Pesti Napló, 1923. november (74. évfolyam, 248–271. szám)

1923-11-23 / 265. szám

A NAPI HÍREK JÓ REGGELT. Csütörtökön egész nap esett az eső. A hőmérséklet le­hűlt. Délben: 1.2 fok­­. A Meteorológiai Intézet továbbra is esős időt jósol. Zürichben a korona 0.03. Drágább lett a búza ezer koronával, vi­szont a liszt olcsóbb lett 20 koronával. A közgazdasági élet jelesei megdöbbe­néssel szemlélik a csodálatos esemélyt. A beteg ország politikai doktorainak kon­zíliuma, sikerrel kecsegtet, bár a tanács­kozáson egy-két baromor­os is részt­vett. Pesti színházak stílszerű műsora az 1923-as szezonban: Nemzeti Színház: »A vén gazember!« Andrássy úti Színház: »Aljas gazem­ber!« Országház téri Színház: »Piszok disz­nók (Lásd Nemzetgyűlési Napló.) Szabadság téri Színház: »Hitvány kon­treminőr­« (Lásd tőzsdetudósítást.) A nap hőse Szemere gyermekorvos úr, de genere Huba, aki király akar lenni. Nemhiába volt sokat gyermekek között. A papírok ma megint megszilárdultak. Ahogy nincs tőzsde, mind márt megszi­lárdulnak. Beszélgetés a villamos lépcsőzetén: »Mit szól hozzá, a bombamerénylet ügye döntő stádiumba jutott.«. r»No akkor nem lehetünk már messze a holtponttól..• . _ n­ kívül téli beszerzésre megfelelő összeg kiutalását kérték. Gróf Bethlen­ István miniszterelnök meg­ígérte, hogy a közalkalmazottak óhajtásait a legna­gyobb jóindulattal fogja megvizsgálni. — Gara Arnold, Pólya Tibor és Zádor István rajzai ékesítik az új Hármaskönyvet. Említettük már, hogy Az Est 1924-re szóló Hármaskönyvének gazdag irodalmi része már teljesen elkészült. Ismeretterjesztő és más ér­dekes cikkein kívül száz magyar író tollából közöl verset és novellát az új Hármaskönyv, melynek külső kiállítása is pompás lesz. Emeli becsét három kiváló magyar művésznek mun­kássága is. A pompásan sikerült­­ címlapot Gara Arnold, a naptári rész illusztrációit Zá­dor István és a többit Pólya Tibor készítette. Mind a hárman elsőrangú képviselői a magyar képzőművészetnek s a Hármaskönyv számára készült rajzaik minden tekintetben művészi al­kotások. Az illusztrációkon kívül közli az új Hármaskönyv az írók mélynyomású arcképeit is az Athenaeum tökéletes nyomdai kivitelé­ben. Az Est Hármaskönyv­ét, mint már több ízben említettük, három lapunk minden elő­fizetője díjtalanul megkapja. Ezzel kapcsolat­ban ismételve bejelentjük, hogy a szerkesztő­ség és a kiadóhivatal megegyezése értelmében karácsonyi ajándékkönyvünkre igényt tarthat, lakjainknak, a Pesti Naplónak, Az Estnek, vagy a Magyarországnak minden új előfizetője is. 10 Szerda PESTI NAPLÓ 192­3 november 4. ­ Előfizetési árak: A Pesti Napló egy hónapra 10.000 korona, negyed évre 30.000 korona. Egyes ázám ára Budapesten és vidéken 1 500 korona, vasárnapi szám 600 korona Az Esi­tel vagy a Magyarország­gal együtt naponta kétszeri kézbesítéssel egy hónapra 18.000 K., három hónapra 48.000 korona A Pesti Napló, Az Est és a Magyarország együtt naponta háromszori kézbesítéssel egy hónapra 26.000 korona, h­árom hónapra 68.000 korona. Kü­lföldön az előfizetési árak kétszeresét számítjuk Egyes szám­ára Ausztriában hétköznap és vasárnap 2000 osztrák korona. A Pesti Napló telefonszámai: Szerkesztőség és kiadóhivatal. József 62-30, 62—31, 62—33. Felelős szerkesztő: József 62—30. Interurbán: b—37. — A Klebelsberg—Rakovszky-affér. Meg­írtuk,­ hogy gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter lovagias elégtételt kért Rakovszky Istvántól, ennek legutóbbi in­terpellációja miatt. A miniszter segédei Almásy László, az egységes párt ügyvezető alelnöke és Karaffiáth Jenő háznagy. Rakovszky István őrgróf Pallavicini Györgyöt és Beniczky Ödön volt belügyminisztert nevezte meg segédeiül. A megbízottak csütörtökön az Országos Ka­szinóban ü­ltek össze és hosszabb ideig tár­gyaltak. Döntés eddig nincs. Arról értesülünk, hogy az eddigi tárgyalások során Rakovszky segédei inkább a fegyveres elintézés felé hajlot­tak, mindennek ellenére valószínűnek látszik, hogy az ügyet békés nyilatkozattal fogják el­intézni. — Békekongresszus Washingtonban. A Nők Nem­zetközi Békeligájának Drezdában tartott tanács­ülésén azt a tervet vetették föl, hogy a béke­kongresszust Amerikában tartsák meg. Kérdést intéz­tek eziránt a liga amerikai osztályához s a válasz e héten érkezett meg kábel útján a genti központhoz. Eszerint az amerikai liga örömmel fogadta az aján­latot. A legközelebbi békekongresszus teh­át­ Wa­shingtonban lesz.­­­ Tizenhétszázalékos fizetésemelést kérnek a köz­alkalmazottak. A Közszolgálati Alkalmazottak Nem­zeti Szövetségének küldöttsége kereste fel gróf Beth­len István miniszterelnököt, hogy a közalkalmazottak helyzetének javítását kérje. Csatlakozott a mozga­lomhoz a Társadalmi Egyesületek Szövetsége is, ezért a küldöttséget báró Perényi Zsigmond vezette. Azt kérte a küldöttség, hogy a decemberi illetményeket a valóságos drágaságnak megfelelően emeljék. Azt kívánják, hogy a júliusi illetmények 380­ százalékában állapítsa meg a kormány az új járandóságokat, ami tizenhétszázalékos újabb fizetésemelést jelent. Ezen­ Fekete tükör Novemberi este. Makacs őszi eső veri Tét­­nyesre a körút aszfaltját, amelynek sima lapján most megnyílik a fekete tükör. Elvillanó képek, árnyak, tüzek mutatkoznak benne — fejjel lefelé. Egy egész tótágast álló világ. A sarki palota tornya, a gázlámpák tüzes aranyrózsája, a ki­rakatok­ nyakkendő-sora, a sötét kapualjak íve, a járókelők mozgó sziluettje, minden fordítva né­zegeti magát a csillogó ördögtükörben, amely le­tompítja a rikító színeket, elnyúló karikatúrára torzítja a szolid formákat. A rendőr fejtetőre fordultan, Zrínyi-sisakja hegyére támaszkodik, úgy vigyáz az útközépen arra, hogy a szaladó kocsik el ne gázolják. Az emberek észre se veszik siettető gondjuk között,­­milyen különös, furcsa élet támadt a talpuk alatt. Nyilván megszokták már, hogy tükörképnek nézzék, csalóka vetület­nek, amelynek realitása: semmi. Pedig, ki tudja, nem igazabb valóság rajzolódik-e ki a fekete tükörben mint az, amelyben élünk? Nem hűbb ki­, fejezője-e zavaros fonákjára fordult életünknek a csúcsán himbálódzó palota, a fejjel lefelé lógó, sétáló, a tótágast álló hordár, mint az a másik világ, amelyik a régi­ rendet, békességet és nyu­galmat akarja ránk hazudni, boldog múltból meg­őrzött formáival?! Ki tudja, hátha éppen mai életünk legmélyebb értelme villan felénk ilyen esős, őszi estéken a fekete tükörből, az a rejté­lyes, örök valóság, amely mellett csak illúzió, optikai csalódás, hamar szétfoszló hangulat min­den, amiben a hétköznapok fia él és hisz?! Cso­dálom, hogy­ az emberek nem gondolnak erre s nem félnek attól, hátha áttévednek egyszer ebbe a másik világba, ahol — mert ellenkezőjére for­dult minden — talán a jók is megkapják az ígért kalácsot és a gonoszok is a virgácsot. (k­­aj ) Kopinicsot állítólag meggyilkolták. A belgrádi rendőrség értesítette a budapesti főkapitányságot, hogy az egyik országúton meggyilkolva találtak egy 27 év körüli fiatalembert, akinél magyar nyelvű írá­sok voltak. A személyleírás ráillik Kopin­ics Jenőre és a rendőrség meg is fogja vizsgálni az esetet. — Cseresnyés alezredes nyilatkozata az Illám­­ügyben i. A következő sorok közlésére kértek föl ben­nünket: A ma reggeli lapokban az Ulai­-üggyel kapcso­latban nevem oly módon szerepeltetett, mintha én Fáy Zoltán úrral valamilyen tanácskozáson részt­vettem volna. Evégből fölszólítottam Fáy Zoltán urat, aki az újságközleményekben úgy van feltüntet­ve, mintha ezt a vallomást ő tette volna, mire hoz­zám a következő levelet intézte: Nagyságos Cseresnyés Zoltán alezredes úrnak Budapest. Felszólítására ezennel becsületszavamra kijelen­tem, hogy én nem mondottam és nem vallottam azt sehol, hogy az alezredes úrral az Ulain-ü­ggyel kap­csolatban bármily tanácskozáson részt vettem volna,­­ avagy vettünk volna, annál is inkább, mert ez valót­­­lanság és az, aki a lapokban ezt ily beállításban ismertette, valótlant állított. Kijelentem továbbá, hogy társaságunkban alezredes úr sohasem volt és valószínű, hogy Kun Lajos alezredessel tévesztik össze. Budapest, 1923 november 22-én. Fáy Zoltán. Mindezek után csak azt mondhatom, hogy a bíró­ságnak majd lesz módja m­egállapítani, hogy miként került nevem ez üggyel­ kapcsolatban az újságokba, miután ismeretlen tettem ellen a büntető törvényszék­nél följelentésemet a mai napon megtettem. Budapest, 1923 november 23-án. Cseresnyés Zoltán alezredes. — Az idők változnak. A prágai parlament mai ülésén befejezték az általános költségve­tés vitáját, amelynek folyamán Lehel Jenő magyar képviselő is beszédet mondott. Persze magyarul. S a beszédet az ellenzéki és koalí­ciós pártok magyarul értő képviselői is meg­hallgatták. Köztük Juriga Nándor, tót néppárti képviselő, akinek évek előtti szereplése a ma­gyar parlamentben közismert. És ekkor tör­tént a csoda. Juriga, a magyar képviselő beszéde közben, több ízben kifejezést adott helyeslé­sének,­­ még­­pedig magyarul. Az ember -el­mélázva olvassa ezt s önkéntelenül a régi, bölcs latinok igazságára gondol: tempóra mutatitul. De úgy látszik nemcsak az idők, hanem az em­­­berek is változnak. A prágai jelentés különben­­­ ezzel kapcsolatban még azt is megjegyzi, hogy­­ Juriga közbeszólásait, a koalíció padsoraiban »bizonyos idegességgel« fogadták.­­ Megint emelni akarják a kórházi ápolási díja­kat. A székesfővárosnál november hóra, 16.517 koro­­nában akarták megállapítani az ápolási díjatat, azonban a népjóléti miniszter nem egyezett bele a horribilis áremelésbe és csupán 65­10 koronás ápolási díj fölszámítását engedélyezte. A főváros közkór­házai azonban ebből a díjból még a tényleges költ­ségeket sem tudják fedezni és így december hónapra ismét fel akarják emelni az ápolási díjakat­. Azon­ban tekintettel arra, hogy a korona körülbelül sta­bilizáltnak tekinthető, megelégednének a már novem­berre kért 16.517 koronás napi ápolási díjjal is és ezért felterjesztést küldenek a népjóléti miniszter­hez, amelyben kérik, hogy legalább december hó­napra engedélyezze a 16.517 koronás közkórházi napi ápolási díj felszámítását. — Orvos és gépírónő szerelmi drámája. Firenzé­ben a minap öt revolverlövés dördült el , az egyik félreeső, néptelen uccán , a zajra a közeli uccákból összefutottak a járókelők. Egy úriasan öltözött férfit láttak­­a földön feküdve, melléből csorgott a vér. Mellette egy feltűnő szépségű fiatal nő állott zokogva a kezében, még szorongatta a füstölgő revolvert. A járókelők rendőrt hívtak, aki azután kórházba vi­tette az eszméletlen férfit, a nőt pedig letartóztatta. A rendőrségen elmondotta a fiatal nő, hogy a neve , De Rios Mária s foglalkozására gépírónő. Előkelő, de elszegényedett családból származik. Esztendők óta volt szerelmi viszonya áldozatával, dr. Marni orvos­sal, aki azt ígérte neki, hogy feleségül fogja venni. A tragikus eset napján azonban találkozóra hívta s az óceán célzásokat tett arra, hogy el kell válniuk egymástól, mert ő megnősül; karrierje érdekében egy gazdag leányt vesz feleségül. Az izgatott szó­váltásnak az lett a vége, hogy a szerelmében csaló­dot nő revolvert rántott elő és ötször mellbe lőtte az orvost. Mint mondotta, nem tudta elviselni azt a gondolatot, hogy szerelmese más leányt vegyen fele­ségül. Az orvos élet-halál közt fekszik ,a kórházban. Zsebében megtalálták De Rios Mária hozzá írt sze­relmes leveleit, amiből­ az következtetik, hogy ezeket a leveleket azért vitte magával az utolsó találkozóra, hogy visszaadja a leánynak. — A bécsi nemzetközi sakkverseny. A bécsi nem­zeközi mesterverseny mai eredményei a következők: A Patay—Becker függőjátszma eldöntetlenül vég­ződött. Steiner L. (Budapest), úgyszintén Takács megnyerték játszmáikat Wol, illetve Gruber ellen s így most Tartakowerrel egyformán a verseny élén állnak. (Spielmann ugyanis Tartakower eleni parti­ban eldöntetlenné tette a küzdelmet.) Patay ma Réti ellen rövid küzdelem után feladta a játékot. Grünfeld a Becker elleni játszmában ismét beérte a döntet­lennel. Opocsensky biztosan nyert Fischer ellen. A következő fordulón mérkőznek: Tartakower—Grün­feld, Réti—Spielmann, Gruber—Steiner, Takács— Becker, Fischer—Patay, Wol—Opocsetisky. — A »Budapesti Szemle« jubileuma. Ötveneszten­dős jubileumát ünnepli a Budapesti Szemle, mint novemberi számában olvassuk. Idősebb ugyan, mint ötvenesztendős, mert már 1840-ben indult meg. Utóbb kétszer is szünetelt, de 1873 óta, tehát ötven éven keresztül megszakítás nélkül jelenik meg. Az ünnepi alkalomnak azzal áldoz a magas színvonalú szemle, hogy közli Csengery Antal és Gyulai Pál - 1858-tól 1862-ig folyt levelezését, mely tele van a régi iro­dalmi és tudományos viszonyokra való becses ada­tokkal. Gyakran szerepel ezek közt a Pesti Napló is, régi munkatársaival együtt s láthatjuk belőlük, hogy mennyire össze volt fonódva a 60-as és 70-es években a Pesti Napló kulturális missziója a Budapesti Szemle­jével. Maguk a régi szerkesztők, Csengery Antal és Gyulai Pál is oszlopos munkatársai voltak a Pesti Napló­nak. Közli a jubileumi , szám­­Beöthy Zsoltnak a­ Lángelme című remek tanulmányát és a mostani szerkesztőnek, Vojnovich Gézának Madách műve magyarságáról írt finom esszéjét is.­­ Szmrecsányi György megrágalmazásáért el­ítélték Markos Gyulát. A legutóbbi nemzetgyűlési választások alkalmával a győrszentmártoni kerü­letben a pótválasztás idején Markos Gyula kímé­letlenül támadta Szm­rcsányi£ és súlyosabbnál sú­lyosabb vádakkal illette egy röpiratban. Szmre­csányi e röpirat miatt rágalmazási pert indított Markos Gyula ellen, amelynek most volt a főtár­gyalá­sa a királyi törvényszék előtt. A törvényszék félórás tanácskozás után hirdette ki ítéletét, amely­ben bűnösnek mondotta ki Markos Gyulát a rágal­mazás vétségében és ezért háromszázezer korona fő-, kettőszázezer korona mellékbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen a felek fellebbeztek.

Next