Pesti Napló, 1923. április (74. évfolyam, 74–97. szám)
1923-04-01 / 74. szám
* Vasárnap PESTI NAPLÓ 1923 április 1 Jó nagy csibész és a kis csibész kalandjai egy világváros utcáin Talán még egy filmkölcsönő sem hozott ki egy idényben olyan dús és ami még ennél is fontosabb, olyan határozottan irodalmi értékű műsort, mint a Hordisk Film Co. Szinte csodálatos, hogy a mai nehéz valutáns viszonyok között ennyi külföldi filmet mutasson be egy filmavállalat. Az idei filmkampányba nem kevesebb, mint nyolcban nagy filmet fog bemutatni a Nordisk Film Co. E filmek mindegyike érdekesnél érdekesebb és bár közöttük nem egy kétrészes film is akad, a közönség bizonyára époly feszült izgalommal, lesi majd a filmek befejező poénjét, mint Berlinben, Párizsban és New Yorkban. Még sincs a filmek között kalandorfilm. A filmsorozatot a „Kidd" című Amerikában is óriási sikert, aratott filmmel kezdi meg a Nordisk. A berliniek filmélménynek nevezték, mert olyan szenzációval szolgál, amilyent csak ritka esetben láttunk eddig. De ez természetes, ha a film két főszereplőjét, Chaplint és a kis gyermekszínészt, Jackie Coogant nézzük. Rövid tárgya, hogy egy elhagyatott uccagyerekkel talákozik egy uccai csavargó.(Chaplin). Megszeretik egymást és kettejük együttes élete pereg le előttünk. A harc a Nordisk győzelmével végződött, amely a filmet hatezer dollárért, vásárolta meg, ami magyar koronákban kifejezve harminchatmdlióra rúg. A „Kidd" Amerikában hónapokig volt műsoron és állandóan zsúfolt házak nézték végig. A másik filmattrakció komoly tárgyú. A címe: „Nagy Frigyes". Császár-sorsot állít elénk ez az egyik legnagyobb német filmalkotás, amelyet az Ufagyár készített és a világhírű magyar rendező, Cserép, rendezett. A darabban huszonhárom jobbnáljobb filmszínész játszik. Nagy Frigyest Albert Steinrück, a porosz Császárnét Gertrud de Lalsky, Frigyes trónörököst a német filmszínészet büszkesége, Gebühr Ottó alakítja. A többi színészek közül nevezetesebbek Erna Morena, Bruno Vecarli, Eugénburg és Maria von Bülow. Az erőskezű porosz császár barátságán versengenek az európai uralkodók. Udvari intrikák misztikuma keveredik meg előttünk élethűen. A diplomácia minden eszközzel dolgozó kezét látjuk, amely a kor szelleméhez híven még a gyiloktól sem retteg. Az egész cselekményen egy bijos szerelmi jelenet húzódik végig; az ifjú trónörökös szerelme egy polgárleány iránt, amelyben hűségesen segíti őt barátja, Kalte. A császár természetesen ellenzi fia készülő mossalianszát és mivel máskép nem tudja megakadályozni, a trónörököst börtönbe záratja, a barátot pedig agyonlöveti. A trónörököst a börtönben éri a hír, hogy apja, a császár, haldoklik. A film szebbnél-szebb jelenetei közül rendkívül megkapó a császár haldoklási jelenete. Időrendi sorrendben a „Bolygó hollandi" a harmadik, amelyet a Nordisk műsorára tűzött. A filmet Miamah hasonló című regénye után két részben és tizenhat felvonásban készítettek el. A főszerepeket két testvér játssza, Karl Wirth és Clara Wirth. Van Staaten nevű hollandi hajóskapitány istentelenül él és miért arra kárhozik, hogy halála után ítéletnapig kóboroljon hajójával a tengeren egész legénységével együtt A film rendezője olyan nagy rendezői talentummal késztette el a hálás témájú filmet, amelynél csak a nagyszerű színészi játék és a fotográfiák megkapósága jobb. A rendkívül izgalmas cselekményű filmalkotást mint az évad legjobb filmjét említik a berlini és francia fohnszakértők. A negyedik film ismét történelmi film. „A vasálarcos" a címe, melyet Dumas Sándor regénye után filmesítsek meg. XVI-ik Lajos francia király szerencsétlen kora, a francia forradalom, a Hugenották forrongása pereg le a filmen. A cselekmény akörül csoportosul, hogy a Napkirálynak ikertestvére titkoban és elrejtezve él. Vas álarcot visel, hogy fel ne ismerhessék. Lesi, várja az időt, amikor majd trónra kerülhet. A filmről meg csak annyit, hogy (a királyt és ikertestvérét), ezt a kettős szerepet kitűnően oldotta meg Wladimir Gajderow. Mazzarin bibornokot Passermann, Louvois hadügyminisztert Magnus Stifter, a francia királynőt Lina Lisien és Richelieu bíbornokot Ludwig Ilartan alakítják. Az ötödik bemutatóra váró film annak az embernek az életpályáját tárja elénk, akiről ma nemc Sik egész Budapest, hanem úgyszólván az egész világ közönsége beszél. A film címe: A vaskirály és négy felvonásban Breitbart Zsigmondnak, a világhírű erőművésznek az életét mutatja be. Kora ifjúságától kezdve egész a mai napig elért karierjét látjuk előttünk a vásznon. Egy lengyelországi falucska szélén, mint kovácslegény kezdi meg életét Breitbart, amíg egy vándorcirkusz óta érkezik, ahol száz arany díjért, nemcsak a vidéki cirkusz Herkulesének súlyzóját, hanem magát a Herkulest is pehelyként emeli levegőbe a vaskirály. Breitbart kedvet kap a cirkuszi élethez, de atyja azt akarja, hogy a fia maradjon kovácsmester. S Breithartból azonban artista lesz, aki milliókat és milliókat keres rettenetes izmaival. A nagy filmszenzációk bemutatása mellett arról sem feledkezett meg a Nordisk, hogy olyat is mutasson a budapesti közönségnek, amely tudományos szempontból tarthat számot érdeklődésre. Amellett nem elvont dolgokat tár elénk, hanem olyan eredményét mutatja be a tudományos kutatásoknak, amelyről hónapok óta beszél az egész vitág. Steinach csodálatom felfedezését a megfiatalításról. Hogy ez a megfiatalító tudós .-aH jelent az emberiség jövőjében, felesleges bővebben kifejteni. A filmről elég crk'ik annyi, hogy a témáját tudós orvosok állították össze Steinach professzor vezetése alatt. Határozottan művészt a film összeállítása, amely dacára, hogy a szűzséje kissé kényes, mégis ízléses és rendkívül szórakoztató. Különös érdeklődésre tartni,csak számot azok a felvételek, amelyek az élő állatokig végzett kísérletekről számolnak be. Erről a filmről tényleg el lehet mondani, hogy olyan, amelyre, a szerző és a rendező egyaránt büszke lehet. A felsorolt filmeken kívül egymásután jelenik majd meg a közeljövőben a mai vörös Oroszországban készült „Raszkolnyikov"-fMIA, aStrauss-operettből megírt „Bőregér". Nagy érdeklődésre tarthat számot a „Velencei kalmár", amelyben Henry Potten, Harry Liedtke és Steinrück játsszák a főszerepet. Nagy eseménye, lesz a filmszezonnak a „Heidelbergi diákélet" is, amelyben Éva, May és Paul Hartmann játszanak A filmet Cserépy rendezte és a múlt heti berlini, bemutatón óriási sikert aratott Régen nem látott és a budapesti közönség közkedvelt filmszínésze, Gunard Tobneas is játszani fog az egyik Nordisk-filmen, amely a „Címzetes férj" néven kerül bemutatóra. Schiller színműve Után készült „Ármány és szerelem" című filmet, Lili Dagonerrel a főszerepben, szintén rövidesen műsorra kerül. Ugyancsak bemutatják Cervantes „Donkshote" című Dekla-flmet és végül IbSen „Nórá"-it is. Ezeken kívül még egy egészsorozat jobbnál jobb film kerül majd a Nordisk révén a budapesti mozikban vászonra, amelyekre későbbi időben még különkülön vissza fogunk térni. Csempe-és padlóbii czátlít, váltat, javít Patag Ferenc és Társa, Keráss Deák tér 3. sz Amíg eggy film elkészül — Film felvételen a Glória-gyárban — Aki a mozgószíniházak nézőterén ül és zavartalanul élvezi a film egy-egy megható jelenetét, fogalma sincs arról a nagy munkáról, amelybe egy jelenet elkészítése kerül. Alkalmunk volt végignézni egy film próbáit és felvételeit. Ugyanis a Glóriafilmgyárost készíti ,,A kis rongyos" Című filmet, amelyot Adorján László szcenáriumából Forgács Antal rendez. Künn még csak bágyadtan süt a tavaszi nap, de a műteremben mégis ingujjban dolgoznak. A műterem üvegfala tudniillik összegyűjti a napsugarakat s ezért a forró nyárban csakis éjjel tudnak dolgozni a műtermekben, mert nappal kibírhatatlan a hőség. A műterem egyik végében szegényes szoba díszlete AP.. Ezzel szemben, félköralakban állították fel a híres Jupiter-lámpákat. Középen a felvevőgép áll. A szín teljesen üres, csak Forgács Antal rendezkedik a lámpák előtt. A film egyik jelenetét próbálják éppen. — Martin bejön, — kiáltja el magát Forgács, mire Szarvasi Soma, aki Martint, egy öreg embert alakít,, rohan be a szobába. — Körülnézni! Szólítsd a gyereket! Édi, Édi... ho! vagy? — hallatszott az újabb vezényszó és az ősz ember kétségbeesetten kezd keresni valakit a szobában, akit Édinek hívnak. — Meglátod a ruhát a széken, — dirigálja tovább Forgács, — odarohansz és abban a pillanatban tudod, hogy a gyereket elrabolták. Leborulsz az asztalra ... Az öreg Szarvasi mindent hűségesen utána csínél, abban a pillanatban, amint a vezényszó elhangzik. — Vándor» bejön... odamegy Martinhoz és a vállára teszi a kezét... Mi történt! ... Martin mutatja a ruhát... Feláll... Az asztal elé jön... No olyan előre, mert kiesel a gépből.. Nem jó! Vissza az egész, onnan, amikor Vándory bejön. Ez kezdődik újra az egész jelenés. Forgács fáradtan ül le egy székre és elismételteti a jelenetet húszszor is. Mikor már minden simán ment, Forgács kiadta a parancsot— Felvétel! Most lépett akcióba Eiben István operatőr. A felvevőgép mellé állt és beállította a lencsét. Ebben a pillanatban, mint egy hangyabolyban, mindenki megmozdult a műteremben. Világosító mesterek szaladtak fel a létrákon a reflektorokhoz. A villaroskapcsoló kattogott egyet és a villimoslámpák fülsiketítő sistergéssel égni kezdtek. Mikor a sistergés kissé csillapult és a lámpák nyugodt fénynyel égtek, ismét a rendező hangja töltötte be a termet.. — Los! — És Eiben István „kurblizni" kezdte a felvevőgépet Forgács ismét diktálni kezdett. Gyors tempóban pattogtak a szavak. Érdekes, hogy a felvételnél teljesen elveszítik a nyugalmukat a színészek. Mikor a gép berregését hallják, olyan izgalom fogja el őket, mint a színpadon, mikor a közönség elé lépnek. Nagyon kell vigyázni rájuk! Forgács részin,állt. — Vigyázz! Ne az asztalra tedd azt a ruhát, hanem a székre... a székre... a székre — tedd! — süvített végig a termen, míg az öreg Martin végre legyőzte izgalmát és a székre dobta a kérdéses ruhát. Minden simán ment. A jelenet végén Forgács ismét megszólalt: — Stopp! Kész! A gép megéli, a lámpák kialusznak és Forgács megkönnyebbülten törülgeti a homlokát Kis pihenés után új jelenet próbái következtek. Most a kis Jackó Cia került sorra. Bámulatos ennek a gyermekszínésznek nagy intelligenciája, amellyel a rendezői utasításokat tökéletesen utána csinálja. Érdekes, hogy a felvételeket végignézte Láng A. Imre, Ion, doni filmkereskedő is és úgy megtetszett neki, hogy egy-egy kópiát azonnal lekötött Anglia, Hollandia, Cehh-Szlovákia és Ausztria számára... (—jj —fj A film áru — a közönség vevő Amerikában, az üzlet hazájában, nekek sem fognak fel a szentimentális oldalától, hanem aszerint bírálják el a dolgokat, hogy mi mennyit jövedelmez. Különösen a filmgyártásnál van ez így. Az amerikai filmgyáros a filmet — árunak, a mozit — kirakatnak és a közönséget vevőnek tekinti. Természetes ennélfogva, hogy Amerikában tehát csak olyan filmet készítenek, amely a közönségnek, a vevőnek tátszik. Óriási apparátust állítanak fel az amerikai filmesek, hogy a közönség ízlését kikémleljék. Embereik naponta látogatják a mozikat, elvegyülnek a közönség közé és kihallgatják a filmről alkotott véleményeket. Naponta leadott jelentéseikben kimerítően tájékoztatják a gyárosokat a „kémek" és a jelentéseknek az alapján szabja meg a gyár, hogy milyen filmeket készít a jövőben. Az Orion-filmgyár egyik igazgatója, Somló Elemér, Amerikában tanulta ki a filmgyártást és magával hozta tapasztalatait az óhazába is. Jól tudja, hogy nem az a jó film, amit a csak mozisok tartanak jónak, hanem az, amely a közönségnek kell. Elhatározta tehát, hogy a jövő szezonban minden plakátján, hirdetésén és filmjén feltűnő helyen jelezni fogja, hogy melyik kép való az Orion-ról. Ezzel azt akarja elérni, hogy a közönség idején megtudja, melyik film Orion-film. Ezúton kéri a budapesti moziközönséget, hogy észrevételeiket levélben közöljék a gyár, Rökk Szilárd ucca 12. szám alatti igazgatóságával. A közönség a levelekben kitérhet a filmmel kapcsolatos minden körülményre: Tetszik-e a film, amit látott, vagy nem? Miért jó, vagy miért rossz? Milyen műsort szeretne a közöinség? (Például: Híradót. Kétfelvonásos burleszket és egy slágerfilmet, — vagy — egy burleszk és két valamivel kisebb elágerfilm tetszene jobban). Szeretné tudni az igazgatóság, hogy milyen filmeket szeret a közönség. Társadalmi drámát, kalandorregényt, vígjátékot, irodalmi alkotást, vagy burleszket? Szeretik-e a több részes filmeket? Külön műsor keretében akarják-e vagy egy előadáson? Kívánják-e, hogy az előadások elött nyitányt játszon a zenekar? stb., stb. Az Orion igazgatósága hangsúlyozza, hogy ezekben a levelekben a legőszintébb kritikát kéri a közönségtől, mert csak úgy tudja „vevőinek" az érdekeit szolgálni. A beérkezett leveleket lelkiismeretesen átvizsgálják és új filmjeiknek előállításánál és forgalombahozataláról elsősorban a közönség véleményét tekintik irányadónak. Hogy a közönségnek ezt a közreműködését valamivel meghálálja az Orion, készséggel áll rendelkezésére azoknak, akik kedvenc színészeik, vagy színésznőik fényképeit kérik az igazgatóságtól. Az fím nagy eredményt vár a közönség őszinte kritikájától, mert a levelek alapján kialakult ízlés szerint állítják majd össze a jövő évi film műsorát. A newyorki gettó és a szerelem — A stádius újdonságai — A sajtó- és szakbemutatókon nagy sikert aratott a ,,Papa kedvelte", a bájos Jackie Coogannal a főszerepben és az „Yvette" című nagy filmregény. Ez utóbbinak témája nem ismeretlen a budapesti közönség előtt, hiszen Hans Müller „Tüzek" című darabjából készült, amely a Magyar Színházban ment sorozatos előadásokban. A szezonban még egy nagyszabású filmet fog kihozni a Radius filmipari rt „Nevető könnyek" címmel. Itt Newyork sötét gettójába visz bennünket a rendező, amelynek odúiban egy szegény zsidó család gyermekéből, a világ leghíresebb hegedűműveire fejlődik ki. Hamarosan hírneves művész válik a szegény gyerekből és a newyorki gettó helyett királyi paloták fényes termeiben szórakoztatja az uralkodó családokat. Boldog örömmel tér vissza hazájába, dicsőséggel és vagyonnal megrakodva, hogy régi szerelmesét, a szegény nyomorgó kis Ginát feleségül vegye. Intrikák azonban ketté akarják választani a szerelmeseket, de a rajongva szeretett nő fájdalmának láttára csoda történik. A szerelem diadala ez a film. A Rádius filmipari rt. a jövő szezonra is elsőrangú attrakciókat tartogat. Elsősorban a „Twist Olivér" című filmet fogja kihozni, amelyben a kivételes tehetségű Jackie Coogan fogja bebizonyítani ismételten művészetét. Ezt fogja követni a Sermizterregényből feldolgozott „Ifj. Medardus" című film, amelynek szüzséjét Vajda László írta és Kertész Mihály rendezte. A harmadik film a „Szerelem tragédiája" címet viseli. Ez kétrészes film és Joe May egyik legsikerültebb munkája. Elképzelhetjük azt a sikert, amelyet már külföldön aratott, ha végignézünk azon az előkelő névsoron, amely a film szereplőit foglalja magában. Elsősorban Mia Wayt kell megemlíteni és melette nem kisebb emberek szolgálják a sikert, mint Emil Jannings, Paul Leni, Erika Glaessner és Wladimir Gaidorow. A másik kétrészes film „Váris grófnője szintén Joe May munkája. Ennek főszerepét is Mia May játssza. Még egy clmet hoz majd ki a jövő szezonban a Rádius. A címe egyelőre még ismeretlen, de rányit elárulhatunk, hogy a filcalt együtt fogjuk látni a német mozistarok két csillaga,,, Henry Vorteilt és Harry Liedtkét. Jaj de szép ez a Pest, Istenem be szép, Benne milyen gondos, elővigyázó a nép, Hogy magát fertőzéstől biztosan megóvja, Lysoformot használ apraja és nagyja