Pesti Napló, 1922. május (73. évfolyam, 99–122. szám)

1922-05-03 / 99. szám

Bzera» i^QftlJMBUSSAL., fenve,­egy Gillette-peilgüt legalább egy évig Imsználh­aTl PESTI NAPLÓ Ujra bombamerénylet — uim m®m nélküll Titokzatos robbanás a Ferenc József laktanyában — A fegyverszakértők véleménye a robbanásról — Lessavart nye­li kézigránát volt a robbanószer (Saját tudósítónktól.) Az Erzsébetvárosi­­Kör ellen elkövetett és kideríttetlenül maradt bombamerénylet s­lán, amelynek éppen vasár­nap temették a nyolcadik áldozatát, vasárnap este kilenc óra körül ismeretlen tettesek újabb bombamerényletet követtek el a fővárosban. A népligeti Ferenc József-laktanya egyik pince-­ ablakába bombát helyeztek el, amely kilenc óra előtt néhány perccel felrobbant A robba­nás szerencsére emberéletben nem okozott kárt, de a laktanya épületét megrongálta. A rendőr­ség a katonaság segítségével azonnal széles körben nyomozást kezdett a tettesek kézrekerí­tése iránt. A belügyminiszter 50.000 korona ju­talmat tűzött ki a nyomravezetőnek. A rendőr­ségnek azonban a ma esti órákban sincs semmi adata a robbanás elkövetőjéről, csupán a szak­értők véleménye áll az esti órákig rendelkezé­sére. A rendőrség azonban — mint az Erzsébet­városi Kört ellen elkövetett bombamerénylet ü­gyében is — nagy eréllyel folytatja tovább a nyomozást. A Ferenc József-laktanya elleni bombamé­.­t-purlet vasárnap es­te nyolc óra ötvenhárom perckor­ történt. A bombát a laktanya Fori­nyák­ utcai részén a harmadik pinceablakba helyezték el. A bomba felrobbanása szerencsére csak az épületben okozott kárt, több ablak­tábla csörömpölve összetörött, a fal is meg­sérült, emberéletben azonban nem történt baj, mert ebben az időben a robbanás színhelye kö­z­ül nem tartózkodott senki sem. Lakatlan volt maga az az épületrész is, amelynek egyik ab­lakában a robbanás történt. A robbanás az épület bal sarkában lévő lisszi pavillon felől hallatszott. A detonáció nagy zajára a kaszárnyaőrség futólépésben a­­robbanás irányába sietett az ügyeletes tiszt ve­zetésével. A robbanás idejében a helyszín körül tartózkodott Schwarz József főhadnagy, aki hamar észrevette, hogy a bomba a pincében rob­bant föl. Erre az őrség embereivel leszaladtak a pincébe és feltörték a pinceajtót. Megállapí­tották, hogy a pince falát mintegy tizenöt centi­méter magasságban hátratolta a légnyomás, az ablak alatt­ pedig félméternyire kiröpítette a téglákat. A robbanás után azonnal megjelent a h­ely-Bzinen Riffl Sándor ezredes, ezredparancsr­ok, aki értesítette a gálád merényletről a várospa-­rancsnokságot és az országos főkapitányt, va­lamint a rendőrséget. Egyben intézkedett, hogy a legénység­ vegye körül a laktanya épületét és szállja meg a Népligetet. A katonaság kö­r­ülvizsgálta az egész környéket, azonban egyet­len gyanúsítható embert sem talált. Az ezred­parancsnok erre újabb szigorú utasítást adott ki, hogy katonai őrjáratok járják végig a Nép­liget egész környékét, és­­ott minden gyanús embert igazoltassanak. Ennek a katonai raz­ziának az eredményeképpen huszonöt embert állítottak elő. Ezekről az előállított emberekről azonban a rendőrség megállapította, hogy semmi közük nincs a merénylet elkövetéséhez. A főkapitányságról azonnal rendőri bizott­ság szállott ki az újabb bombamerénylet hely­színére. Fegyver­szakértők is jöttek a bizott­sággal. A bizottság azonnal megvizsgálta a te­rületet, ahol a robbanás pusztított. Megtalál­ták a helyszínen a robbanószem­ek szilánkjait. A szilánkokat a fegyverszakértők megvizsgál­ták és az a feltevés kerekedett föl bennük, hogy a r­obban­ószen kézigránát volt. Megállapították azt is, hogy a bombát kívülről helyezték el a nyitott ablakba, az elhelyezés igen könnyen történhetett meg, mert a pince­ablak fél méter magasságban van a föld felett. A rendőrség nyomban megkezdte a környék­beli lakosok kihallgatását is. Ezek a kihallga­tások azonban nem jártak kellő eredménnyel. Kihallgatták a laktanya legénységét is. A ka­tonák azt vallották, hogy a robbanás előtt két perccel rövidzárlat történt, s az egész környék sötétben volt. A robbanás után azonban már­ egy perccel ismét meggyulladtak a lámpák. Ez a körülmény mindenesetre gyanúsnak tűnt föl a rendőrség előtt és ennek a tisztázása vé­gett is megtették a szükséges intézkedéseket. A rendőrség tegnap és ma éjjel nagy raz­ziát tartott a fővárosban és a környéken, hogy a gyanús embereket előállítsa a főkapitány­ságra. Ez a nagy razzia azonban nem járt eredménnyel, egyetlen előállítás sem történt. A belügyminiszter, 50.000 korona jutalmat tűzött ki annak, aki nyomára vezeti a rendőrsé­get a Ferenc József-laktanya ellen elkövetett bombamerénylet tetteseinek. A délután folyamán a fegyver- és robbanó­szerszakértők elkészültek véleményükkel.­­A szakértői vélemény szerint a robbata­nás szerencsére még akkor, sem okozha­­tott volna jelentősebb kárt, ha a laktat­n­yának abban a részében laktak is volna, ahol a merénylet történt. Megállapították ugyanis a bombaszakértők, hogy a robbanószer kézigránát volt, amelynek a fanyele ki volt csavarva. A kézigránátot sza­badon helyezték el az ablakba, azaz a gránát nem volt beágyazva, mint azt a szakértők mondják. A kézigránát ilyen módon szabad he­lyen robbant fel és ezért a robbanóanyagnak nem is lehetett olyan feszítő ereje, mintha zárt területen történt volna a robbanás, mint pél­dául az Erzsébetvárosi Körben, ahol a robban­tás azért okozott olyan nagy pusztítást, mert a beágyazott bomba zárt területen robbant fel. A főkapitányságon ugyanazok folytatják ebben az ügyben is a nyomozást, akik az Er­zsébetvárosi Kör ellen elkövetett bombame­rénylet ügyében nyomoztak. A nyomozást ve­zető egyes tisztviselők az újságírók érdeklődé­­sére azt felelték, hogy az a feltevésük, hogy ezt a merényletet esetleg kommunisták követhették el. Erről azonban semmi adatuk nincsen. Egyébként sincs a rendőrségnek sem­miféle ad­ata erre a bombamerényletre­­vonatkozóan sem. A rendőrség tovább folytatja a nyomozást és­ minden lehetőt elkövet, hogy a tettesek minél előbb kézrekerüljenek. Itt említjü­k meg, hogy ma délután elter­jedt a híre annak, hogy az Erzsébetvárosi Kör elleni merénylet elkövetésével Kasnyák János rákospalotai géplakatost gyanúsítja a rendőr­ség. E híresztelés szerint a rendőrség köröző­­levelet is kibocsátott ellene. Ezzel szemben az a tényállás, hogy a rendőrségnek ma sincs több ad­ata az Erzsébetvárosi Kör ellen elkövetett bombamerényletről, mint volt a nyomozás idő­leges befejezésénél, Kasnyák János rákospalot­­ai géplakatos pedig egyáltalán ne­m­ szerepel a bombamerénylet ügyében. A rendőrség azért adott ki Kasnyákról körözőlevelet, mert a főkapitányságon bejelentették, hogy eltűnt a lakásáról. Egyébként kiderült, hogy Kasnyák Já­nos öngyilkos lett, eltűnése után a Du­nába ugrott és tegnap találták meg holttestét Adonyban. A zsebében talált igazolóokmányok alapján minden kétséget kizáróan megállapították sze­mélyazonosságát. E szerint e híresztelésnek nincs alapja. D­gróf Pallaviceni György az u£atob bombamerényletről Az Andrássy—Friedrich-pártban kezdett este rendkívül élénk élet volt. A megjelent képviselők beszámoltak kerületükben végzett munkájukról a pártvezérnek, Friedrich István­nak és a párt elnökének, gróf Andrássy Gyulá­nak. Majd a megjelentek bizalmas megbeszélést tartottak, amelynek végeztével őrgróf Pallavi­cini György a következőket mondotta munka­társunknak: — Sok heti nyomozás után végre sikerült ugyanazon tetteseknek ismét egy merényletet elkövetni, ezúttal hála Istennek emberhalál nél­kül végződött a bűncselekmény, amely kitűnő rendőrségünknek újabb útmutatásul fog szol­gálhatni abban az irányban, hogy hol keresse a merénylet elkövetőit. Biztosra veszem, hogy mindkét merényletnek értelmi szerzői azonosak. Ez az újabb bombamerénylet is illetékes helyen azt a benyomást fogja kelteni, hogy az első bombamerényletet is külföldi kommunisták követték el, annál is inkább fel lehet ezt tenni, mert hiszen csak idegenek lehetnek azok, akik nem tudták, hogy egy sohasem használt pincé­ben nem tartózkodik senki. Ami a miniszterel­nök egri beszédének azt a részét illeti, hogy kérlelhetetlen szigorral jár el, meg vagyok győ­ződve, hogy gróf Bethlen fenyegetéseit be fogja váltani és teljes erővel torkon ragadja a tette­seket. Ez a tett és néhány külpolitikai ered­mény ugyanis sokkal nagyobb cáfolata volna a tehetetlen külpolitikát hangoztató panaszoknak, mint a­ legszebb kor­tesbeszédek hatásául kísé­retté A „Conner "-szerveset ízlé­k­es helyen felkérték 9 Magyar? S3fis adót a következők közlésére­l A3 gi$3ai 87]5vie$A­ko­rmány legírtóbb Rendeletet ado­tt ki, melybölt külföldi szervezeteit iitasítja, hogy elsősorban az or­osz ellenforradalmárokat, de más tényezői­ket is legyenek nyilvántartásba, figyeljék és ha kell, erőszakkal akadályo­zzák meg működ­ülésüket, pénz r­endelkezésre áll. Ezen inten­­­cióknak megfelelően, néhány héttel ezelőtt megalakult a chein „Donner­'-szer­vezet (Köz­­ponti Haimbu­rg) melynek szervezésével Popper-Liknisch József komprunistát bízták Bieg. ÍM szervezet jelenleg mintegy 800 teljesen megbíz­ható és elszánt komm­unistából áll Ez a keret, mely a további kiépítésre szolgál, feladata minden bolsevistaellenes mozgalmat fegyverrel és bombával megakadályozni. A­ fcémszervezet­nek a feje Rosenbaum Lipót, akinek I Wienben már minden hivatalban vannak bizalmas emberei. Ha egyes személyek antibolsevista, illetve antikommunista működést fejtenek­ ki, mely a szervezetnek árt, higy a Don-­ ner-szer­vezet vezetősége­­dönt afölött, hogy mi történik az illetővel. Azonkívül van egy csa­pat Robbantásokra kiképezve, hogy esetleg egyes épületeket, nyomdákat és egyéb­ fantos középületeket a levegőbe röpítsenek, vagy fel­gyújtsanak. Fegyver, lőszer, bomba és egyéb Robbanóanyag Zar­ib József (Betriebsrat) laká­sán van elrejtve. A Donner-sze­­vezetnek van egy magyarországi központja is, mely műkö­dését 1921 tavaszán már megkezdette. A szerve­zet célját és eszközeit ismerve (a magyarr katri­nai­­fraktárak elpusztítására és a katonák köztérdi izgatásra is súlyt fektetnek), talán megtaláljuk a kapcsolatot az ifitóbbi időben Budapesten elő­fordult nagy tűzesetek keletkezéséhez és a bamerény­lethez. A főváros félmillióra emelte fel a Népszínház bérét A Nemzeti­ színház újabb öt évre k kapta ne­ a bérletet . A büffé és a ruhatár ezentúl a fővárosé (Saját tudósítónktól) AV­­árlam Mbrsid­yben bérbevette­ annak id­ején a Népszínházat­ a fővárostól a Nemze­ti Színház­ számára. a bérlet most jár le és a főváro­s nem hajlandó azt a régi föltétételt mellett megnyitani, amiit be is jelentett a kultuszminisztériumnak. Britt hosszas tárgyalások indultak meg a főváros éss a kormány között, amelyek most befejeződtek A megállapodásiakat a szociálpoltikai ügyf­őosztály ma terjesztette a népszínházi biz­ottság elé, amely Sipőcz Jenő polgármester­ elnöklése­­vel az esti órákban tartott ülést. Az állam és a főváros közötti megállapodás szerint a Népszínház évi bérösszegét ev mígi­­száznyolcvanezer kormától félmillió­­koronára emelik föl. Az eddigi szerző­dés értelmében az államnak évente öt­venfzétezer­ koronával kellett tiszsájA*­t­dni a Népszínházi ny­ugdíjalaph­oz. Ez at hozzájárulás ezentúl százezer, kWang lesz. Még két nagy­­jövedelmétől monít lé aa ráHaStíi A nuhatát és a büffé kezelését az állam telje­­sen átengedi a fővárosnak. A büfféle mindegy valószínűség szerint a Községi Élelmiszerüzem házikezelésbe fogja venni, természetesen­­csak akkor, ha az átvételt a régi bérlővel Váli szerződéseit már nem gátolják. A népszínházi bizottság a feltételesen elff­­­­gadhatóknak találta és felszólította a szociál­­politikai ügyosztályt, hogy az állammal 60 esztendőre kösse meg a szerződést, tehát aj Nemzeti Színház ilyen feltételek mellett még öt esztendeig Ura a Népszínháznak. A népszínházi bizottság ülésének második pontja, a Petőfi életét tárgyaló színműpályázat sorsa v­olt. A pályázatot legközelebb kiírják, a pályázati határidő novemberi­­cége lesz és úgy tervezik, hogy a pályanyertes színművet a Városi Színház már, jövő év­ elején szü­­sz is fogja hozni. Felesége és leánya arcbőrét pattan­ásos, és szeplők éktere­ intik el, szabadítsa meg őket e kellemetlen Szép­séghibáktól. Ha nem akar rosszat családjának, lepje meg afeel Diana alarcastroas­puderrel és Diana krémmel. Olyan Csodálatos hátást tud tapasztalni, amilyet soha nem is álmodott.

Next