Pesti Napló, 1923. november (74. évfolyam, 248–271. szám)
1923-11-23 / 265. szám
A NAPI HÍREK JÓ REGGELT. Csütörtökön egész nap esett az eső. A hőmérséklet lehűlt. Délben: 1.2 fok. A Meteorológiai Intézet továbbra is esős időt jósol. Zürichben a korona 0.03. Drágább lett a búza ezer koronával, viszont a liszt olcsóbb lett 20 koronával. A közgazdasági élet jelesei megdöbbenéssel szemlélik a csodálatos esemélyt. A beteg ország politikai doktorainak konzíliuma, sikerrel kecsegtet, bár a tanácskozáson egy-két baromoros is résztvett. Pesti színházak stílszerű műsora az 1923-as szezonban: Nemzeti Színház: »A vén gazember!« Andrássy úti Színház: »Aljas gazember!« Országház téri Színház: »Piszok disznók (Lásd Nemzetgyűlési Napló.) Szabadság téri Színház: »Hitvány kontreminőr« (Lásd tőzsdetudósítást.) A nap hőse Szemere gyermekorvos úr, de genere Huba, aki király akar lenni. Nemhiába volt sokat gyermekek között. A papírok ma megint megszilárdultak. Ahogy nincs tőzsde, mind márt megszilárdulnak. Beszélgetés a villamos lépcsőzetén: »Mit szól hozzá, a bombamerénylet ügye döntő stádiumba jutott.«. r»No akkor nem lehetünk már messze a holtponttól..• . _ n kívül téli beszerzésre megfelelő összeg kiutalását kérték. Gróf Bethlen István miniszterelnök megígérte, hogy a közalkalmazottak óhajtásait a legnagyobb jóindulattal fogja megvizsgálni. — Gara Arnold, Pólya Tibor és Zádor István rajzai ékesítik az új Hármaskönyvet. Említettük már, hogy Az Est 1924-re szóló Hármaskönyvének gazdag irodalmi része már teljesen elkészült. Ismeretterjesztő és más érdekes cikkein kívül száz magyar író tollából közöl verset és novellát az új Hármaskönyv, melynek külső kiállítása is pompás lesz. Emeli becsét három kiváló magyar művésznek munkássága is. A pompásan sikerült címlapot Gara Arnold, a naptári rész illusztrációit Zádor István és a többit Pólya Tibor készítette. Mind a hárman elsőrangú képviselői a magyar képzőművészetnek s a Hármaskönyv számára készült rajzaik minden tekintetben művészi alkotások. Az illusztrációkon kívül közli az új Hármaskönyv az írók mélynyomású arcképeit is az Athenaeum tökéletes nyomdai kivitelében. Az Est Hármaskönyvét, mint már több ízben említettük, három lapunk minden előfizetője díjtalanul megkapja. Ezzel kapcsolatban ismételve bejelentjük, hogy a szerkesztőség és a kiadóhivatal megegyezése értelmében karácsonyi ajándékkönyvünkre igényt tarthat, lakjainknak, a Pesti Naplónak, Az Estnek, vagy a Magyarországnak minden új előfizetője is. 10 Szerda PESTI NAPLÓ 1923 november 4. Előfizetési árak: A Pesti Napló egy hónapra 10.000 korona, negyed évre 30.000 korona. Egyes ázám ára Budapesten és vidéken 1 500 korona, vasárnapi szám 600 korona Az Esitel vagy a Magyarországgal együtt naponta kétszeri kézbesítéssel egy hónapra 18.000 K., három hónapra 48.000 korona A Pesti Napló, Az Est és a Magyarország együtt naponta háromszori kézbesítéssel egy hónapra 26.000 korona, három hónapra 68.000 korona. Külföldön az előfizetési árak kétszeresét számítjuk Egyes számára Ausztriában hétköznap és vasárnap 2000 osztrák korona. A Pesti Napló telefonszámai: Szerkesztőség és kiadóhivatal. József 62-30, 62—31, 62—33. Felelős szerkesztő: József 62—30. Interurbán: b—37. — A Klebelsberg—Rakovszky-affér. Megírtuk, hogy gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter lovagias elégtételt kért Rakovszky Istvántól, ennek legutóbbi interpellációja miatt. A miniszter segédei Almásy László, az egységes párt ügyvezető alelnöke és Karaffiáth Jenő háznagy. Rakovszky István őrgróf Pallavicini Györgyöt és Beniczky Ödön volt belügyminisztert nevezte meg segédeiül. A megbízottak csütörtökön az Országos Kaszinóban ültek össze és hosszabb ideig tárgyaltak. Döntés eddig nincs. Arról értesülünk, hogy az eddigi tárgyalások során Rakovszky segédei inkább a fegyveres elintézés felé hajlottak, mindennek ellenére valószínűnek látszik, hogy az ügyet békés nyilatkozattal fogják elintézni. — Békekongresszus Washingtonban. A Nők Nemzetközi Békeligájának Drezdában tartott tanácsülésén azt a tervet vetették föl, hogy a békekongresszust Amerikában tartsák meg. Kérdést intéztek eziránt a liga amerikai osztályához s a válasz e héten érkezett meg kábel útján a genti központhoz. Eszerint az amerikai liga örömmel fogadta az ajánlatot. A legközelebbi békekongresszus tehát Washingtonban lesz. Tizenhétszázalékos fizetésemelést kérnek a közalkalmazottak. A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének küldöttsége kereste fel gróf Bethlen István miniszterelnököt, hogy a közalkalmazottak helyzetének javítását kérje. Csatlakozott a mozgalomhoz a Társadalmi Egyesületek Szövetsége is, ezért a küldöttséget báró Perényi Zsigmond vezette. Azt kérte a küldöttség, hogy a decemberi illetményeket a valóságos drágaságnak megfelelően emeljék. Azt kívánják, hogy a júliusi illetmények 380 százalékában állapítsa meg a kormány az új járandóságokat, ami tizenhétszázalékos újabb fizetésemelést jelent. Ezen Fekete tükör Novemberi este. Makacs őszi eső veri Tétnyesre a körút aszfaltját, amelynek sima lapján most megnyílik a fekete tükör. Elvillanó képek, árnyak, tüzek mutatkoznak benne — fejjel lefelé. Egy egész tótágast álló világ. A sarki palota tornya, a gázlámpák tüzes aranyrózsája, a kirakatok nyakkendő-sora, a sötét kapualjak íve, a járókelők mozgó sziluettje, minden fordítva nézegeti magát a csillogó ördögtükörben, amely letompítja a rikító színeket, elnyúló karikatúrára torzítja a szolid formákat. A rendőr fejtetőre fordultan, Zrínyi-sisakja hegyére támaszkodik, úgy vigyáz az útközépen arra, hogy a szaladó kocsik el ne gázolják. Az emberek észre se veszik siettető gondjuk között,milyen különös, furcsa élet támadt a talpuk alatt. Nyilván megszokták már, hogy tükörképnek nézzék, csalóka vetületnek, amelynek realitása: semmi. Pedig, ki tudja, nem igazabb valóság rajzolódik-e ki a fekete tükörben mint az, amelyben élünk? Nem hűbb ki, fejezője-e zavaros fonákjára fordult életünknek a csúcsán himbálódzó palota, a fejjel lefelé lógó, sétáló, a tótágast álló hordár, mint az a másik világ, amelyik a régi rendet, békességet és nyugalmat akarja ránk hazudni, boldog múltból megőrzött formáival?! Ki tudja, hátha éppen mai életünk legmélyebb értelme villan felénk ilyen esős, őszi estéken a fekete tükörből, az a rejtélyes, örök valóság, amely mellett csak illúzió, optikai csalódás, hamar szétfoszló hangulat minden, amiben a hétköznapok fia él és hisz?! Csodálom, hogy az emberek nem gondolnak erre s nem félnek attól, hátha áttévednek egyszer ebbe a másik világba, ahol — mert ellenkezőjére fordult minden — talán a jók is megkapják az ígért kalácsot és a gonoszok is a virgácsot. (kaj ) Kopinicsot állítólag meggyilkolták. A belgrádi rendőrség értesítette a budapesti főkapitányságot, hogy az egyik országúton meggyilkolva találtak egy 27 év körüli fiatalembert, akinél magyar nyelvű írások voltak. A személyleírás ráillik Kopinics Jenőre és a rendőrség meg is fogja vizsgálni az esetet. — Cseresnyés alezredes nyilatkozata az Illámügyben i. A következő sorok közlésére kértek föl bennünket: A ma reggeli lapokban az Ulai-üggyel kapcsolatban nevem oly módon szerepeltetett, mintha én Fáy Zoltán úrral valamilyen tanácskozáson résztvettem volna. Evégből fölszólítottam Fáy Zoltán urat, aki az újságközleményekben úgy van feltüntetve, mintha ezt a vallomást ő tette volna, mire hozzám a következő levelet intézte: Nagyságos Cseresnyés Zoltán alezredes úrnak Budapest. Felszólítására ezennel becsületszavamra kijelentem, hogy én nem mondottam és nem vallottam azt sehol, hogy az alezredes úrral az Ulain-üggyel kapcsolatban bármily tanácskozáson részt vettem volna, avagy vettünk volna, annál is inkább, mert ez valótlanság és az, aki a lapokban ezt ily beállításban ismertette, valótlant állított. Kijelentem továbbá, hogy társaságunkban alezredes úr sohasem volt és valószínű, hogy Kun Lajos alezredessel tévesztik össze. Budapest, 1923 november 22-én. Fáy Zoltán. Mindezek után csak azt mondhatom, hogy a bíróságnak majd lesz módja megállapítani, hogy miként került nevem ez üggyel kapcsolatban az újságokba, miután ismeretlen tettem ellen a büntető törvényszéknél följelentésemet a mai napon megtettem. Budapest, 1923 november 23-án. Cseresnyés Zoltán alezredes. — Az idők változnak. A prágai parlament mai ülésén befejezték az általános költségvetés vitáját, amelynek folyamán Lehel Jenő magyar képviselő is beszédet mondott. Persze magyarul. S a beszédet az ellenzéki és koalíciós pártok magyarul értő képviselői is meghallgatták. Köztük Juriga Nándor, tót néppárti képviselő, akinek évek előtti szereplése a magyar parlamentben közismert. És ekkor történt a csoda. Juriga, a magyar képviselő beszéde közben, több ízben kifejezést adott helyeslésének, mégpedig magyarul. Az ember -elmélázva olvassa ezt s önkéntelenül a régi, bölcs latinok igazságára gondol: tempóra mutatitul. De úgy látszik nemcsak az idők, hanem az emberek is változnak. A prágai jelentés különben ezzel kapcsolatban még azt is megjegyzi, hogy Juriga közbeszólásait, a koalíció padsoraiban »bizonyos idegességgel« fogadták. Megint emelni akarják a kórházi ápolási díjakat. A székesfővárosnál november hóra, 16.517 koronában akarták megállapítani az ápolási díjatat, azonban a népjóléti miniszter nem egyezett bele a horribilis áremelésbe és csupán 6510 koronás ápolási díj fölszámítását engedélyezte. A főváros közkórházai azonban ebből a díjból még a tényleges költségeket sem tudják fedezni és így december hónapra ismét fel akarják emelni az ápolási díjakat. Azonban tekintettel arra, hogy a korona körülbelül stabilizáltnak tekinthető, megelégednének a már novemberre kért 16.517 koronás napi ápolási díjjal is és ezért felterjesztést küldenek a népjóléti miniszterhez, amelyben kérik, hogy legalább december hónapra engedélyezze a 16.517 koronás közkórházi napi ápolási díj felszámítását. — Orvos és gépírónő szerelmi drámája. Firenzében a minap öt revolverlövés dördült el , az egyik félreeső, néptelen uccán , a zajra a közeli uccákból összefutottak a járókelők. Egy úriasan öltözött férfit láttaka földön feküdve, melléből csorgott a vér. Mellette egy feltűnő szépségű fiatal nő állott zokogva a kezében, még szorongatta a füstölgő revolvert. A járókelők rendőrt hívtak, aki azután kórházba vitette az eszméletlen férfit, a nőt pedig letartóztatta. A rendőrségen elmondotta a fiatal nő, hogy a neve , De Rios Mária s foglalkozására gépírónő. Előkelő, de elszegényedett családból származik. Esztendők óta volt szerelmi viszonya áldozatával, dr. Marni orvossal, aki azt ígérte neki, hogy feleségül fogja venni. A tragikus eset napján azonban találkozóra hívta s az óceán célzásokat tett arra, hogy el kell válniuk egymástól, mert ő megnősül; karrierje érdekében egy gazdag leányt vesz feleségül. Az izgatott szóváltásnak az lett a vége, hogy a szerelmében csalódot nő revolvert rántott elő és ötször mellbe lőtte az orvost. Mint mondotta, nem tudta elviselni azt a gondolatot, hogy szerelmese más leányt vegyen feleségül. Az orvos élet-halál közt fekszik ,a kórházban. Zsebében megtalálták De Rios Mária hozzá írt szerelmes leveleit, amiből az következtetik, hogy ezeket a leveleket azért vitte magával az utolsó találkozóra, hogy visszaadja a leánynak. — A bécsi nemzetközi sakkverseny. A bécsi nemzeközi mesterverseny mai eredményei a következők: A Patay—Becker függőjátszma eldöntetlenül végződött. Steiner L. (Budapest), úgyszintén Takács megnyerték játszmáikat Wol, illetve Gruber ellen s így most Tartakowerrel egyformán a verseny élén állnak. (Spielmann ugyanis Tartakower eleni partiban eldöntetlenné tette a küzdelmet.) Patay ma Réti ellen rövid küzdelem után feladta a játékot. Grünfeld a Becker elleni játszmában ismét beérte a döntetlennel. Opocsensky biztosan nyert Fischer ellen. A következő fordulón mérkőznek: Tartakower—Grünfeld, Réti—Spielmann, Gruber—Steiner, Takács— Becker, Fischer—Patay, Wol—Opocsetisky. — A »Budapesti Szemle« jubileuma. Ötvenesztendős jubileumát ünnepli a Budapesti Szemle, mint novemberi számában olvassuk. Idősebb ugyan, mint ötvenesztendős, mert már 1840-ben indult meg. Utóbb kétszer is szünetelt, de 1873 óta, tehát ötven éven keresztül megszakítás nélkül jelenik meg. Az ünnepi alkalomnak azzal áldoz a magas színvonalú szemle, hogy közli Csengery Antal és Gyulai Pál - 1858-tól 1862-ig folyt levelezését, mely tele van a régi irodalmi és tudományos viszonyokra való becses adatokkal. Gyakran szerepel ezek közt a Pesti Napló is, régi munkatársaival együtt s láthatjuk belőlük, hogy mennyire össze volt fonódva a 60-as és 70-es években a Pesti Napló kulturális missziója a Budapesti Szemlejével. Maguk a régi szerkesztők, Csengery Antal és Gyulai Pál is oszlopos munkatársai voltak a Pesti Naplónak. Közli a jubileumi , számBeöthy Zsoltnak a Lángelme című remek tanulmányát és a mostani szerkesztőnek, Vojnovich Gézának Madách műve magyarságáról írt finom esszéjét is. Szmrecsányi György megrágalmazásáért elítélték Markos Gyulát. A legutóbbi nemzetgyűlési választások alkalmával a győrszentmártoni kerületben a pótválasztás idején Markos Gyula kíméletlenül támadta Szmrcsányi£ és súlyosabbnál súlyosabb vádakkal illette egy röpiratban. Szmrecsányi e röpirat miatt rágalmazási pert indított Markos Gyula ellen, amelynek most volt a főtárgyalása a királyi törvényszék előtt. A törvényszék félórás tanácskozás után hirdette ki ítéletét, amelyben bűnösnek mondotta ki Markos Gyulát a rágalmazás vétségében és ezért háromszázezer korona fő-, kettőszázezer korona mellékbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen a felek fellebbeztek.