Pesti Napló, 1924. szeptember (75. évfolyam, 181–204. szám)
1924-09-30 / 204. szám
14 Csütörfösi PESTI NAPLÓ 1924 szeptember 55. Színházak, hangversenyek és kabarék hírei — Johanna — Bajor Gizi. Bajor Gizi a Magyar Színházban elsőnek Shaw »Johanná«-jában, az utóbbi évek legjelentősebb színpad-irodalmi remekében lép föl. A darabban, amely elsőrendű irodalom, amellett a londoni és newyorki szezon legnagyobb kasszasskere, Csortos és Törzs játsszák a férfifőszerepeket. Bánóczi László rendezi Shaw remekművét, díszleteit pedig, amelyek közt a rheimsi székesegyház is szerepel, Baja Benedek, az Unió új tervezőművésze készíti. (—) Blaha Lujza-színház: Boross Géza, Csortos Gyula, Kiss Ferenc, Kökény Ilona, Vendrey Ferenc, Arkadij Avercsenko, Emőd Tamás, Harsányi Zsolt, Pásztor Árpád, Kosztolányi Dezső, Nádor Mihály, Moris Rosenfeld, Zágon István neve szerepel a Blaha Lujza-színház új műsorában, amelyet a jövő héten vasárnap, október 5-én mutatnak be. (—•) Vidámság, romantika, az igazi nagy siker minden kelléke megvan »A nagyhercegnő és a pincér«-ben. Háromszáz párizsi táblás ház után magyar premierje szerdán lesz a Belvárosi Színházban. Főszereplők: Titkos Ilona, Mészáros Géza, Kertész Dezső, Z. Molnár. (—) Budai Színkör. Ma, kedden esti 7 órakor a Budai Színkör évadzáró előadása. Színre kerül Jatzkó Cia fölléptével a bájos, népszerű operett, a »Pintyőke«. (—) »A 28-as*, Zerkovitz Béla és Bus Fekete László vidám operettje pénteken este kerül bemutatóra a Budai Színkertfen. A főszerepet Sarkadi Aladár játssza mint vendég. A Budai Színkör előadásaira jegyek előre válthatók a színház jegypénztáránál és valamennyi jegyirodában. (—) Orska-esték a Renaissance-színházban. Maria Orska, a német színpad legdivatosabb csillaga, kinek tavaszi előadásaira napokkal előbb elfogyott mindenjegy, e hét csütörtökjén folytatja vendégjátékát aRenaissance színházban, nagyobbrészt teljesen új és szenzációs műsorral. Az Orska-esték műsora a következő: csütörtökön és pénteken 128 órakor: »Meine Cousine aus Warschau«, szombaton és vasárnap 10V1 órakor: »Musik«, hétfőn V18 órakor: »Kameraden«. A Renaissance-színház magyar előadásai e héten a következők: szerda, szombat, vasárnap V28 órakor: »Csókoljon meg!«, kedden: »Haláltánc« és vasárnap déluitrák: »Vena Miliceva« (fél helyárakkal.) (—) Minden művelt embernek meg kell néznie Strindberg főművét, a »Haláltánc«-ot a Renaissanceszínházban. (Somlay, Forgács Rózsi, Gellért.) (_) A mai előadások. Operaház: Aida (7). — Nemzeti Színház: Aranyember (7). — Nemzeti Színház Kamaraszínháza: Májusfa, Mizantróp (1/»8). — Város! Színház: A mikoldó (7). — Vígszínház: Bunbury (V28). — Fővárosi Operettszínház: A drótostót (V18). — Magyar Színház: Sasfiók (/28). — Renaissanceszínház: Haláltánc (V18). — Király Színház: Árvácska (V28). — Belvárosi Színház: Kreutzer szonáta (P/18). — Blaha Lujza-színház: I love you, Székelyfonó stb. (9). — Budai Színkör: Pintyőke (7). — Apolló Színház: Vonósnégyes, Egy úr két kutyával, Tavasz ébredése stb. (8). — Terézkörúti Színpad: Az igazgató úr unja a nőket, Rex stb. (7/9). — Royal Orfeum Nemzetközi Varieté: Szeptemberi műsor (8). — Papagály: Szeptemberi műsor (11). Regény Rákóczi Korából (38) Írta: KOCSIS LÁSZLÓ Miklós sötét tekintettel felelt: — Mindenki áruló. Andrássy Péter kezdte miközülünk a sort, mikor Bécsbe szakadt, császár lakásának elszegődött. Úgy látom, — vagyonért, asszonyokért, áruló lesz Andrássy István is... Búsan maga elé meredt. — Eh!... Meghalunk a becsületért, ennyi az egész... Nem akarok még egyszer ölteni barátcsuhát. Pedig ha a császár győz, nem marad más nekem, csak a barátcsuha, az olvasó, fapapucsos remeteség... Megnyírják, szenteltvízzel szelídítik Andrássy Miklós konok üstökét, jámbor barátnak szelídül a dervisgenerális ... Elgondolkoztak, Gotthardt Mihály töltött, azután nagyot hallgattak ketten. Később Andrássy Miklós vette fel a szót: — De nem ezért jöttem Gotthardt Mihály uramhoz, hogy egymást keserítsük. Másért jöttem... — Hallgatom kegyelmedet. — Régen volt. Eger-földet romboló féktelen haragomban bosszút esküdtem kegyelmed fejére. Szépséges unokáját a dervisek poklába szántam, erőszakos, hatalmas harmadiknak szálltam sorompóba érte. Az volt az első vesztett csatám. A Szontagh-gyerek fölém került. Gotthardt Mihály szelíd mosollyal vetette közbe: — Övé lesz a leány. Andrássy igent intett. — Tudom. Hallottam. .. Azok ketten maradtak a leány mellett... Szontagh Pál és Bátky Béla. A második piszkos áruló. Nyitra mellett alig tudtuk kivágni Rákóczit a császáriak kezéből. Az a gazember hozta a nyakára őket. Azután megszökött... — Három hete — erre járt. — Hallottam. Sajnálom. Szerettem volna a szemébe nézni. Azután megpróbálni, karddal ki győzi jobban. Talán még találkozunk. Közelebb hajolt öreg Gotthardt Mihályhoz: — Ezért jöttem el kegyelmetekhez. Elmondani, hogy én, az erőszakos harmadik — Bátky Bélát méltatlannak tartom a leány kezére... Gotthardt Mihály megvetően legyintett: — Kidobtam. — Andrássy Miklós tovább beszélt. — Még egy kérésem lenne, Gotthardt Mihály uram. — Parancs lesz számomra. — Tegnap jöttem meg Krasznahorkára s holnapután indulok tovább. Holnap szeretnék tanú lenni azon az esküvőn. Gotthardt Mihály nem ismert rá a dervisgenerálisra. Átszólt a szomszédba az asszonyokért, Menyhért úrért. Menyhértre rámordult: — Az ebadta után letennéd azt a pipát! Menyhért úr riadtan tette a sarokba a tajtékpipát és meghajolt Andrássy Miklós előtt. Az öreg egy piruló leányt vezetett a dervisgenerális elé: — A menyasszony... Andrássy Miklós. A báró mosolyogva egészítette ki: — Az első férj-jelölt. A rabló, Nagyanyó boldog mosollyal tiltakozott: — Látod, fiacskám, Andrássy úr tréfált... összemosolyogtak. Az ajtóban félszeg mozdulattal állott Szontagh Pál, gondolkozott: bejöjjön, kint maradjon... Azután bejött, bemutatták. Andrássy Miklósnak, Miklós jól megnézte. Gyerekarcán ott éktelenkedett a krasznahorkai seb. Az ifjú vállára vert: — Ne haragudj, öcsém! Én tettelek emberré... Alkonyodott, mikor Szontagh Sándor uram a szobába lépett. — Elgyöztem megkérdezni kegyelmedet, Andrássy Miklós uram, hogy városnak háborgatása, avagy egyéb okokból jött-e miközénkbe. Andrássy Miklós barátságosan a szemébe nézett: — Egyéb okokból jöttem... Esküvőre jöttem... Erre azután Szontagh Sándor uram szája maradt nyitva a nagy csudálkozástól. XV. Virágerdőben úszott a templom, a természet az esküvőhöz jólelkűen szállította a tavaszt. Vén városi hajdúk, templomszolgák forgolódtak az oltár körül, a templomajtónál, Balog János hajdú is a bejárónál búsult a rongyolódó nadrágja miatt. — Nem lenne bolondság, ha jókedvükben városbíró uraimék megszavaznák... (Véce holnap következik.) MOZI a száguldó kévék (Ha Roue) Eposz napjainkból, hét részben, előfutókkal írta és rendezte: Abel Gance, Főszereplők: Severin Mars és Ivy Close. Szertezúzódott vasúti kocsik szörnyű romhalmazán, szélkorbácsolta lángnyelvek közt riadt árnyak imbolyognak és tünedeznek el a füstfellegben. Két vonat ütközött össze. Az égő romok között kis leánygyermek nyakán érem, az érem hátoldalán két szó van bevésve: NORMA London. Bonnard mozdonyvezető elhatározza, hogy felneveli a kis árvát. Tizenöt esztendő telt el. Norma, akinek kis rózsája, gyönyörű hajadonná serdült. Senkin sem tudja származásának titkát. Elie, a mozdonyvezető álmodozó lelkű fia is azt hiszi, hogy testvérbátyja a pajkos leányának. Egy nap Hersan mérnök felkeresi a mozdonyvezetőt és szemére veti életmódját. Kártyás, verekedő, iszákos. Bonmard feltárja Hersan előtt a titkot, mely testcéd-lercét emészti: szerelmes Normába. Eddig a film első részének a főmotívuma. A másodikban a szerelem harcát játsszák a meg Severin Mars és Ivy Close, meg az a színész, aki Hersant, a szerelmes mérnököt alakítja. Van ebben a filmben minden, amire csak egy tölkéletes filmnek szüksége lehet: rendezői trükkök tömege (a gyorsan, gyorsabban haladó, rohanó vonat, a vonatösszeütközés, a sziklacsúcson lefolyó élethalál harc stb. stb.), szentimentális jelenetek hoszszú sora, fotográfiai, tökéletességek és végül (még egy abszolút biztos, tökéletes alakítások. Ezek azok, amelyek még azt is elfeledtetik velünk, hogy az író túl szigorú volt: három ember halálát követelte. De még azt is hajlandóak vagyunk megbocsátani, hogy a tizenötfelvonásos film bőven elfért volna tíz felvonásban is. Fricsay zenekara kitűnően felsiette alá az előadást. X Betiltott film. A Corvin Színházban október 3-ára premiert hirdettek. A premier műsorának attrakciója a Scaramouthe című film volt. A film a francia forradalom idejében játszódik és ha vannak is benne motívumok, melyek nem mentesek a forradalmi mentalitástól, jóllehet a forradalom maga nem főmotívuma a filmnek. Az emberi sors és mint minden filmben, úgy ebben is a szerelmi história az, amely ennek a filmnek a gerincét alkotja. A cenzúra — mint értesülünk — ahelyett, hogy az aggályosnak tartott forradalmi részt kivágatta volna a filmből, egyszerűen úgy oldotta meg a problémát, hogy betiltotta az egész filmet. Eltekintve attól, hogy ezzel a betiltással nagy veszteség éri úgy a forgalomba hozó Orion filmgyárat, nagy zavarokat idézett elő a Corvin Színháznál is, amely már minden előkészületet megtett a film ünnepélyes bemutatására . Balogh matinéi. Zsúfolt nézőtér előtt jelent meg a Royal-Apolló vásznán Balogh Béla filmrendező legújabb alkotása, Molnár Ferenc világhírű regénye, a Páluccai fiúk. Balogh már régebben is megcsinálta ezt a filmet, amelynek már akkor is óriási sikere volt. Azóta sokat haladt a filmtechnika s Balogh most újra megcsinálta, vasárnap bemutatta új Páluccai fiúkat. Az első, ami írói nézőpontból egy©, neven szenzációs, azzal a felfogással szemben, hogy a rendezőnek kötelessége beledolgozni a szerző munkájába, az, hogy Balogh Béla megmutatta filmen is Molnár Ferencet, az írót. A Páluccai fiúk a valódi, a hamisítatlan Molnár Ferencet adja s ez biztosítja is a világsikert. Képekben Nagy Dezső és Eiben István a legtökéletesebbet nyújtják s a szereplők játéka a legjobb, amit csak elképzelhetünk. A kis Nemecsek Ernő szerepében új csodagyermeket, Faragó Gyurit ismertünk meg. A Páluccai fiúk kivitelben, játékban, rendezésben minden magyar film legelsői között áll. A közönség szülni nem akaró tapssal üdvözölte a kitűnő rendezőt. Mozgófényképszínházak műsora: Carmen-mozgó: Hawai rózsája (6 felv.) — A mámor rabja (6 felv.) (előadások 4 órától folytatólagosak): Corvin Színház (J. 89—88, J. 95—84); A kaland (8 felv.) — Ciklon II., avagy Haragszik az ember (burleszk, 2 felv.) — A Corvin Színház zenei különlegessége — Fogj meg, ha tudsz (Fix-Foxburleszk, 2 felv.) — Híradók ('/«6, V»8 ée '/»10). Eldorádó (Népszínház ucca 31., J. 31—71). Hat nap (9 felv.) — Szerencse katonái (dráma, 6 felv.) (előadások V15 órától folytatólagosak). Homoros kerti mozgó: Az utolsó állomás (dráma, 6 felv.) — Az öngyilkosok klubja (dráma, 6 felv.) (5, 7 és 9). Kamara (1. 140—27): Ki a Ghettóból (történet, 10 felv.) Henry Porten-film — Fogj meg, ha tudsz (FixFox) — Híradó (1/15, V,7, 8 és 10). Mozgókép-Otthon (182-82): Tigrisvér (8 felv.) — Orgia (7 felv.) — Híradó (4, 6, 8 és 10). Nyugat (71—62): Finita la Comedia (Mossoukine— Lissenko, 7 felv.) — Párizs leánya (Betty Compson, 6 felv.) (V24, y,6, '/18 és */10). Olympia (J. 129—47): A házasság pokla (Gutmar Tonnaes, 7 felv.) — Zsuzsikám drága (Constance Talmadge, 7 felv.) (4, 6, 8 és 10). Royal-Apolló (J. 118—94): A Notre Dame-i toronyőr (Hugo Victor regénye 2 részben, II fejezetben) (V.6, '.8 és V.10). Uránia: A Notre Dame-i toronyőr (Hugo Victor regénye 2 részben, 12 fejezetben) (5, V.7,9, 10.10). Tivoli (VI., Nagymező ucca 8., 30—49). Ki a Ghettóból (Henry Porten, 10 felv.) — A jóbarátok városa (Tom Moore) (4, 6, 8 és 10). JX Corvin Színházban m HHumisíti naponta IÜF A kaland Tomboló sikerű Orion-műsor Előadások kezdete '/,6-kor, V.8-kor és l/il0 órakor