Pesti Napló, 1923. augusztus (74. évfolyam, 171–195. szám)

1923-08-10 / 179. szám

­g P&tfe) Tél volt Irta: Falu Tamás. Életem tél volt. Január. Minden napom behavazott, Nem integettek messziről Tavaszok. Házam kőből volt, vastetős, Ernyő is védte testemet Es kőházban, ernyő alatt, Szivemre mindig hó esett. — Mi mindent gyártanak a németek a hulladé­kokból és a szemétből? Berlini tudósítónk írja: Ame­rikát szokták odaállítani az emberi munka és az ipari fejlődés mintaképéül. Nem túlzás azonban, h­a azt mondjuk, hogy ez a dicséret legalább olyan mér­tékben megilleti Németországot, mint Amerikát. •Amerikának mérhetetlen kiterjedésű kiaknázatlan területe van, istenáldotta termékeny földje, tele kin­csekkel s fejlődését semmiféle politikai akadály nem hátráltatja. Németországnak mind a két keze meg ,van kötve, valutája úgyszólván teljesen értéktelen és csodák­ csodája, a technika terén mégis bámulatba ejt mindenkit előrehaladásukkal, leleményességü­k­­kel, acélos kitartásukkal. Németországnak legnagobb­ gondja a nyersanyagkérdés, mert számos fontos nyersanyagot külföldön kell aranyvalutáért besze­reznie. A német tudomány a legnagyobb erőfeszítés­sel dolgozik azon, miként tudja ezeket pótolni és mi­ként használhat fel mindenféle hazai nyersanyagot. A tudósok a laboratóriumokban szakadatlanul ezen fáradoznak s amit a tudós műhelyében felfedez, azt a német technikus nyomban megvalósítja a gyakor­lati életben. A tudósnak és a technikusnak hazafias öntudattal siet segítségére a német sajtó. Leginjob­ban a német lapok azt magyarázzák közönségüknek, hogy a házi hulladékot és a szemetet hogyan haszno­síthatják a német közgazdasági élet számára. Okos cikkekben magyarázzák a közönségnek, hogy semmi­féle hulladékot, vagy szemetet kiszórni nem szabad, mindent gyűjteni kell, elsősorban azért, mert pénzt kapnak érte, másodszor és főképpen pedig azért, mert arra szüksége van a német iparnak. A kályhá­ban visszamaradt hamut és salakot, amit békeidőben gödrök betemetésére, legjobb esetben töltések emelé­sére használtak fel, ma kővé préselik és téglának használják. Mésszel vagy cementtel keverik ér, föld­ies­. Akkel festik. Szakértők szerint az így készült tégla jobb, mint az agyagból égetett tégla, mert ki­­sebb súlyú és rossz melegvezető. Az ilyen téglát­ a város közelében lehet gyártani, tehát a vasúti szál­lításnál is jelentékeny a megtakarítás. A nagyobb tömegű salakból — amint ez különben nálunk is is­meretes — jelentékeny mennyiségű kokszot is tűr­ e­melhetnek ki, mert tapasztalás szerint a szénnek 25— 50 százaléka nem ég el. A lapok részletesen meg­magyarázzák a közönségnek, hogy papírt, rongyot szintén nem szabad eldobni, mert abból papírt, tehet készíteni. E rongyokat a nylgyapjúgyárban is fel­dolgozzák. Gépekkel rostokra tépik szét s valódi gyapjú hozzáadásával készül belőle a mű gyapjú. A nőket arra figyelmeztetik, hogy gyűjtsék össze a fé­sülködésnél kihullott hajszálakat is, amiből álhajat és parókát készítenek. Különösen értékes a szőke haj.­­Az em­beri haj importja nagyon lecsökkent Német­országban, mégis 18 tonnánál többet szállítottak be, amiért 1 millió papírmárkánál többet fizettek. A szemét elégetésével gőzt kapnak, amivel viszont gépe­hajtanak. A szemétből a fémtartalmú anyagokat ki­válogatják. Megpróbálkoztak azzal is, hogy a szén után visszamar­adó hamut magas hőfokú kályhában elégessék. Így bazaltszerű köveket kaptak és ez a villkó csiszolható és különféle célra felhasználható. Különösen hangsúlyozzák, hogy a konzervdobozokat gyűjtsék össze, mert így igen sok cvnt lehet szerezni, amit nagyrészt külföldről kell vásárolni.­­ Kevés fáradsággal jár ez az egyes háztartásokra nézve, de kötelessége mindenkinek szegényedett hazánkkal szemben — fejezi be az egyik nagy német lap oktató cikkét. — Ausztriában emelni akarják az idegenforgal­mat. Bécsi szerkesztőségünk táviratozza: Schürff köz­lekedésügyi miniszter elnöklete alatt állami hatósá­gok, társadalmi és közgazdasági intézmények kép­viselőinek részvételével ma Bécsben szak­tanácskozást tartottak a bécsi idegenforgalom eme­léséről. A mi­niszter a tanácskozást megnyitó bs­szédében kijelen­tette, hogy Ausztria a világnak bizonyítékot akar szolgáltatni arra, hogy az idegenforgalomban köz­­gazdaságának fontos elemét látja és az idegeneknek az ausztriai tartózkodást olyan kellemessé akarja tenni, amennyire csak lehetséges. A tanácskozáson megbeszélték az idegenforgalom növelését szolgáló intézkedéseket. — A »Magyarországi mai száciának hívei. A lon­doni Times kifejti, hogy a német nép ne áltassa ma­gát azzal, hogy Anglia a Ruhr-konfliktusban a né­metek oldalán áll.­­ A főváros mai tanácsülése új­ból foglalkozott a kertváros ügyével s elhatározta, s hogy újból tiltakozni­­fog a kisajátítási eljárás el­len és pedig arra való hivatkozással, hogy a fővá­rosba nem alkalmazható a földbirtokreform-törvény.­­ A Magyarország közli egy Belgiumban, üdülő ma­gyar leánykának, Kókai Ilonkának szüleihez írt le­velét, amelyben azt írja, hogy már annyi pénzt gyűjtött odakint, hogy magyar pénzben eléri az egy­milliót. — A hatósági bizonyítványok kiállítási árá­nak tervbe vett emelése egyelőre elmarad. — Az Or­szágos Középiskolai Tanáregyesület igazgatósága megállapította ma tartott ülésén, hogy az állami al­kalmazottak illetményeinek egységesítéséről intéz­kedő kormányrendelet sérelmes a középiskolai taná­rokra. W EST orvos csoddálatos operációi. A West-New Or Bington-i St. Viricente-kórh­ázban eddig példa nélkül való operációt hajtott végre dr. Philip Mc Maguire orv­os. Két olyan beteget operált meg, akiknek eltört a nyakcsigolyájuk s emiatt egész testük megmerevedett. Operáció­jával sikerült helyrehoznia az eltört, csigolyát s a betegek lassanként visszanyerték testük mozgási képességét s ma már túl­­vannak a ve­szedelmen. — Törvénytudás nélkü­l nem jó adni menyasz­szonyi ajándékot. Egy párizsi újságban olvassuk, hogy különös módon került ellentétbe a francia törvé­nyekkel egy Balogh nevű c.-­h-szlovák állampolgár, aki Franciaországban élt. Nyakláncot csináltatott menyasszonyának francia aranypénzből s nem is gon­dolta, hogy ezzel a cselekedetével milyen veszedel­met zúdított magára. 1919-ben ugyanis törvényt hoz­tak, mely szerint a francia nemzeti pénzt kormány­engedelem nélkül nem lehet felhasználni ipari tár­gyak előállítására. Valaki feljelentette Baloghot a menyasszonyi ajándék miatt s a rendőrség megindí­totta ellene az eljárást. Az említett törvény hat havi elzárást s 100—5000 frankig terjedő pénzbírságot rótt az ellen­vétőkre. — Házasság: Goldstein Alfréd és neje, ezü­l. Sonnenfeld Johanna leánya, Greta dr. Engel Alfréd orvossal a hónap 12-én 12'/s órakor tartja esküvőjét a dohányutcai templomban. (Minden külön értesítés helyett.) Dr. Krausz Artúr orvos Komárom (Cs­eh-Szlo­vákia) eljegyezte Richter Hedviget, özv. Richter Zsigmondné leányát Budapest. (Minden külön érte­sítés helyett.) — Szabaddá tették a borbély-árakat. A Budapesti Borbély-, Fodrász- és Parókakészítő Ipartestület közli, hogy az Átvizsgáló Bizottság a borbélymun­kák árát szabaddá tette. Csupán a géppel való haj­vágás és a géppel való szakállvágás díját állapította meg, egyenként 500 koronában. — Két testvér kálváriája. Berlinből jelentik, hogy megható történet játszód­ott le néhány nap előtt a berlini törvényszék előtt. A rendőrség egy szervezett betörőbandát leplezett le, amely a legvak­merőbb bűntényekkel veszélyeztette hosszú idő óta Borlin biztonságát. A vádlottak végül a bíróság elé kerültek és itt feltűnt közöttük egy fiatal fiú és leány, akik testvérek voltak. A tárgyalást vezető megkérdezte a fiút V. Jánost, hogy beszélje el, mi­ként kerültek a bandába. A fiú csak akkor mert val­lani, amikor a vádlott társait kivitték a teremből s akkor a következő történetet mondta el: — A húgom, Berta és én megszöktünk hazulról, mert a mostohaanyánk állandóan ütött és vert ben­nünket. Ha panaszkodtunk, akkor napokig enni sem adott. Végül nem bírtuk el a szenvedést, egy éjszaka elbúcsúztunk a szülői háztól, kimentünk a vidékre, ahol munkába álltunk. Egy földmívesnél dolgoztunk először, ő azonban folyton üldözte nővéremet, úgy­hogy kénytelenek voltunk innen is megszökni és tél idején kerültünk fel Berlinbe. Itt csomaghordással és cipőtisztítással kerestem meg a kenyerünket. A nő­vérem egy családnál lakott, amely egy szobát hat személy részére adott ki és a szobában krétával húz­ták meg a hat személynek kijelölt helyet s minden egyes vonallal elkerített rekeszbe egy-egy matracot dobtak. Azonban rosszabb idők jöttek s már ezt sem tudtam fizetni. Szomorúan mentünk az utcán, ami­kor megszólított néhány ember,­­hogy vigyük el ne­kik a csomagjukat. El is vittük a lakásukra, itt azonban megfogtak bennünket és egy pincébe zártak. K derült, hogy egy betörőbalálába kerültünk s itt mindenféle borzalmas kínzással kényszerítettek ben­nünket, hogy megtegyük mindazt, amit kívánnak. Egyszer öngyilkosok is akartunk lenni, azonban rajtacsíptek és ezután napokig éheztettek büntetés­ből. A bíróság meggyőződöt­t arról, hogy a kisfiú el­beszélése igaz és emiatt a testvérpár a legenyhébb büntetést kapta. A betörőbanda tagjait viszont a leg­súlyosabb fegyházbüntetéssel sújtották. — Orvos! hír. Dr. Fejér Gyula közkórházi főorvos szabadságáról hazaérkezett és rendelését újból meg­kezdte. Dr. Fischer Artúr fogorvosi rendelését újból meg­kezdte. (VII., Damjanich ucca 39. Tel. József 65—67.) I ® Hermina út és Urzsébet l­­irályné a* it sarok. Telefftn József SG-31 Ma, pénteken és szombaton zátóra , irakor i reggel Bacher IB51»y, Sgycni Janka, Vi­ vt'igt», Africa stb. ! Fiatal, nőtre érettségizett tisztviselői is « « — — előkelő rész­vénytársa­gi @§­s-ig. Leveleket »Intel­ligens« jeligére a ki­adóhivatal továbbít. PESTI NAPLÓ 1923 augu­sztu­s III. Sarka Ierenika. J1 titokzatos örökség — J1 tőzsde előtt Néhány hete, hogy a Zita kórházban meghalt egy régi, kedves újságíró, Majanovich Tivadar bácsi. Nem maradt utána semmi, mint egy kevés fehér­nemű, két pepitanadrág és harmincezer korona kész­pénz. Annál nagyobb volt a meglepetés az elöljárósá­gon, amikor tegnap felbontották Majanovich bácsi­­végrendeletét. A végrendelet egy passzusa így szól: »Minden vagyonomat Szirmai István hírlapíró barátomnak hagyományozom. Minden ingóságom és szlavóniai birtokkövetelésem is az övé legyen.« A végrendeletet kihirdették az érdekelt hírlapíró előtt, aki most kétségbeesetten kutatja, merre lehet­nek Szlavóniában Majanovich bácsi birtokkövetelései. " A kisfiú a szabadság téri sétatéren játék közben odalép a sétatér őréhez és így szól: — Bácsi kérem, kinek kell szólni, hogy eladja az én huszonöt darab Urikány—Zsilvölgyi részvénye­met? Azt hiszem, bessz lesz! T (-(JJ-V.V- A «/WWVW AV^-'. V^ASWWWVWWT*.' tr­e ír.­Az ES­MA (®) Előadás Reinhardt kastélyában meghívott kö­zönség előtt. Salzburgból írja tudósítónk. Augusztus második felében érdekes előadás lesz Reinhardt Miksa leopoldskroni kastélyában. A híres rendező meghívott közönség előtt, új rendezésben színre hozza Moliera »Képzelt beteg« című vígjátékát. A főszerepeket ezen az előadáson Pallenberg, Hansi Niese és Egon Frie­den fogják játszani. (") Hogyan játsszák Kínában a Faustot? Az United States Lines egyik gőzösének fedélzetén meg­jelenő angol újság közli a következő mulatságos tu­dósítást: »Kínában most egy Faust című darabot játszanak, amelyről a színlap azt hirdeti, hogy, Goethe munkája után készült. A kínai Fauste-átdol­gozó bámulatos merészséggel ••gyess­zik »G Goethe reme­két a kínai ízléshez idomítani. Margitot Kínában rablók magukkal ragadják és a szegény leány a rablóvezér börtönében szenved. Faust, aki Kínában nem tudós, hanem varázsló, elhatározza, hogy szíve parancsának engedelmeskedve, megmenti a szeren­csétlen Margitot, miután a leány ártatlanul és sze­mérmesen megjelent a házában és szívét táncokkal és akrobatamutatványokkal meghódította. Faust le­győzi a rablóvezért, akit gonosz tettéért arra ítél, hogy a talpára huszonöt botot verjenek. A megsza­badított Margit sír a boldogságtól és csókolja a va­rázsló kezét, aki azonban nem várja be a leány hálá­ját, mert négykézláb kisurran a házból,« Szegény Goethe!­­") A Burgszínház három kiváló művésze meg­válik a színháztól. Bécsből jelenti tudósítónk: Mayen Mária, Alma Seidler és Hans Thimig ma bejelentet­ték a Burgszínház vezetőségénél, hogy a jövő sze­zonra nem szerződnek a színházhoz. Bécs színházi köreiben a három művész kiválása nagy érdeklődést keltett és oly bomlási processzus kezdetének tekintik, amely összefüggésben van a színháznál beállott iga­z­gatóválsággal. (*) Új színház Bécsben. Az ősszel Bécsben új szín­ház nyílik. A Kereskedelmi Egyesület dísztermét színházzá alakítják át, amely »Modern Színház« név alatt kezdi meg működését, két egyfelvonásos bemu­tatásával. Színre kerül Brocin­er »A keserű asszony« és Sacha Guitry »L'Amour masqué" című darabja. A színház művészi vezetését Robert Blum, az ismert német kritikus veszi át. Színházak, hangszerecnyelv és rep­líarék hírei (—) Évadnyitó előadások az Unió színházaiban. Csütörtökön, e hónap 16-án kezdődnek az idei évad előadásai a Király­ Színházban, színre kerül »A sárga kabát­. Másnap, pénteken, 17-én a Belvárosi Színház nyílik meg, itt első este a szévtelenek­-et adják. Szombaton, 18-án a Magyar, Blaha Lujza­színház és An­drássy úti Színház tartja megnyitóját

Next