Pesti Napló, 1924. március (75. évfolyam, 51–75. szám)

1924-03-11 / 59. szám

Se8f? !*ESTI NAPLÓ tm titaron­» 11. S a*dSénye ugyan utó, még megoldatlan, da szervas d­ez-Saeffigg ésfük ass említett irodalmi jelenséggel minden töfséget, Maaste módon meg van állapítva. A nagygyűlés között Eiégis víziartetsa és siíí fogadta % fezdóe saenasákiós fölfedezését, a tái%*ság pedig el­ísatárossfca, hogy tegiközelebb magyobb irodalmi pálya­díjat fog kitünni az említett ujságtáblánwleík és «SBüBoestopofe rejtélyének megoldására. Ngy. s, — Válság a, Lipótvárosi Keresztény Nem­zeti Liga Tizettségb­en. A Keresztény Nemzeti Liga lipótvárosi osztályának tagjai köztíl so­­kan szintén nagy felháborodással értesültek arról, hogy a liga vezetősége iskolai h­elyiséget akar feltelepíteni csak azért, hogy klubot le­hessen csiruálni. A­ tagok egy részének az a felfogása, a keresztény erkölccsel nem egyez­tethető össze az, hogy iskolából klubot fabri­káljanak. Az ellenzék komolyan szervezkedik: rendkívüli választmányi ülést, utána pedig rendkívüli közgyűlést akar összehívatni Az ellenzék úgy igyekszik feltüntetni a­ dolgot, hogy az egész akciót a mostani vezetőségnek a túlzása, kulturális szempontokkal való nemtö­rődömsége eredményezte, viszont szerintük úgy a keresztény kurzust, mint a­ Wolff-pár­tot, a amelynek vezető tagjai irányították az egész akciót, mentesíteni kell ennek a kelle­metlen ügynek az ódiumától. A­z ellenzék fel­tétlenül új tisztikart akar választatni, de fel­hívásában védelmébe veszi Wolff Károlyt is és azt igyekszik magyarázni, hogy Wolff Ká­rolynak sem volt kedvére az, hogy iskolából kaszinó legyen. Mindenesetre egy kicsit külö­nös, hogy Wolff Károly­­ erre olyan későn jött rá. • A tájékozottak. Mindennek ismerjük az okát. •Mindenről tudjuk, hogy miért van igy s nem más­hogyan. A korona tegnapról mára leromlik Bécsben,­­meg ZÜTReKben s már­ kész a magyarázat: Bécsben saferájkwlitaije a banktisztviselők. Negyvenezer koro­nára sarkít , a borjúhús­ána s a szamtadságoitat *ESZ-­ alkarják elviselhetővé tenni: a zparcia-állomán­y nagyod­ megcsappant, gondoskodni kell az utánpót­lásról. Ujalbb kiütéses tífusz csetetast jelen­tanok be »­tasn&nt nyugtatnak meg, hogy Bieseráről hurcolták 1». Kértte­zezer tüdőbajos sorvad a főváros­ban s dSrcbenéeedet azzal enyhítik, hogy az "Új Szemt Já­lítoe-kariján pavillon­ját még nem lehetett rendibe inlézni. Maudenneik ismerik az orkát, semminek aa ar­-woemgát s a't hiszi­k, ha tájékoanttárcáaik mntaitkoa­mnaik, eleget tettheik hivatásukmaik és semmit sam m­a­­lasztottaik. Egyetlen gondjuk, hogy a tájéioa&tilaTi-Kag, vádja ne érhesse ő&ol : esaik magukat védi Ame­ntik, de már mittdenski e'­vérezihetíik. És a t­ájé­koz­ott­sággal szanyiben elnémulanak a vádak., Tudtak mta­rfearöl, tehát hivatali mulasztásról nemi lehet azó. Ji-m­esa gondoliscozas ! Hát nem az az igazi mulasa­feje, hs, valaki tájékozva van a hajóikról , még sem tan­tett el semmit a bajok elhárítására. AM nem is­meri a bajos hal aa csak tájékozatlan. De ati tájéko­zott és nem segít, az lelkiismeretlen. — A newyorki sakkverseny. A newyorki nem­zetközi mesterverseny résztvevői a követ­kezők: Capab­lanca, dr. Lasker Emánuel, Al­jechin, Bogoljubov, Maróczy, Réti, dr. S­arta­kob­er, Janowski, Yates, Sir. Thomas, esetleg Chates vagy Kupchik. _ Báró Madar­assy-Beck Miksa halála. A magyar közgazdasági élet egyik­ régi kiváló vezérembere, báró Madarassy-Beck Miksa vasárnap elhunyt Buda­pesten. Elnöke volt a Magyar Leonátpítoló és Pénz­váltó Banknak s az ő félszázados munkásságának kö­­sönhető e pénzintézet megalapozása és nagyarányú kifejlődése. Előrelátó és óvatos vezetője volt a bank­nak, kerülte a szélsőségeket és, a­ kockázatokat s bür jokissal vádoltak emiatt kicsinyebb­éggel,idő múltán kielit adtak igazat az eredmények. Nagy tisztelet vette körül a közgazdasági életben. Hajlott korában fiának, Madarassy-Beck Marcelnek adta át a vezérigazgatói teendőket, az elnöki tisztet azonban továbbra is meg­tartotta. Halála nagy, őszinte részvétet keltett nagy­számú tisztelői között. — Házasság. Weime­mi Lilit eljegyezte Kauders Aurp,l. (Külön értesítés helyett.) JBWti STARS' uj ^/r/r/. M REGÉNYE. Persze, nem lehet pon­tosan megállapítani, mennyiben egyeznek­­meg teljesen a valósággal­ azok a hírek, ame­lyek a francia frankról szólanak, de amelyek­kel az egész világsajtó, a legkomkolyabb angol lapok is tele­­vannak. Ám, h­a nem is egyeznek meg teljesen, a valósággal ezek a hírek, annyi ma már bizonyos, hogy az élet el­kezdte irni a pénz modern­­regényének egy új fejezetét s az eddigi láztáblák mellé fölállította a­­pénz új láztábláját, a francia frankét. Am­ig csak a­­»tagunk vérét láttuk cseppenként elfolyni és amíg közelről szemtől-szembe láttuk az eseményeket, addig meg­találtunk magyaro­rlatokat és mentségeket, hiszen elvesztettük erőnket egy céltalan öldöklő kóboréiban és gúzsba kötötték lehetőségeinket. Á ám a kór­ság most már átcsapott a győzők táborába is, mint hajdan a pestis, amely nem­ kimért győzőt és legyőzött­et. Hogyan, a kontinens leggyőztesebb országa is didergő kézzel méri­­pulzusát emelkedett-e a láza, szóval, csökkent-e nem­zeti vagyona? Úgy érezzük ma magunkat, mintha film volna az életünk, amely most­­visszafelé pereg francia földön: rohannak Párizsba a szélrózsa minden irányából a­ kü­lönböző jelentések, amelyek arról szólnak, hogy itt is, ott is emelkedik a font árfolyama a frankkal szemben, hogy Boulogneban szom­baton már 720 frankot adtak, az angol fontért, de szombaton este a párizsi fényűzési üzletekben­­már 123-as árfolyamon is szívesen vették az angol fontot. Érzik ezt­ h­élyam ez, mint a magyar pénz rémdrámája négy-öt évvel ezelőtt. Akkor kezdett fejbevágni mind­nyájunkat az addig ismeretlen zürichi kur­zus, akkor kezdett megszületni a bel- és a külföldi korona, akik­ lett más-más értéke a­­pénznek a börzén, a hasikban, a. Inxmi­zl.c­tekben és a kenyérárusító bódékben ... És akkor ütött ki a jeges­­verejték a közvéle­mény testén, amely szapkod­va­­és szédülten fordult bűnbak után és kormányt és társa­dalmi osztályt, szétvált egyes embereket akart felelőssé tenni a­ katasztrófáért. Pá­rizsban is a­ kormány lemondására gondol a közvélemény, amely tegnap még lelkesedett Poincaré kemény keséért. Szédületes örvé­nyek nyílnak itt meg előttünk, amelyekbe belehull a múlt, anélkül, hogy látnák a jövő megszületését. Hol is kezdődött ez a regény?­­Szarajevóban, a gyilkos napon? Vagy Orosz­országban, amelynek forrongása önmaga devalválta pénzét? Aztán Közép-Európában, Bécsben, Berlinben. Budapesten. Európai, világválság ez, amelyet a­ kor titokzatos szel­leme vezet titokzatos utak felé, vagy pedig ezer fesőr lövi szívén tegnapelőtt m­ég egész­séges országok szívét? És hol áll meg ez a folyamat, k­ik, jönnek még utánunk a pénz sírjába? A csehek? Az olaszok? És megáll-e majd a font előtt és tiszteletben tartja-e majd­ a ma még agyonimádott dollárt? Hidalmas, Megrázó regényi ez, amelynek nagystílűségére nincs példa a történelemben, — a pénz regé­nye s talán egy társadalom, egy kultúra re­génye, amely mélyebb mélységeket és maga­sabb csúcsokat érint, mint eddig a történe­lemnek bármelyik vá­lsága. A pénznek ez a döbbenetes regénye teszi megrázóan érde­kessé ezt a kort, amely talán úgy él a há­tunk mögött, titokzatos hatalomként, hogy bármely percben leszelheti törzsünkről a fe­jünket. S mialatt megszorzottan járjuk régi formák régi útjait, talán már­­is formák van­nak születendőben, amelyeket még csk a mi agyunk nem tud felfogni, most sem Málayvésc, hogy Tuynaaito­vtát sajtta­s, fee­egy lz­rűbb napi táplálékot, a feltétess csusspájzt, amely tragikomikus eram­­bolummá növekedhetnék előttünk, ha nem lenne kegyetlenül szomorú valóság. Csuszpájz és fényűzed adó, — ebben a kapcsolatba is benne van egész közgazdasági életü­nk tragédiája. Milyen szomorú dolog ez. Még annál a feltételes Mel­léknél is szomorúbb, amelyet most már kevesebb zsír­ral, de több koronáért tesz elénk a vendéglői asztalra a pincér. — Vége lesz a m új Crret­a-Greermek-Fiumé küszöbön álló annenója nagy gondot okoz azoknak a­ volt ola­sz alattvalóknak, ak­i­k csupán azért költözködtek Fiuméba, hogy ott­­ újra megházasodhassanak. Az olasz törvé­nyek ugyanis csupán az ágytól-asztaltól való elválasztást ismerik s olasz állampolgár szá­mára a házasság felbonthatatlan. Ezért nagyon sokan, akiket ez a körülmény feszélyezett, fiuméi állampolgárokká lettek s ott újra meg­nősültek. Már most, hogy vasárnap Olasz­ország sz­mentálni fogja Fiumét, a váro­s lakói mind újra olasz állampolgárokká vedlenek vissza- Igen ám, de az olasz törvények nem­ tréfálnak. A második házasságot nemcsak nem ismerik el érvényesnek, hanem egyszerűen a­ bigámia esetét, állapítják meg ezekre a mo­dern gretna-greeni házasságokra. Az utóbbi, időben Fiúm© szerepe, házasságkötés tekinte­tében valóban hasonlított némikép a Damm­t­ries skót­ countyban lévő Gretna községéhez. Tudvalevően ebben a községben van a Spring­field, vagy Greu­m-Green nevű tanya, amely sokáig híres volt az ott köthető könnyű házas­ságokról. Angolországban ugyanis a házasság érvényességét a házasságkötés helyének tör­vénye szerint bírálják el. Minthogy pedig Skó­ciában a házasság érvényes létrejöttéhez elég­­séges a házasulok puszta megegyezése is, ezért,, szoká­sban volt, hogy azok az angol fiatal pá­rok, akik szüleik, vagy gyámjaik beleegyezésé­nek hiánya miatt Angliában nem köthettek házasságot, kiszöktek Skóciába, a határon lévő Gretna-Green községbe. Ott bementek a­ béke­bíróhoz, aki történetesen kovács volt s ő előtte­ jelentették ki megegyezésüket. A fent említet­t szabályok értelmében -" a házasság azutánis Angliában is" érvényes volt. Ennek az egész világon ismert gretna-greeni házasságnak csak­ a­ legújabb angol töl­ények vetettek vége. Ki­mondották tudniillik, hogy a Skóciában kötött házasság csak akkor érvényes, ha a házasulok legalább­­ huszonegy napot töltöttek Skóciá­ban. Ez idő alatt persze, a megszökött, szerel­meseket, akik leginkább kiskorúak voltak, jó szüleik fülöncsíphették és hazahozhatták. Most tehát vége lesz a másodszor házasidő olaszok új Gretna-Greenjének, Okszországr­ annektálja Fiumét s sőt olasz­országi szigorú törvények: egyszerre megszüntetik a szerelmes szívek eldorádóját Sőt esetleg kiszámíthatatlanná komplikált, újabb bajokat is indíthatnak , könnyelműen másodszor házasodók nyakába. — Kamatoztatják a­, illúziókat. Mit akarnak tő­lünk? Miért kínoznak a bizonytalanságok egész lán­colatával! Mit aat, mondják, hogy március 13-án kell a kényszerkölcsönt hefiyetni. Tegnap azt híresztelték, hogy március 30-ig várhatunk. Aztán jött a jelentés: takarékkoronát kérnek. Ezt odakorrigáljék, horry, csak a terminus lejárta után kötelező a takarék­krizoma. Magán­tisztviselőket mentesítenek a kény­zer-örölc­sön alól. Nem, csak bizonyos kategóriák részesül­nek ebben a kedvezésben. Sőt: a magántisztviselőkön kívül még másokra is kiterjesztik a mentesítést. Mit akarnak ezekkel a gondatlan hírekkel. Itt a beűzetés ideje s minden gazdátlan nyilatkozattal leszerelik »•« emberekben a­­kötelesség­tudást, hogy menjen, siessen és fizessen. Mindenki vár, remél valamit, hátha még be kell fizetnie, hát jön egy újabb nyilatkozat, mely a terminust újból kitolja. Tudják, hogy senki sem aztal fizeti k­, tudják, hogy a legtöbben csak nehezen tudnak fizetni és mindenki szíveden ringatja magát abba az illúzióba, hogy nem kell fizetni. Minek tenyésztenek ilyen illúziókat® Meglássátok, kamatokat szednek majd az illúziók után. Kamatokat, késedelmi kama­tok­at. — Fabro Henrik emlékezete. A Gyakorló Gyors­íróik Társasága, vártármap kegye­l­etes ünnepséggel ál­dozott elhunyt díszülnökje, Fab­ro Henrik emlékezeté­nek. Az emlékünn­epségen­ ott volt Scitovszky Béla­­­árelnök is. Téglás Béla, Palmar Kálmán, Köves­ligeti Radó, Zimmer Frart­nc és Nusz Gyula méltat­ták Fabro J­ean fékezetét. Végül elhatár­­ozta a Társa­ság, hogy Fábro-alappal fog létesíteni. — Káti: cukrászat. Új kiadásban jelent meg Hegyesi József cukrászmester­nek a gazdasszony­közönség számára irt könyve: A házi cukrászat ké­zikönyve. A benne foglalt receptek mind kipró­báltak. A csinos, keménykötésű könyvnek ára SG.8(W koropa. Kapható Az Est könyvosztályában, vagy bármely könyvkereskedésben. szavazattal Márkus Miksát választották meg el­nökké Pakoss Józseffal szamiben. Alelnökök lettek Bakonyi Miksa, Bonits Ferenc, Holtsy Pál, Lingaue­r Alfrin ás Salusinszky Imne. Titkárrá Tóth­ Lászlót válaszották meg.­­ Szerdán hirdetik ki a mérnöki kamarai válasz­tások eredményét .Szombaton­­nyitották m­egi,a Mér­nök- és Építészegyesü­­let helyiségében a Mérnöki Ka­mara alakuló közgyűlését. •­Ziiinszky Szilárd mű­egyetemi tanár mondotta a­ megnyitó beszédet, mely után megalakultak a szavazatessedő bizottságok. Szombaton délután öt órától kilencig, vasárnap pe­dig egész napon át folyt, a szavazás, amelyben a buda­pesti mér­­nökök vettek részt.­­A vidékről beérkező szavazatokkal, csak ma délben,zárták le a szavazást. A háromezerh­árom­áratvankét sio­ásan­ joggal bíró mérnök közül tegnap estig háromezernél többem ad­tá­k le ,szavazatuk­at. A választás eredmé­nyét szerdán forrjál. felhirdetni. — A főzelék feltéttel is... A rveg-megú­juló drá­gulási rohamok végső hullámaként szokott meg­jelenni a­­feltétes főzelék árának fölemelése. Szinte azt mondhatnánk: nem is annyira feltételes, mint in­kább feltétlen ez a mindenkor biztosra vehető kis­érót-eenyarintás a vendéglői étlap legszerényebb téte­lének áránál. Most sem maradt hát el. A vasúti tarifa, a villamos, a gáz, a zsír,­a lakás, a x­ún­ás fa, meg annyi más minden árának megnövekedését nyo­mon követi mától kezdve a vendéglői leves és feltétes főzelék áremelkedése. A leves­­ezentúl 900 korona, c főzelék feltéttel szül, a luxus-adóval pedig PM. Mert I a-/, OKiB határozatának r­.­­t -végz­ő Vi.- ;app­ndix.e i*i-»-.-«-,-•fwym,^­ ALTA HASHAJTÓ CSOKOLÁDÉ EN­YHE; BIZTOS HATÁSÚ, KELLEMES, OLCSÓ

Next