szászok, de a véletlenül nagyobb mennyiségben talált gáznak a kiaknázására csak a Deutsche Bank támogatására és vezetésével került a sor. 246 tagja lesz az új nemzetgyűlésnek Háromezernél több jelölt kért kerületet (Saját tudósítónktól.) A kormány tagjai ma délután minisztertanácsra ültek össze, amelynek legfontosabb programmpontja a választókerületek beosztásáról szóló belügyminiszteri rendelet letárgyalása volt. A rendelet tárgyalásával kezdődött a minisztertanács és értesülésünk szerint a rendelettervezeten az Utolsó pillanatban változtatás történt, amenynyiben a vidéki kerületek számát kettővel növelték és most már véglegesen 216-ban állapították meg. Ehez járul az a harminc mandátum, amelyeknek sorsát lajstromos szavazással fogja eldönteni a főváros és környéke, az Új nemzetgyűlésnek tehát 246 tagja lesz. A minisztertanácson, amely a késő éjszakai órákig tartott, ezután folyó ügyeket tárgyaltak. Az egységes párt körében mind többet, foglalkoznak az elégedetlenkedő kisgazdák ügyével. Ma már, a vezetőkörökben is el vannak készülve arra, hogy a legközelebbi napokban kilépések fognak történni és csupán azt hangoztatják, hogy ezek nem lesznek döntő jelentőségűek. Rámutatnak arra is, hogy eddig a pártban három,ezernél több jelölt kért kerületet, a kerületek száma pedig csupán 246. Több hivatalos jelölttől visszavonták a megbízatást A jelölések ügye ,úgy látszik még azokban a kerületekben sem tekinthető véglegesen elintézettnek, ahol a hivatalos jelölés már megtörtént. Sokan felhozzák azt, hogy egyes kerületekben a hivatalos jelöltek egyénileg teljesen alkalmatlanok. Értesülésünk szerint ezeket a kifogásokat méltányolták az intézőbizottságban is, ahol több már kijelölt hivatalos jelölttől a megbízatást újból visszavonták. Az elégedetlen kisgazdák mozgalmukat mind céltudatosabban folytatják tovább. A vezetők jelenleg pártköznek alkalmas helyiséget keresnek Budapesten, ahonnan egységesen irányíthatják a vidéki szervezeteket. A hivatalos jelöltek közül kimaradt volt kisgazdaképviselők legnagyobb része e csoporthoz catlakozik, de számítanak még mások támogatására is. Miről tárgyalt Bethlen a szegedi zsidó küldöttséggel? Jelentették a lapok, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök Szegeden való tartózkodása alkalmával kihallgatáson fogadta dr. Riedl Samut, Wimmer Fülöpöt és Bokor, Adolfot. Az audienciával kapcsolatban az a hir terjedt el, hogy a küldöttség, amelyet a zsidó hitközség deputációjának neveznek, felajánlotta a szegedi zsidóság támogatását az esetre, ha gróf Teleki Pált visszaléptetik s helyette egy régi munkapárti politikust jelölnek. Az ügyben most nyilatkozik Wimmer Fülöp, aki egy szegediújságírónak ezeket mondja: — Az a küldöttség, amelyben én is részzt vettem, megrendelt küldöttség volt. A miniszterelnök úr le akart, bennünket szeretni gróf Teleki Pál érdekében és ezért dr. Aigner, Károly főispán ur közbenjöttével kihallgatáson fogadott bennünket. A kísérlet kudarcot vallott. Eztörtént. Minden más kombináció kitalálás. Sréter István nyilt levele Sréter István volt honvédelmi miniszteri nyílt levelet intézett a szini k épylet választói,hoz. Ebben a többi között ezt mondja: — Megmásíthatatlan, a politikával össze nem függő körülmények kötelességemmé teszik, hogy a március 12-én nekem újra felajánlott nemzetgyűlési mandátumról lemondjak és a nyilvános politikai szerepléstől — legalább is egyelőre — tartózkodjam. Arra kérem a választóközönséget, hogy a közelgő választásoknál legyen óvatos, hazánkban hemzsegnek a konjunktúra-politikusok, a politikai köpönyegforgatók, a délibábuzok, a napraforgót utánzók s válasszanak olyan képviselőt, aki elvhti s a párt elveit nem egyéni érdekből, vagy célszerűségből, hanem önzetlen meggyőződésből vallja. És még egyet meg kell mondanom: szegény embernek nem való a politika. Meinrichék visszautasítják a liberális korszak elleni támadásokat A Nemzeti Polgári Párt belvárosi pártszervezete szombaton este nyolc órakor pártvacsorát rendez, amelyen Gaál, Vilmos kúriai bíró válaszol Rakovszky Istvánnak és Halles Istvánnak a liberális korszak ellen intézett leg-utóbbi heves támadásaira.