Pesti Napló, 1926. december (77. évfolyam, 273–298. szám)

1926-12-07 / 278. szám

14 Vasárnap­ PESTI NAPLÓ 1926 december 5 SZÍNHÁZ, ZENE, FILM Rádión hallották a Melles-vonósnégyest , és meghívták őket a londoni zeneünnepélyre Reyneman holland zeneszerző nekik dedikálta legújabb művét a rádióhangverseny nyomán A magyar rádió budapesti stúdiója minden héten egyszer kamarazenét közvetít. Legutóbb kétszer egy­másután, a Melles-féle vonósnégyes tartott hangver­senyt, amelyeken Kodály Zoltán vonóstrióját is el­játszották. Három nappal ezelőtt Melles Béla, aki az Opera­ház hangversenymestere, levelet kapott amelynek hollandi bélyege volt. El sem tudta képzelni, várjon ki írhat neki Hollandiából? Felbontja a levelet a dél­előtti próbák egyik szünetjében és a következőt ol­vasta benne német nyelven: Tisztelt Uram! Rádiómon már többször volt alkalmam gyönyör­ködni kvartettjének művészetében és őszinte öröm­mel hallgattam a modern muzsika kiválóságának, Kodálynak trióját, amelyet nemrég játszottak. A mai zene ilyen kitűnő interpretálása arra késztet engem, hogy legújabb vonósnégyes kompozíciómat Önöknek ajánljam föl. Egyúttal mint a londoni, 1927 nyarán tartandó modern zeneünnepély rendezőbizott­(*) A Nemzeti Színház díszelőadása a kor­­mányzó tiszteletére. A Nemzeti Színház nagy­bányai Horthy Miklós, Magyarország­ kor­mányzója névünn­epe alkalmából ünnepélyes díszelőadás keretében adta elő Bérczik Árpád háromfelvonásos vígjátékát, a Him­fy dalait. A­ szí­­ház nézőtere is ünnepi színt öltött. A földszinten és a páholyokban mindenütt es­télyi díszruhás hölgyek és urak, ragyogó egyenruhák és a diplomaták érdemrendekkel díszített frakkjai. Megjelent József Ferenc királyi herceg és Anna királyi hercegasszony, Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter, Ripka Ferenc főpolgármester, Sipok Jenő pol­gármester, Berzeviczy Albert az Akadémia elnöke, stb. A vígjáték előtt a Budapesti Egye­temi Énekkarok Kereszty Jenő karnagy veze­tése alatt Erkel Himnuszát énekelték, majd dr. Lotz Antal a magyar ifjúság nevében kö­szöntötte lelkeshangú beszédben a kormány­zót. Beszédében fogadalmat tett arra, hogy a magyar ifjúság mindenkor hűséggel követi az ország boldogulását elősegítő eszméket. A kö­zönség állva hallgatta meg­ az üdvözlő beszé­det és utána percekig éltette és tapsolta az kor­mányzót, akit páholyában felkeresett József Ferenc királyi herceg is. Az ünnepi előadásban Garamszeghy Kisfaludy Sándora, A a hu Erzsi Jolánja- Rákosi Szidi Szegedi Máriája és Somogyi Erzsi Bay Annuskája most is méltó sikert ért el. (*) A Chopin három első előadása. Faragó Jenő operettje, a Chopin, sikert aratott szombat esti be­mutatóján, a Király-színházban. Ez megismétlődött a vasárnapi második és a hétfői harmadik előadáson is. Mindhárom előadáson utolsó helyig megtelt a Király-színház nézőtere. (•) Reprízek a Nemzeti Színházban. A Nemzeti Színházban december folyamán három reprízt fognak tartani. Először Schiller Stuart Máriája kerül színre új betanulással. December végén a Gyurkovics lányokat és a Bizáncot is felújítják. A Nemzeti Színház Kamaraszínházá­ban­­Dario Niccodemi »Árnyék« című drámáját újítják fel új szereposztással. (•) Japán énekesnő az Operaházban. Toiko Kiwa után új japán énekesnő fog vendégszerepelni Buda­pesten. Jovita Fuentes az énekesnő neve, akivel, ven­dégszereplés céljából, az Operaház kezdett tárgyalá­sokat. (•) Claire Dux utolsó fellépései. Claire Dux, a világhírű énekesnő, jelenleg Csikágóban lép fel nagy sikerrel. Claire Dux csikágói fellépései után — férj­hez megy Charles Siviil nevű úriemberhez. Mint fele­ség nem akar többé színpadra lépni. (*)­­ Cigánybáró — filmen. A berlini Zelnik Filmtársaság, mely a jelenlegi berlini vállalatok kö­zött a legtőkeerősebb és legagilisebb vállalatok egyike, Jókai híres regényének, a Cigánybárónak témája után készült operettet dolgozza fel filmre. Ennek a filmnek különös érdekessége, hogy a film meséjét Lengyel Menyhért­ tel készíttette el a válla­lat és a film három nagy szerepét három magyar színész játssza: Szőreghy Gyula, Verebes és Varga Gyula. A díszleteket is magyar tervezőművész, Fe­re­nczy Sándor tervezte. Magának tagja, fölkérem és meghívom a vonósné­gyest, hogy kompozíciómat bemutassák. Ez lesz az Uraufführung-ja. A londoni föllépés alkalmával pe­dig szívesen hallgatnánk meg néhány magyar ka­marazene-kompozíciót is, amelyeket teljesen tetszé­sük szerint válogathatnak ki. Fogadja őszinte tiszteletem nyilvánítását Reyneman. A hollandi modern zene legreprezentánsabb alakja küldte Melles Bélának, aki természetesen azonnal válaszolt Reynemannak, megköszönve a lon­doni meghívást és a felajánlott kompozíciót. Beszélgettünk Melles Bélával is, aki ezeket a fel­világosításokat adta: — A kiváló holland zeneszerző nagyon megtisz­telt bennünket, amikor a rádió útján vett tudomást rólunk és ennyire előlegezte a bizalmat. A kvartettje rendkívül érdekes és így szívesen játsszuk el. Három magyar munkát fogunk bemutatni Londonban, a zeneünnepély keretében, Kodály trióját, Radnai és Kósa György egy-egy vonósnégyesét. (*) Felemelik az Operaház színpadát a Sehereza­de előadásaira. Az Operaház színpadán már megkezdőd­tek a Seherezade próbái. Rem­sky-Korzakoff balett­jét Rékay András rendezi, akinek instrukciója sze­rint érdekes változásokat eszközölnek a­ teljes szín­padon. A rivaldától egy méternyire embermagasságra emelik a színpad szintjét, mert a cselekmény ott fog lejátszódni. A Seherezade két főszerepében Plasinszky Papi és Toronyi Gyula lépnek fel. (*) Dr. Márton Miksa megszakította a tár­­gyalásokat a Belvárosi Színház Részvénytársa­­sággal, s jön a csőd. A Belvárosi Színház bér­lete körül hetek óta folyó huzavona az utóbbi napokban mintha nyugvópont felé közeledett volna. Már-már biztosnak látszott, hogy a Bel­városi­ Színház bérletét dr. Márton Miksa veszi át, aki ehez a bérlethez kellő anyagi és erkölcsi garanciát nyújthatott volna. Az utolsó napok­ban már csak egyetlen akadálya volt annak, hogy ez­ a bérleti szerződés létrejöjjön, az, hogy Bárdos Artúr anyagi követelése ez időszerint teljesíthetetlen volt. Dr. Márton Miksa vállal­kozott arra, hogy ezt az ügyet is elintézi s csakugyan sikerült is neki Bárdos Artúrral kedvező megegyezésre jutni. Bár a Belvárosi Színház jelenlegi tulajdonosai állandóan újabb és újabb követelésekkel állottak elő, dr. Márton Miksa minden kívánságnak eleget tett és a hétfői nap folyamán már csak azért kereste fel a részvénytársaság tagjait, hogy a szerző­dést végleges aláírással lássa el. Ezen a hétfői tárgyaláson azonban újabb meglepetés várt dr. Márton Miksára. A részvénytársaság vezető­sége a legutolsó szóbeli megállapodást sem tartotta be és olyan újabb követeléssel állott elő, amely nyilvánvalóvá tette, hogy a jelenlegi tulajdonosok még most sem akarják dr. Márton Miksára ruházni a színház bérleti jogát. Ala­pos a gyanú, hogy ezt az újabb követelést csak azért támasztották a részvénytársaság tulajdo­nosai, mert a Belvárosi Színházzal, a­ színház eredeti hivatásával össze nem egyeztethető más irányú üzleti céljaik vannak. Dr. Márton Miksa, aki eddig elment az engedékenység legvégsőbb határáig, látva az újonnan kialakult helyzetet, megszakította a tárgyalásokat és kijelentette, hogy ezek után nem reflektál a Belvárosi Szín­ház bérletére. Most már természetes, hogy a Belvárosi Színház 18 színésze és 16 alkalma­zottja minden halogatás nélkül megkéri a cső­döt a­ Belvárosi Színház Részvénytársaság el­len. A végső szót ebben az ügyben tehát a törvényszék fogja kimondani. (*) 325.09­1 frank deficitje volt a párizsi Nagy­operának. A francia kamara most tárgyalja a pá­rizsi színházak büdséjét. A Nagyopera 1925-ben 13,810.000 frankot vett be, ezzel szemben azonban a kiadások összege 14,136.000 frankra rúgott. A deficit tehát 325.000 frank. Állami támogatást élvező párizsi színházak a következők: Opera Comique, Comedie Francaise, Odeon, Theatre National és a Nagyopera. (") A pécsi színházválság. Pécsről jelentik: A város színügyi bizottsága . Nondtvich Andor polgár­mester elnökletével tartott ülésén a színházválság­gal kapcsolatban úgy határozott, hogy a pécsi szín­házra azonnal kiírja a pályázatot. A pályázat határ­ideje december 20. A kiírás két évr­e fog szólni és a színház vezetését azonnal á­t kell venni. (*) Filharmonikus hangverseny. A hétfői filhar­monikus hangverseny, műsorán Scriabine, Balakirev-Casella és Ravel munkáival, kétségkívül érdekes és kellemes változatosságot jelentene olyan ország zene­életében, hol a zenekari koncertek a legnagyobb ze­­nei kultúrákat méltóan és teljes odaadással ápolják. A nagy német, olasz és francia kultúrák képviselői mellett méltányos, hogy olykor szóhoz jussanak ki­sebb kultúrák kiemelkedőbb képviselői is. Ott azon­ban, ahol, mint a filharmonikusok idei műsorán, a legnagyobb zenei kultúrák alig jutnak szóhoz, ott elhibázottnak tartjuk az olyan műsort, mint a mai koncert egyébként érdekes műsora. Mit keres Bala­kirev szelleme ott, ahonnan Moussorgsky szelleme évek hosszú sora óta hiányzik? Mit keres Ravel ott, ahol Debussyt elhanyagolják ? A­ muzsika »kisembe­rei« csak­ a műsor hézagainak kitöltésére valók, de nem a teljes műsor betöltésére. A jövőben filharmo­nikusainknak erről nem szabad megfeledkezniük. — Balakirev »Islamey« zongoradarabja, Caselli bravú­rosan zsúfolt hangszerelésében, kétségkívül érdekes munka. Ravel sValsen-a még érdekesnek sem mond­ható, mert szinte perverz ízlés kell ahoz, hogy vala­kit érdekeljen, mit csinál duzzadó életerejű, egész­séges poézisű bécsi valcermotívumokból egy deka­densen érzékeny, finomkodó francia melegházi költő raffinált fantáziája. Ravel talán a bécsi valcermeló­dikával meleg, friss vért akart mindjobban elvérsze­gényedő invenciójába fecskendezni. De ez a meleg vér az agyoncsiszolt hűvös artisz­tikum levegőjében egyszeribe megalvadt. Sokkal ro­konszenvesebb törekvés akkor már Scriabine-é, aki­nek fantáziája szintén valami különös, fülledt és fojtó üvegházi atmoszférában mozog, aki azonban úgyannyira túlfűti és túlsűríti ezt az atmoszférát, hogy az szinte felfeszíti, kirepeszti a szabad termé­szetbe nyíló ajtókat és ablakokat. Scriabine is csak a világ illatát érzi és nem a világot magát, de illatokat olyan mámoros túlságban szívja magába, hogy azok már valósággal testet öltenek, már szinte súlyosak: mámoruk olykor megrázó erejű élmény. Ezért a korán elhúnyt modern művész III. szimfó­niája, bár nem tartozik Scria­biu legkedvezőbb meg­nyilatkozásaihoz, mégis a műsornak legérdekesebb­ száma volt. Az előadást Rékai Nándor vezényelte, kóta nélkül, jól átgondolva és komoly szándékkal ki­dolgozva minden egyes taktust. A hangverseny venn­dégszólistája, Nikisek Mitja, a m­agya Nikiseh ná, Liszt A-dur zongorakoncertjét játszotta. A fiatal Nikisek temperamentumos, lendületes muzsikus, aki nyilván azt hiszi, hogy »die Geste genügt«. Valóban olyan handabandázást csapott a zongoránál, úgy nekiiramodott minden passzusnak, hogy szinte meg­döbbentett a gesztus gigantikus dühével." A fiatal zongorahentes persze egyelőre nem igen jutott túl a gesztusokon, mert ott verte a zongorát, ahol érte­ a szegény hangszer nem annyira zengett, mint inkább szuszogott a tagló alatt, különösen, mikor Nikisch lekent egy pár futamot neki. De a fiatal titánbajt vannak kvalitások, még jó pianista lehet belőle, a gesztus már megvan, most még csak a zongorajáté­kot kell hozzá megtanulnia. (T­b­.) (*) Válságban a temesvári magyar színészet. Te­­mesvári tudósítónk jelenti: Franyó Zoltán erdélyi író kapott ez idényre koncessziót a temesvári ma­gyar színigazgatásra. Nagy ambícióval fogott műkö­déséhez, de ennek ellenére is pár hét alatt, válságos helyzetbe hozta társulatát. A színészek nem kapták meg gázsijukat az elmúlt hónapban, így most egy háromtagú direktóriumot alakítottak, amely ellen­­őrizni fogja a pénztár bevételeit és gondoskodni fog arról, hogy ez a bevétel első­sorban a színészek nyo­morának enyhítésére fordíttassék. (*) Mi újság Bécsben? A bécsi Deutsches Volks­t­­eater pályázatot hirdet népszínművekre. Ezeknek,­ a népszínműveknek, a pályázat értelmében, komoly írói alkotásoknak kell lenniök, nem pedig sallangos, népieskedő, álromantikával telített silányságoknak­. Mintául a következő színműveket sorolja fel a pályázati hirdetmény: Goethe: Götz, Schiller: Teli, Kleist: A törött korsó, Büchler: Wozzek, Haupt­­mann: Takácsok, Florian Geyer: Hannel: Bieberpelz: Hänsehel fuvaros, Bernd Róza és Schönherr egy-egy műve. A díjnyertes színdarab honoráriuma: ezer silling. Az igazgatóság kötelezi magát, hogy a nyer­tes színdarab­ot a jövő szezonban színre húzza. *­­ A bécsi Burgtheater december 10-ikén felújítja, teljesen új betanulással és beállítással Goethe Egmont-ját. A darabot Beethoven zenéje kíséri. Az új rendezés munkáját Herterich­­g, Burgthe­ater igazgatója végezte, míg az egyes színpadi képeket Alfred Roller tervezte. Az Egmont 1810 április 24-ikén került először színre a bécsi Burgtheaterben. A december 10-iki előadás lesz a 175-ik előadása en­nek a darabnak a Burgtheater színpadán.

Next