Pesti Napló, 1923. december (74. évfolyam, 272–294. szám)

1923-12-06 / 276. szám

Csütörtök PESTI NAPLÓ 1923 december 6. SZÍNHÁZ ÉS­ MŰVÉSZET (*) Eisenberger zongoraestje. (Kedd, Zeneakadé­mia.) Eisenberger Severin első idei hangversenye már nagyszabású műsorával is felcsigázta lelkes hí­veinek érdeklődését. Brahms Händel-változatai, a c­moll Chopin-szonáta, Beethoven Fisz-dur szonátája s a *Papylons) egy estén hatalmas munka, mellyel csak pihent, nyugodt idegek birkózhatnak meg. Ei­senberger — sajnos — erős indiszpozícióval lépett dobogóra, ujjai szokatlan ideges bizonytalansággal mozogtak a billentyűkön. Ez a nyugtalanság amúgy­­is szeszélyes, szaggatott képeket űző fantáziáját még bizarabb, még kuszáltabb utakra terelte, felépítő művészete rikító memóriahibák között botorkált, me­lyek a Chopin-szonáta kényszer­ismétlésekkel vesze­delmesen hosszúra nyújtott fináléjában, már való­sággal kirántották a talajt a kitűnő zongoravirtuóz alól. Eisenbergert mint kifogástalan kés­zültségű, rendkívül lelkiismeretes muzsikust ismerjük, ezért a keddi elnagyolt zongorázása legkevésbé sem befolyá­solhatja művészetéről kialakult előnyös véleményün­ket. A behatóbb bírálatot elért második hangverse­nyére halasztjuk, mely bizonyára kárpótolni fogja a közönséget vendégművészünk, reméljük, múló indisz­pozíciójáért. (T­th.) (*) Kodály Zoltán és Móricz Zsigmond operája. Úgy értesülünk, hogy Kodály Zoltán is­j dalművet fejezett be, amelynek szövegét Móricz Zsigmond írja. A kiváló író Dózsa György korából vette témáját. Lehetséges, hogy az új opera, amely elé érthető érdeklő­déssel néz úgy a zene­ mint íróvilág, még az idei szezonban színrekerül az Operaházban. (*) Gyöngyi Izsó halála. Ma reggel 63 éves korá­ban meghalt Gyöngyi Izsó, az utolsó évtizedek ked­velt komikusa. Egy kedves, fil­­m öregúr tűnt el ha­lálával, az igazi úri bohém, aki sokat szerepelt nem­csak a színpadon, hanem a társaságokban is. Gyöngyi Izsó annak idején a s Goldstein Számia cím­szerepében aratott hatalmas sikert. Egyike volt Bu­dapest legnépszerűbb színészeinek; sokáig tagja volt a Vígszínháznak is, ahol szép sikerrel működött és most, amikor örökre lehunyta szemeit, a Magyar Színház siratja benne egyik leghűségesebb tagját. Hosszú hónapok óta betegeskedett; szeptemberben még fellépett az Andrássy úti Színházban, de néhány esténél tovább nem bírta, ágynak dőlt és ma délelőtt 10 órakor meghalt. Temetése pénteken délelőtt lesz a rákoskeresztúri temető halottasházából. (*) A »Hazajáró lélek« Kolozsváron, Kolozsvárról jelenti tudósítónk. A kolozsvári magyar színház leg­közelebb bemutatja Zilahy Lajos­­Hazajáró lélek­ című színművét, Pór Lilivel a fő női szerepben, (—) Premier a Béket­v—Boross-kabaréban. Csü­törtökön, december 6-án mutatja be ez a legnépsze­rűbb és legvidámabb kis színház szenzációs decem­beri új műsorát. A műsor főattrakciója az ebben a hónapban vendégszereplő Kökény Ilona, az Andrássy úti Színház nagyszerű primadonnája, ki a Pom­padour-ról szóló kupléjában pompás Fedák-imitáció­jával fog harsogó derültséget kelteni. Az új műsor másik vendége Gombaszögi Ella, a Vígszínház tagja, ki Békeffi László Magas is­kola című mulatságos bo­hózatában nyújt tökéletes alakítást. Mint mindig, úgy most is fénypontja lesz a műsornak a kabaré kiváló előadóművésznője, Sólyom Janka, aki Unom művészettel adja elő új drá­mai sanzonjait. A legelső és legnépszerűbb kabarészínészek Boross Géza, Bé­keffi László, Somló Emma, a Nemzeti Színház tagja, mint vendég, a nagyszerű Pethes Sándor, Nagy Má­ria, Heltai Andor, Szinnay Vera, Mátray, Veér stb. egytől-egyig nagyszerű figurákat, kitűnő, mulatsá­gos alakításokat nyújtanak Karinthy Frigyes, Bé­keffi László, Baggamby András A ifj. Békeffi Isttván legnagyobbrészt aktuális kacagtató tréfáiban és sza­tíráiban.­­ Színházak, hangversenyek As­­­a¡»!»140 Wre' (—) Ma, csütörtökön este Csergő Hugó »Az első hajnal­ának bemutatója a Renaissance-szính­ázban. Az előadás kezdete V18 órakor. (—) A »Menyasszonyháború« pénteki bemutatója a tiszta magyar humor és a tősgyökeres magyar muzsika diadalünnepe lesz a Városi Színházban és fényes sikert hoz a Városi Színház kitűnő együtte­sének. A próbákról ítélve, a két kiváló primadonna, Nagy Izabella és Kolbay Ildikó minden jelenete, minden énekszáma viharos hatást ígér; pompás sze­repe van az új daljátékban Somló Emmának, akinek alkalma nyílik az operettszínpadon aratott sikereit felújítani. Palló Im­re, az Operaház ünnepelt művé­szének hősbaritonja nagyszerűen érvényesül, Sziklay Józsefnek rendezése is, bravúros alakítása is. Ismét jóízű alakot mutat be az ötletes Horti Sándor, néma szerepében kabinetalakítást produkál, Gábor Ernő, Örley Flóra, V. M­onár Rózsi, Sik, Pázmán, Cselényi stb. is kiválóak. Rendkívüli hatást ígérnek az első felvonás székely tánca, a csűrdüngölő, Apafi udvará­ban a korabeli táncok, amelyeket az operaház ba­lettkara ad elő s amelyeket Brada Ede és Tarnay Géza tanítottak be. A »Menyasszonyháború« zenei részének betanításával pedig Márkus Dezső főzene­igazgató mesteri munkát végzett. (—) Heltai Jenő mesteri fordításában mutatja be a Belvárosi Színház a jövő héten George Feydeau : Nem csalom meg az uraimat« című rendkívül mu­latságos vígjátékát,­ mely körülmény egymagában biztosíték arra, hogy a színház közönségének sok vi­dám estében lesz része. A darab maga, mely a ki­tűnő francia írónak egyik legmulatságosabb műve, telve van a legfrappánsabb jelenetekkel, melyekben a színház legkiválóbb erői: Titkos Ilona, Németh Juliska, Tóth Böske, Csortos, Kabos, Z. Molnár előre­láthatólag emlékezetes alakításokat fognak produ­kálni. (•­) A »Mézeskalács« díszletei. Em­őd Tamás-Szirmai Albert színmagyar daljátékának, a »Mézes­kalács«-n­ak jövő szombati Király-színházi bemu­tatója külsőségeiben is nagy művészi szenzációt igér. Iványi—Grü­nwald Béla, a kiváló festőművész, négy díszletet tervezett, melyek színben és hangu­latban a költői mű minden szépségének méltó ke­retéül szolgálnak. Az előjáték, az éjszakai pus­ka, a magyar ég csilagtérképével, az első felvonás a nekeresdi vásár mézes- és csizmás-bódéja, a máso­dik felvonás a királyi Burg, ahogy azt a magyar mesemondó öreg paraszt fantáziáján keresztül nézi, a harmadik felvonás a királyi Burg nagy arany­kapujával egytől-egyig a­zenzáció erejével hatnak. x (—) Szombat délutáni előadások az Unió szín­­házaiban. A Király-színházban a szombati ünnepen délután Kálmán Imre világsikert aratott operettje, »A bajadér« közül­sz­' -vo Rátkaival, Latabárral, Sá­rossyval, Karácsonyi Ilivel és Síró Annával a fő­szerepekben. A Blaha Lujza-színházban Rajnai Czobor mulatságos operettjét, a »Szép asszony kocsisá..-t is­métlik. Ez előadások három órakor kezdődnek. Az Andrássy úti Színházban 6­t órakor lesz az ünnep délutáni előadás, színre kerü­l a novemberi nagy­sikerű műsor minden darabja, tréfája és magán­száma. Az összes délutáni előadások mérsékelt hely­árúak. (—) »A vörös m­alom« harmadik jubileumának, Molnár Ferenc páratlan sikerű színjátéká­nak jövő kedden, 11-én lesz a 75-dik előadása a Magyar Szín­házban. Ekkor kezdi meg a bécsi Burgszínház a v­örös malom« próbáit. A szenzációs darabnak ja­nuár közepén lesz a bécsi bemutatója, elsőrangú szereposztásban. (—) A »Sári bíró« szombaton délután. Móricz Zsigmond nagysikerű darabja, a »Sári bíró« szom­baton délután színrekerü­l a Belvárosi Színházban Rákosi Szidi, a N°mzeti Színház kiváló művész­nőjének vendégfelléptével. (—) Szombaton délután is színre kerül »A vörös malom«, Molnár Ferenc nagysikerű színjátéka a Magyar Színházban mérsékelt helyárakkal. (—) »Ivanov«. Harmincnál több zsúfolt ház ta­núskodik eddig az »Ivanov­ nagy sikeréről. Csehov remekművének előadása a Vígszínház egyik legtöké­letesebb művészi produkciója. Az »Ivanov«-ot ezen a héten csütörtökön adják és vasárnap lesz az első délutáni előadása. (—) »A három grácia« szombaton délután. Lehár Ferenc népszerű revüoperettje a szombati ünnepna­pon délután kerül színre a Fővárosi Operettszínház­ban. Jubiláris előadás lesz ez, amennyiben ez alka­lo­­­mal 175-ödször adják a »Három gráciá­«t, még­pedig a nagy siker főosztályosainak felléptével. Bil- ­ II a konferansza két kabinet alakítása a Terézkörű­ Színpadon Telefon 65-54 Teréz körút 46 Telefon 65-54 Poiret úr, hat mannequin és sok szép ruha a Renaissance-szín­házban E sorok tudósítója még soha annyi nőt együtt egy színházi nézőtéren nem látott, mint szerdán dél­után a Renaissance Színházban. Háromnegyed öt óra tájban hemzsegett az előcsarnok és a nézőtér a sok hölgytől, valósággal vibrált a levegő a női ideges­ségtől. Bent a zene már könnyed blúfoxba kezdett, de még mindig tódultak a hölgyek. Itt-ott feltűnt egy-egy színésznő, kívülük pedig nagyon sok hivatá­sos hölgy, zabónő. A táncos zene elhallgat, a függöny szétlibben és a színpadon nehéz, vérpiros terítővel borított asztal, mögötte pedig aranyozott szék áll. Megjelent Poi­ret úr. Hölgyeink bizonyára ismerik már arcát a Vogueból és a napilapok gyorsfényképeiből. A híres férfiúnak nagy, sápadt barna feje van. Kopaszodik. Lassúak a mozdulatai, felső szemhéja álmosan, ne­h­ézke­sen csüng az arcába. Tisztes emberipointja van, amelynek elődomborodását azonban kitűnően takarja jól szabott, kékesszürke ruhája, amely há­tulról előre lejt. Poiret úr helyet foglal és kissé csípős megjegy­zésekkel magyarázza meg látogatását Budapesten. — Nem azért jött — mondja — Budapestre, hogy itt ke­reskedjék és modeljeit áruba bocsássa. Arra sem szolgáltatott okot, hogy interpelláljanak miatta a nemzetgyűlésen. Nem ruhákat akar eladni, hanem meg akarja mutatni a divatot. — Budapestnek erre szüksége van — leckéztet meg ezután fölényes, mély hangján.­­ A budapesti cégek megérkeznek Párizsba, de nem igen keresik föl az elsőrendű divatszalonokat, hanem a kisebbeket és jelentéktelenebbeket látogatják, ahol olcsó áruval rakodnak meg. Innét van az, hogy az igazi divat Budapestre mindig négy esztendővel később érkezik. Ez sajnálatos körülmény. Budapesten is van sok szép, nyúlánk, jótermetű hölgy. Csak föl kellene öl­töztetni őket. — A divatot akarja bemutatni és divat csak egy van. A párizsi. Ha az ember makarónit akar enni, akkor Olaszországba utazik. Ha falvakat akar látni és lisztet akar vásárolni, akkor Magyarországot keresi fel. Aki a legújabb divattal és a női öltöz­ködés legújabb és legszebb szépségeivel akar meg­ismerkedni, annak Párizsba kell menni. — Azt szokták rám­ mondani, — fejezte be nem éppen jogosulatlanul fölényes konferanszát Poiret mesber — hogy én vagyok a divatkirály. Ne­m igaz. Én legföljebb a divat főpapja vagyok. A divat sze­szélyes öreg hölgy, aki néha megbolondul. Bolond­ságait azonban csakhamar önmaga veti le, hogy meggyógyulva és felfrissülve induljon új szépségek felé. Én az a főpapja vagyok ennek az idős, de örökké szép hölgynek, aki ellesem az intencióit. El­lesem és megvalósítom. És hogy megnyugtassam a budapesti szabónak és az interpelláló képviselő urat, bejelentem, hogy valób­an nem óhajtok egyetlenegy n­odelt sem eladni Budapesten, ellenben az osztrák pénzügyminiszterrel megállapodásom értelmében, legközelebb szalont nyitok Bécsben, amely, természe­tesen, rendelkezésére f­og állani a divat szépségeit kedvelő budapesti hölgye­knek is. Ha Poiret szavai kissé fölényesek és csípősek voltak is, felvonultatott toalettjei hallatlan kultú­ráról tettek tanúbizonyságot. Ez már nem ipar, ez­ már több annál: tehetség. A délutáni zene könnyed hangjai mellett eldefil­roztatta hat mannequinjét a legkülönbözőbb délelőtti, délutáni és estélyi öltözé­kekben. Egyik káprázatosabb a n .i­­ nál. A színek­nek olyan pompája, a vonalaknak olyan ritmusa, a kelmének olyan gazdagsága tárult itt a néző elé, hogy megérezhettük: a ma világának egyetlen győz­tes népe van, a francia. A kultúra ormán Francia­ország áll. A testi kultúrának raffinériáit ez a nép ismeri. Az ízlés és ízléstelenség késhegyén táncol, ha mindig győztes, mindig ízléses és gyakran franciá­san ötletes. Ami a divatot illeti: az egyenes vonal uralko­dik. Poiret majdnem minden egyes toalettjének a von­ala egyenes, amely azonban néha tölcsérszerűen kiszélesedik lefelé. Legkedveltebb színe a tűzpiros, de gyakori a tü­rkiszkék, a mandulazöld és a fahéj­barna. Leggyakoribb anyaga a bársony és a lamme. Számtalan formjában variálja a két színből és két kelméből kombinált toalettet, amelynél a felsőtestre élénkebb, az alsóra sötétebb színek esnek. Költő­ja a keppnek, amelyet gyakran több részből állít a haza. Volt tíz perc, amikor Poiret a női öltözködés tör­ténészének volt tekinthető, bemutatta ugyanis há­rom évszázad női öltözködésének változásait egy­egy élőképben.Felvonultattta a XIV. Lajos, XV. La­jos, a rokokó és a krinolin női toalettjeit. Poiret fantasztikus neveket ad a modelleknek. Nagyszerű volt a Gris-Gris és a Caline nevű toa­lettje, valamint a Constanza című estélyi­ ruhája. Ez az utóbbi barna ruha volt, telehímezve rezedazölddel, kétoldalt a vállról lelógó steppel. Villámgyorsan öl­tözködtek át a mannequinek és Poiret úr melodiku­san kiáltotta be a néző­tér­re­ a szenzációs címeket. De ha már annyira megleckéztetett minket Poiret úr és annyira hangsúlyozta, hogy elmaradunk a di­vattól, meg kell állapítanunk, hogy tökéletesen sza­bott uccai ruhája nem­ volt már a legfrissebb álla­potban. Térdén kissé kiemelkedett a »húg«, drap­ka­másnija pedig kissé kopottfényt és sárgacipört ölelt át. Nem is szólunk szezonját múlt, nyári nyakkendő­jéről és kabátzsebéből hervadtan lelógó kék selyem­­zsebkendőjéről. De hát azt meg az angol szabók szokták megállapítani, hogy a francia férfiak nem­ értenek az öltözködéshez. Úgy látszik akkor sem, ha világhíres női szabók. MM PREMIER BÉKEFFI - BOROSS kabaréban, Rákóczi út 90. Telefon J. 90-40 KÖJ­ÉMY JBONM sóvvom jhmkh GOMBJI&ZÖGHY ,JCM Pethes, Pap János, Somló Emma, Nagy Mária, Heltai Andor, Mátray Jenő, Veér Dezső stb. Figyelmeztetés Szombaton és vasárnap délután 3 órakor mérsékelt helyárak mellett, teljes esti műsorral előadást tartó a Terézfelirati Színpad Telefon 65-54

Next