Pesti Napló, 1923. március (74. évfolyam, 48–73. szám)

1923-03-24 / 68. szám

4 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1923 március 25. SZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZET 'Tűzhalál —­ A Nemzeti Színház pénteki bemutatója. — Szakadozott cselekmény, sokat deklamáló, önma­gukból mégis keveset mutató karakterek s a benső drámaiságnak csaknem teljes hiánya jellemzik Dá­nielné Lengyel Laura új történelmi darabját, amely-Bek középpontjában a tragikus sorsú Madame Ro­land figurája áll. S még ezzel a középponttal is baj van. Az egész első felvonás Voltaire körül forog. A szép girondista asszony csak mint epizód-alak je­lenik meg a darab halovány színezésű, laza szövésű gobelinjén s csak később, a politikai szereplésének feltörésével parallel — kezd vezérszerephez jutni a darabban. Az emberek, akikkel a három hosszadal­mas, tizenöt év távolát felölelő felvonás során ta­lálkozunk (az egy Voltaire kivételével), nem tudnak igazi reliefet kapni. A mélység, az árny és fény el­osztása rajtuk csak festett retouche. Igy nem is kötik le túlságosan érdeklődésünket. Nem drámai hősök, csupán regisztrálói a történelemnek. Minduntalan részletes beszámolót mondanak a szerző históriai stúdiumaiból s nyilván koruk jellemzésétől nem ér­nek rá a drámai cselekvésre. Szóval tanulmányos és tanulságos darab. Tanulsá­gos, amennyiben el nem enged egyetlen célzást se­m a mára. Az írónőből a feminista politikus mellett ezen a ponton ki-kitör a gondos háziasszony. Számon tartja s piros ceruzával húzza alá a zsír és kenyér árát, az ácsorgás mizériáit, az asszignáták elértékte­lenedését, az áruelrejtést , mindazt a sok háborús, forradalmi nyomorúságot, amit — sajnos — most már nemcsak Carlyle lendületes pátoszán keresztül ismerünk, hanem a magunk keserves tapasztalatából is. Nem az ellen van kifogásunk, hogy ezt teszi, de hogy ezt külön hangsúlyozza , túlságba viszi, lenn, a nézőtéren keresve azokat a szuggesztív erőket, ame­lyeknek a színpadról, a drámából kellene szétsugá­rozni. (Másfajta, ám ezzel rokon a hatáskeresésnek az a módja is, amellyel például Robespierre-t, a még alig ismert arrasi ügyvédet, gyengédszívűnek s min­den erőszaktól irtózónak festi, arra számítva, hogy a rivaldán túl ülők már túl vannak a jakobinusok történetén is.) Mindent egybevetve: három, meglehetősen isme­rős színezésű, bizonytalanul komponált, egymással alig összefüggő történelema politikai freskó Lengyel Laura új darabjának három felvonása. A drámai vezetőmotívum,­­ a girondista eszme idealizmusa hogy sülyed el szükségszerűen a jakobinus rémuralom szennyes vérmocsarában, mert mindig kibékíthetetlen, tragikus ellentét van teória és megvalósulás között, ez a gondolat elsápad időben és térben, de'^éfelő­-kép a cselekmény egységének hiányában. Madame Roland és barátai így kissé részvétlenül JOJ^JJJ^, a Conciergerie-ből Simon mester fűrészporos kosara felé. Nem tudnak igazán meghalni. Talán mert na­gyon is hatni akartak ... Márkus Emilia nagyvonalú művészetének csodá­latos erejével formálta élő, lihegő, szenvedő valósággá Madame Roland „erélyes" figuráját. Gál Voltaire-re a Pethes Rolandja utolsó vonásig bevégzett, mesteri re­mekmű. Általában jó kezekben van a szerepek legna­gyobb része. Különösen Kürti József, Odry, Agh­y Böske, Ligeti Juliska és Pethes Sándor szolgáltak rá az elismerésre, amellyel különben az újdonság szer­zőjének sem maradt adós a premier kevésbé szigorú közönsége. A rendezés Horváth Jenő mindenre ki­terjedő gondosságát dicséri. Kárpáti Aurél (•) Az idén még nem lép életbe a főpróbát he­lyettesítő bemutató-előadás. Megírtuk annak idején, hogy a Színpadi Szerzők Egyesületének, a Színigaz­gatók Szövetségének, a Színész Szövetségnek és a Kritikusok Szindikátusának kiküldöttei abban álla­podtak meg, hogy úgy a nyilvános, mint a sajtófő­próbákat megszüntetik, ezzel szemben a színházak bevezetik a premiert megelőző esti bemutató előadást, amelyre hivatalosak lesznek a kritikusok, úgyhogy a kritikák a bemutató­ előadáson nyert impressziók alapján készülnek. Ehez a megállapodáshoz, értesü­lésünk szerint, a lapkiadók is hozzájárultak és tervbe volt véve, hogy az új rend még az idei sze­zonban életbe lép. Az első bemutató-előadás a jövő hét keddjén színrekerü­lő „Levendula" című operett­nél lett volna és a Blaha Lujza-színház már készü­lődött is az első bemutató-előadásra- A terv azonban meghiúsult, még­pedig technikai okokból. Úgy ér­tesülünk, hogy a színházak csak a jövő szezonban fogják az újítást bevezetni, amikoris a bemutató­előadást rendes esti helyárakkal, az ezt követő pre­miert pedig felemelt, premier-helyárakkal tart­ják meg. (*) Zongora­ est. Csütörtökön a Zeneakadémiában Reuter Rudolf amerikai zongoraművész hangver­senyzett. A csekélyszámú közönség csak nehezen ba­rátkozott meg a művész idegenszerű iskolájával; az ilyen idegenszerűség csak úgy juthat el az újság varázsáig, ha mögötte határozott, lebilincselő erejű személyiséget érezünk. Reuter játékában azonban egyelőre még eltakarja az egyéniséget a szolid, de személytelen dologbeli készség, a kissé élettelen fel­fogás; általában Reuter még benne ragad az anyag­ban, a jól megoldott technikai problémáknak, hogy befejezettek legyenek, még szükségük van a teljes költői megoldásra. Zongorájának két szép alaphang­ját élveztük: a tömör, erőteljes pesantet és a lágy, amellett fényes mezzo-piánót, amely Henselt Bercense­ében folyamatos kantilén­ahanggá érlelődött. Bil­lentése spektrumából sajnos hiányoznak a két alap­tónus közé eső színek; ritmusa egészséges, de nem differenciált, a két kéz külön működik s szólam­vonalai sem igazodnak vertikálisan egymáshoz. A felsőszólam éneke ott is előtérbe nyomul, ahol kívá­natosabb az akkordszerű felfogás, így Chopin cisz­moll scherzójának triójában. Reuter a Brahms— Puffa­ti­ti-variációkkal sok figyelemreméltó kvalitást mutatott s mint komoly törekvésű, tiszta művész több elismerést érdemel, mint amennyit a budapesti közönségtől lopott. (T­th.) (*) Piccaver. A világhírű bécsi tenorista második ária­ estéjén láthatólag küzdött rekedtségével. Gyak­ran folyamodott az orr-rezonanciához, s nagyszerű dinamikai árnyalásai is vesztettek természetes köny­nyedségükből. Az indiszponált Piccavernél látjuk legjobban, hogy művészi akaratát mennyire befolyá­solja a művészi tudás, hogy lelkének őszinte problé­mátlan harmóniáját csodálatosan homogén hangjá­ból meríti. Rabja orgánumának s művészi elkép­zelése a bel­ canto szolgája. A Vigadó termeit meg­töltő milliomosokat legkevésbé sem indiszponálta Piccaver indiszpozíciója," mert lelkes tapsviharral fogadták az olasz opera-áriákból összeállított műsor valamennyi számát. {T­th.) (*) Reinh­ardt nem rendez többé a bécsi Re­doutenth­eaterben. Reinhardt Miksa annak idején több évre szóló szerződést kötött a bécsi Redoutentheater vezetőségével, amely szerződés azonban biztosította a rendezőnek azt a jogát, hogy részéről egyoldalúan, bármikor felbonthatja. Heinhardt az itt elért nagy sikerek ellenére, bécsi munkatársunk értesülése sze­rint, élni fog a szerződésben biztosított jogával és lemond a további vendégszereplésről, mert más mű­vészi tervei megakadályozzák a szerződés betartá­sában. (…) A Metropolitan április 21-én fejezi be idei szezonját. A newyorki Metropolitan-opera április 21-én fejezi be idei szezonját, amelynek méltatásával most foglalkoznak az amerikai újságok. A szezon ese­ménye természetesen Jeritza vendégszereplése volt, aki régi szerepein kívül Massanet „ThaiV-ában, Strauss „irózsalovag"-jában és Korngold „A holt vá­ros" című operájában gyarapította sikereit. Ez új szerepei mellett gyakran énekelte Toscát, a Tawn­häuser Erzsébetjét és a Walkü­r Sieglindejét. A Met­ropolitan az idei szezonjában mindössze két újdonsá­got mutatott be: Vit­adini „Anima Allegra" című vígoperáját és Schilling „Monna Lisa"-ját Az első-­ nek muzsikájában érezhető Puccini hatása és elég szép sikert aratott, míg az utóbbinak a ragyogó elő­adás szerzett sikert, különösen pedig Bohnen Mihály-­ nak, a nálunk is ismert kiváló baritonistának fellé­pése. (*) Amerika színházi diktátort kapott. Az ame­rikai színházigazgatók szövetsége legutóbbi ülésén az amerikai színpadi szerzők nesztorát, Thomas Ágostont választotta meg elnökének és egyszer­smind az amerikai színpadok diktátorává nevezte ki. A színpadi diktátor kinevezésére az adott okot, hogy egyik színház bemutatta Avery Hopswood „A fél­szűz" című darabját, amely súlyos polémiákra ve­zetett és úgy a közönség, mint a sajtó heves támadást intézett a szerző és a színház igazgatója ellen. A darabot eleinte mint erkölcstelent betiltották, de a szerző a törvényszéknél jogorvoslást keresett és ez az ő javára döntött. Az ügy azonban mégsem jutott nyugvópontra és a darabot kénytelenek voltak a mű­sorról levenni. Az amerikai színigazgatók azt remé­lik, hogy a színpadi diktátor, akit teljes hatáskörrel ruháznak fel, a jövőben hasonló incidenseknek gá­tat tud vetni. Színházak, hangversenyek és kabarék hírei (—) Nagyhét a Magyar Színházban. Vajda Ernő kivételes sikerű vígjátéka, „A válóperes hölgy", melynek minden eddigi előadására elővételben keltek el az összes jegyek, a jövő héten hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és Húsvét vasárnap este szere­pel a műsoron, mindannyiszor a bemutató kiváló együttesével. Nagypénteken nincs előadás. Nagyszom­baton és Húsvét hétfőn délután 3 órakor rendes esti helyárakkal Molnár Ferenc 100-ik előadásához köze­ledő „Égi és földi szerelem" című drámáját adják. Most vasárnap délután 3 órakor rendes esti helyárak­kel és Húsvét hétfőn este Földes Imre mulatságos vígjátéka, „A lányom hozománya 500 millió" kerül ismétlésre Rákosi Szidi vendégfelléptével. Jövő hé­ten, azaz Húsvét vasárnap délután Hans Müller szenzációs drámáját, a „Tüzek"-et játsszák 3 órakor, mérsékelt hely­árakkal. (—­) Ünnepi előadások a Király-színházban. A Király-színház jövő hete is a szenzációs sikerű Kál­mán-operettnek, „A bajadér"-nak sorozatos előadásai jegyében fog lefolyni, a pompás darab minden este műsoron van. Nagypénteken nincs előadás. Most va­sárnap és Húsvét hétfő délután „János vitéz", jövő héten, azaz Húsvét vasárnap délután „Offfenbach" ke­rül színre 3 órakor, mérsékelt helyárakkal. (—) A Belvárosi Színház ünnepi hete, Emőd Ta­más nagysikerű három egyfelvonásosa, a „Csipke" a jövő héten kedden, szombaton és húsvét hétfőn este kerül színre. Most hétfőn, szerdán, csütörtökön és húsvét vasárnap este a rendkívüli sikerű Savoir­vígjátékot, „A kékszakáll nyolcadik felesésé''-t játsz­szák. Most vasárnap és húsvét hétfőn délután Sze­nes Béla kitűnő vígjátékát, „A buta ember"-t, jövő­­ héten, vagyis húsvét vasárnap délután a másik nagy­sikerű Szenes-vígjátékot, „A gazdag lány"-t adják 3 órakor mérsékelt helyárakkal. Nagypénteken nincs előadás. (—) Som­lay az Andrássy úti Színházban 50-edszer játssza jövő szombaton Hevesi Sándor „A gyilkos álarc" című nagyhatású darabjának főszerepét. Az izgalmas drámával együtt „A keck madár", „A szé­napadlás" című darabok, a kitűnő tréfák és nagy­hatású magánszámok minden este műsoron vannak, péntek kivételével, amikor is a színház zárva lesz. Ugyanezt a műsort ismétlik most, valamint húsvét vasárnap és húsvét hétfőn délután 3 és fél órakor mérsékelt helyárakkal. (—­) A „Levendula" bemutatója, Szilágyi László és Lippay Gyula daljátékát jövő kedden, 27-én mu­tatja be a Blaha Lujza-színház, mely a már más színpadon nagy sikerrel előadott daljátékot fényes új kiállításban és kiváló szereposztásban hozza szín­re. Az előadást szerdán, csütörtökön, szombaton, húsvét vasárnap és húsvét hétfő este megismétlik. Most hétfőn, továbbá húsvét vasárnap és húsvét hétfő délután 3 órakor mérsékelt helyárakkal a „Dé-Dé** kerül színre. Nagypénteken nincs előadás, most va­sárnap délután a „Fi-Fi"-t adják 3 órakor mérsékelt helyárakkal. (—) 7 órakor a „Kis cukrászda", 101/2 órakor az „Elefánt" kerül színre szombaton a Vígszínházban.­­ (—) A „Mérföldkövek", Knoblauch Edward világ­hírű színműve vasárnap délután színrekerül a Vígszínházban. (—) Már a jövő hétre árusítják a jegyeket a Vígszínház pénztárai. Minden este a „Sirokkó"-t, Herczeg Ferenc nagysikerű vígjátékát adják, csak szerdán ismétlik az „Elefánt"-ot. (—•) A „Marinka, a táncosnő" jegyeit már a jövő hétre árusítják a Fővárosi Operettszínház pénztárá­nál. (—) „A kis grizett". A Fővárosi Operettszínház esti műsorát még sokáig egymaga tölti be a „Ma­rinka, a táncosnő". A délutáni előadások műsorának változatossága kedvéért néhány régibb operettet újítanak fel. Húsvét hétfőjén adják először új beta­nulással a „Kis grizettet", a Vígszínház műsorának egyik nagy sikerét. (—) Szöllősi Rózsi, Kondor Ibolya, Sándor Mary, m. v. Boross, Bánóczi énekelnek jobbnál-jobb szólókat az Apolló-Színpad új műsorában esténként az eskütéri Helikon helyiségében. (—) A Kosé-kvartett feszült érdeklődéssel várt IV. estélye március 5-én lesz. Műsor: Beethoven A-dúr, Debussy G-moll, Dvorák As-dúr. (Zeneaka­démia, Harmónia.) (—) A Várszínház húsvétja- „A doktor úr" fel­újítása, Salamon Béla fellépésével egyik szenzációja jó a jövő hét műsorának. A kitű­nő bohózatot hétfőn, kedden és szerdán adják. Csütörtökön „Bent, az erdőn" dráma van műsoron. Második nevezetessége a mű­sornak Balassa Emil „A felség csókja"c.című zenejá­tékának szombati bemutatója. Húsvét vasárnapon a „Néni", húsvét hétfőn délután a „Levendula mind­két ünnepnapon este ped­ig „A felség csókja" szerepel a műsoron. (­•­) A Budapesti Színházban szombat és vasár­nap 7 órai kezdettel László Andor a Király-színház tagjainak vendégszereplésével Farkas Imre bűbájos daljátéka, „A kis kadét" kerül színre. Főszereplők: A. Faith Géza, Trillap Ilonka, Horváth Böske, Bel­lák Miklós. Rendező: Gulyás Menyhért. A zenekart Andor Zsigmond vezényli. (—) Papp Manci hármas női főszerepet játszik Balassa Emil „A felség csókja" című háromfelvoná­sos zenés játékában, amely Szántó Mihály muzsikájá­val március 31-én, szombaton kerül bemutatóra a Várszínházban. A renesszánsz-korabeli első felvonás­ban egy királyné, a másodikban egy provencei leány, a régi Bécsben játszó harmadikban pedig Elsler Fanny, a világhírű táncosnő alakja elevenedik meg a megkapóan szép és hatásos jelenetek során. A férfi­főszerepeket Czakó Pál és B. Polgár Béla játsszák. (—) Füst Milán: „Boldogtalanok" című megrázó erejű drámáját játssza vasárnap 11-kor az Írók Sz­ín­­háza. Jegyek a Helikonnál. (—) Március 23-ától kezdve Rózsahegyi játssza Hegedűs Gyula szerepét a Művész Színpadon (Csen­gery ucca 68) a „Baleső"-ben. A Nemzeti Színház nagy művészének alakítása, egyéni felfogása új szint és érdekességet ad Mátray Sándor nagy sikert ara­tott falusi történetének. (—) Dr. Orbán Gábor szavalóestje ma 1 órakor a Zeneakadémiában. (Koncert.) (—) Elragadtatással beszél mindenki az Intim-Kabaré gyermekelőadásairól. Ma, szo­mbaton délután és holnap, vasárnap délelőtt is színre kerül a szóra­koztató műsor Szécsi Ferkó felléptév­el. (—) Oly kitű­nő műsora már rége volt az Intim-Kabarénak, mint a mostani. Ezt mondja mindenki, aki megnézi a népszerű színház új műsorát. (—) A m­ai előadások. Operaház: Lohengrin (7). — Nemzeti Színház: Tűhalál (7). — Városi Színház: A zsidónő (Vs8). — Vígszínház: A kis cukrászda (7), Elefánt ('/ill). — Fővárosi Operettszínház: Marinka* EMBEREK A HUNGÁRIA FÜRDŐBEN BUDAPESTÉI, DOHÁNY UCCA 44 -HPÖRÖDJE? Minden darab ezt a wa­p­elasztikus gum­mifriké-Mi­sé alaktartó, hajlékony és kényes min­h - divathoz alkalmazkodó védjegyet viseli Budapesten kizá­rólagosan kapható Táncpár-füz . A­ ZPB divatáruházában I­­­f Life LA Kossuth Lajos­ utca 9. szám

Next