Pesti Napló, 1925. július (76. évfolyam, 144–170. szám)
1925-07-29 / 168. szám
564 Vasárnap PESTI NAPLÓ A beteg bankok szanálására eddig 100 milliárd kellett Még egy-öt pénzintézetnél lesz szükség beavatkozásra Felkerestük Windisch Hermannt, a Pénzintézeti Központ ügyvezető igazgatóját, aki hozzá intézett kérdéseinkre a bankok és iparvállalatok szanálásáról a következőket mondta nekünk: — A fővárosi pénzvilág most kevés pénzigényt támaszt a Pénzintézeti Központtalszemben, inkább a vidékről vannak nagyobb pénzigénylések. Meg kell jegyeznem, hogy túlzott igényeket úgy sem elégíthetnénk ki, mert nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a PK által végzett szanálások jelentős tőkéket szívtak fel tőlünk. Általában helyes az a taksáció, amely 80—100 milliárd koronára becsüli azt az összeget, amit különböző pénzintézetek szanálására kellett fordítanunk. Minthogy a Pénzintézeti Központ rendelkezésére álló saját tőkéje 600 milliárd körül lehet, júniusban 39 millió aranykoronával szaporodott a bankok betétállománya. A tőkeképződés lendülete nem veszített erejéből és mint Smith főbiztos ma közreadott jelentéséből kiderül: júniusban is jelentős emelkedés történt a pénzintézetek betétállományában. A betétek főösszegét hivatalosan 333,2 millió aranykoronára teszik június végén, vagyis a május végi állapottal összehasonlítva júniusban a postatakarékpénztárnál és 13 nagyobb budapesti pénzintézetnél 39,1 millió aranykoronával több betétet kezeltek. Meg kell jegyezni, hogy ez a kimutatás a folyószámla-és a takarékbetéteket egyaránt magában foglalja. A tiszta takarékbetét állományát Smith főbiztos július végén 71,5 millió aranykoronára teszi. 1924 június 30-án a pénzintézetek csak 3 millió aranykorona tiszta takarékbetétet kezeltek; ebből is láthatni, hogy a tőkeépítődés milyen gyors ütemben halad előre Magyarországon. Rá kell mutatnunk arra, hogy a postatakarékpénztár múlt heti kimutatása szerint az intézetnél a folyószámla és takarékbetétek öszszege 1817 milliárdot, vagyis 125,2 millió aranykoronát tesz ki Ha ezt levonjuk a főbiztos jelentésében kimutatott 330,2 millió aranykorona összes állományból, akkor kiderül, hogy a 13 budapesti pénzintézetnél kezelt betétek összege 212 millió aranykorona, tehát a betéteknek majdnem egyharmad része a postatakarékpénztárnál van elhelyezve. Mindössze 250 milliárd maradt az Állami Jegyintézet felszámolásából. Az Állami Jegyintézetet a Nemzeti Bank megalakulása után tudvalevőleg likvidálták. Az inflációs idők milliárdjaiból azonban csak 250 és egynéhány milliárdot mentettek át, ennyi volt a felszámolt fegyintézet egész feleslege. Ha emlékezetbe idézzük, hogy az Állami Jegyintézet hogy tömte megszámlálhatatlan milliókkal a kurzus intézményeket, a nagybankokat, össze kell csapni a késünket, hogy az inflációs idők akkori értékű töméntelen pénzéből a morzsáknak is mennyire csak a morzsái kerültek vissza az államkincstárba. Hol és kiknél valorizálódott az a rettenetes tömegű pénz, ami forgalomban volt, érdemes volna kikutatni. Egy régi papírgyár üzembeszüntetése. Fiuméból jelenítik, hogy a susáki Smith & Meynier-féle papírgyár, amely egyike volt a régi Magyarország legnagyobb papírgyárainak, beszüntette az üzemét. A gyárat a XVIII. század végén alapították és 100 vagon cigarettapapírt állított elő. Amióta Jugoszláviához került, csak 45 vagont tudott elhelyezni és ezért be kellett szüntetnie az üzemét és munkásait elbocsátani. Jobb tőzsdét várnak az üzletemberek. A tőzsde a tegnapi és mai napon bizonyos fokig emancipálta magát a pénteki események alól, de azért meg kell állapítani, hogy a hossz frontját, ahogy háborús nyelven mondották, sikerült a kontreminnekbehajlítana. Ez azt jelenti, hogy egy kis respiróra van szükség, talán valamivel vissza is kell menniök a papíroknak, hogy így levegőt kapjanak újabb emelkedéshez. De minden jel arra mutat, hogy jobb tőzsdéknek kell jönniök, hogy jobb kurzusokat fognak látni. Erre következtetnek a szakemberek abból a tényből is, hogy a német szénpiacon, amelynek vigasztalansága folytán voltak a német tőzsdék állandóan lanyhák, a javulás világos jelei mutatkoznak. A német-sziléziai készletek máris fogyóban vannak és ha a szénszükséglet a ruhrvidéki készleteket is meg tudja majd ritkítani, ez, valamint a Stinnes-ügy likvidálásának kedvező menete igen élénkítőleg hat majd az egész német gazdasági életre, tehát a német tőzsdékre is. Minthogy pedig a pesti és a bécsi tőzsde hosszmozgalmát, — amelyre különösen nálunk minden komoly ok megvan — eddig mindig a német tőzsdék lanyhasága gáncsolta el, remélhető, hogy a német tőzsdék javulásával nálunk is megjöhet az a »boom,« amelyre mindenki már régóta áhítozik, ennélfogva a szanálás címén elvont összegek tőkénknek egyhatodrészét teszik. A szanálások még nincsenek befejezve, úgy látszik még egy-két olyan intézet van hátra, amelynek az ügyei még »érnek« és ha megértek, akkor majd a Pénzintézeti Központnak be kell avatkozni. — A folyamatban levő szanálások hoszszabb ideig fognak elhúzódni. Nézetem szerint a Városi Bank likvidálása esetleg két évig is eltarthat, amíg az intézetnek összes vállalatait értékesíteni lehet. Az Egyesült Fővárosi dolga a napokban kerül végleg befejezésre. Nemcsak személyi ügyek elintézése van hátra, hanem tárgyi feltételek teljesítése is, amelyet a Pénzintézeti Központ írt elő. Iparvállalatok szanálására nem került a sor. Hiszen alapszabályaink módosításával nem is ez volt a célunk, hanem inkább biztosítani kívántuk magunkat arra az esetre, ha az iparvállalat szanálásának a szükségessége felmerülne. Újabb kartelek a vasszakmában. Az utóbbi időben a vasszakmában egész sereg új kartel alakult. A kartell kimondott célja: »a szakma konszolidációja«, látható eredménye mindenütt: 50—10 százalékos áremelés. Megalakult a rúdvaskartel, melynek tagjai a Schopper, Heinrich, Continental, Frankl és Schlesinger cégek. Ez a kartel a vidéki kereskedelemnek is ismét teret biztosít a közvetítésben, amennyiben vasfeldolgozók és egyéb fogyasztóknak ezentúl nem ad el közvetlenül. Megalakult a vasgerendaszindikátus, a Vasgerendákat Árusító Rt. kebelében, akként, hogy a vállalatból kilépő Schlickgyár részvénypakettjét átvették a Schlesinger és Schopper cégek, benne maradtak Heinrich, Frankl és a Continental. Kartelbe léptek a rézvasalók és arra hivatkozva, hogy eddigi eladásaik 0—14 ezres, anyagbeszerzésük pedig 20—21 ezres index alapján történt, nyomban 30%-os drágítást jelentettek be. Ezzel köszöntött be a zománcedénygyárak kartelje is. Ennek tagjai a Magyar Fém- és Lámpaárugyár, a budafoki, a Weisz Manfréd és a Fuchs és Schlichter gyárak. Ezek 40%-kal emelték az árakat. Tehetik, mert a horribilis vámok még mindig mentesítik őket a külföld versenyétől. Nem fog sokáig tartani ez a privilegizált helyzetük. 17%-kal javult a magyar korona a szanálás óta. Smith főbiztos mindenre kiterjedő jelentéséből vesszük azt az érdekes adatot, hogy az újjáépítés kezdete óta a magyar korona aranyértékben 17%-kal javult. A Nemzeti Bank érdeme ez, amelynek vezetősége stabilizálta és előrelátó gondossággal a békeparitásra törekvő angol fonthoz kötötte a magyar koronát. A gazdák 22 millió aranykoronánál nagyobb hiteligényt jelentettek be. A mezőgazdasági hitelek ügyéről az utolsó hetekben alig esik szó. Megkérdeztük a helyzetről dr. Mutschenbacher Emilt, a mezőgazdasági hitelügyek helyettes kormánybiztosát, aki a következőkben vázolta a helyzetet: — Egyelőre a pénzügyminiszter függőben tartotta a 22 millió aranykorona kiutalásának a megkedését. A miniszter ugyanis biztosítani akarja először a záloglevelek kihelyezését és úgy látszik arra számít, hogy augusztus közepéig konkrétumok erre vonatkozólag fog felmerülni, ezért történt az ügyek felfüggesztése augusztus közepéig. A bankok kérvényeket elfogadnak és érkezik is elegendő számú bejelentés hozzájuk, mert az én értesülésem szerint a földbirtokosok máris több hosszúlejáratú hitelt igényeltek, mint az előirányzott 22 millió aranykorona. Rövid lejáratú hitelhez sem juthatnak most a gazdák, mert a rendelkezésre bocsátott hatvanmilliárd teljesen elfogyott. Csökkent az arany- és ezüstérmék kínálata. A nemesfémpiacon mára megcsappant az ezüst- és aranyérmék kínálata, anélkül azonban, hogy ez az árfolyamokban kifejezésre jutott volna. Az arany 20 koronásért ma (magyar és osztrákveretű) 284—280.000, az ezüstkoronáért 5700—5800, a régi ezüstforintosért 12—13.000, az ötkoronásért 26—28.000 koronát fizettek. Ha nincs gazda, akkor kereskedő is jó a Futurának. Ma ismét zsákárverés volt a Futuránál, mintegy 100.000 darab zsákot akartak eladni. Ezeket a zsákokat már fölkínálták a gazdáknak, sőt a Futura úgy kezdte meg néhány héttel ezelőtt az értékesítést, hely a vevőktől igazolványt követelt annak bizonyítására, hogy termelő az illető és nem kereskedő. Ma foglalkozásra való tekintet nélkül lehetett a zsákokra árverezni; az árverést Fattinger Sándor miniszteri tanácsos vezette, aki a Hombár likvidálását intézi. Megismétlődötta múltkori eset: az árverés végén a kormánybiztos önkényesen fölemelte a zsákok árát, mire a vevők egy része viszszalépett. A fölemelt árak magasabbak voltak azoknál az áraknál, amelyeken előzőleg a zsákokat a gazdáknak fölajánlották. A használt, foltozott, másodrendű gabonazsákok 15.700 koronával keltek el, a vegyes hasznát foltozott exportzsák 12—13.000 koronáért. Az új szesszionnak a Viktória-malom tett ajánlatot, az új korpászsákokra egyáltalában nem akadt verni. A főváros visszaadja a vaskereskedőknek székházát. A Vaskereskedők Egyesületének Vadász utca 31. szám alatti kétemeletes házát még háború előtt bérbevette a főváros és iskolát helyezett el benne.A háború után a tanulók száma annyira megcsappant, hogy a Vadász utcai iskolát könnyűszerrel el lehetett volna helyezni más iskolákban, aminthogy ezt a vaskereskedők évek óta kérik. Most talán mégis célhoz jutnak a vaskereskedők, őszre visszakapják házukat, mert az abban levő iskolát a főváros a Szent Istváni-téri iskolában helyezi el, onnan pedig kitelepíti a Wolfa-partot. A vaskereskedők klubbot és kiállítási csarnokot rendeznek be székházukban. A várost az bízta erre az elhatározásra, hogy jövőre már 200 millió évi bért kellene az épületért fizetni. A postatakarékpénztár költségei. (Panaszos levél.) Tekintetes Szerkesztő Úr! A postatakarékpénztár most küldte szét a csekkszámla tulajdonosoknak a költségelszámolást az utolsó háromnegyed évről. Eltekintve attól, hogy szokatlan hosszú periódusról történik itt elszámolás, furcsának találom, hogy ugyanakkor, amikor az intézet a portát feltzámítja, továbbá kezelési költség fejében soronként 340 koronát, a csekkek után pedig 20/év-et számít fel, tehát a számla vezetésének összes költségeit megfizetteti a féllel, egy fillér kamatot nem térít a csekkszámlatulajdonosnak. Mert ha a postatakarék kamatmentesen használja a betevők pénzét, akkor legalább ne számítson jutalékot, mert hisz a kamatmenteséggel már kártalanította magát a költségeiért. Egy rókáról két bőrt mégsem szabadna lehúzni! Tisztelettel K. M. Nincs üzlet az értéktőzsdén. Kedden az értéktőzsde tartott irányzattal kezdte meg munkáját, de a tőzsdeidő első feleiben a piacot teljes üzlettelenség jellemezte. A kínálat és a kereslet egyaránt jelentéktelen volt és üzletkötésre alig került sor. Későbbi kedvező bácsi üzlet jelentések hatása alatt egy fa élénkség mutatkozott a piacon, anélkül azonban, hogy a forgalom lényegesebben megjavult volna. Az árfolyamokban nem történt figyelemreméltó eltolódás. A nagy üzlettelenség a konremínt is tétlenségre kényszerítette. Csupán a fa és kötekedési értékek piacán mutatkozott kisebb javulás, minden egyéb stagnált. A bankértékek csak kisebb árengedményeikkel voltak elhelyezhetők. Az utótőzsde irányzata gyengülő, a forgalom itt sem javult. A szórványosan létrejött üzletkötések a napi középárfolyam nívóján történtek. A pénzpiac teljesen üzlettelen. A fix kamatozású értékek piacán sem volt üzlet, itt is csak névleges kurzusok szerepeltek. Az utótőzsde tájékoztató árfolyamai (ezer koronákban): Magyar Hitel 361 (jag 6.2), Osztrák Hitel 123, Kereskedelmi Bank 950, Ált. Takarák 120, Pesti Hazai 11.230—11.240, Viktória malom 458, Kohó 235, Magnezit 1.425—1.450, Kőszén III.030, Sagó 469—470, Urikányi 1.070, Athenaeum 72, Franklin 64—65, Ganz—Danubius 11.450— 11.455, Georgia 337—338, Nova 240, Izzó 1.145, Őstermelő 230—235. 1925 július 26 Kényszeregilistigi ügyek A mai napon a következő csődönkívüli kényszer-, egyességi eljárások indultak meg: A budapesti törvényszéken: Kolossa Viktor budapesti (Erzsébet körút 17.) vendéglős. Vagyonfelügyelő dr. Szántó Valér. Követelések bejelentése aug. 31-ig tárgyalás nov. 3-án délelőtt 9 órakor dr. Nagy István törvényszéki bíró előtt, Alkotmány ucca II. III. 16 — Frenkel Pál cipőkereskedő (Csernyi ucca 10). Vagyonfelügyelő dr. Nádai Jenő. Követelések bejelentése szept. 25-ig, tárgyalás okt. 7-én délelőtt 11 órakor dr. Orbán József törvényszéki bíró előtt, Alkotmány ucca H. III. stb. — Grün József kereskedő (Dobozi ucca 27.). Vagyonfelügyelő dr. Stromszky Oszkár. Követelések bejelentése szept. 17-ig, tárgyalás okt. 5-én délelőtt 10 órakor dr. Tribusz Gábor törvényszéki bíró előtt, Alkotmány ucca II. III. 49. — Jánoshalmai Mészhomoktéglagyár Rt. (Teréz körút 22.) bej. cég. Vagyonú felügyelő dr. Kugel János ügyvéd. Követelések bejelentése okt. 15-ig, tárgyalás nov. 3-án délelőtt 9 órakor dr. Orbán József törvényszéki bíró előtt, Alkotmány ucca II. III. III. A nyíregyházi törvényszéken: Ferencz Ágoston kisvárdai nagyiparos. Vagyonfelügyelő dr. Polynár Özséb ügyvéd. Követelések bejelentése aug. 1-ig, tárgyalás aug. 11-én. CSŐDÜGYEK. A pestvidéki törvényszéken: Molnár Gyula péceli kereskedő. Tömeggondnok Apáthy Árpád. Követelések bejelentése aug. 15-ig, tárgyalás szept. 2-án. A győri törvényszéken: Fehér Béla kisbéri gabonanagykereskedő. Tömmeggondnok Nagy Antal ügyvéd. Követelések bejelentése szept. 9-ig, tárgyalás szept. 23-án. JB Magyar* Nemzeti Bank s hivataros árfolyamai július 28 osztr. korona Német márka ... Szokol Lengyel zloty ... Dinár Léva Lei ... Lira Francia frank ... Belga frank Svájci frank Angol font „..., Dollár Holland forint... Dán korona ...., Svéd korona Norvég korona... valután Pénz Aru 1 9990 10070 16900.— 17000.— 2105-2121.-13390.-13540.-1242.— 1264.-508.-516.-356.160.— 2612.— 2634.— 3370.-3400.— 3260 -3390.-13813.-13913-345000 347COO 70580.— 71410.-28225.-28495 —1 16145 -15215-18830.-18990.— 1 12900.-13080.—» Július 28 Bécs Berlin....« Prága Varsó Belgrád Szófia Bukarest ..... Milánó Párizs Brüsszel Zürich London Newyork Amsterdam .. Kopenhága Stockholm ...... Oszló ......„ OwizM Pénz Aru 9990 16900.-2105.— .3490.-1?62.— 513.— 351.-2607.-3365.— 3290 — 13793— 345000 70980 -28525.-16345.— 19080/ 13100.— JOtTSTT 17000.-2117.-13570.— 1270.-517.-353.— 2623.-3385— 3310.— 13873— 347000 71410— 28695.— 16435— 19190— 13180.-