Pesti Napló, 1924. november (75. évfolyam, 232–256. szám)

1924-11-12 / 240. szám

Szerda (—) Somogyi Nusi, a kiváló szubrett föllépte­­egyik főattrakciója a Blaha Lujza-színház szombati újdonságának, a »Fügefalevék-nek. Elmésség, ötletes-Bég, cseng!) muzsika teszik vonzóvá a s­zigefalevék-t, mely az utóbbi év egyik legnagyobb operettsikere volt Párizsban. A »Fügefalevél« előadásai este 8 órakor kezdődnek. (—) Titkos Ilona — »Az olasz asszony«-ban pá­lyája egyik legnagyobb sikerét aratta. Kertész Dezső elegáns pesti gavallérja, Z. Molnár és Rozsnyai Ilona mulatságos házaspárja, Bóth­ Klári bájos bal­­fi­se, Kubinyi férfias hőse a Belvárosi Színház én­ekessége. (—) A »Marica grófnő« huszonötödik előadásán tegnap este lelkes ováció színhelye volt a Király­színház. A közönség melegen ünnepelte Kálmán Imrét, a világhírű zenszerzőt és a remek előadást, Lábass Jucit, Vaály Ilonát, Pálmay Ilkát, Pásztor Ferikét, Kiss Ferencet, Rutkait, Latabárt, Borosst, Szirmait, Raskót. _ (—) A Wiener Symphonie Orchester november 34-iki és lá-iki két estélyin bizonyára ismét jelen lesz a békeévek konzertverein-estélyeinek előkelő közönsége. A 84 tagú zenekart az I. estélyen Schalk Ferenc, a bécsi Staatsoper igazgatója, a II. estélyen Dirk Fock, a Wiener Konzertverein igazgató-kar­nagya fogja vezényelni. Az I. est műsora: Beethoven István király nyitánya, Brahms I. szimfóniája, Tristan és Isolde előjátéka és Isolde szerelmi halála. Dr. Schipper Emil, a bécsi Staatsoper hősbaritonja Hans Heilig áriáját és Wotan búcsúját fogja éne­kelni. — A II. est műsora: Brahms Tragische Ouver­türe, Csajkovszky Patetikus szimfóniája, Debussy L'aprés-midi d'un fauna és Mahler gyönyörű dal­ciklusa: Lieder eines führenden Oesellen, melyet Steiner Ferenc kamaraénekes ad elő. (Harmónia.) (—) Megjelent a »Színházi Élet« új száma. (—) A Fővárosi Operettszínházban minden este fél nótás kapitányát, Farkas Imre szenzációs sikerű operettjét adják. Vasárnap délután »A drótostót« kerül színre mérsékelt helyárakkal.­­ (—) A mai előadások. Operaház: Nincs előadás. .— Nemzeti Színház: A vén gazember (7). — Nemzeti Színház Kamaraszínháza: A becsületesség öröme (V18). — Városi Színház: Mályvácska királykisasszony (7). — Vígszínház: A vadkan (VIS). — Fővárosi Ope­rettszínház: A nótás kapitány (V:8). — Magyar Szín-­­ ház: A masamód (V 1 8). — Renaissance-színház: A Jó­szívű asszony (először, V28). — Király-színház: Marica grófnő (V«8). — Belvárosi Színház: Az olasz asszony (•/18). — Blaha Lujza-színház: Puszipajtások, Styriá­ban stb. ('19). —• Apolló Színház: Szé őfensége, Szeánsz stb. (8). — Terézkörúti Színpad: Új műsor (V19). _ Vidám Színpad (Békeff­y-kabaré): Új műsor (9). — Royal­ Orfeum Nemzetközi Varieté: Novemberi műsor (8). — Papagály: Novemberi műsor (11). KACAGTATÓ! Filmek egy remek színdarabban! • ••am (Kolportage) Georg Kaiser világjáró moziregénye Bemutatja a Magyar Színház pénteken, november 14. PESTI NAPLÓ 1924 november 42 ? MOZI Négy világváros mutatja be Moly Tamás filmregényét „Csak nővel ne!" Valamennyi művészet közül a film a legfiatalabb és egyben a filmművészet kibontakozásához szüksé­gesek leginkább a kedvező gazdasági lehetőségek, amelyek a mai magyar globuson természetesen meg sem közelíthetik a győztes nyugat és a nagy Amerika anyagi eszközeinek szinte ha­tárta­lan bőségét. És mégis, itt és m­a olyan ere­d­m­­én­­yt mutathat fel a magyar filmgyártás, amelyre a legfejlettebb techni­kájú gazdag országok filmgyártása is büszke lehetne. A Csak nővel ne! című Stör-film méltó verseny­társa a világhírű filmgyárak nagyszerű alkotásainak és ezt az a felemelő tény bizonyítja, hogy ugyan­azon az estén, amikor a Csak nevel­ne! jelenetei elő­ször peregnek le a budapesti közönség előtt Párizs, Berlin, Róma és Lyon legnagyobb mozipalotáiban is premier­je lesz a magyar filmgyártás e nagyszerű alkotásának Igazi világfilm a Csak nővel ne!, mely három nagy ország széles tömegei előtt tesz hitvallást a magyar művészet hódító ereje és az ifjú magyar filmgyártás t­ökéletes versenyképes, m­t­gas nívója mellett. A Csak nővel ne! rendezőjének Gaál Bélának kitűnő művészgárda állt segítségére Szokolay Olg, Táray Ferenc, Palágyi Lajossal az élükön, akik tudásuk legjavát produkálták. A Csal, nővel ne! rendezőjének, Gaál Bélának Urániában és a Kamarában. Eldorádó (Népszínház ucca 31., 31—71): Kvittek va­gyunk! (6 felv.) — A szélhámosnő (7 felv.) (elő­adások 5 órától folytatólagosak). Kamara (J. 140—27): Asszonyok ellensége (amerikai luxus­film­) — Ámor wirignitóban (Constance Talmadge) (4, 6, 8 és 10). Mozgókép-Otth­on (182—82): Asszonyok ellensége — I­'s a fényes kísérő műsor (4, 6, 8 és 10). Nyugat (71—62): Kvittek vagyunk! (6 felv., főszerep­ben Maria Prevost) — A hetedik menyország (főszerepben Gabriel de Gravenne, 5 felv.) (V.4, Vs6, -%8 és s/­10). Olympia (J. 12­—47): Quo vadis? (2 rész egy előadás­ban) — Csata idők (burleszk) (4, 6, 8 és 10). Royal-Apolló (J. NIS—94): Az utolsó tánc (Betty Compson, 7 felv.) — Otarjor­e nénike (vígjáték, 5 felv.) (5, V­S és Vilo). Uránia: Csókos Velence (6 felv.) —­A papa vőlegény (amerikai vígjáték, 1. felv.) (5, V-7,­­-9 és 10,10). Mozgófényképszínházak műsora: Carmen-mozgó: Jasmina (3 felv.) — Holnap kezdődik az élet! (7 felv.) (előadások 5 órától folytatóla­gosak). Corvin Színház (J. .19-88, J. 95-94). A vándorló fóka (Buster Keaton!) — Szerelem piactj. (8 felv.) A Zeppelin Ifi útja — Magyar és Angol Híradó­­ (7 és 9). ^^»r^^a^^p^iss^jgyraoM• • EL I mami m •• i <tm vrogtggjra.»-«rcapWliX^xg Milyen Reinhardt új berlini színháza ? Beszámoló a színház megnyitásáról Berlin, november 8. (A Pesti Napló tudósítójától.) Kaufmann Oszkárnak hívják a magyar műépí­tészt, aki megépítette és berendezte az ötszázas szín­házat, a Komoediát. Illetőleg nem csupán építette,­­ hanem többet is csinált. Táncteremből alakította át kis, intim színházzá. Világosvörös és világossárga tó­nusban pompázik a nézőtér. Jobbra és balra egy-egy földszinti és emeleti páholysor. A páholyokat piros selyemfüggöny árnyékolja és elől, a nézőtérre tekintő falat egy-egy vázlatosan, kísérletszerűen odavetett rajz díszíti, egy ismert berlini grafikus munkája. Csupa meleg színfolt ez a Berlinben egyedülálló szín­ház. A zenekar elhelyezésének kérdését egészen ere­deti módon oldotta meg Kaufmann (vagy Reinhardt.) A baloldali, emeleti páholysornak a függönyhöz leg­közelebb eső fülkéjében adtak helyet a négy-öt hege­dűsnek és csellistának. Az igazi meglepetést az előadás kezdetére tarto­gatták. Ah­ogy szétlibbea a függöny, előtűnik a szín­pad előterében balra és jobbra két-két egymás fölött elhelyezett páholy. A színház legdrágább helye ez a négy páholy, de a premier óta naponként szinte ár­verés folyik a jegyekért. A közönség Berlinben is szívesen foglalkozik »kulisszatitkokkal« és Reinhardt talán ezzel az ötlettel szerezte a legnagyobb örömet berlini híveinek. A színház-megnyitás, illetőleg az építés nem ment túlságosan simán. A pénzforrások sűrűn felmondták a szolgálatot és gyakran úgy látszott, hogy a gyö­nyörfi színház terve terv marad. Sőt. Egy szép na­pon Róbert Jenő, a Theater am Ku­rfü­rstendamm magyar igazgatója bepörölte Reinhardtot tisztesség­telen verseny címén, azzal az indokolással, hogy Reinhardt pontosan színháza mellett, ugyanazon a telken építi a Komoediát. A pert hosszú debatte-ok és replikák után Reinhardt nyerte meg. És megtör­tént a furcsa eset, hogy két, úgynevezett irodalmi színház tíz méternyire egymástól verekszik a publi­kum kettyeiért... # Végignéztem a Goldoni-darab (Aki két urat szol­gál) főpróbáját és meg voltam győződve, hogy meg­bukik, — még Reinhardt rendezésében és Mozart ze­néjével is. Nem bukott meg. Szédületes sikere volt ennek a naivul csipkelődő, bágyadtan ironikus és mindenekelőtt majdnem kétszázesztendős darabnak. Hogy a bécsi Josephstädler Theater egy évvel ezelőtt ezzel a darabbal nyitotta meg a kapuit és szenzációs sikere volt, — ezt tudtam, de tudtam azt is, hogy nincs különbözőbb publikum, mint a bécsi és a ber­lini. Hogy a Goldoni-darab telt házakat vonz, az csak a régi megállapítást erősíti meg, hogy a színházi kö­zönség beszámíthatatlan. A főpróba előtt egy nappal — félórán át — jelen­voltam a próbán és konstatáltam, hogy a reinhardti rendezés igen halk, színtelen és fáradt. Reinhardt alig törődött, azzal, ami a színpadon történik, a föld­színű első sorban csöndesen beszélgetett pár hölgy­gyel és időnként felszólt álmosan és unottan: — Also los, Kinder! A színészek lustán mozogtak és a hölgyfőszereplő vajaskenyeret evett szerepmondás közben. A legna­gyobb csalódást jelentette számomra ez a félóra. A premieren briliánsán ment minden. Reinhardt minden póz nélkül hajolt meg, a színészeire hárított minden elismerést és­­ nekem csak akkor jutott eszembe, hogy a­ színészek egy részét Bécsből magával, szóval próbára alig volt­ szükség. Ez gyalázata az álmos, félig átaludt délelőttnek. A díszletek Kaufmann Oszkártól származnak. Végtelenül érdekes, de semm­iesetre sem megoldott probléma a színpad berendezése. A háttér: barok­stílusú szoba. A szünetekben a szereplők nyílt szín­padon cserélik ki a díszleteket, amelyek ember, vagy másfél ember magasak. Vendégfogadó, uccarészlet, vagy amit akartok — a háttér a barokstílusú szoba marad. Kaufmann és Bernhardt nyilván a darab me­sejáték-jellegét, a könyv-, illetőleg szobavígjátékot akarták ezzel az ötlettel szimbolizálni. A kontrasztok nem hatottak zavaróan, de természetesen a mesejá­ték minden, minden illúzióját elvették. A mese naív­ságához hozzátartozik, hogy a háttér, a keret fantasz­tikus, különös és semmiesetre sem az első pillanatban érzékelhető. Reinhardt a mesejáték fogalmából in­kább csak a játékot hagyta meg. A színészek kitűnőek voltak, amennyire ez a da­rabban lehetséges. Legföljebb két színésznek ad a Goldoni-darab szerepet. Ha élne is a kedves öreg (vagy százötven évvel ezelőtt halt meg), meggondol­nám, hogy rossz kritikát írjak a darabjáról. A drága öregnek — a korhoz képest — csinos humora van, ahogy az emberek­ pózait, a szerelmet, a becsületet, a lovagiasságot kigúnyolja. • • 'j.vsyi, tv- (R p) hozta a ma­

Next