Pesti Napló, 1926. január (77. évfolyam, 1–25. szám)
1926-01-05 / 3. szám
15 Szerda Az olasz anyakirályné meghalt (Saját tudósítónktól.) Három heti szenvedés. után hétfőn meghalt Olaszország mártír asszonya, Margit anyakirályné, akit fiatalságának és családi boldogságának legszebb idejében juttatott özvegységre az anarchista golyója, mely férjét megölte. Özvegyi fátyol, alá rejtette akkor gyönyörű arcát, mely az olasz renessszánsz híres asszonyainak festői szépségű profiljára emlékeztetett. Az özvegyi fátyol alatt csak akkor fakadt a jakán boldog mosoly, amikor jó cselekedetekkel örvendeztetett meg másokat. Olaszországban nagy szeretet vette körül jótékonyságáért és nagy tisztelet,azért a magasztos türelemért, mellyel sorsát elviselte. Ferdinánd génuai herceg leánya volt és tizenhét esztendős korában, 1868-ban ment férjhez heretemből unokatestvéréhez, Umberto trónörököshöz, aki atyjának, a galantuomos királynak halála után Olaszország trónjára jutott 1878-ban. Esküvőjük után egy év múlva gyermeküknek, a mostani olasz királynak születése tette még boldogabbá házasságukat. Mint trónörökösné és ifjú királyné szépségével, szellemességével és családi erényeivel meghódította az egész olasz nemzetet és költők is rajongva dicsőítették, mint a régi római lantosok a klaszszikus kor nagy asszonyait. Carducci, a modern olasz irodalom legkiválóbb költője remek ódában énekelte meg őt s akkor még senki sem gondolhatta, hogy nemsokára a tövises mártírkoszorú váltja fel a koronát. 1900 július 29-ikén érte a Regina ca Italiát az a sorscsapás, mely után a Regina Madre, anyakirályné nevet kellett felvennie. Ekkor ölte meg Umberto királyt Bresci anarchista golyója a monzai királyi kastély közelében. A királyi özvegy lemondott ekkor a világról és visszavonultan élt római palotájában, ahonnan néhány évvel ezelőtt az olasz Riviérán levő Bordigheréba költözött. Magányát csak akkor hagyta el, amikor valami jótékony intézmény érdekében szükség volt nagy tekintélyére. Különösen a háború idején és a háborút követő években fáradozott sokat a szenvedők segítésén. Gyűjtést indított az olasz Vörös Kereszt és a háborús árvák javára és ott volt mindenütt, ahol a háború sújtotta szerencsétlenek érdekében valami jótékony intézmény alakult. A bordigherei királyi villában töltötte Utolsó éveit és amilyen türelemmel viselte el élete elsőnagy csapását, olyan megnyugvással nézett a halál elébe is. Az olasz újságok másnapok óta haldoklásáról írnak és csodálattal emlékeznek meg lelki erejéről, melyhez közel sem férkőzhetett a halálfélelem. A Regina Madre — írja az egyik olasz újság — csodálatos lelki erővel, a világos ész elevenségével, a kedély teljes nyugalmával tűrte szenvedését, mely már lelkébe ronhatta azt a sejtelmet,hogy órák múlva el kell hagynia a földi életet. Hétfőn délelőtt háromnegyed tizenegy órakor jelentette az utolsó távirat. Az anyakirályné csevében meghalt. Az olasz királyi család tagjai ma Bordigheréba utaztak. Róma, január 4. A király hivatalosan értesítette az anyakirályné haláláról Mussolini miniszterelnököt, aki részvéttáviratot intézett a felséghez. A miniszterelnök egyben nyilatkozattal fordult a nemzethez. A nyilatkozatban megindult hangon ad kifejezést a nemzet mélységes, gyászának és hangsúlyozza, hogy az elhunyt királyné emlékét felbonthatatlan kötelékek fűzik az olasz történelem legragyogóbb korszakához. ^ vMgendKvM. a mai*, u^mmm, auf ív ^ !' Óriási si Ker új műsora Nagy Endre konferál Saamon Béla két új bohózatban Telefon: 65 54. kezdeteiéig PESTI NAPLÓ 1926 január 6 . Előzetes cenzúrával és diktátori intézkedéssel fenyegetődzik a román kormány Jogászkörökben helytelenítik a román Koronatanács határozatát Bukarestben csapatokat vontak össze Bukarest, január 4. A román közvéleményt és a politikai köröket állandó izgalomban tartja a trónörökös lemondása. Társaságokban, klubokban, nyilvános helyeken egyébről sem folyik a szó. A legváltozatosabb találgatások kapnak szárnyra és a bizonytalanságot csak fokozza az, hogy a sajtó meglehetős tartózkodással kezeli a lemondás okait, aminek nagymértékben az az oka, hogy igen komoly hírek szállonganak különböző erélyes intézkedésekről, amelyeket a kormány tenni szándékozik. Különösen sok szó esik arról, hogy a kormány a sajtóval szemben életbe lépteti a cenzúrát. Bár a sajtóban éppen a cenzúrával való fenyegetőzés következtében alig esik szó erről, általános közbeszéd tárgya, hogy a kormány, ha szükségét látja, diktatúrát fog gyakorolni. A lemondás ügyével kapcsolatban több lap élesen támadja a kormányt, így a Cuvantul azzal vádolja a kormányt, hogy hamis híreszteléseket terjesztett arról, miért nem akar a trónörökös visszatérni az országba. Szeltében-hosszában azt híresztelte, hogy a volt trónörökös ismét szentimentális okokból menekül, mint ahogyan ezt egyszer már megtette. E híresztelésekre támaszkodva azután a kormány egyik tagja ezt a kijelentést tette: Végezni kell Károly herceggel," mert a trónnak nem lehet ilyen utóda. Az volt a cél, — írja tovább a lap — hogy a trónörököst erkölcsileg lepytlkolják, mert soha sem titkolta a jelenlegi kormánynyal szemben való ellenséges érzületét. Bratianu hívei teli szájjal hirdették mindenfelé, hogy végezni kell ezzel az ellenséggel, aki megengedi magának, hogy a miniszterelnököt az »úr« jelző mellőzésével szólítsa meg. A döntő koronatanács előtt, amelyet csak a király és a kormány együttesen hívhat össze, a kormányelnök két napon keresztül híreszteltette, hogy abban, ami történni fog, neki nincs szerepe, mert minden a király akaratából történik. Ennek ellenére a liberálisok a koronatanács napján még annak összeillése előtt hangoztatták, hogy estére Károly herceg nem lesz már trónörökös. A lap szerint a koronatanácsot sem hívták össze a szokott módon, mert az udvari kancellária sürgönye a meghívottakkal csak annyit közölt, hogy az illetőket kihallgatáson fogadja az uralkodó. A trónöröklés kérdésében a kormány az alkotmány 77. szakaszára támasz- kodva kívánja megoldani, amely ezeket mondja: »A király alkotmányos jogai I. Hohenzollern Károly király egyenes ági és törvényes leszármazottaira öröklődnek férfiról férfira az elsőszülöttség rendje szerint és a nők és leszármazottaik örökös kizárásával«. Ez annyit jelent, hogy nem Miklós herceg a király másodszülött fia lesz a trónörökös, hanem Mihály herceg a volt trónörökös fia, aki azonban kiskorú. Erről az eshetőségről az alkotmány 83. szakasza intézkedik, amely kimondja, hogya király életében három tagból álló régenstanácsot nevezhet ki, amely a király halála után a trónörökös kiskorúsága idején a királyi hatalmat gyakorolja. A régenstanács egyúttal a trónörökös feletti gyámságot is gyakorolja annak kiskorúsága idején. A kormánynak ez a megoldási módja azonban nem volt oly egyszerű, aminek legjobb bizonyítéka, hogy a király Stere-hez, az alkotmányjog kiváló ismerőjéhez és Buzdugánhoz,a semmítőszék elnökéhez fordult tanácsért, akiket a király a koronatanács résztvevői előtt fogadott kihallgatáson. A probléma a bírói köröket is élénken foglalkoztatta s így például Disescu, aki az alkotmánytörvény előadója volt, ezt a megoldást határozottan ellenzi. Vannak tehát jogászi körök, amelyek szerint Mihály hercegnek nincs joga a trónra, mert Károly lemondása magában foglalja azt is, hogy utódai nem tarthatnak igényt a trónra. Emellett az elmélet mellett van Florescu volt igazságügyminiszter is. A lap más helyütt ezeket írja: A kormány néhány tagja értésére adta a sajtó képviselőinek, hogy abban az esetben, ha a lapok kommentálják a trónörökös lemondását, vagy ebben a kérdésben kampányt indítanak, a kormány feltétlenül életbe léptet a cenzúrát. Ebben az ügyben a kormánynak a fővárosban időző tagjai és az illetékes katonai közegek között megbeszélés folyt. Mintehogy bizonyos agitációktól lehet tartani, a kormány a fővárosban és néhány vidéki központban csapatokat vont össze s visszahívták a szabadságon lévő tiszteket. A lapok külön kiadásait és vidéki példányait a kormány rendeletére tegnap elkobozták. Károly roma trónörökös bejelentette feleségének, hogy felbontja házasságát Bukarest, január 4. A trónörököstől három levél érkezett a szinajai kastélyba. Az egyik a királynak szólt, amelyben a volt trónörökös bejelentette lemondását, a másik hasonló tartalommal a királynénak szólt, a harmadik pedig Helena hercegnőnek, Károly herceg nejének. Feleségéhez intézett levelében Károly herceg egy szóval sem emlékszik meg fiáról, Mihály hercegről, egy szóval sem ad kifejezést sajnálkozásának, hanem egyszerűen bejelenti, hogy föl akarja bontani házasságát és sohasem tér vissza. Egyben azt írja, hogy teljesen szabad kezet ad Helena hercegnőnek, hogy tetszés szerinti formában indítsa meg a válópert. A trónörökös mostani lemondása már a harmadik. Első ízben 1918-ban, Marghiloman kormánya idején mondott le, amikor morganatikus házasságot kötött Odesszában. Akkor a király nem volt hajlandó elfogadni a lemondást, amiből majdnem kormányválság támadt, mert Marghiloman a lemondás mellett foglalt állást, később azonban Marghiloman engedett. A második lemondás 1919-ben történt, amikor a trónörököst felszólították, hogy bontsa fel Odesszában Sabrino Zizivel kötött házasságát. A lemondólevél szövegét akkor Marghiloman Sándor szövegezte meg, a lemondást azonban nem fogadták el, hanem kényszerítették a trónörököst morganatikus házassága felbontására. Mott választ adni. Olvastuk a trónörökös írásait. Valamennyi , alázatos hangú, de semmi mást nem tartalmaz, mint a trónról való lemondást. Egyelten szó sincs azokról az okokról amelyek e lépésre indították. Egyik udvari méltóság, aki Velencében tárgyalt a trónörökössel, kijelentette, ho a két napon át folytatott minden fáradozása hiábavaló volt és a trónörököstől nem kapott más választ, mint ezt: Nem akarom, hogy megismerjék az okokat. Lemondok, ennyi az egész. ..Lemondott, ennyi az egész!" Bukarest, január 4. A koronatanács egyik résztvevője, aki igen magas országos méltóságot tölt be, a lapok tudósítói előtt a következőket jelentette ki: Mielőtt határozatot hoztunk volna, a királytól és a királynétól kértük, adjanak felvilágosítást, azokról az okokról, amelyek Károly herceget lemondásra késztették. Senki, de senki nem tu A trónörököst kilépésre kényszerítették a román hadseregből Bukarest, január 4. A lapok jelentése szerint Jorga Miklós a koronatanács előtt kihallgatást kért a királynétól abban a reményben, hogy módot talál az uralkodó párt más meggyőződésre bírni. Jorga ezt mondta a királynénak: — Kötelezem magam Felség, hogy visszahozom megtévedt gyermekét. — Köszönöm szíves jóakaratát, — mondotta a királyné — Ez a kérdés végleges megoldást nyert. Károly herceget, miután a trónöröklésről, valamint a királyi család tagjait megillető jogokról lemondott, törlik a román hadsereg kötelékéből. Eddig 25.000 ember nevette végig A Navigátort az évad legszenbbib Sanb burleszkjét Mozgókép-Otthon Uránia Metro Goldwyn-film Capitol