Pesti Napló, 1923. április (74. évfolyam, 74–97. szám)

1923-04-01 / 74. szám

* Vasárnap PESTI NAPLÓ 1923 április 1 Jó nagy csibész és a kis csibész kalandjai egy világváros utcáin Talán még egy filmkölcsönő sem hozott ki egy idényben olyan dús és ami még ennél is fontosabb, olyan határozottan irodalmi értékű műsort, mint a Hordisk Film Co. Szinte csodálatos, hogy a mai ne­héz valután­s viszonyok között ennyi külföldi fil­met mutasson be egy filmavállalat. Az idei filmkam­pányba nem kevesebb, mint nyolcban nagy filmet fog bemutatni a Nordisk Film Co. E filmek mind­egyike érdekesnél érdekesebb és bár közöttük nem egy kétrészes film is akad, a közönség bizonyára époly feszült izgalommal, lesi majd a filmek befejező poénjét, mint Berlinben, Párizsban és New Yorkban. Még sincs a filmek között kalandorfilm. A filmsorozatot a „Kidd" című Amerikában is óriási sikert, aratott filmmel kezdi meg a Nordisk. A berliniek filmélménynek­ nevezték, mert olyan szenzációval szolgál, amilyent csak ritka esetben lát­tunk eddig. De ez természetes, ha a film két főszerep­lőjét, Chaplint és a kis gyermekszínészt, Jackie C­oogant nézzük. Rövid tárgya, hogy egy el­hagyatott uccagyerekkel talákozik egy uccai csavargó.(Chaplin). Megszeretik egymást és kettejük együttes élete pereg le előttünk. A harc a Nordisk győzelmével végződött, amely a filmet hat­ezer dollárért, vásárolta meg, ami magyar koronák­ban kifejezve harminch­atm­dlióra rúg. A „Kidd" Amerikában hónapokig volt műsoron és állandóan zsúfolt házak nézték végig. A másik filmattrakció komoly tárgyú. A címe: „Nagy Frigyes". Császár-sorsot állít elénk ez az egyik legnagyobb német filmalkotás, amelyet az Ufa­gyár készített és a világhírű magyar rendező, Cse­rép,­ rendezett. A darabban huszonhárom jobbnál­jobb filmszínész játszik. Nagy Frigyest Albert Stein­rück, a porosz Császárnét Gertrud de Lalsky, Frigyes trónörököst a német filmszínészet büszkesége, Gebühr Ottó alakítja. A többi színészek közül nevezetesebbek Erna Morena, Bruno Vecarli, Eugén­burg és Maria von Bülow. Az erőskezű porosz császár barátság­á­n­­ versengenek az európai uralkodók. Udvari intrikák misztikuma k­everedik m­eg előttünk élethűen. A dip­lomácia minden eszközzel dolgozó kezét látjuk, amely a kor szelleméhez híven még a gyiloktól sem­ retteg. Az egész cselekményen egy b­ijos szerelmi jelenet húzódik végig; az ifjú trónörökös szerelme egy pol­gárleány iránt, amelyben hűségesen segíti őt ba­rátja, Kalte. A császár termés­zetesen ellenzi fia ké­szülő mossalianszát és mivel máskép nem tudja meg­akadályozni, a trónörököst börtönbe záratja, a bará­tot pedig agyonlöveti. A trónörököst a börtönben éri a hír, hogy apja, a császár, haldoklik. A film szebb­nél-szebb jelenetei közül rendkívül megkapó a csá­szár haldoklási jelenete. Időrendi sorrendben a „Bolygó hollandi" a har­madik, amelyet a Nordisk műsorára tűzött. A filmet Miam­ah­ hasonló című regénye után két részben és tizenhat felvonásban készítettek el. A főszerepeket két testvér játssza, Karl Wirth és Clara Wirth. Van Staaten nevű hollandi hajóskapitány istentelenül él és miért arra kárhozik, hogy halála után ítéletnapig kóboroljon hajójával a tengeren egész legénységével együtt A film rendezője olyan nagy rendezői talen­tummal késztette el a hálás témájú filmet, amelynél csak a nagyszerű színészi játék és a fotográfiák meg­kapósága jobb. A rendkívü­l izgalmas­ cselekményű filmalkotást mint az évad legjobb filmjét említik a berlini és francia­ fohnszakértők. A negyedik film ismét történelmi film. „A vas­álarcos" a címe, melyet Dumas Sándor regénye után filmesíts­ek meg. XVI-ik Lajos francia király szerencsétlen kora, a francia forradalom, a Hugenották forrongása pe­reg le a filmen. A cselekmény akörül csoportosul, hogy a Napkirálynak ikertestvére titkoban és el­rejtezve él. Vas álarcot visel, hogy fel ne ismerhes­sék. Lesi, várja az időt, amikor majd trónra kerül­het. A filmről meg csak annyit, hogy (a királyt és ikertestvérét), ezt a kettős szerepet kitűnően oldotta meg Wladimir Gajderow. Mazzarin bibornokot P­as­serm­ann, Lou­vois hadügyminisztert Magnus Stifter, a francia királynőt Lina Lisien és Richelieu bíbor­n­okot Ludwig Ilartan alakítják. Az ötödik bemutatóra váró film annak az em­bernek az életpályáját tárja elénk, akiről ma ne­m­c­ Si­k egész Budapest, hanem úgyszólván az egész világ közönsége beszél. A film címe: A vaskirály és négy felvonásban Breitbart Zsigmondnak, a világ­hírű erőművésznek az életét mutatja be. Kora ifjú­ságától kezdve egész a mai napig elért karierjét látjuk előttünk a vásznon. Egy lengyelországi fa­lucska szélén, mint kovácslegény kezdi meg életét Breitbart, amíg egy vándorcirkusz óta érkezik, ahol száz arany díjért, nemcsak a vidéki cirkusz Herkule­sének súlyzóját, hanem magát a Herkulest is pehely­ként emeli levegőbe a vaskirály. Breitbart kedvet kap a cirkuszi élethez, de atyja azt akarja, hogy a fia maradjon kovácsmester.­­ S Breithartból azonban artista lesz, aki milliókat és milliókat keres rette­netes izmaival. A nagy filmszenzációk bemutatása mellett arról sem feledkezett meg a Nordisk, hogy olyat is mutas­son a budapesti közönségnek, amely tudományos szempontból tarthat számot érdeklődésre. Amellett nem elvont dolgokat tár elénk, hanem olyan eredmé­nyét mutatja be a tudományos kutatásoknak, amely­ről hónapok óta beszél az egész vitág. Steinach csodá­latom felfedezését a megfiatalításról. Hogy ez a meg­fiatalító tudós .-aH jelent az emberiség jövőjében, fe­lesleges bővebben kifejteni. A filmről elég crk'ik annyi, hogy a­ témáját tudós orvosok állították össze Stei­nach professzor vezetése alatt. Határozottan művészt a film összeállítása, amely dacára, hogy a szűzséje kissé kényes, mégis ízléses és rendkívül szórakoz­tató. Különös érdeklődésre tartni,c­s­ak számot azok a felvételek, amelyek az élő állatoki­g végzett kísérle­tekről számolnak be. Erről a filmről tényleg el lehet mondani, hogy olyan, amelyre, a szerző és a rendező egyaránt büszke lehet. A felsorolt filmeken kívül egymásután jelenik majd meg a közeljövőben a mai vörös Oroszország­ban készült „Raszkolnyikov"-fMIA, a­­Strauss-operett­ből megírt „Bőregér". Nagy érdeklődésre tarthat számot a „Velencei kalmár", amelyben Henry Pot­ten, Harry Liedtke és Steinrück játsszák a főszere­pet. Nagy eseménye, lesz a filmszezonnak a „Heidel­bergi diákélet" is, amelyben Éva, May és Paul Hart­mann játszanak A filmet Cserépy rendezte és a múlt heti berlini, bemutatón óriási sikert aratott Régen nem látott és a budapesti közönség közkedvelt film­színésze, Gunard Tobneas is játszani fog az egyik Nordisk-filmen, amely a „Címzetes férj" néven kerül bemutatóra. Schiller színműve Után készült „Ármány és szerelem" című filmet, Lili Dagonerrel a fősze­repben, szintén rövidesen műsorra kerül. Ugyancsak bemutatják Cervantes „Donkshote" című Dekla-flmet és végül IbSen „Nórá"-it is. Ezeken kívül még egy egész­­sorozat jobbnál­ jobb film kerül majd a Nordisk révén a budapesti mozik­ban vászonra, amelyekre későbbi időben még külön­külön vissza fogunk térni. Csempe-és padlóbi­i czátlít, váltat, javít Patag Ferenc és Társa, Keráss Deák tér 3. sz ­ Amíg eggy film elkészül — Film felvételen a Glória-gyárban — Aki a mozgószíniházak nézőterén ül és zavar­talanul élvezi a film egy-egy megható jelenetét, fogalma sincs arról a nagy munkáról, amelybe egy jelenet elkészítése kerü­l. Alkalmunk volt végignézni egy film próbáit és felvételeit. Ugyanis a Glória­filmgyár­ost készíti ,,A kis rongyos" Című filmet, am­elyot Adorján László szcenáriumából Forgács An­tal rendez. Künn még csak bágyadtan süt a tavaszi nap, de a műteremben mégis ingujjban dolgoznak. A műte­rem üvegfala tudniillik összegyűjti a napsugarakat s ezért a forró nyárban csakis éjjel tudnak dolgozni a műtermekben, mert nappal kibírhatatlan a hőség. A műterem egyik végében szegényes szoba dísz­lete AP.. Ezzel szemben, félköralakban állították fel a híres Jupiter-lámpákat. Középen a felvevőgép áll. A szín teljesen üres, csak Forgács Antal rendezkedik a lámpák előtt. A film egyik jelenetét próbálják éppen. — Martin bejön, — kiáltja el magát Forgács, mire Szarvasi Soma, aki Martint, egy öreg embert alakít,, rohan be a szobába. — Körülnézni! Szólítsd a gyereket! Édi, Édi... ho! vagy? — hallatszott az újabb vezényszó és az ősz embe­r kétségbeesetten kezd keresni valakit a szobá­ban, akit Édinek hívnak. — Meglátod a ruhát a széken, — dirigálja tovább Forgács, — odarohansz és abban a pillanatban tudod, hogy a gyereket elrabolták. Le­borulsz az asztalra ... Az öreg Szarvasi mindent hűségesen utána csínél, abban a pillanatban, amint a vezényszó elhangzik. — Vándor» bejön... odamegy Martinhoz és a vállára teszi a kezét... Mi történt! ... Martin mu­tatja a ruhát... Feláll... Az asztal elé jön... No olyan előre, mert kiesel a gépből.. Nem jó! Vissza az egész, onnan, amikor Vándory bejön. Ez kezdődik újra az egész jelenés. Forgács fárad­tan ül le egy székre és elismételteti a jelenetet húsz­szor is. Mikor már minden simán ment, Forgács ki­adta a parancsot­— Felvétel! Most lépett akcióba Eiben István operatőr. A fel­vevőgép mellé állt és beállította a lencsét. Ebben a pillanatban, mint egy hangyabolyban, mindenki megmozdult a műteremben. Világosító mesterek szaladtak fel a­­ létrákon a reflektorokhoz. A villar­oskapcsoló kattogott egyet és a vill­imoslám­pák fülsiketítő sistergéssel égni kezdtek. Mikor a sistergés kissé csillapult és a lámpák nyugodt fény­nyel égtek, ismét a rendező hangja töltötte be a ter­me­t.. — Los! — És Eiben István „kurblizni" kezdte a felvevőgépet Forgács ismét diktálni kezdett. Gyors tempóban pattogtak a szavak. Érdekes, hogy a felvételnél tel­jesen elveszítik a nyugalmukat a színészek. Mikor a gép berregését­ hallják, olyan izgalom fogja el őket, mint a színpadon, mikor a közönség elé lépnek. Na­gyon kell vigyázni rájuk! Forgács részin,állt. — Vigyázz! Ne az asztalra tedd azt a ruhát, ha­nem a székre... a székre... a szék­re — tedd! — sü­vített végig a termen, míg az öreg Martin végre le­győzte izgalmát és a székre dobta a kérdéses ruhát. Minden simán ment. A jelenet végén Forgács ismét megszólalt: — Stopp! Kész! A gép megéli, a lámpák kialusznak és Forgács megkönnyebbülten törülgeti a homlokát Kis pihe­nés után új jelenet próbái következtek. Most a­ kis Jackó C­ia került sorra. Bámulatos ennek a gyermek­színésznek nagy intelligenciája, amellyel a rendezői utasításokat tökéletesen utána csinálja. Érdekes, hogy a felvételeket végignézte Láng A. Imre, Ion­, doni filmkereskedő is és úgy megtetszett neki, hogy egy-egy kópiát azonnal lekötött Anglia, Hollandia, Cehh-Szlovákia és Ausztria számára... (—jj —fj A film áru — a közönség vevő Amerikában, az üzlet hazájában, nekek sem fognak fel a szentimentális old­­alától, hanem asze­rint bírálják el a dolgokat, hogy mi mennyit jöve­delmez. Különösen a filmgyártásnál van ez így. Az amerikai filmgyáros a filmet — árunak, a mozit — kirakatnak és a közönséget vevőnek­ tekinti. Termé­szetes ennélfogva, hogy Amerikában tehát csak olyan film­­et készítenek, amely a közönségnek, a ve­vőnek tátszik. Óriási apparátust állítanak fel az amerikai filme­sek, hogy a közönség ízlését kikémleljék. Embereik naponta látogatják a mozikat, elvegyülnek a közön­ség közé és kihallgatják a filmről alkotott vélemé­nyeket. Naponta leadott jelentéseikben kimerítően tájékoztatják a gyárosokat a „kémek" és a jelenté­sek­nek az alapján szabja meg a gyár, hogy milyen­ filmeket készít a jövőben. Az Or­ion-film­gyár egyik igazgatója, Somló Ele­mér, Amerikában tanulta ki a filmgyártást és magá­val hozta tapasztalatait az ó­hazába is. Jól tudja, hogy nem az a jó film, amit a csak mozisok tartanak jónak, hanem az, amely a közönségnek kell. Elha­tározta tehát, hogy a jövő szezonban minden plakát­ján, hirdetésén és filmjén feltűnő helyen jelezni fogja, hogy melyik kép való az Orion-ról. Ezzel azt akarja elérni, hogy a közönség idején megtudja, melyik film Orion-film. Ezúton kéri a budapesti moziközön­séget, hogy észrevételeiket levélben közöljék a gyár, Rökk Szilárd ucca 12. szám alatti igazgatóságával. A közönség a levelekben kitérhet a filmmel kap­csolatos minden körülményre: Tetszik-e a film, amit látott, vagy nem? Miért jó, vagy miért rossz? Milyen műsort szeretne a közöinség? (Például: Híradót. Két­felvonásos burleszket és egy slágerfilm­et, — vagy — egy burleszk és két valamivel kisebb elágerfilm­ tet­szene jobban). Szeretné tudni az igazgatóság, hogy milyen filmeket szeret a közönség. Társadalmi drá­mát, kalandorregényt, vígjátékot, irodalmi alkotást, vagy burleszket? Szeretik-e a több­ részes filmeket? Külön műsor keretében akarják-e vagy egy előadá­son? Kívánják-e, hogy az előadások elött nyitányt játszon a zenekar? stb., stb. Az Orion igazgatósága hangsúlyozza, hogy ezek­ben a levelekben a legőszintébb kritikát kéri a kö­zönségtől, mert csak­ úgy tudja „vevőinek" az érde­keit szolgálni. A beérkezett leveleket lelkiismerete­sen átvizsgálják és új filmjeiknek előállításánál és forgalombahozataláról elsősorban a közönség véle­ményét tekintik irányadónak. Hogy a közönségnek ezt a­ közreműködését valamivel meghálálja az Orion, készséggel áll rendelkezésére azoknak, akik kedvenc színészeik, vagy színésznőik fényképeit kérik az igaz­gatóságtól. Az f­­í­m nagy eredményt vár a közönség őszinte kritikájától, mert­ a levelek alapján kialakult ízlés szerint állítják majd össze a jövő évi film műsorát. A newyorki gettó és a szerelem — A stádius újdonságai — A sajtó- és szakbemuta­tókon nagy sikert aratott a ,,Papa kedvelte", a bájos Jackie Coogannal a fő­szerepben és az „Yvette" című nagy filmregény. Ez utóbbinak­­­ témája nem ismeretlen a budapesti kö­zönség előtt, hiszen Hans Müller „Tüzek" című da­rabjából készült, amely a Magyar Színházban ment sorozatos előadásokban. A szezonban m­ég egy nagysza­bású filmet fog kihozni a Radius filmipari rt „Nevető könnyek" címmel. Itt Newyork sötét gettójába visz bennünket a rendező, amelynek odúiban egy szegény zsidó család gyermekéből, a világ leghíresebb he­gedűműve­­ire fejlődik ki. Hamarosan hírneves mű­vész válik a szegény gyerekből és a newyorki gettó helyett királyi paloták fényes termeiben szórakoz­tatja az uralkodó családokat. Boldog örömmel tér vissza hazájába, dicsőséggel és vagyonnal megra­kodva, hogy régi szerelmesét, a szegény nyomorgó kis Ginát feleségül vegye. Intrikák azonban ketté akarják választani a szerelmeseket, de a rajongva szeretett nő fájdalmának láttára csoda történik. A szerelem diadala ez a film. A Rádius filmipari rt. a jövő szezonra is első­rangú attrakciókat tartogat. Elsősorban a „Twist Oli­vér" című filmet fogja kihozni, amelyben a kivételes tehetségű Jackie Coogan fogja bebizonyítani ismé­telten művészetét. Ezt fogja követni a­­ Serm­izter­regényből feldolgozott „Ifj. Medardus" című film, amelynek szüzséjét Vajda László írta és Kertész Mi­hály rendezte. A harmadik film a „Szerelem tragé­diája" címet viseli. Ez kétrészes film és Joe May egyik legsikerültebb munkája. Elképzelhetjük azt a sikert, amelyet már külföldön aratott, ha­ végigné­zünk azon az előkelő névsoron, amely a film szereplőit foglalja magában. Elsősorban Mia Wayt kell meg­említeni és m­elette nem kisebb em­berek szolgálják a sikert, mint Emil Jannings, Paul Leni, Erika Glaessner és Wladimir Gaidorow. A másik kétrészes film „Váris grófnője szintén Joe May munkája. En­nek főszerepét is Mia May játssza. Még egy clmet hoz majd ki a jövő szezonban a Rádius. A címe egyelőre még ismeretlen, de rányit elárulhatunk, hogy a filcalt együtt fogjuk látni a német mozistarok két csillaga,,, Henry Vorteilt és Harry Liedtkét. Jaj de szép ez a Pest, Istenem be szép, Benne milyen gondos, elővigyázó a nép, Hogy magát fertőzéstől biztosan megóvja, Lysoformot használ apraja és nagyja

Next