Pesti Napló, 1925. július (76. évfolyam, 144–170. szám)

1925-07-29 / 168. szám

564 Vasárnap PESTI NAPLÓ A beteg bankok szanálására eddig 100 milliárd kellett Még egy-öt pénzintézetnél lesz szükség beavatkozásra Felkerestük Windisch Her­mannt, a Pénzintézeti Központ ügyvezető igazgatóját, aki hozzá intézett kérdéseinkre a bankok és iparvállalatok szanálásáról a kö­vetkezőket mondta nekünk: — A fővárosi pénzvilág most kevés pénz­igényt támaszt a Pénzintézeti Központtal­­szemben, inkább a vidékről vannak nagyobb pénzigénylések. Meg kell jegyeznem, hogy túl­zott igényeket úgy sem elégíthetnénk ki, mert nem szabad­ figyelmen kívül hagyni, hogy a PK által végzett szanálások jelentős tőkéket szívtak fel tőlünk. Általában helyes az a taksáció, amely 80—100 milliárd koronára be­csüli azt az összeget, amit különböző pénz­intézetek szanálására kellett fordítanunk. Mint­hogy a Pénzintézeti Központ rendelkezésére álló saját tőkéje 600 milliárd körül lehet, júniusban 39 millió aranykoronával szapo­rodott a bankok betétállománya. A tőkeképző­dés lendülete nem veszített erejéből és mint Smith főbiztos ma közreadott jelentéséből kiderül: júniusban is jelentős emelkedés tör­tént a pénzintézetek betétállományában. A betétek főösszegét hivatalosan 333,2 millió aranykoronára teszik június végén, vagyis a május végi állapottal összehasonlítva június­ban a postatakarékpénztárnál és 13 nagyobb budapesti pénzintézetnél 39,1 millió aranyko­ronával több betétet kezeltek. Meg kell jegyezni, hogy ez a kimutatás a folyószámla-és a takarékbetéteket egyaránt magában fog­lalja. A tiszta takarékbetét állományát Smith főbiztos július végén 71,5 millió aranykoronára teszi. 1924 június 30-án a pénzintézetek csak 3 millió aranykorona tiszta takarékbetétet kezel­tek; ebből is láthatni, hogy a tőkeépítődés milyen gyors ütemben halad előre Magyaror­szágon. Rá kell mutatnunk arra, hogy a posta­takarékpénztár múlt heti kimutatása szerint az intézetnél a folyószámla és takarékbetétek ösz­szege 1817 milliárdot, vagyis 125,2 millió arany­koronát tesz ki­ Ha ezt levonjuk a főbiztos jelentésében kimutatott 330,2 millió arany­korona összes állományból, akkor kiderül, hogy a 13 budapesti pénzintézetnél k­ezelt betétek összege 212 millió aranykorona, tehát a betétek­nek majdnem egyharmad része a postatakarék­pénztárnál van elhelyezve. Mindössze 250 milliárd maradt az Állami Jegy­intézet felszámolásából. Az Állami Jegyintézetet a Nemzeti Bank megalakulása után tudvalevőleg lik­vidálták. Az inflációs idők milliárdjaiból azonban csak 250 és egynéhány milliárdot mentettek át, ennyi volt a felszámolt fegyintézet egész feleslege. Ha em­lékezetbe idézzük, hogy az Állami Jegyintézet hogy tömte megszámlálhatatlan milliókkal a kurzus intéz­ményeket, a nagybankokat, össze kell csapni a ké­sünket, hogy az inflációs idők akkori értékű tömén­telen pénzéből a morzsáknak is mennyire csak a morzsái kerültek vissza az államkincstárba. Hol és kiknél valorizálódott az a rettenetes tömegű pénz, ami forgalomban volt, érdemes volna kikutatni. Egy régi papírgyár üzembeszüntetése. Fiuméból jelenítik, hogy a susáki Smith & Meynier-féle papír­gyár, amely egyike volt a régi Magyarország leg­nagyobb papírgyárainak, beszüntette az üzemét. A gyárat a XVIII. század végén alapították és 100 va­gon cigarettapapírt állított elő. Amióta Jugoszlá­viához került, csak 45 vagont tudott elhelyezni és ezért be kellett szüntetnie az üzemét és munkásait elbocsátani. Jobb tőzsdét várnak az üzletemberek. A tőzsde a tegnapi és mai napon bizonyos fokig emancipálta magát a pénteki események alól, de azért meg kell állapítani, hogy a hossz front­ját, ahogy háborús nyelven mondották, sikerült a kontreminnek­­behajlítana. Ez azt jelenti, hogy egy kis respiróra van szükség, talán va­lamivel vissza is kell menniök a papíroknak, hogy így levegőt kapjanak újabb emelkedéshez. De minden jel arra mutat, hogy jobb tőzsdéknek kell jönniök, hogy jobb kurzusokat fognak látni. Erre következtetnek a szakemberek abból a tény­ből is, hogy a német szénpiacon, amelynek vi­gasztalansága folytán voltak a német tőzsdék állandóan lanyhák, a javulás világos jelei mu­tatkoznak. A német-sziléziai készletek máris fogyóban vannak és ha a szénszükséglet a ruhr­vidéki készleteket is meg tudja majd ritkítani, ez, valamint a Stinnes-ügy likvidálásának ked­vező menete igen élénkítőleg hat majd az egész német gazdasági életre, tehát a német tőzsdékre is. Minthogy pedig a pesti és a bécsi tőzsde hossz­mozgalmát, — amelyre különösen nálunk minden komoly ok megvan — eddig mindig a német tőzsdék lanyhasága gáncsolta el, remélhető, hogy a német tőzsdék javulásával nálunk is megjöhet az a »boom,« amelyre mindenki már régóta áhítozik, ennélfogva a szanálás címén elvont összegek tőkénknek egyhatodrészét teszik. A szanálások még nincsenek befejezve, úgy látszik még egy-két olyan intézet van hátra, amelynek az ügyei még »érnek« és ha megértek, akkor majd a Pénzintézeti Központnak be kell avatkozni. — A folyamatban levő szanálások hosz­szabb ideig fognak elhúzódni. Nézetem szerint a Városi Bank likvidálása esetleg két évig is eltarthat, amíg az intézetnek összes vállalatait értékesíteni lehet. Az Egyesült Fővárosi dolga a napokban kerül végleg befejezésre. Nemcsak személyi ügyek elintézése van hátra, hanem tárgyi feltételek teljesítése is, amelyet a Pénz­intézeti Központ írt elő. Iparvállalatok sza­nálására nem­ került a sor. Hiszen alapszabá­lyaink módosításával nem is ez volt a célunk, hanem inkább biztosítani kívántuk magunkat arra az esetre, ha az iparvállalat szanálásának a szükségessége felmerülne. Újabb kartelek a vasszakmában. Az utóbbi idő­ben a vasszakmában egész sereg új kartel alakult. A kartell kimondott célja: »a szakma konszolidá­ciója«, látható eredménye mindenütt: 50—10 száza­lékos áremelés. Megalakult a rúdvaskartel, melynek tagjai a Schopper, Heinrich, Continental, Frankl és Schlesinger cégek. Ez a kartel a vidéki kereskede­lemnek is ismét teret biztosít a közvetítésben, amennyiben vasfeldolgozók és egyéb fogyasztóknak ezentúl nem ad el közvetlenül. Megalakult a vasge­rendaszindikátus, a Vasgerendákat Árusító Rt. ke­belében, akként, hogy a vállalatból kilépő Schlick­gyár részvénypakettjét átvették a Schlesinger és Schopper cégek, benne maradtak Heinrich, Frankl és a Continental. Kartelbe léptek a rézvasalók és arra hivatkozva, hogy eddigi eladásaik 0—14 ezres, anyagbeszerzésük pedig 20—21 ezres index alapján történt, nyomban 30%-os drágítást jelentettek be. Ezzel köszöntött be a zománcedénygyárak kartelje is. Ennek tagjai a Magyar Fém- és Lám­paárugyár, a budafoki, a Weisz Manfréd és a Fuchs és Schlich­ter gyárak. Ezek 40%-kal emelték az árakat. Tehe­tik, mert a horribilis vámok még mindig mentesí­tik őket a külföld versenyétől. Nem fog sokáig tar­tani ez a privilegizált helyzetük. 17%-kal javult a magyar korona a szanálás óta. Smith főbiztos mindenre kiterjedő jelenté­séből vesszük azt az érdekes adatot, hogy az újjáépítés kezdete óta a magyar korona arany­értékben 17%-kal javult. A Nemzeti Bank érdeme ez, amelynek vezetősége stabilizálta és előrelátó gondossággal a békeparitásra törekvő angol fonthoz kötötte a magyar koronát. A gazdák 22 millió aranykoronánál nagyobb hiteligényt jelentettek be. A mezőgazdasági hitelek ügyéről az utolsó hetekben alig esik szó. Megkérdeztük a helyzetről dr. Mutschen­bacher Emilt, a mezőgazdasági hitelügyek helyettes kormánybiztosát, aki a következőkben vázolta a helyzetet: — Egyelőre a pénzügyminiszter függőben tartotta a 22 millió aranykorona kiutalásának a megke­dését. A miniszter ugyanis biztosítani akarja először a záloglevelek kihelyezését és úgy látszik arra számít, hogy augusztus köze­péig konkrétumok erre vonatkozólag fog fel­merülni, ezért történt az ügyek felfüggesztése augusztus közepéig. A bankok kérvényeket elfogadnak és érkezik is elegendő számú beje­lentés hozzájuk, mert az én értesülésem szerint a földbirtokosok máris több hosszúlejáratú hitelt igényeltek, mint az előirányzott 22 millió aranykorona. Rövid lejáratú hitelhez sem jut­hatnak most a gazdák, mert a rendelkezésre bocsátott hatvanmilliárd teljesen elfogyott. Csökkent az arany- és ezüstérmék kínálata. A nemes­fémpiacon mára megcsappant az ezüst- és aranyérmék kínálata, anélkül azonban, h­ogy ez az árfolyamokban kifejezésre jutott volna. Az arany 20 koronásért ma (ma­gyar és osztrákveretű) 284—280.000, az ezüstkoronáért 5700—5800, a régi ezü­stforintosért 12—13.000, az ötkoro­násért 26—28.000 koronát fizettek. Ha nincs gazda, akkor kereskedő is jó a Futurá­nak. Ma ismét zsákárverés volt a Futuránál, mint­egy 100.000 darab zsákot akartak eladni. Ezeket a zsákokat már fölkínálták a gazdáknak, sőt a Fu­tura úgy kezdte meg néhány héttel ezelőtt az ér­tékesítést, hely a vevőktől igazolványt követelt an­nak bizonyítására, hogy termelő az illető és nem kereskedő. Ma foglalkozásra való tekintet nélkül lehetett a zsákokra árverezni; az árverést Fattin­ger Sándor miniszteri tanácsos vezette, aki a Hom­bár likvidálását intézi. Megismétlődött­­a múltkori eset: az árverés végén a kormánybiztos önkényesen fölemelte a zsákok árát, mire a vevők egy része visz­szalépett. A fölemelt árak magasabbak voltak azok­nál az áraknál, amelyeken előzőleg a zsákokat a gazdáknak fölajánlották. A használt, foltozott, má­sodrendű gabonazsákok 15.700 koronával keltek el, a vegyes hasznát foltozott exportzsák 12—13.000 ko­ronáért. Az új szesszionnak a Viktória-malom tett ajánlatot, az új korpászsákokra egyáltalában nem akadt verni. A főváros visszaadja a vaskereskedőknek szék­házát. A Vaskereskedők Egyesületének Vadász utca 31. szám alatti kétemeletes házát még háború előtt bérbevette a főváros és iskolát helyezett el benne.­A háború után a tanulók száma annyira megcsap­pant, hogy a Vadász utcai iskolát könnyűszerrel el lehetett volna helyezni más iskolákban, aminthogy ezt a vaskereskedők évek óta kérik. Most talán mégis célhoz jutnak a vaskereskedők, őszre visszakapják házukat, mert az abban levő iskolát a főváros a Szent Istváni-téri iskolában helyezi el, onnan pedig kitelepíti a Wol­fa-partot. A vaskereskedők klubbot és kiállítási csarnokot rendeznek be székházukban. A várost az bízta erre az elhatározásra, hogy jövőre már 200 millió évi bért kellene az épületért fizetni. A postatakarékpénztár költségei. (Panaszos le­vél.) Tekintetes Szerkesztő Úr! A postatakarékpénz­tár most küldte szét a csekkszámla tulajdonosoknak a költségelszámolást az utolsó háromnegyed évről. Eltekintve attól, hogy szokatlan hosszú periódusról történik itt elszámolás, furcsának találom, hogy ugyanakkor, amikor az intézet a portát felt­zámítja, továbbá kezelési költség fejében soronként 340 ko­ronát, a csekkek után pedig 20/év-et számít fel, te­hát a számla vezetésének összes költségeit megfizetteti a féllel, egy fillér kamatot nem térít a csekkszámla­tulajdonosnak. Mert ha a postatakarék kamatmen­tesen használja a betevők pénzét, akkor legalább ne számítson jutalékot, mert hisz a kamatmenteséggel már kártalanította magát a költségeiért. Egy róká­ról két bőrt mégsem szabadna lehúzni! Tisztelettel K. M. Nincs üzlet az értéktőzsdén. Kedden az érték­tőzsde tartott irányzattal kezdte meg munkáját, de a tőzsdeidő első feleiben a piacot teljes üzlettelenség jellemezte. A kínálat és a kereslet egyaránt jelen­téktelen volt és üzletkötésre alig került sor. Később­­i kedvező bácsi üzlet jelentések hatása alatt egy fa élénkség mutatkozott a piacon, anélkül azonban, hogy a forgalom lényegesebben megjavult volna. Az árfolyamokban nem történt figyelemreméltó eltoló­dás. A nagy üzlettelenség a konremínt is tétlenségre kényszerítette. Csupán a fa és kötekedési értékek piacán mutatkozott kisebb javulás, minden egyéb stagnált. A bankértékek csak kisebb árengedményeik­kel voltak elhelyezhetők. Az utótőzsde irányzata gyengülő, a forgalom itt sem javult. A szórványosan létrejött üzletkötések a napi középárfolyam nívóján történtek. A pénzpiac teljesen üzlettelen. A fix kama­tozású értékek piacán sem volt üzlet, itt is csak névleges kurzusok szerepeltek. Az utótőzsde tájékoz­tató árfolyamai (ezer koronákban): Magyar Hitel 361 (jag 6.2), Osztrák Hitel 123, Kereskedelmi Bank 950, Ált. Takarák 120, Pesti Hazai 11.230—11.240, Vik­tória malom 458, Kohó 235, Magnezit 1.425—1.450, Kő­szén III.030, Sagó 469—470, Urikányi 1.070, Athe­naeum 72, Franklin 64—65, Ganz—Danubius 11.450— 11.455, Georgia 337—338, Nova 240, Izzó 1.145, Ős­termelő 230—235. 1925 július 26 Kényszeregilistigi ügyek A mai napon a következő csődönkívüli kényszer-, egyességi eljárások indultak meg: A budapesti törvényszéken: Kolossa Vik­tor budapesti (Erzsébet körút 17.) vendéglős. Vagyon­felügyelő dr. Szántó Valér. Követelések bejelentése aug. 31-ig tárgyalás nov. 3-án délelőtt 9 órakor dr. Nagy István törvényszéki bíró előtt, Alkotmány ucca II. III. 16­ — Frenkel Pál cipőkereskedő (Csernyi ucca 10­). Vagyonfelügyelő dr. Nádai Jenő. Követelé­sek bejelentése szept. 25-ig, tárgyalás okt. 7-én dél­előtt 11 órakor dr. Orbán József törvényszéki bíró előtt, Alkotmány ucca H. III. stb. — Grün József kereskedő (Dobozi ucca 27.). Vagyonfelügyelő dr. Stromszky Oszkár. Követelések bejelentése szept. 17-ig, tárgyalás okt. 5-én délelőtt 10­­ órakor dr. Tri­busz Gábor törvényszéki bíró előtt, Alkotmány ucca II. III. 49. — Jánoshalmai Mészhomok­téglagyár Rt. (Teréz körút 22.) bej. cég. Vagyonú felügyelő dr. Kugel János ügyvéd. Követelések be­jelentése okt. 15-ig, tárgyalás nov. 3-án délelőtt 9 órakor dr. Orbán József törvényszéki bíró előtt, Al­kotmány ucca II. III. III. A nyíregyházi törvényszéken: Ferencz Ágoston kisvárdai nagyiparos. Vagyonfelügyelő dr. Polynár Özséb ügyvéd. Követelések bejelentése aug. 1-ig, tárgyalás aug. 11-én. CSŐDÜGYEK. A pestvidéki törvényszéken: Molnár Gyula péceli kereskedő. Tömeggondnok Apáthy Árpád. Követelések bejelentése aug. 15-ig, tárgyalás szept. 2-án. A győri törvényszéken: Fehér Béla kisbéri gabonanagykereskedő. Tömmeggondnok Nagy Antal ügyvéd. Követelések bejelentése szept. 9-ig, tárgyalás szept. 23-án. JB Magyar* Nemzeti Bank s hivataros ár­folyamai július 28 osztr. korona Német márka ... Szokol Lengyel zloty ... Dinár Léva Lei ... Lira Francia frank ... Belga frank Svájci frank Angol font „..., Dollár Holland forint... Dán korona ...., Svéd korona Norvég korona... valután Pénz Aru 1 9990 10070 16900.— 17000.— 2105-2121.-13390.-13540.-1242.— 1264.-508.-516.-356.­160.— 2612.— 2634.— 3370.-3400.— 3260 -3390.-13813.-13913-345000 347COO 70580.— 71410.-28225.-28495 —1 16145 -15215-18830.-18990.— 1 12900.-13080.—» Július 28 Bécs Berlin....« Prága Varsó Belgrád Szófia Bukarest ..... Milánó Párizs Brüsszel Zürich London Newyork Amsterdam .. Kopenhága Stockholm ...... Oszló ......„ OwizM Pénz Aru 9990 16900.-2105.— .3490.-1?62.— 513.— 351.-2607.-3365.— 3290 — 13793­— 345000 70980 -28525.-16345.— 19080/ 13100.— JOtTSTT 17000.-2117.-13570.— 1270.-517.-353.— 2623.-3385— 3310.— 13873— 347000 71410— 28695.— 16435— 19190— 13180.-

Next