Pesti Napló, 1922. augusztus (73. évfolyam, 172–197. szám)

1922-08-09 / 179. szám

Saenta PESTI NAPLÓ T022 augrusztu­s 9. 3 Az uj mozisok tömegesen társulnak a régi mozisokkal Maguk az uj mozisok likvidálják Viczián rendeletét . Súlyos helyzetük miatt kénytelenek társulni (Saját tudósítónktól.) Az uj mozisok válsá­gos anyagi helyzete már hosszabb idő óta nem trtok a nyilvánosság előtt. Több ízben mi is részletesen beszámoltunk arról, hogy az új mo­zisok nem­ tudják üzleti szempontból eredmé­nyesen vezetni mozijaikat és legtöbbjük válsá­gos helyzetbe került. Most arról értesülünk, hogy az új mozisoknak egy tekintélyes nagy része nem tud megküzdeni a súlyos gazdasági helyzettel és ezért kénytelen volt érdekközös­ségbe lépni másokkal, leginkább pedig régi mozisokkal, bár a társulás akármilyen formá­ját is rendeletből, tiltotta meg a belügyminisz­ter. Most az a helyzet, hogy a mozirevíziós ren­delet által teremtett helyzetet maguk az új mo­zisok likvidálják olyan módon, hogy saját bő­rük megmentése érdekében visszacsábítják mo­zijaikba a Viczián által elűzött régi mozisokat. Az új mozisok,közül többen súlyos anyagi helyzetükből ,úgy akartak megmenekülni, hogy már jóval ezelőtt tárgyalást kezdtek szakembe­rekkel, tehát régi mozisokkal és rá akarták őket venni arra, hogy ezek a régi mozisok vállaljanak érdekeltséget a mozijuknál. Annak idején, amikor az első társulások h­íre eljutott a belügyminisztériumba, Tomcsányi és Viczián rendeletet adtak ki, amelyben megtiltották, hogy a mozgóképSzínház-üzem engedélyese bárkit is társul vehessen magához bármilyen címen is. Mivel ez a tiltó rendelkezés sem tudta az új mozisokat megszorult helyzetükből kisegí­teni, azok továbbra is tárgyaltak régi mozi­sokkal és most már különböző diszkrecionális címeken ajánlották fel a társas viszonyt. Ezen a téren az új mozisok furfangos u­nltásokat al­kalmaztak, különböző módokat találtak ki, amilyen címen a társulást megtiltó rendelet megkerülésével mégis társulhattak a régi mo­zisokkal. Az egyik új mozis például mint üzlet­vezetőt szerepeltette a régi mozist, aki valójá­ban a társa lett, a másik pedig részvénytársa­ságot alapított és a részvények legnagyobb ré­szét azután a régi mozisnak engedte át. Ezen­kívül még egyes­ módokat is kieszeltek, amely­lyel a társulást másképpen hajthatták végre. Az új mozisoknak ez a tömeges társulása, mint értesülünk, már foglalkoztatta a mozisok egyesületének, a Magyar Mozgóképüzemenge­­délyesek Országos Egyesületének a választmá­nyát is, amely a mozisok­ érdekében arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy a minisztérium vonja utószál a társulást megtiltó rendeletet és tegye­­ lehetővé az új mozisok részére azt az utolsó menekülési lehetőséget, amely a társulás által­i csőd elöl megmenti őket. A mozisok egyesületének a választmánya elé megbízható információk szerint 35 olyan esetet jelentettek be, amikor új mozis, bármilyen formában is, társult valakivel, vagy pedig engedélyét bizo­nyos haszonrészesedés fejében átengedte má­soknak. A tömeges társulás a mozirevízió teljes bukását jelenti .A moziengedélyekkel való kereskedés még í ma is folyik és ma is több olyan moziról be­szélnek a mozisok körében, amelyeknek a tu­lajdonosai társat keresnek rosszulmenő mozi­juk megmentése érdekében. A rendelet szerzői maguk i­s elismerik azt, hogy a moziengedé­lyekkel való kereskedés nem fogadható el min­den szempontból, hiszen a mozi­engedélyekkel való kereskedés magát a tuozire­víziós rendele­tet is a legrosszabb színben tünteti fel. Először is az engedélyekkel való kereskedés, illetve a társulás bizonyítja legélénkebben azt, hogy Vicziánn­ak ez a rendelete nem segített senkin sem. A rendelet folytán elvették a kenyerét számos légi mozisnak és odaadták olyanoknak, akik Viczián előtt kedvesek voltak, de a má­soktól elvett mozi nem segített azokon sem, akiknek az elvett mozikat oda ajándékozták. Az új mozisok társulása a mozirevíziós­ rende­let teljes bukásán kívül még más furcsaságot is rejt magában. Amikor tisztességes polgárok­tól elvették hosszas és nehéz, munkájuk által megalapozott vállalkozásukat, a mozijukat és az engedélyt másnak adták oda, senki sem gondolt arra, hogy később majd ezekkel az en­gedélyekkel olyan üzleteket lehessen kötni, mint nemrégiben kötöttek a különböző kiviteli engedélyekkel. Mert a moziengedélyek tovább­adásának a módja sokban hasonlít a kiviteli engedélyek eladásához. Mind a két esetben a hatóság által ingyen kiállított engedély eladá­sáról van szó, amelyet az engedélyesek olya­noknak adnak tovább, akik azt fel is tudják használni. Az új moziengedélyesek, akik bár­milyen címen és formában társultak, tulajdon­képpen egy csupasz engedélyokirat jogalapján fácánnak maguknak különösebb befektetés és hozzáértő munka nélkül állandó jövedelmet biztosítani. Ezek a különböző címek alatt folyó tár­sulások nemcsak a mozisok egyesületét foglal­koztatták, de a hibüik eljutott már a belügy­minisztériumba is. A belügyminisztérium egy ilyen társulási ügy miatt már meg is fosztott egy új mozist engedélyétől. A Szondy­ utcai mozgó tulajdonosa, Barabás Béla, több ember­rel igyekezett társulni, végül egy Morandini Mihály nevű gépészmérnökkel társasviszonyba is lépett, mire a belügyminisztérium elvette tőle a moziengedélyt és a főiskolai egyesületé­nek adta oda. Kik társultak Az alábbiakban lepergetjük adatszerűen az Új mozisok szorult helyzetéről szóló filmdrámá­nak az egyik részét, amelyik a különböző cí­meken titokban lefolytatott társulásokat fog­lalja magában. Leközlünk több olyan u­ m£zi­engedélyest, aki sok társához hasonlóan akár­milyen címen is érdekközösségre lépett má­sokkal. Az új mozisok társulása u­gyéb­­en a legér­dekesebb az, hogy Ungerleider Mórnak ma több mozgószínházban van érdekeltsége, mint ahány mozija volt a mozirendelet előtt, infor­mációink szerint Ungerleider Mó­r vállalatá­nak, a Projectographnak, illetve a vállalat ve­zetőinek és részvényeseinek a következő új en­gedélyesek kezében levő mozgószínházaknál van érdekeltsége. Az Odeon-mo­zit a mozirevíziós rendelet után továbbra is meghagyták Ungerleidernek. Ezen a még megmaradt régi moziján kívül érdekeltsége van az Orient-mozgóban, amely­nek új engedélyese Dáni Balázs. Dáni Balázs nem tudta sikeresen vezetni a moziját és ezért előbb a mozi régi tulajdonosának, Diamant Lipótnak ajánlotta fel a mozit, ez azonban az ajánlatot nem fogadta el. Ezután a Projecto­graphnak ajánlotta fel a mozit és a Projecto­graph-fal valamilyen címen érdekközösségre is lépett. Az Ét­redők is zsidókkal társultak "Az ébredők mozija. Az Est-mozi, szintén érdekközösségben áll Ungerleider Márk­a vállala­tával, a Projectograph-fal. Az ÉME, amely ál­landóan azt hangoztatja, hogy a zsidókat akarja a gazdasági életből kiszorítani, kényte­len volt most három zsidónak a szakértelmét, de különösen a pénzét elfogadni, hogy moziját megmenthesse. Az ÉME mozija részvénytársa­sággá alakult át, amelynek a részvénytöbbsé­get egy zsidó ügyvéd, egy hasonló vallású tő­kés és egy harmadik zsidó kapta meg. Az Est­mozi ennek az alapján nemzetiszínű plakátokat is nyomatott, amelyben burkoltan ugyan, de célzást tett arra, hogy régi emberek vezetik is­mét a mozit és kéri a közönségét, hogy újból látogassa Az Est-mozit. A Helikon-mozi, amely az Eötvös-baro­k­esszek tulajdona, szintén érdekközösségben van a Projectograph-fal. Tormay Cecil egyesületjének, a Mansznak a­­mozgószínháza, a The Royal Vio, szintén va­lamilyen összeköttetésbe került Ungerleider vállalatával. A Phőnix-mozgó új engedélyeseinek szintén köze van a Projectograph-hoz. A Tivoli mozi ugyancsak érdekközösség­ijén áll a Projectograph-fal. Ezenkívül — mint beszélik a moziszakmá­ban — a Projectographnak még két mozinál van érdekeltsége. A Fővárosi­ Nagymozgó is új érdekeltséget alapított. A mozi először a Szent István Film­részvényár­saságé volt. Hosszabb próbálkozá­sok után a mozi új tulajdonosa egy olyan ér­dekeltség lett, amelynek az elnöke Kohlener Barna, a Bodograph­ tulajdonosa, akinek há­rom mozija van. Még két zsidó főrészvényese van ennek az új alakulatnak, az egyiket Gold­bergernek hívják, a másikat pedig Fenyő Sán­dornak, aki mozis volt. A Vesta-mozgó új tulajdonosa Bellághné volt, ebben a moziban most­ érdekeltsége van az Atlantic filmvállalatnak. A Népszínház-mozgó új engedélyese Bo­dánszki Lajos, érdekközösségbe lépett Daub­ner Imrével. A Renaissance-mozgó pedig szintén érdek­közösségbe került Diamant Lajossal. A Tó-mozi új engedélyese Daróczy alezre­des, a moziban érdekelt üzletfél Lukács cuk­rász. A ligeti Scala-színház-mozgó és a Mac­mozgó a Magyar Citrema érdekközösségébe tar­tozik. Az Andrássy-mozgó új moziengedélyese Kauffman Mihály Rákóczi-úti cipésszel került összeköttetésbe. A Fészek-mozgóhoz, amelynek Jekelfedusin­né az új engedélyese, köze van a volt tulaj­donosnak, Rottenbergnek is, aki mint üzletve­zető szerepel a moziban. Az­ Olympia-mozgó is u­i érdekeltségé lett. Az új érdekeltségben szerepe van a volt tulaj­donosnak, a Schwarczenberg és társa filmvál­lalatnak, amelynek Kohlener Barna az elnöke. A Rákosszentmihályi Világ­mozi új enge­délyese a MOVE. Az az érdekeltség lépett ösz­szeköttetésbe a mozgószínházzal, amely a Projectograph részvényeseiből áll és amely Az Est mozit is vezeti. Vidéken is hasonló a helyzet Nagyon sok vidéki mozgószínházról is be­szélnek, amelyeknek új tulajdonosai másokkal társultak, vagy pedig átadták a mozijukat. Így Szegeden a Korzó-mozi, amely Tasnádi-Szücs András egyesületéé, a Kansze volt, érdekkö­zösségbe került a mozgó volt igazgatójával, Vass-sal és egy szegedi ügyvéddel. Győr mo­zija a városé volt. A város a mozit kiadta a régi tulajdonosának bérbe. Székesfehérvárott szintén a város tulajdona a mozi, itt a Gyógy­fürdő ir.-T.-nak adták át az engedélyt. A makói Korzó-mozi a budapesti Orion film­gyár érdekközösségébe tartozik. A debrece­ni ÉME-mozi szintén érdekközösségbe lépett má­sokkal. Az új mozisok súlyos gazdasági helyzetére különben igen jellemző az itt következő eset: A békéscsabai Városi mozgó a MOVE-nak a tulajdona. Ennek a mozgónak nagyon rosz­szul ment és különösen igen erős konkurrenst kapott, amikor a régi mozis egy új mozit nyi­tott a Nádor-szállóban. Erre a MOVE mozijá­nak a tulajdonosai plakátot ragasztottak ki a városban, amelyben a „községi zsidóságot" fel­kérik, hogy látogassa a MOVE moziját és hogy az invitálásnak nagyobb legyen a sikere, előre bejelentették, hogy legközelebb a Sulamit ke­rül színre. Budapest, augusztus S. ) Wolff von wolfenau és a kommunisták. Nem fog a toll, ahogy leírjuk nevét a k­ézírat­papíron. A szedők ujjai már úgy kopogtatják le egymás után a Wolf és f. betűiket, hogy a szedők tekintete elfordul a betűk skálája felől. Mégsem hagyhatjuk szó nélkül azt, amit utoljára mon­dott, azért nem, mert Kál­xy Tibor pénzügyminisz­ter nem tért fölötte napirendre. A királyi borpincék­­érdemes atyamestere legutóbb azt követelte a drá­gasági bizottságban, hogy a kormány vegye zár alá az összes meglévő valutakészleteket. Milyen egyszerűen hangzik és milyen egyszerűnek látszik! Csak ki kell mondani és meg kell fogadni a jó ta­nácsot! Az ország már meg is van mentve! Egy­szerire eltűnik a drágaság, a­­ korona árfolyama száz százalékkal emelkedik, hátha még állami monopóliummá teszik a devizakereskedelmet! Mert w ... k ... ezt is követelte. A devizaközpontból ki kell zárni a bankokat — harsogta, — mert a bankok baissere spekuláltak, ami hazafiatlan eljá­rás! ... Nem szükséges, hogy mi adjuk meg erre a választ, a pénzügyminiszter nyomban megtette. Azt mondotta a pénzügyminiszter, hogy a mono­polisztikus törekvés szocialista teória, amely szem­ben áll az ő világnézetével. (Úgy látszik a... k... világnézetével nem állna szemben a szocia­lista teória ..hacsak a szocialistáik nem tiltakozná­nak ellene, mert sértőnek és megalázónak tarta­nák magukra nézve, hogy közös legyen a meggyő­ződésük és közös legyen a véleményük"). — A zárolást megcsinálhatták a kommunisták — mon­dotta tovább a pénzügyminiszter —, ő azonban ilyen erőszakos eszközökkel nem hajlandó dol­gozni.­­v . .. k .. . hajlandó Erőszakra, kommu­nista. s­z nála egyre megy. Nem riad viv­-k­i semmi­től és megtagadja önmagát, megtagadja eddigi elveit és intranzingens keresztény politikáját, — ha úgy látja hogy erre szükség van saját egyéni érvényesülése szempontjából. Mert érvényesülni akar és érvényesülni szeretne, minden áron. Nem­ riad vissza a kommunisták módszrétől sem, ha úgy látja, hogy ez neki jól jön... Úgy tudjuk vannak kivételes rendeletek és kivételes intézkedé­sek, hogy az átkos kommunista uralom soha fel ne üthesse fejét ebben a szegény országban. Ma­gyarország pénzügyminisztere maga jelentette ki, hogy amit w . . . k ... akar, az komunisztikus, erőszakos. Meg kell akadályozni minden izgatást, különösen azt, amely ilyen n-' -'felöl támadja az ország érdekeit. Az indítványozónak pedig csak annyit mondhatunk, hogy a kommunisták először zár alá vették a bankokat, aztán következett a­­magánigaságok zárolása. Ha a valuta lefordulása életbe léphetne, akkor a sipizzai lovakra és disz­kin­óra­­ is rá kerülhetne a sor. Ennek pedig árai szabad m­egtörténni.

Next