Pesti Napló, 1923. december (74. évfolyam, 272–294. szám)
1923-12-06 / 276. szám
Csütörtök PESTI NAPLÓ 1923 december 6. SZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZET (*) Eisenberger zongoraestje. (Kedd, Zeneakadémia.) Eisenberger Severin első idei hangversenye már nagyszabású műsorával is felcsigázta lelkes híveinek érdeklődését. Brahms Händel-változatai, a cmoll Chopin-szonáta, Beethoven Fisz-dur szonátája s a *Papylons) egy estén hatalmas munka, mellyel csak pihent, nyugodt idegek birkózhatnak meg. Eisenberger — sajnos — erős indiszpozícióval lépett dobogóra, ujjai szokatlan ideges bizonytalansággal mozogtak a billentyűkön. Ez a nyugtalanság amúgyis szeszélyes, szaggatott képeket űző fantáziáját még bizarabb, még kuszáltabb utakra terelte, felépítő művészete rikító memóriahibák között botorkált, melyek a Chopin-szonáta kényszerismétlésekkel veszedelmesen hosszúra nyújtott fináléjában, már valósággal kirántották a talajt a kitűnő zongoravirtuóz alól. Eisenbergert mint kifogástalan készültségű, rendkívül lelkiismeretes muzsikust ismerjük, ezért a keddi elnagyolt zongorázása legkevésbé sem befolyásolhatja művészetéről kialakult előnyös véleményünket. A behatóbb bírálatot elért második hangversenyére halasztjuk, mely bizonyára kárpótolni fogja a közönséget vendégművészünk, reméljük, múló indiszpozíciójáért. (Tth.) (*) Kodály Zoltán és Móricz Zsigmond operája. Úgy értesülünk, hogy Kodály Zoltán isj dalművet fejezett be, amelynek szövegét Móricz Zsigmond írja. A kiváló író Dózsa György korából vette témáját. Lehetséges, hogy az új opera, amely elé érthető érdeklődéssel néz úgy a zene mint íróvilág, még az idei szezonban színrekerül az Operaházban. (*) Gyöngyi Izsó halála. Ma reggel 63 éves korában meghalt Gyöngyi Izsó, az utolsó évtizedek kedvelt komikusa. Egy kedves, film öregúr tűnt el halálával, az igazi úri bohém, aki sokat szerepelt nemcsak a színpadon, hanem a társaságokban is. Gyöngyi Izsó annak idején a s Goldstein Számia címszerepében aratott hatalmas sikert. Egyike volt Budapest legnépszerűbb színészeinek; sokáig tagja volt a Vígszínháznak is, ahol szép sikerrel működött és most, amikor örökre lehunyta szemeit, a Magyar Színház siratja benne egyik leghűségesebb tagját. Hosszú hónapok óta betegeskedett; szeptemberben még fellépett az Andrássy úti Színházban, de néhány esténél tovább nem bírta, ágynak dőlt és ma délelőtt 10 órakor meghalt. Temetése pénteken délelőtt lesz a rákoskeresztúri temető halottasházából. (*) A »Hazajáró lélek« Kolozsváron, Kolozsvárról jelenti tudósítónk. A kolozsvári magyar színház legközelebb bemutatja Zilahy LajosHazajáró lélek című színművét, Pór Lilivel a fő női szerepben, (—) Premier a Béketv—Boross-kabaréban. Csütörtökön, december 6-án mutatja be ez a legnépszerűbb és legvidámabb kis színház szenzációs decemberi új műsorát. A műsor főattrakciója az ebben a hónapban vendégszereplő Kökény Ilona, az Andrássy úti Színház nagyszerű primadonnája, ki a Pompadour-ról szóló kupléjában pompás Fedák-imitációjával fog harsogó derültséget kelteni. Az új műsor másik vendége Gombaszögi Ella, a Vígszínház tagja, ki Békeffi László Magas iskola című mulatságos bohózatában nyújt tökéletes alakítást. Mint mindig, úgy most is fénypontja lesz a műsornak a kabaré kiváló előadóművésznője, Sólyom Janka, aki Unom művészettel adja elő új drámai sanzonjait. A legelső és legnépszerűbb kabarészínészek Boross Géza, Békeffi László, Somló Emma, a Nemzeti Színház tagja, mint vendég, a nagyszerű Pethes Sándor, Nagy Mária, Heltai Andor, Szinnay Vera, Mátray, Veér stb. egytől-egyig nagyszerű figurákat, kitűnő, mulatságos alakításokat nyújtanak Karinthy Frigyes, Békeffi László, Baggamby András A ifj. Békeffi Isttván legnagyobbrészt aktuális kacagtató tréfáiban és szatíráiban. Színházak, hangversenyek Asa¡»!»140 Wre' (—) Ma, csütörtökön este Csergő Hugó »Az első hajnalának bemutatója a Renaissance-színházban. Az előadás kezdete V18 órakor. (—) A »Menyasszonyháború« pénteki bemutatója a tiszta magyar humor és a tősgyökeres magyar muzsika diadalünnepe lesz a Városi Színházban és fényes sikert hoz a Városi Színház kitűnő együttesének. A próbákról ítélve, a két kiváló primadonna, Nagy Izabella és Kolbay Ildikó minden jelenete, minden énekszáma viharos hatást ígér; pompás szerepe van az új daljátékban Somló Emmának, akinek alkalma nyílik az operettszínpadon aratott sikereit felújítani. Palló Imre, az Operaház ünnepelt művészének hősbaritonja nagyszerűen érvényesül, Sziklay Józsefnek rendezése is, bravúros alakítása is. Ismét jóízű alakot mutat be az ötletes Horti Sándor, néma szerepében kabinetalakítást produkál, Gábor Ernő, Örley Flóra, V. Monár Rózsi, Sik, Pázmán, Cselényi stb. is kiválóak. Rendkívüli hatást ígérnek az első felvonás székely tánca, a csűrdüngölő, Apafi udvarában a korabeli táncok, amelyeket az operaház balettkara ad elő s amelyeket Brada Ede és Tarnay Géza tanítottak be. A »Menyasszonyháború« zenei részének betanításával pedig Márkus Dezső főzeneigazgató mesteri munkát végzett. (—) Heltai Jenő mesteri fordításában mutatja be a Belvárosi Színház a jövő héten George Feydeau : Nem csalom meg az uraimat« című rendkívül mulatságos vígjátékát, mely körülmény egymagában biztosíték arra, hogy a színház közönségének sok vidám estében lesz része. A darab maga, mely a kitűnő francia írónak egyik legmulatságosabb műve, telve van a legfrappánsabb jelenetekkel, melyekben a színház legkiválóbb erői: Titkos Ilona, Németh Juliska, Tóth Böske, Csortos, Kabos, Z. Molnár előreláthatólag emlékezetes alakításokat fognak produkálni. (•) A »Mézeskalács« díszletei. Emőd Tamás-Szirmai Albert színmagyar daljátékának, a »Mézeskalács«-nak jövő szombati Király-színházi bemutatója külsőségeiben is nagy művészi szenzációt igér. Iványi—Grünwald Béla, a kiváló festőművész, négy díszletet tervezett, melyek színben és hangulatban a költői mű minden szépségének méltó keretéül szolgálnak. Az előjáték, az éjszakai puska, a magyar ég csilagtérképével, az első felvonás a nekeresdi vásár mézes- és csizmás-bódéja, a második felvonás a királyi Burg, ahogy azt a magyar mesemondó öreg paraszt fantáziáján keresztül nézi, a harmadik felvonás a királyi Burg nagy aranykapujával egytől-egyig azenzáció erejével hatnak. x (—) Szombat délutáni előadások az Unió színházaiban. A Király-színházban a szombati ünnepen délután Kálmán Imre világsikert aratott operettje, »A bajadér« közülsz' -vo Rátkaival, Latabárral, Sárossyval, Karácsonyi Ilivel és Síró Annával a főszerepekben. A Blaha Lujza-színházban Rajnai Czobor mulatságos operettjét, a »Szép asszony kocsisá..-t ismétlik. Ez előadások három órakor kezdődnek. Az Andrássy úti Színházban 6t órakor lesz az ünnep délutáni előadás, színre kerül a novemberi nagysikerű műsor minden darabja, tréfája és magánszáma. Az összes délutáni előadások mérsékelt helyárúak. (—) »A vörös malom« harmadik jubileumának, Molnár Ferenc páratlan sikerű színjátékának jövő kedden, 11-én lesz a 75-dik előadása a Magyar Színházban. Ekkor kezdi meg a bécsi Burgszínház a vörös malom« próbáit. A szenzációs darabnak január közepén lesz a bécsi bemutatója, elsőrangú szereposztásban. (—) A »Sári bíró« szombaton délután. Móricz Zsigmond nagysikerű darabja, a »Sári bíró« szombaton délután színrekerül a Belvárosi Színházban Rákosi Szidi, a N°mzeti Színház kiváló művésznőjének vendégfelléptével. (—) Szombaton délután is színre kerül »A vörös malom«, Molnár Ferenc nagysikerű színjátéka a Magyar Színházban mérsékelt helyárakkal. (—) »Ivanov«. Harmincnál több zsúfolt ház tanúskodik eddig az »Ivanov nagy sikeréről. Csehov remekművének előadása a Vígszínház egyik legtökéletesebb művészi produkciója. Az »Ivanov«-ot ezen a héten csütörtökön adják és vasárnap lesz az első délutáni előadása. (—) »A három grácia« szombaton délután. Lehár Ferenc népszerű revüoperettje a szombati ünnepnapon délután kerül színre a Fővárosi Operettszínházban. Jubiláris előadás lesz ez, amennyiben ez alkalomal 175-ödször adják a »Három gráciá«t, mégpedig a nagy siker főosztályosainak felléptével. Bil- II a konferansza két kabinet alakítása a Terézkörű Színpadon Telefon 65-54 Teréz körút 46 Telefon 65-54 Poiret úr, hat mannequin és sok szép ruha a Renaissance-színházban E sorok tudósítója még soha annyi nőt együtt egy színházi nézőtéren nem látott, mint szerdán délután a Renaissance Színházban. Háromnegyed öt óra tájban hemzsegett az előcsarnok és a nézőtér a sok hölgytől, valósággal vibrált a levegő a női idegességtől. Bent a zene már könnyed blúfoxba kezdett, de még mindig tódultak a hölgyek. Itt-ott feltűnt egy-egy színésznő, kívülük pedig nagyon sok hivatásos hölgy, zabónő. A táncos zene elhallgat, a függöny szétlibben és a színpadon nehéz, vérpiros terítővel borított asztal, mögötte pedig aranyozott szék áll. Megjelent Poiret úr. Hölgyeink bizonyára ismerik már arcát a Vogueból és a napilapok gyorsfényképeiből. A híres férfiúnak nagy, sápadt barna feje van. Kopaszodik. Lassúak a mozdulatai, felső szemhéja álmosan, nehézkesen csüng az arcába. Tisztes emberipointja van, amelynek elődomborodását azonban kitűnően takarja jól szabott, kékesszürke ruhája, amely hátulról előre lejt. Poiret úr helyet foglal és kissé csípős megjegyzésekkel magyarázza meg látogatását Budapesten. — Nem azért jött — mondja — Budapestre, hogy itt kereskedjék és modeljeit áruba bocsássa. Arra sem szolgáltatott okot, hogy interpelláljanak miatta a nemzetgyűlésen. Nem ruhákat akar eladni, hanem meg akarja mutatni a divatot. — Budapestnek erre szüksége van — leckéztet meg ezután fölényes, mély hangján. A budapesti cégek megérkeznek Párizsba, de nem igen keresik föl az elsőrendű divatszalonokat, hanem a kisebbeket és jelentéktelenebbeket látogatják, ahol olcsó áruval rakodnak meg. Innét van az, hogy az igazi divat Budapestre mindig négy esztendővel később érkezik. Ez sajnálatos körülmény. Budapesten is van sok szép, nyúlánk, jótermetű hölgy. Csak föl kellene öltöztetni őket. — A divatot akarja bemutatni és divat csak egy van. A párizsi. Ha az ember makarónit akar enni, akkor Olaszországba utazik. Ha falvakat akar látni és lisztet akar vásárolni, akkor Magyarországot keresi fel. Aki a legújabb divattal és a női öltözködés legújabb és legszebb szépségeivel akar megismerkedni, annak Párizsba kell menni. — Azt szokták rám mondani, — fejezte be nem éppen jogosulatlanul fölényes konferanszát Poiret mesber — hogy én vagyok a divatkirály. Nem igaz. Én legföljebb a divat főpapja vagyok. A divat szeszélyes öreg hölgy, aki néha megbolondul. Bolondságait azonban csakhamar önmaga veti le, hogy meggyógyulva és felfrissülve induljon új szépségek felé. Én az a főpapja vagyok ennek az idős, de örökké szép hölgynek, aki ellesem az intencióit. Ellesem és megvalósítom. És hogy megnyugtassam a budapesti szabónak és az interpelláló képviselő urat, bejelentem, hogy valóban nem óhajtok egyetlenegy nodelt sem eladni Budapesten, ellenben az osztrák pénzügyminiszterrel megállapodásom értelmében, legközelebb szalont nyitok Bécsben, amely, természetesen, rendelkezésére fog állani a divat szépségeit kedvelő budapesti hölgyeknek is. Ha Poiret szavai kissé fölényesek és csípősek voltak is, felvonultatott toalettjei hallatlan kultúráról tettek tanúbizonyságot. Ez már nem ipar, ez már több annál: tehetség. A délutáni zene könnyed hangjai mellett eldefilroztatta hat mannequinjét a legkülönbözőbb délelőtti, délutáni és estélyi öltözékekben. Egyik káprázatosabb a n .i nál. A színeknek olyan pompája, a vonalaknak olyan ritmusa, a kelmének olyan gazdagsága tárult itt a néző elé, hogy megérezhettük: a ma világának egyetlen győztes népe van, a francia. A kultúra ormán Franciaország áll. A testi kultúrának raffinériáit ez a nép ismeri. Az ízlés és ízléstelenség késhegyén táncol, ha mindig győztes, mindig ízléses és gyakran franciásan ötletes. Ami a divatot illeti: az egyenes vonal uralkodik. Poiret majdnem minden egyes toalettjének a vonala egyenes, amely azonban néha tölcsérszerűen kiszélesedik lefelé. Legkedveltebb színe a tűzpiros, de gyakori a türkiszkék, a mandulazöld és a fahéjbarna. Leggyakoribb anyaga a bársony és a lamme. Számtalan formjában variálja a két színből és két kelméből kombinált toalettet, amelynél a felsőtestre élénkebb, az alsóra sötétebb színek esnek. Költőja a keppnek, amelyet gyakran több részből állít a haza. Volt tíz perc, amikor Poiret a női öltözködés történészének volt tekinthető, bemutatta ugyanis három évszázad női öltözködésének változásait egyegy élőképben.Felvonultattta a XIV. Lajos, XV. Lajos, a rokokó és a krinolin női toalettjeit. Poiret fantasztikus neveket ad a modelleknek. Nagyszerű volt a Gris-Gris és a Caline nevű toalettje, valamint a Constanza című estélyi ruhája. Ez az utóbbi barna ruha volt, telehímezve rezedazölddel, kétoldalt a vállról lelógó steppel. Villámgyorsan öltözködtek át a mannequinek és Poiret úr melodikusan kiáltotta be a nézőtérre a szenzációs címeket. De ha már annyira megleckéztetett minket Poiret úr és annyira hangsúlyozta, hogy elmaradunk a divattól, meg kell állapítanunk, hogy tökéletesen szabott uccai ruhája nem volt már a legfrissebb állapotban. Térdén kissé kiemelkedett a »húg«, drapkamásnija pedig kissé kopottfényt és sárgacipört ölelt át. Nem is szólunk szezonját múlt, nyári nyakkendőjéről és kabátzsebéből hervadtan lelógó kék selyemzsebkendőjéről. De hát azt meg az angol szabók szokták megállapítani, hogy a francia férfiak nem értenek az öltözködéshez. Úgy látszik akkor sem, ha világhíres női szabók. MM PREMIER BÉKEFFI - BOROSS kabaréban, Rákóczi út 90. Telefon J. 90-40 KÖJÉMY JBONM sóvvom jhmkh GOMBJI&ZÖGHY ,JCM Pethes, Pap János, Somló Emma, Nagy Mária, Heltai Andor, Mátray Jenő, Veér Dezső stb. Figyelmeztetés Szombaton és vasárnap délután 3 órakor mérsékelt helyárak mellett, teljes esti műsorral előadást tartó a Terézfelirati Színpad Telefon 65-54