Pesti Napló, 1926. június (77. évfolyam, 121–144. szám)
1926-06-27 / 143. szám
18 "Va&Srnap PESTI fíÁPLÖ BS? JSdnBsSJk'J I SZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZET Koin megelőzi Budapestet ? „Csodálatos mandarin" bemutatásával? Beszélgetés Bartók Bélával Bartók Béla és Lengyel Menyhért ^Csodálatos mandarint, című pantomimjének bemutatására már »évek óta« készülődik az Operaház. »Ez a hosszú készülődés annyit jelent, hogy a premiert mindig szezon végére tűzik ki s azon »közbejött akadályok« miatt a következőszezonra halasztják. Meg kell jegyeznünk, hogy a Bartók pantomimje nem valami hatalmas terjedelmű, nagy apparátust igénylő alkotás, hannem egészen rövid, mindössze húsz percig tartó, psis egyfelvonásos mestermű. Ezért a húsz perc isBartókért kell évekig várakozniok a legnagyobb nevű magyar zeneszerző híveinek! ÍBartók műve, sajnos, még az idei (egyébként,energikus) Radnai-rezsimben sem kerülte el sorsát. A szezon végéről a jövő szezonra, mégispedig az igazgató tervezete szerint ismét a jövőszezon második felére halasztódott. Ez az újabbhalasztás azonban már egyszers mindenkorramegfoszthatja Operaházunkat attól a kötelező dicsőségtől, hogy elsőnek mutathassa be a legnagyobb magyar színpadi zenész műveit. A krémet újságok ugyanis hírül adták, hogy afeölni Operaház megszerezte Bartók »Mandarine-jának előadási jogát és még ez év októberében színre fogja hozni a darabot. Munkatársunk, hogy megérdeklődj«, miígasz a kölni hírekből, bekopogtatott Bartók Szilágyi téri lakásába. *— A tanár úr nincs idehaza, — fogad a Hsodalány — lement a Dunapartra dolgozni. Mis valóban, ahogy leérünk a dunaparti séfárnyhoz, ott ül egyik padon az őszhajú komponista, térdén egy nagy írómappa, kéziratcsomó i..és »dolgozik«. Mellette a pad másik sarkán egy kopottas ruhájú idősebb férfi olvas újságot, közömbös tekintettel, bizonyára nem is sejti, hogy kivel ül egy padon. — Talán menjünk fel a lakásba. — kezdi S Bartók — ott jobban beszélgethetünk, bizony néha le kell jönnöm így ide a Dunapartra, hadolgozni akarok, odafönn a lakásban nagy a lorma. A szomszéd házban egy szorgalmas dilettáns zongorázgat nyitott ablak mellett, a szomszéd szobában pedig kisfiam szokott »koncertezni«. Van ugyan még két szobám, de az teljesen sötét, nappal is villanyt kell égetnünk.Már alig várom, hogy valami rendesebb lakáshoz jussak. Belépünk Bartók dolgozószobájába, alig lehet mozogni benne a sok könyvtől és kottától. "Az amúgy is szűk helyiség, most még szűkebb: egy pár legújabb szerkezetű kisdob hever a stadión. Bartók mindjárt be is mutatja őket: még a glisszandókat is lehet rajtuk játszani. Az improvizált kisdobhangverseny után rátérünk a kölni premierre. — A kölni Opera valóban előadja a Mandlz-•Yint, mégpedig, úgy tudom, mingyárt a jövő szezon elején, októberben, így tehát a német közönség valószínűleg előbb ismeri meg művemet, mint a magyar. Egyébként egy másik szerzeményem is külföldön kerül első bemutatásra: tót népdalciklus, énekhangokra éskamarazenekarra, melyet Newyorkban Koussewitzky, a világhírű orosz karmester fog vezényelni. Az új kompozíció partitúrája már készen fekszik Bartók íróasztalán. Mellette több vázlat: Bartók most készülő új zongoradarabjainak skiccei. — Az idei zürichi zeneünnep kerül szóba: Bartók nagy elismeréssel szól az internacionális modern zenetársaság működéséTőle a zeneünnepek műsorát évről-évre nagyobb gonddal válogatják össze; kisebb összeütközéseket természetesen itt sem lehet elkerülni, de ezek nem annyira személyi, mint inkább nemzeti természetűek. Egyes nemzetek ugyanis gyakran nagyobb teret követelnekmuzsikájuknak, mint amennyit a bírálóbizottság számukra biztosított. Mi magyarok különben nem panaszkodhatunk: eddig még mindegyik ünnepélyből kivehettük részünket. Bartók reméli, hogy rajta és Kodályon kívül nemsokára már az ifjabb magyar zeneszerzőgárda is felvonulhat a nemzetközi zeneünnepekért. Kósa György prágai sikere máris megtörte a jeget. — Fiatal muzsikusainkról lévén szó, megkérdeztük Bartókot, hogy mi a véleménye a tizenötmilliós nagy Rakovszky-díj nyerteséről. A zsűriben tudniillik Bartók neve is szerepelt. — Nem szívesen nyilatkozom erről a témáról, a díj kiosztásánál ugyanis, úgy jómagam, minttanártársam, Kodály Zoltán, nem osztottuk a zsűri többi tagjainak véleményét. Mi bírálatunkban megszívleltük a bizottság kitűnő elnökének, Huszka Jenőnek szavait, melyek szerint a díjat a legtehetségesebb és legmagyarabb pályaműnek kell kiosztani. Éppen ezért Selber Mátyás kitűnő fúvóssextettjét ajánlották jutalomra. Ezt a művet abszolút technikai érettsége, formai tisztasága és bevégzettsége, továbbá határozottan költői, sőt egyéni inspirációja és jellegzetes magyarsága magasan a többi pályamű fölé emelte. A zsűri a díjat Seibersextettje helyett sajnos, mégis egy teljesen jelentéktelen, iskolásan papirosízű, néme, tes Mendelssohn-Brahms utánzó munkának ítélte oda, melyben valódi komponistatehetségnek vagy éppen magyarságnak nyomát sem találtam. Ezért aztán rögtön bejelentettem, hogy a zsűriből kilépek. , — Úgy látszik Magyarországon még mindig nehéz a tehetségnek érvényesülnie — fejezte be Bartók a beszélgetést. »Még mindig« — nagyon jól tudjuk mit jelentenek ezek a szavak Bartók ajkán, hiszen kevés zeneszerzőnek érvényesülése elé gördítettek annyi akadályt, mint a magyar művészi géniusznak eme ragyogó alakja elé. Bartók tudja, hogy micsoda hatalmas erkölcsi kitartás, micsoda tántoríthatatlan bátorság kellett ahoz, hogy tehetsége kivívja magának a teljes diadalt, tudja, hogy milyen ellenséges erőkkelkellett neki megküzdenie, tudja és ezért félti a fiatal, induló magyar tehetségeket. Brummer András newyorki kisfiú, Serly Lajos unokája, a tíz éven aluli gyermekek számára az összes newyorki iskolák bevonásával rendezett hegedűversenyen az első díjat, aranyérmet, nyerte Junket az adók ellen, amelyek megölik a színházakat A bécsi példán okulva, ahol tudvalevően a Színház Ú-krízis előidézésében nagy része volt a Breitnerféle adópolitikának, a budapesti színházak, színészek és színpadi szerzők most akcióba léptek, hogy a kibírhatatlan terhek csökkentését kieszközöljék addig, amíg nem késő. Ennek az akciónak első fázisa volt az az ankét, amelyet szombaton délután tartottak a Fészek Klubban Beöthy László elnöklésével. Jelen voltak az összes budapesti színigazgatók, a Színpadi Szerzők Egyesületének számos tagja, a Színészszövetség vezetősége Hegedűs Gyulával az élén és megjelentek azok a fővárosi bizottsági tagok is, akiket az ügy fontosságára való hivatkozással meghívtak az értekezletre. Jelen voltak a fővárosi bizottsági tagok közül Zimmermann Dezső, Pichler József, Pakots József, dr. Kozma Jenő, dr. Balkányi Kálmán, dr. Polónyi Dezső, dr. Bánóczy László és Elek Hugó. Beöthy László megnyitószavai után a fővárosi bizottsági tagok sorra fölszólaltak és kivétel nélkül elismerték a színházak kérésének jogosultságát. Számosan a vigalmi adó teljes eltörlése, mások pedig csökkentése mellett foglaltak állást. Hangoztatták a rendőrségi létszám apasztásának szükségességét és a közszolgáltatási díjak leszállításának fontosságát. Amellett is egyhangúan foglaltak állást, hogy a forgalmi adót el kell törölni. A bizottsági tagok megállapodtak abban, hogy állandóan napirenden tartják a kérdést úgy a pénzügyi bizottságban, mint a színügyi bizottságban és minden erejükkel azon lesznek, hogy a színházi krízis elkerülése érdekében a színházakat az elviselhetetlen terhek alól mentesítsék. (*) »Blaháné.« (A Budapesti Színház bemutatója.) A Budapesti Színház szombaton este bemutatta Sas Ede darabját, amely Blaháné életét viszi színpadra. A színdarabnak az ad szomorú aktualitást, hogy az idén költözött el a magyar színpad felejthetetlen nagyasszonya és a Budapesti Színpad dicséretreméltó feladatot vállalt, amikor a színdarab műsorra tűzésével emléket állított Blahánénak, akinek élete hat képben elevenedik meg a közönség előtt. Az előadás lelkiismeretes munkára vall és jelentőséget ad a bemutatónak Rákosi Szidi föllépése, aki egyedülvaló művészetével hozta elénk az öregedő Blaháné figuráját. Kívüle Somogyi Erzsi, Dömötör Ilona, Vannay Éva, Fehér Gyula és Somlár Zsigmond érdemelték ki a közönség tapsait. A bemutatónak sikere volt. (*) Városi Szinház. Szombaton « Carmen-t játszót, ták külföldi vendégekkel. Nagyon szívesen látjuk" azokat a külföldi • vendégeket, slok igazi".művészetet; importálnak, akiktől tanulhatunk, vagy akit -vala-' •milyen művészi élménnyel ajándékoznak meg. Olyan vendégjátéknak azonban, amely nem nyújt mást, mintel közepes énekesek verejtékes próbálkozását, semmi érttelme. És ez áll erre a szerencsétlen Carmen-előadásra.Ő is, amelyet bátran egy külföldi növendékelőadásnak, lehetne minősíteni. Ruth Townsend nevű énekesnő, nem rendelkezik azokkal akvalitásokkal, hogy pesti színpadon Carment énekelhesse. Petrovics Milán ba-ritonja egyelőre legföljebb további énektanulmányokra nyújthat alapot. Dr. Krögler volt az egyetlen, vendég, aki Don José szerepében megállta helyét." Nem az a tenor, aki lázba ejti a közönséget, de jók bánik a hangjával, amely a felsőbb regiszterekben préseltsége ellenére is szépen cseng. Az előadásnak egyetlen kellemessége Gerő Erzsi Micaelána volt A magyar énekesnőnek használt a külföldi tanulás. Sokat fejlődött, mióta utoljára hallottuk. Egyedül neki volt őszinte sikere. (K. I.) (•) A Sziget Színpadon végre sikerült a meg-,nyitó előadást megtartani. A nyárivendéglősök el akarták küldetni Bródy Istvánt Budapestről, mert valahányszor meg akarta nyitni a Sziget Színpadot, esni kezdett az eső. Szombatra azután azt mondotta, hogyha jégeső is esik, akkor is tart előadást. Jégeső nem esett eső is csak délelőtt, mire estéramegjelent a közönség és megtarthatták a premiert Eljátszot-tták aHol jártál az éjszakai című igen mulatságos, és kedves zenéjű operettet, amelynek Szokolay OUyN és Balogh Böske a primadonnája s amelyben kívülük Dénes Oszkár, Rott, Erczkövy arattak tapsokat. A közönség jól mulatott, és úgy tapsolt mintha nem, fázott volna és a legszebb nyári este borult volna a* mért oly borús Szigetre. (•) Az Opera helyett s Városi Színház oldotta meg a karmester kérdést A Vámosi Bíaházúgy látszik komolyan készül operai szezonjára és vissza akarja állítani az egykori Népopera zenei színvonalát Erre vall Márkus Dezsőnek, a Népopera meg-alapítójának kinevezése a zenefőigazgatói?éHá/zra,és ezt mutatja az a mai hír is, hogy Weingartner Fé lix, a kiváló német dirigens negyven estére leszerítődött a színházhoz. Beszélgettünk erről a kérdésről egy kiváló zene-esztétikusunkkal, aki már évek óta hangoztatja, hogy az Operaházat máskép lehetetlen művészileg szanálni, csak úgy, ha megoldják a kar-" mesterkérdést "és nagytekintélyű, erőskezű zenei tetőt állítanak az Operaház élére. A következőket mondotta: — Amit az Operaház évek óta halogat, azt a fürge Városi Színház íme egyetlen gesztussal elintítézte. Leszerződtette Márkus Dezsőt, akinek kiváló szaktudása és energiája máris garancia arra nézve, hogy a Városi Színház igen komolyan fogja fel azt a hivatását, hogy bizonyos operákat kifogástalan előadásban népszerűsítsen. A mai szerződtetés pedig, amellyel Weingartner Félixet is sorompóba állítja az operai publikumért vívandó küzdelemben, egészen nyíltan megmutatja, hogy tiszta művészitörekvésekkel fogja felvenni a harcot és semmi kétség, hogy jövőre meg fog születni Budapest második operaháza, amely ezek után a kinevezések utáni igen szép ígéretét adja a művészi produkciók egész sorozatának. • Ezzel szemben az Operaházban még mindig késik a karmesterkérdés megoldása. Várjon mire várnak ! (*) Vidéki színészek a Fővárosi Operettszínházban. Szombaton este a vidéki színpadok jelesebb színészei léptek fel a Fővárosi Operettszínházban, hogy bemutassák képességeiket. A szezon sikerült darabjainak egyes jeleneteit adták elő, igen sok igyekezettel és szép sillerrel. Különösen Kádár Böske (Békéscsaba), Pártos Klári (Pécs), Máté László (Békéscsaba), Czobor Imre (Orosháza), Kertész Oszkár (Miskolc) és Ekecs Ferenc (Kispest) arattak tapsokat (*) A Búcsúkeringő Párizsban nagy sikert aratott. Strauss Oszkár operettje, a Búcsúkeringő, amelyet a budapesti közönség is ismer, tegnap került színre a Theatre Trianon Lyrique-ben, ahol a szerző személyesen vezényelte az előadást Strauss Oszkárt, aki most tért vissza amerikai turnéjáról, a közönség igen melegen fogadta a karmesteri emelvényen és egész este ünnepelte, az előadás szereplőivel együtt Strauss Oszkár sikerének azért is fontosságot tulajdonítanak, mert ő az első »ellenséges« külföldi, aki a háború óta zenekart vezényelt Párizsban. . X Auguszta főhercegasszony kíséretével és báró Wlassics Gyula társaságában szombaton este megnézte a Capitolban a Bujdosik a betyár filmszkecscset és az előadás után úgy a szereplőknek, mint a rendezőnek, H. Heltai Jenőnek melegen gratulált A zsúfolásig megtelt nézőtér lelkesen tapsolt l sorai szinktir. — Miniden este Honthy Hanna, Biller Irén, Kiss Ferenc, Sziklay József, Kabos Gyula.