Pesti Napló, 1925. augusztus (76. évfolyam, 171–194. szám)

1925-08-06 / 175. szám

102 Csüstör­tösi PESTI NAPLÓ 1925 augusztus 8 •­ionpiifin !ÉÉsip, mljfim liliás nincs, É tizenhíjnylró evnter Három följelentés egy ügyvéd ellen (Saját tudósítónktól.) Báró Madarassy-Beck Ilona 1924 novemberében csalás és sikkasztás bűntette cí­mén feljelentette dr. Kisfaludy Aurél budapesti ügy­védet azért, mert — mint feljelentésében a bárónő állította — az ügyvéd kicsalta tőle és elsikkasztotta 17­. és félmillió koronáját. A feljelentés szerint báró Madarassy-Beck Ilona a Tárnok utca 3. szám alatt lévő öreg, mállott falú házát le akarta bontatni és helyébe új házat akart építtetni. Kisfaludy ügyvéd elvállalta, hogy az építkezési és szabad rendelkezési engedélyt megszerzi, de vállalkozott arra is, hogy a házban lakó és az átépítés időtartamára kilakoltatás előtt álló dr. Farkas Imre miniszteri tanácsosnak, az ismert költőnek és zeneszerzőnek megfelelő lakást keres. Hogy tud lakást szerezni, annak igazolására egy letétlevelet mutatott a bárónőnek. A letétlevél­ben egy dr. Kovács László nevű úr elismeri, hogy 17 és félmillió koronát Kisfaludy ügyvédtől átvett s azt letétként kezeli. A letétlevél tartalma szerint ez az összeg csak akkor fog felszabadulni, ha Farkas Imre a lakáshivatal engedélyével elfoglalja dr. Kovács László nővérének lakását. Időközben azonban Madarassy-Beck báróné rá­jött arra, hogy a Farkas Imrének felajánlott lakás nem Kovács László nővérének, hanem magának Kisfaludy Aurél dr.-nak a lakása volt, amelyben azonban lakó is volt: az ügyvéd válófélben lévő fe­lesége. A báróné felhívására Kisfaludy dr. nem tu­dott más lakást Farkas Imrének rendelkezésére bo­­­csátani, ellenben az ezen a címen felvett 7 és fél millió koronát nem adta vissza báró Madarassy-Beck Honának. Az ügyvéd különben az építkezési enge­dély és a szabad rendelkezési jog megszerzése címén felvett 10 millió koronát, de csak a szabad rendel­kezési jogot szerezte meg, az építkezési engedélyt nem ő járta ki. Ezzel a 10 millió koronával sem tu­dott elszámolni az ügyvéd. A báróné feljelentésével párhuzamosan egy má­sik ügyben is eljárás indult meg az ügyvéd ellen. Molnár Sándor és felesége jelentették fel Kisfaludy Aurélt, azt panaszolván, hogy az ügyvéd a tőlük átvett pénzeket és tőzsdei értékpapírokat hűtlenül kezelte és azokkal nem tudott elszámolni. A vád szerint Molnárék nagytétényi ingatlanára hamis bekebelezési okirattal 10 millió korona terhet íratott Kisfaludy dr. azon a címen, hogy egy brüsszeli belga érdekcsoporttal köt Molnárék javára egy nagyszerű üzletet. Ezt a vádat­­később Molnárék az eljárás fo­lyamán visszavonták. A többi feljelentés során azonban kétrendbeli sikkasztás bűntette címén indult meg az eljárás a budapesti ügyvéd ellen, akinek ügyét szerdán tár­gyalta dr. Csemhardt János táblabíró. Az iratok­ból azonban megállapította a bíró, hogy Kisfaludy ellen más ügyekből kifolyólag hűtlen kezelés bűn­tette címén is bűnügyi eljárás van folyamatban,­­ ezért illetékességét leszállította és áttette az iratokat a bünetőtörvényszékre, ahol most hármas tanács fogja tárgyalni a feljelentett ügyvéd bűnügyeit. Tízmillió fontsterlinget kapnak az angol bányavállalatok London, augusztus 5. A­­minisztertanács mai ülésén hozzájárult ahhoz a megegyezéshez, amelyet Baldwin mi­niszterelnök a bányavállalatokkal kötött a szubvenció dolgában. Az első szubvenciós póthitéről szóló javaslatot, amely 10 mil­lió fontról szól, ma terjesztették be az alsóháznak. A Manchester Guardian szerint, teljességgel lehetetlen a bányaszubvenciók vég­összegét fölbecsülni, minthogy a­ legközelebbi hónaa­ok árhullámzásait senki sem ismerheti. STEr­­] A spanyol újságírók madridi Sajtó­palotá­jának alapkőletételi ünnepségén a spanyol király aláírja az intézmény létesítését megengedő királyi okiratot. A jégverés auguuszu­s 2-ig közel ezermilliárd tíárt okozott Az idei jégesők borzalmasak voltak . Tízezer jégkárosult van (Saját tudósítónktól.) Hosszú idő óta nem volt olyan abnormis az időjárás, mint ezen a nyáron. Komolyabb károkat okozott a gyakori szélvihar, és legfőképpen a csaknem nap ren­den lévő jégverés. Úgyszólván naponta­ érke­zett az ország valamely községéből hír, hogy itt, vagy amott jég verte el a vetést, a gyenge szőlőt, vagy az érésben lévő gyümölcsöket. Hogy az idei jégkárok mekkorák lehetnek és hogy milyen mérvben pusztított a jég, szerte az országban, arra nézve felkerestük a Jégi K­ár­felvételi Irodát, ahova az összes Magyarorszá­gon lévő biztosító intézetek jégkárjelentései összefutnak. A Jégkárirodában Somogyi igazgató az ez évi jégkárpusztításokról a következő fel­világosítást adta: — A múlt esztendőben úgy látszott, hogy akkora jégkára van az országnak, amilyenre a jövőben nem igen lesz példa. Sajnos, ez a jóslás nem vált be, mert az idén, augusztus 2-áig bezárólag sokkal több és erősebb jégverés történt, mint akármelyik évben azelőtt. A múlt évi is rossz jégszezon volt, azonban míg ak­kor leginkább júniusban esett jég, amikor a vetemé­nyek javarésze lábon állott, az idén inkább júliusban verte el a jég a gabona-, szőlő- és dohányföldeket. Az idén júliusban nem volt olyan nap, hogy jégkár­ról ne kaptunk volna értesítést, különösen nagyon pusztított a jég Somogy, Pest és Szabolcs megyékben. — A legkatasztrofálisabb jégverés abban a pe­riódusban volt, amely július 25-től szakadt az or­szágra. Ekkor ugyanis már megkezdődött a rozs ara­tása, a búza, a tavaszi árpa és a zab azonban még lábon volt. — Azok a jégverések, amelyek július 30-ika óta érték a földeket, már kevésbé veszedelmesek a ga­bonafélékre, mert már megtörtént az aratás, sőt sok helyütt már be is hordták a gabonát Sajnos, ezek a nagy intenzívitású jégesők mégis igen érzé­keny kárt okoztak a szőlőben és dohányban. Arra a kérdésre vonatkozóan, hog­y mek­kora lehet összegszerűen az a kár, amelyet a piccr okozott és amelynek kifizetése a biztosí­tókra hárul, Somogyi igazgató ezeket mondotta: — Tekintettel arra, hogy az augusztus 2-iki or­szágos jégkatasztrófáról még csal, mindössze 100—200 égkárjelentés érkezett be hozzánk, pontos képet nem lehet adni. Annyi azonban bizonyos, hogy az 1025. év jégkára 500 milliárdos kártérítés megfizetését rórja az ország 16 legnagyobb biztosító intézetein. Hogy mekkora munka ennek a sorozatos jégverés­nek a kárbecslése, elég, ha csak annyit mondok, hogy közel száz jégkárbecslő utazza be­ az országot Más oldalról az idei jégkárokra vonatko­zóan a következő fölvilágosítást kaptuk: — Az idei jégkárok nemcsak gyakoriak, de sú­lyosak voltak. A jégkárokról pontos kimutatás csak július 18-ig van, az ezutáni jégkároknak még nincs meg a statisztikai összeállítása. Hogy a jégkárok mennyivel lépték túl a múlt esztendeit, arra vonat­kozóan elég, ha annyit, mondunk, hogy míg a múlt esztendőben 11.911 jégkárbiztosításból 1485 kárt je­lentettek, addig az idén ez a szám csaknem száz százalékkal növekedett, mert a be­jelentett jégkárok száma a 7820-at is meghaladja. Hogy egyes vidéket mennyire sújttott a jég, arra vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy egyes vidékekről három-négyszer is jelentettek ugyanazon terményre jégkárt. • A károkra vonatkozóan a múlt esztendőben közel 253 milliárd koronát igényeltek a biztosító társaságoktól, az idén pedig közel 800 milliárd korona kár. Ezek a számok csak július 18-ig történt jégkárokról beszélnek és nincs bennük a szőlőben, dohányban és kukoricában okozott károk összege. Igen érdekes, hogy­ a három legkisebb biztosító társaságnak a jégkárai ho­gyan oszlanak meg. Egyik például közel 8 mil­liárd kárt szenvedett, a másik közel 1, a harma­dik pedig 6 milliárdon fölülit. Ezzel szemben a biztosított üzletfelek száma az elsőnél 5000, a másodiknál 2000 körül jár, a harmadiknál 2000-en felül van. Az összes jégkárjelentések száma, amely a Jégkárfelvételi Irodához érkezett, meg­haladja a tízezeret. vvwwwwwvwvwvwwwwwuvwwMi 5, 10,15 és 20 kg -os postacsomagokat, rizs és cukor kivételével, bérmentve szállítunk vidékre .

Next