Pesti Napló, 1924. november (75. évfolyam, 232–256. szám)

1924-11-12 / 240. szám

Szerda. PESTI NAPLÓ 1923 november 13 15' A B-Listás kishivatalnokok nem mernek semmihez kezdeni végkielégítésükkel Hosszú tépelődés után végül takarékba kerülnek a végkielégítések A szanálási program végrehajtásának meg­kezdésével egyidejűleg a kormány a köztiszt­viselői elbocsátások második sorozatát is vég­rehajtotta. A szanálás kapcsán félévenként kell a tisztviselői létszámot az előírt mértékben le­szállítani. A júliusi létszámcsökkentésnél első­sorban azok kerültek B-listára, akik maguk kérték a szolgálatból való elbocsátásukat és azután került sor a hivatal­nők kijelölése alap­ján az elbocsátásokra. Az így B-listára helye­zett tisztviselők 1—6 havi szabadságot kaptak és a szabadságidő leteltével nyilatk­oziuk kell, hogy egy összegben végkielégítést óhajtanak igénybe venni, vagy pedig nyugdíjra tartanak igényt. Legtöbbjük, — mivel itt többnyire 11—10 évet szolgált nőtlen férfiakról, vagy férjezetten nőkről volt szó —­ egy összegben vették fel 8—16 milliós végkielégítésüket. A B-listájok túlnyomó része a jövő hónap végén kerül az elé a dilemma elé, hogy a nyugdíjat válassza-e vagy a végkielégítést. A végkielégítés összege a mai fizetések alapul­vételével­­24—60 havi fizetésnek felel meg, amelyből csak a kereseti adót ás a Pénzinté­zeti Központnál esetleg fennálló tisztviselői kölcsönt vonja le a kincstár. Idősebb tisztvise­lők végkielégítése 120—180 millió korona kö­zött váltakozik. Hónapokkal ezelőtt, amikor a szanálást, fő­ként annak s­yors eredményei szempontjából optimisztikusabban ítélték meg, sokan a vég­kielégítés mellett döntöttek és illetményeiket fel is vették. Akik akkor nem jutottak döntő elhatározásra, azok, főként pedig a családdal bíró tisztviselők m­a, túlnyomóan a nyugdíj mellett döntenek. Erre az elhatározásra b­írja őket az a belátás, hogy a szanálást kísérő rossz üzleti konjunk­túra, munkanélküliség nagyban megnehezítette a B-listásoknak a magánpályákon való elhe­lyezkedését, másrészt az ü­zleti konjunktúra rosszrafordulása nem sok kilátással kecsegteti azokat, akik a végkielégítéssel korábban vala­milyen vállalkozásra gondoltak. A­s utóbbi időben már megjelent az apró-keresztény bankpolitika a Hazai Bankban. A délutáni fa­ivédőlapban olvassuk, hogy Erney Károlynak a Pesti Hazai Takarékpénztár ve­zér­igazgatójává történt megválasztása új orientáció kiépítését jelenti a Hazai Bankra nézve, ahol a nemzetközi tőkeáramlattal szem­ben a keresztény és nemzeti politikát fogja, ér­vényre juttatni az intézetet patronizáló Pesti Hazai Takarék új vezetősége. A változások egyelőre személyi jellegűek, — írja A Nép — de minthogy a személyek magukban hordják a szellemet is, remélhető, hogy a bankpolitika eddigi irányai is megváltoznak. A Pesti Hazai új vezérigazgatójához közelálló lap informá­ciója nem f­ogja meglepni a budapesti bankvi­lágot, amelyben ezekre a személyi változásokra el voltak készülve. De az új orientációnak nem szabadna megállani a bank vezető személyisé­geinek kicserélésnél. Ki kell cserélni a bank fő­részvényeseit is, aztán a betevőket, meg a kom­bisztenseket is, akiktől az intézet alapítása óta leltett harminc esztendő alatt elfelejtették meg­kérdezni, hogy a pénzük nemzetközi-e, vagy pe­dig keresztény és nemzeti. Ezt a mulasztást most már helyre kell hozni, még­pedig sürgő­en, mert a Hazai Bank destruktív főrészvénye­sei, betevői és kommittensei képesek rá, hogy nem várják be, míg Erney Károly kicseréli­ket, hanem önként és már most ott hagyják az intézetet. Minthogy ennek máris mutatkoznak a jelei, haladéktalanul hozzá kell látni az »új orientáció« kiépítéséhez. Elő az új emberekkel, s az egész vonalon! Közel 11 millió aranykoronát érő anyagok szállításáról dönt a MÁV e hónapban. A MÁV ebben a hónapban olyan nagyarányú anyagbeszerzésről dönt, hogy arra még a háború előtt is ritkán volt­­ példa. Nem kevesebb, mint­ 13,5 millió aranykoroná­i írt vásárol üzemi anyagokat és személyzeti ruházati csikkeket. Olajok, kenőanyagok, szurok stb. 240 va­donnal szerepelnek e beszerzésben, de most kerül döntés­re a múlt hónapban kiírt jövő évi talpfaszük­séglet szállítása. Csupán a jövő évi mű­helyfaszükség­let 25 milliárdos tétellel szerepel a novemberi be­sz­erzésben.­­ A valuták magánforgalma igen nagy len­d­ületet vett. A Nemzeti Bank bankosztálya a­­ bankok és TÉBÉ intervenciója dacára to­v­­ábbra is fente­rtja azt a rendelkezését, hogy h­ivatalos devizaárfeszüléseinek közzétételéig sem vesz át a bankoktól valutát. Ma ugyan­­­nár negyed 10 órakor Budapesten volt a zü­richi nyitásról szóló jelentés, a­­Tegyintézet azonban csak fél 11 órakor adta ki első hivata­­­os árfolyamait és így a bankok, hacsak nem akartakk saját kockázatás­ra üzletet kiírni, eg­y hirdetések között a pénzügynökök egyik újabb üzleti terrénuma, B-listás tőkék kihelyezését és betarsítását hirdetik a pénzkeresőknek előnyös feltételekkel. Utána jártunk egy ilyen hirdetés nyomán, hogy mi lett a sorsa azoknak a milliárdoknak, amelyeket a kincstár eddig kifizetett B-listás tisztviselőknek? Az egyik ilyen pénzügynök az alábbi tájékoztatást adta: — Valóban tekintélyes összegek gyümölcsöző ki­helyezésére kaptam megbízást B-listás közalkalma­zottaktól, akik között sok kliensem van, mivel két év előtt magam is közalkalmazott voltam. Eredetileg ingatlanforgalom volt a főüzletem, most azonban a magánkölcsönüzletek közvetítése lendült fel. — Annyit mondhatok, hogy a S-listások igen ne­héz emberek. Közel egymilliárdot tevő tőkék elhelye­zésére van megbízásom hónapok óta, de még nem csináltam üzletet B-listással. Kitűnő társulási üzlete­ket ajánlok, de nincs bizalmuk senkiben. Nem érte­nek semmi gyakorlati dologhoz és nem bíznak abban, hogy betársulás esetén kellően ellenőrizhetik pénzük sorsát. Kosztkihelyezésről a legtöbb hallani sem akar, még árufedezetre sem igen adják oda pén­züket, csupán ékszerekre, de itt is a legnagyobb kö­rültekintéssel. Ingatlanvételektől a karbantartás és adók miatt félnek. Elmúlt az az idő, amikor ha 1,2 százalékkal több kamatot ígért valaki, ész nélkül, sőt ami fontosabb, fedezet és garancia nélkül adták oda pénzüket. Egyik-másik hivatalban, ahol B-listások vannak, nap-nap után legfőbb tárgya a be­szélgetésnek. Mihez lehetne fogni a végkielégí­téssel? Nagy dilemma ez, amelytől a B-listás hó­napok óta aludni sem tud. Tavaly a tőzsdén, azután a konjunktúra fordultával a kosztüzle­teken sokan megégették magukat, indokolt te­hát a bizalmatlanság. A mai rossz í­zletviszo­nyok a társulásokat is kockázatossá teszik, így érthető, hogy hetek, hónapok telnek el a téne­lődéssel és végül is mit tehet a 120—160 milliós végkielégítés gondoktól terhelt tulajdonosa: — beviszi pénzét a takarékba évi 15%-os kamatra­ vehettek át ügyfeleiktől devizákat. A jegy­bank új rendelkezésének következménye már­is mutatkozik, a valuták sílg forgalma úgy fel­lendült, mint már nagyon régen nem. Sőt a tőzsdeteremben, éppen a Nemzeti Bank páholya előtt, a valutaforgalom olyan méreteket öltött, mintha legális üzletág volna a devizák vétele és adása.. Bankok, gabonakereskedők, malmok, exportőrök kínáltak és adtak el jelentékeny té­telekben devizákat, dollárt, cseh koronát, lírát, frankot, de az árukínálat jóval felülmúlta a pénzkínálatot Ezt a­ helyzetet a Nemzeti Bank nem tarthatja fenn sokáig és vagy engedélyt kell adni a valuták szabadforgalmára, vagy pedig módot adni a kötöttforgalom keltetén belü­l a zavartalan üzletkötésekre. El nem könyvelhető vámszemledíjak. A kereske­­dők panaszára a vámigazgatóság már egy ízben azzal nyugtatta meg a panaszosokat, hogy a lefizetett szemledíjakról minden esetben követeljenek nyugtát. Úgy látszik, hogy a vámközegek egyidejűleg nem kaptak semmi rendelkezést ez ügyben, mivel nem is állandó a panasz, hogy a vámkirendeltségeknél a tisztviselők a darabáru után is felszámított ICO.non koronás szemledíjakról kérésre sem adnak nyugtát, sőt, mint szállítóktól értesülünk, az árubevallásra azt írják rá, hogy »szemledíj nem rovatott, le«, hol­ott ezt mindig megkövetelik. A szállítók és kereske­dők az e címen kiadott 190.000 koronákat nem köny­velhetik el, azok a vámbevételek között sem szere­pelnek. A speditőröknél, akik a kiadásaikat, felszá­mítják, a legnagyobb zavarok vannak nap-nap után e nem bizonyítható készkiadások miatt. Legkisebb számú részvények a budapesti tőzsdén. Vasárnap arról írt a­ Pesti Napló, hogy a tőzsdén jegyzett vállalati papírok közt melyik szerepel legnagyobb darabszámmal a piacon. Érdekesnek tartjuk most már annak a megállapítását is, mely vállalatoknak van leg­kevesebb számú részvénye. Ebben a kategóriá­ban a tőzsdén jegyzett papírok közt a Pesti Könyvnyomda vezet, mert összesen csak ezer da­rab részvénye van. A Giró­nak 1250, a Fiumei Rizsnek 2835, a Pannónia biztosítónak ?1600 rész­vénye van, a Fiumei cserző címleteinek darab­száma pedig 4200. ^ Anglia a világ fő ter.fogyilSztő.1a. A római n­em­zetközi mezőga­zdasági intézet statisztikája szerint Brit-India exportálja a legtöbb teát, utána követ­kezik Ceylon és Japán. Anglia és Írország 823.846 kvintás (métom­ássa) teát importált ez év július és augusztus hónapjaiban.­­Az európai országok közül 'VeHzSléiSz­íd&zfOSSOffi 'Magyarorsgán éa jjezikumi kivételével mindenütt emelkedett a teafogyasztás és a kontinens legnagyob­b teafogyasztó­ja Németország, amely 5195 kvintált importált két hónap alatt. Magyarország teabehozatala, július—augusztusba­n 295 kvintál volt, 46 kvintállal kevesebb, mint tavaly hasonló időszakban. Ez a csökkenés a magas cukor­árak idejére esett, a mai alacsonyabb cukorárak a­ következő téli hónapok alatt ösztönzően fogni® hatni a túlfogyasztásra. A főváros a kisebb forgalom után is kétszer annyi kövezetvámot szed, mint békében. A főváros december elsején lépteti életbe az új kövezetvámokat egyelőre három hónapra. Ez idő alatt statisztikai adatokat fog gyűjteni­ a pénzügyi ügyosztály és azok alapján a mai 21 árucsoportból álló tarifát átszervezi és árukategóriánként fogja a vámtételeket végleg megállapítani. Megfelelő forgalmi adatok hiányában a főváros a háború előtti adatokra támaszkodik és a" városi vámokból a háború előttinek kétszeresét irá­nyozta "elő bevételként. Budapestre vasúton, hajón és tengelyen 1912-ben 78,4, 1913-ban 75,6 millió méter má­zsa áru érkezett. Akkor a fővárosnak 5,5 millió arany­korona jövedelmet biztosított a városi vám. A fővá­ros mai forgalma legfeljebb 50—52 millió méter má­­,mára becsülhető az előző évi forgalmi adatok alap­ján, ennyi áru érkezett egy évben a főváros terüle­tére. E 2,5 százalékkal csökkent forgalom után 9 mil­lió aranykoronát, tehát a háború előttinek közel két­szeresét akarja bevenni a főváros. A mai vámok alapján egy átlagos 30 mázsás fuvart 30 aranykorona kövezetvám terhel. Trieszti áruforgalmunk 1324-ben 25,8 százalékkal emelkedett. Az előző évi forgalomhoz viszonyítva ez év első nyolc hónapjában 15,8 millió méter mázsá­val emelkedett Trieszt áruforgalma. Csehszlovákia Trieszten át lebonyolított áruforgalma a tavalyi hár­­omszorosára emelkedett. Ausztria 78.7, Magyarország 25.7, Németország 119.7, Svájc 235%-kal nagyobb for­galmat bonyolított le Trieszten át, mint tavaly. Jugoszlávia és Románia megegyeztek a Temes— Béga-csatorna kérdésében. A Bega csatorna körül hónapokkal ezelőtt tárgyalás indult a jugoszláv és román kormány között. A jugoszláv kormány arra hivatkozva, hogy a Béga-csatorna nem szerepel a békeszerződésben a hajózható folyók közt, amelyek nemzetközivé váltak, de még nem is folyó a Béga, hanem csatorna, elzárkózott a romániai forgalomnak a Bégán át a Duna nemzetközi forgalmába való be­kapcsolásától. Bár eddig is lebonyolítottak a Bégán kisebb forgalmat a dunai h­ajósvállalatok, Romániá­nak életbevágó érdeke volt, hogy e kérdést rendezze, mert a­ bánáti gabona, az óromániai gabonával nem versenyezhetett külföldön a magyar vasúti szállítási költségek miatt. A napokban végre megegyezés jött létre a két kormány között és a Béga-csatorna most folyó kotrásának befejezésével 1—2 hét múlva meg­indul a bánáti terményeknek víziúton való szállítása Pozsony—Bécs felé. A háború előtt a Bégán évről­évre több mint 2­ 100.000­­ bánáti gabona került a budapesti—bécsi kikötőkbe és vámkülföldre. Az idén azonban legföljebb tengeriről lehet szó nagyobb mennyiségben, mert a gabonatermés a Bánátban sem volt kielégítő. Németország közvetíti a boszniai szilvát. A há­ború előtt a boszniai szilvaexportot Budapest bo­nyolította le. Itt kezelték, osztályozták és tárolták az európai piacokra irányuló szilvafeleslegeket. A megcsonkítás óta a magyar tranzitókereskedelem ettől a jelentős üzlettől elesett és ma Németország közvetíti a­ keresett boszniai szilvát az északi álla­moknak, Svájcnak és Lengyelországnak. A tavalyi rekordtermés után, amikor 5000 vagonból 3500 vagont exportált Jugoszlávia, az idén a kivitel legfeljebb 500 vagonra tehető. A tavalyi 3,50 dináros ár helyett mía 10—11 dinárt fizeti a külföld a boszniai szilváért feladóállomáson, ötvenmillió lej értékes postautalvány fekszik ki­" (izetetlen az erdélyi postahivataloknál. Az erdélyi kereskedőket és iparosokat az általános gazdasági krízis közben a­ napokban az a meglepetés érte, hogy — mint kolozsvári tudósítónk közli — az ÖSZI SZAS nagyobb erdélyi és bánáti városokban a posta­hivatalok beszüntették az utalvány kifizetését. Nem kevesebb, mint 50 millió lej értékű utalvánnyal ostromolják a­ felek hetek óta a postákat. A posta­hivatalok naponként csak annyit fizethetnek ki, amennyit bevételeznek, a hiányért Bukarestbe kell fordulniuk, mert­ az összes erdélyi hivatalok oda továbbítják feleslegeiket Mire a fővárosból kért hiány 10—14 nap múlva megérkezik, újabb hiány állott elő, a rossz organizáció megbénítja a pénz­forgalmat és nem egy kis exisztenciát válságba sodort. Nem lesz novemberi előléptetés a MÁV-nál. Az Államvasutak mostohán fizetett alkalmazottai a MÁV bevételeinek és kiadásainak egyensúlyhabozása után, azt vár­ták, hogy novemberben soronkívül előlépte­téssel is javítanak helyze­tükön. Ez az előléptetés azonban ez alkalommal először elmarad. Az OMGE nagygyűlése. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület december 7-én és 8-án tartja meg szövetségi nagygyűlését, amelynek előkészítő munkálatai serényen folynak. A közgyűlésen a­­ OMGE tagjai be fognak számolni arról, hogy a gya­korlatban is milyen eredményeket hozott a földreform. Moszkvában földalatti villamosvasútit épít­et «fovjet. A napokban — mint berlini tudósítónk je­lenti — orosz delegátusok érkeztek Berlinbe és tár­gyalásokat kezdtek egyrészt tőkecsoportokkal, más­részt a »Simens Bau-Union«-nal egy Moszkvában léte­­sitendő 13 kilométeres földalatti villamosvasú­tról. és vasút építésének finanszírozására ajánlatot tévő est­­port Moszkvában lakóházak építésére vonatkozó kf... • cees­ajót kötött k,v

Next