Pesti Napló, 1924. március (75. évfolyam, 51–75. szám)

1924-03-26 / 72. szám

Csütörtök PESTI NAPLÓ 1924 március 27. 7 Törvényjavaslat a Nemzeti Jegybank felállításáról A jegybank működésének megkezdésekor megszűnik a Devizaközpont és a takarékkorona A­­csütörtöki nemzetgyűlésen nyújtja be a kormány a jegybankról szóló javaslatot is.­­Ennek alapelve, hogy az új nemzeti jegybank­nak teljesen függetlennek kell lennie az ál­lamhatalomtól és a politikától. A bank léte­sítése és üzemének megkezdése egyúttal végét jelenti a fedezetlen papírpénz kibocsátásának is. Legfőbb feladata, hogy a pénz értékének állandóságára ügyeljen. A bank 1943. év végéig kizárólagos jogot kap a bankjegy kibocsátá­sára. Részvénytársasági alapon létesül 30 mil­lió aranykorona tőkével. A­ javaslat kívána­tosnak tar­tja, hogy az intézmény nemzeti jel­legének megóvására és a szanálási programba vetett bizalom kifejezéseképpen az ország gazdasági tényezői jegyezzék az alaptőkét. Az intéző testület az elnökkel együtt tzennégy tagból áll s abban a­ mezőgazdaság, ipar, ke­reskedelem és a hitelintézetek lesznek képvi­selve. A nemzetgyűlés tagjai és az állami al­kalmazottak nem lehetnek a főtanács tagjai. Az elnököt az államfő nevezi ki, a többi tizen­három tagot a közgyűlés választja. A kormány a bankhoz kormánybiztost, nevez­ ki. A váltóleszámolási­­üzletágra vonatkozó szakaszba fölvették azt a rendelkezést, hogy a bank mezőgazdasági célokra olyan váltókat is leszámítolhat, amelyek hathónapos lejáratúak, akkor, ha a váltókötelezettek egyike mező­gazda. A jegyfedezet tekintetében úgy intézke­dik a javaslat, hogy a készfizetések megkezdé­séig öt-öt évi időszak szerint az első öt évben a jegyforgalom 20 százalékának, a második öt évben a jegyforgalom 24 százalékának, a har­madikban 28 százalékának, a negyedikben 33­/1 százalékának kell arannyal, vagy aranyértékű devizával, illetve követeléssel fedezve lennie. Ezek a fedezeti szabályok azonban nem mere­vek. Az új jegybank veszi át az egész­­állam­jegyforgalmat s az állami jegyintézet összes zsírótartozásait. A bank a szabadalom elnye­rése­ fejében az állami pénztári szolgálatot in­gyen tartozik ellátni. A bank tiszta jövedelmé­ből a nyugdíjalap és a tartalékalap után 8 szá­zalék jár a részvényeseknek. A bank aranyból és külföldi fizetőeszkö­zökből álló készleteiből egy meghatározott ös­­szeget, 25 millió aranykoronát tartozik állan­dóan Európa és Amerika főpiacain követelé­sekben vagy betétként tartani. Ezt az összeget a bank csak a főtanács többségének és az el­nöknek a hozzájárulásával apaszthatja. Azon az ellenőrzésen kívül, amelyet a Népszövetség főmegbízottja gyakorol az állami igazgatás terén, a jegybank mellett is a Népszövetség egy pártatlan szakértő bizalmi férfia működik tanácsadóként. A Devizaközpont akkor szűnik meg, ami­kor a bank megkezdi üzleti működését. A kormány a forgalmi szabadság felé törekszik és a kül- és belkereskedelem korlátozásait is meg akarja szüntetni fokozatosan, ezért a kül­földi fizetőeszközök forgalmán is lényegesen könnyíteni akar. Ezeknek azonnali megszün­tetése a szomszédos államokban meglévő álla­potok miatt nem lenne ajánlatos, a Devizaköz­pont teendői az új bankra mennek át. Ugyancsak megszűnik a takarékkorona in­tézménye is, mivel ezt az új jegybank létesí­tése fölöslegessé teszi Javaslat a francia, a csehi­sztovszSz és olasz, egyezmény beciítés.el-ves­ését­ől A szanálási javaslatokkal együtt terjeszti be a kormány a javaslatot a francia, a cseh­szlovák és olasz egyezmény becikkelyezéséről. Ami a franciaországi magyar tartozásokat il­leti, az eddig megállapított 5, illetve 7 évi tör­lesztési idő helyett sikerült hosszabb időt biz­tosítani. Az angol tartozásokat sikerült 500.000-ről évi 200.000 fontra mérsékelni. A csehszlovák egyezmény intézkedik az adóügyekről a bizto­sító magánvállalatok kötelezettségeiről, a leté­tekről, a régi követelések és tartozások össze­írásáról. Az Olaszországgal kötött egyezmény foglalkozik a régi koronatartozásokkal, a há­ború előtti magyar államadósságnak Olaszor­szágban lévő lejárt szelvényeinek beváltásával, a biztosító magánvállalatok kötelezettségeivel és még több más kérdéssel. 1­­ A szanálási javaslatok az egységes párt el­őtt A miniszterelnök vitarendező bizo­tság kiküldését javasolta (Saját tudósít­ónktól.) Az egységes párt ma este hét órakor Mayer János elnök­l­ésével értekezletet tartott. Az értekezleten a kormány tagjai közül meg­jelent gróf Bethlen István miniszterelnök, Daruváry Géza külügyminiszter, Walkó Lajos helyettes pénz­ügyminiszter és gróf Klebelsberg Kunó kultuszmi­niszter. Rakovszky Iván betegsége miatt kimentette távolmaradását, nagyatádi Szabó István pedig nem jöhetett el az értekezletre, mert vidékről csak az est folyamán érkezik vissza a fővárosba. A pártértekez­let első pontja a párt pénzügyi bizottságában meg­üresedett tagsági hely betöltése. A párt Kállay Ti­bort választotta meg a pénzügyi bizottság tagjává. Ezután megválasztoták a szanálási javaslatok elő­adóit. A felhatalmazási törvényjavaslat és a Nemzeti Bank fölállításáról szóló javaslat előadója Kállay Tibor, a klíring-egyezményekre vonatkozó javaslaté Őrffy Imre, a belső kölcsönről szóló javaslatnak az előadója pedig Temesvári­ Imre lesz. A három előadó, tekintettel a tárgy nagy anyagára és a hosszú ülé­sek tartamára, egymást kölcsönösen helyettesíti. Az egységes párt vezetőségének kezdeményezésére a párt tagjai a szanálási javaslatoknak napirendre tűzése után két indítványt terjesztenek a Ház elé, az egyik indítványban kérik a javaslat tárgyalására a sürgősség kimondását, a másik indítvány, pedig arra vonatkozik, hogy a nemzetgyűlés a szanálási javasla­tok tárgyalásának idejére az ülések időtartamát tíz órában állapítsa, meg. A Ház délelőtt tíztől délután két óráig és délután négy órától este tíz óráig tár­gyalja a szanálási javaslatokat. Az általános szokás­tól eltérően a Ház hétfőn és szombaton is tart­ ülést. A miniszterelnök felszólalása Az értekezlet elején gróf Bethlen István miniszterel­nök nagy vonásokban ismertette a szanálási javaslatok kül- és belpolitikai, továbbá gazdasági jelentőséget. A javaslatok parlamenti tárgyalásáról szólva, a mi­niszterelnök ismételten hangsúlyozta, hogy a külföld fokozát figyelemmel fogja kísérni ezeknek a javasla­toknak a tárgyalását és éppen ezért bizonyos óvatos­ságra inttette a­ párt tagjait. A maga részéről külön­ben szükségesnek­art­ja egy afféle vitarendező bizott­ság kiküldését , ez a bizottság előzetesen megbeszéli a feliratkozott képviselőkkel felszólalásuk anyagát. A miniszterelnök annak a reményének adott kifeje­zést, hogy ha a külföldi delegátusok az álam érdeké­ben sürgősen tudtak határozatot hozni, a magyar nemzetgyűlés sem fog késni a javaslatok törvény­erőre emelésével. A miniszterelnök beszéde során rámutatott, hogy tudomása szerint éppen külpolitikai vonatkozásokban fogják a javaslat tárgyalása során támadások érin­te ezért kénytelen leszögezni, hogy a kölcsönakció, amely alkotmányi jogi szempontból bizonyos aggá­lyok felvetésére alkalmas, külpolitikailag feltétlenül­ nagy s­ikerne­k te­kintendő. A miniszterelnök maga is elismerte bizonyos fokig az alkotmányjogi aggályok jogosultságát, de hangsúlyozta, hogy ha figyelembe vesszük másrészről a kölcsönakció óriási gazdasági és külpolitikai jelentőségét, meg lehet­ hozni az áldo­zatot érte, mert ha a kormány áldozatot hoz kifelé, a parlament is hozhat áldozatot a­ kormánnyal szem­ben, amidőn az a parlamentből ilyen széles hatásköri felhatalmazást kér. A miniszterelnök felszólalása szemmel láthatólag kedvező hatást gyakorolt a párt tagjaira. Kállay ismerteti a javaslata Bethlen után Kállay Tibor emelkedett szólásra és kijelentette, hogy mivel a miniszterelnök bel- és külpolitikai szempontból ismertette a szanálási ja­vaslatokat, a m­aga részéről azoknak csak szakszerű ismer­ését tartja szükségesnek. Beszéde elején külö­nösen utalt arra, hogy a javaslat előadójául azért választottál­, mert ő az egyetlen szakember, aki el­­se ismeri a kérdést. A nagy agrárpárt, tagjai minden különösebb emóciói nélkül fogadták a felhatalmazási javaslatnak azt a részét, amely a földadónak aranykorona érték­ben való megállapítására vonatkozik és a földadót a kataszteri jövedelem 25 százalékában állapítja meg. A földadó a búzaparitásról szóló törvény értelmé­ben a kataszteri tiszta jöved­lem 20 százaléka volt és amidőn a földadót a kataszteri tiszta jövedelem 25 százalékában és aranykorom értékben állapítják meg, ez a mai állapottal szemben körülbelül huszon­ötszázalékos emelésnek felel meg. A földadónál tulaj­donképpen visszatérnek a háború előtti Statusq­uo-ra, amidő­n az ötszázalékos föld tehermentesítési járulék­kal együtt a kataszteri tiszta jövedelem huszonöt százaléka volt a földadó. Kállay Tibor a hadi vagyonok kérdésénél az igazságosságról beszélt és ekkor hátrafordult Nagy Emil volt minisztertársa felé és ezeket mondotta: — Bocsánatot kérek, hogy mint pénzügyekkel foglalkozó politikus, igazságügyi problémákat emlitek! Kállay szavait viharos derültség kísérte, Nagy Emil azonban elvörösödött, mint a rák. A tisztviselők fizetésének rendezéséről szólva Kállay bejelentette, hogy a szanálási periódus végén a tisztviselők fizetése az aranyparitásnak 50—60 szá­zaléka­ lesz. Ami a nyugdíjasokat, illeti, ezek óriási terhet rónak az államra, az államvasutaknál tíz aktív alkalmazottra kilenc nyugdíjas esik. Mivel hasonló beteg állapot mutatkozott Ausztriában is, ennek a szanálása az osztrák nyugdíjasok esetéhez hasonlóan akként történik, hogy a költségvetési kerettörvény intézkedése szerint a­ nyugdíjak emelése mérsékeltebb lesz szemben az aktív tisztviselők já­randóságainak az emelésével, különben lehetetlen volna a költségvetés egyensúlyozása. Kállay Tibor beszédét szokása ellenére emelte- JÓ REGGELT! Szerdán teljesen ki­bontakozott a ta­vasz. A Meteoroló­giai Intézet jelen­tése szerint az egész országban enyhe és borult az idő. Esők kisebb mennyiség­ben fordultak elő. A hőmérséklet maxi­muma IS—1­1 fok Celsius, minimuma 5 fok Celsius. A főváros déli hőmérséklete 16,5 fok Celsius. Jóslat: Enyhe, sokhe­lyütt esős idő, később hősüllyedés vár­ható. Zürichben a korona 0.0085. Budapesten a takarékkorona 117. Olcsóbb lett a búza 17.000 koronával. Bol­dog ország, ahol egy napon ilyen sok pénzzel lehet olcsóbb a gabona. Egy budai sváb felkiátása:­­ Az összes P. betűvel kezdődő miniszterelnökök meg­buknak: Pasics után Poincaré. Most már Pethlen következik! . . .« Tizennégy jósnőt bekísértek a főkapitány­ságra. Mint értesülünk illetékes helyen, nem nagy jövőt jósolnak ezeknek a höl­gyeknek. A nap hőse Szilágyi Lajos, aki interpellá­ciójában kétszínűn­ek nevezte a kor­mányt. Az elnöki rendreutasítás után szavait rektifikálta és mind a két színt visszavonta, mondván, hogy a kormány színtelen. Hírek a lovasversenyről: A lovardai nagy ugratásversenyt Kállay Tibor nyerte meg »Kényszerkölcsön« nevű lovával, Nagy Ernő kedvenc vesszőparipáját, a beregi közállapotokat lovagolta. Lendvai-Lehner ismét kiugrott a hámból. Beszélgetés a Szabadság téren. •Mit szól hozzá, azt tervezik, hogy ezután taka­rékkoronában jegyzik a tőzsdei kurzu­sokat. "No meg az hiányzik. Legalább még alacsonyabb kurzusokat fogunk ol­vasni. — Rakovszky Iván belügyminiszter betegsége. Rakovszky Iván belügyminiszter influenzában meg­betegedett és orvosai tanácsára előreláthatóan né­hány napig ágyban kell maradnia. — Beniczky Ödönt kihallgatták a Somogyi-­Bacsó-gyilkosság ügyében. Gróf Nyáry Gusztáv tud­valevően beadványt intézett Strache Gusztávhoz, a királyi ügyészség elnökéhez a Somogyi-gyilkosság ügyében s hivatkozott benne Beniczky Ödönre is, aki a gyilkosság idején belügyminiszter volt s perdöntő bizonyítékokat tud szolgáltatni a­ gyilkosok szemé­­­lijére vonatkozóan. A főügyész áttette az ügyet a be­­advány alapján a katonai ügyészséghez, ahol ma ki­hallgatta Beniczky Ödönt Damjanovics alezredes, a budapesti vegyes dandárpa­rancsnokság ügyésze.,A ki­hallgatás csak 8—10 percig tartott. Beniczky kijelen­tette Az Est munkatársának, hogy ha ismét, beidézik, mindent, el fog mondani, részletes vallomást fog tenni mindenről, amit a gyilkosság ügyében tud. Nedves és száraz, hideg és meleg időben nélkülözhetetlen az arcbőr-és testápolás­hoz a világhírű Földes-féle Margit-krém,púder, szappan, krfl­ivíz és Helacit arczsí­rtalanító e­detteb hangulatban, úgyszólván pathasszal fejezte, be. Felszólalása különben nagyon szakszerű, nyugodt volt­, plauzibilissá tette az egész kibontakozás helyes­ségét, sőt eredményes voltát is és felszólalása végén ezért általános tetszést aratott. Kállay után ismét gróf Bethlen István miniszter­elnök szólalt fel és ismertette a klíring egyezményé­ről, továbbá a belső kölcsönről szóló törvényjavas­latokat Orffy Imre és Temesváry Imre előadók he­lyett, akik még nem ismerik teljes részletességgel a javaslatokat. A párt a miniszterelnök indítványára kimondotta, hogy az összes szanálási javaslatok, ál­talános vitájáit az egyszerűség kedvéért egyesíti. Tekintettel az idő előrehaladott voltára, az érte­kezletet­ be­fejezték és csütörtök este hét órakor a­ párt megkezdi a szanálát­i javaslatok érdemleges tár­gyalását. A mai értekezletet este kilenc órakor párt­vacsora követte, amelyen felszólalás nem hang­zott el.

Next