Pesti Napló, 1926. december (77. évfolyam, 273–298. szám)
1926-12-07 / 278. szám
14 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1926 december 5 SZÍNHÁZ, ZENE, FILM Rádión hallották a Melles-vonósnégyest , és meghívták őket a londoni zeneünnepélyre Reyneman holland zeneszerző nekik dedikálta legújabb művét a rádióhangverseny nyomán A magyar rádió budapesti stúdiója minden héten egyszer kamarazenét közvetít. Legutóbb kétszer egymásután, a Melles-féle vonósnégyes tartott hangversenyt, amelyeken Kodály Zoltán vonóstrióját is eljátszották. Három nappal ezelőtt Melles Béla, aki az Operaház hangversenymestere, levelet kapott amelynek hollandi bélyege volt. El sem tudta képzelni, várjon ki írhat neki Hollandiából? Felbontja a levelet a délelőtti próbák egyik szünetjében és a következőt olvasta benne német nyelven: Tisztelt Uram! Rádiómon már többször volt alkalmam gyönyörködni kvartettjének művészetében és őszinte örömmel hallgattam a modern muzsika kiválóságának, Kodálynak trióját, amelyet nemrég játszottak. A mai zene ilyen kitűnő interpretálása arra késztet engem, hogy legújabb vonósnégyes kompozíciómat Önöknek ajánljam föl. Egyúttal mint a londoni, 1927 nyarán tartandó modern zeneünnepély rendezőbizott(*) A Nemzeti Színház díszelőadása a kormányzó tiszteletére. A Nemzeti Színház nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója névünnepe alkalmából ünnepélyes díszelőadás keretében adta elő Bérczik Árpád háromfelvonásos vígjátékát, a Himfy dalait. A szíház nézőtere is ünnepi színt öltött. A földszinten és a páholyokban mindenütt estélyi díszruhás hölgyek és urak, ragyogó egyenruhák és a diplomaták érdemrendekkel díszített frakkjai. Megjelent József Ferenc királyi herceg és Anna királyi hercegasszony, Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter, Ripka Ferenc főpolgármester, Sipok Jenő polgármester, Berzeviczy Albert az Akadémia elnöke, stb. A vígjáték előtt a Budapesti Egyetemi Énekkarok Kereszty Jenő karnagy vezetése alatt Erkel Himnuszát énekelték, majd dr. Lotz Antal a magyar ifjúság nevében köszöntötte lelkeshangú beszédben a kormányzót. Beszédében fogadalmat tett arra, hogy a magyar ifjúság mindenkor hűséggel követi az ország boldogulását elősegítő eszméket. A közönség állva hallgatta meg az üdvözlő beszédet és utána percekig éltette és tapsolta az kormányzót, akit páholyában felkeresett József Ferenc királyi herceg is. Az ünnepi előadásban Garamszeghy Kisfaludy Sándora, A a hu Erzsi Jolánja- Rákosi Szidi Szegedi Máriája és Somogyi Erzsi Bay Annuskája most is méltó sikert ért el. (*) A Chopin három első előadása. Faragó Jenő operettje, a Chopin, sikert aratott szombat esti bemutatóján, a Király-színházban. Ez megismétlődött a vasárnapi második és a hétfői harmadik előadáson is. Mindhárom előadáson utolsó helyig megtelt a Király-színház nézőtere. (•) Reprízek a Nemzeti Színházban. A Nemzeti Színházban december folyamán három reprízt fognak tartani. Először Schiller Stuart Máriája kerül színre új betanulással. December végén a Gyurkovics lányokat és a Bizáncot is felújítják. A Nemzeti Színház KamaraszínházábanDario Niccodemi »Árnyék« című drámáját újítják fel új szereposztással. (•) Japán énekesnő az Operaházban. Toiko Kiwa után új japán énekesnő fog vendégszerepelni Budapesten. Jovita Fuentes az énekesnő neve, akivel, vendégszereplés céljából, az Operaház kezdett tárgyalásokat. (•) Claire Dux utolsó fellépései. Claire Dux, a világhírű énekesnő, jelenleg Csikágóban lép fel nagy sikerrel. Claire Dux csikágói fellépései után — férjhez megy Charles Siviil nevű úriemberhez. Mint feleség nem akar többé színpadra lépni. (*) Cigánybáró — filmen. A berlini Zelnik Filmtársaság, mely a jelenlegi berlini vállalatok között a legtőkeerősebb és legagilisebb vállalatok egyike, Jókai híres regényének, a Cigánybárónak témája után készült operettet dolgozza fel filmre. Ennek a filmnek különös érdekessége, hogy a film meséjét Lengyel Menyhért tel készíttette el a vállalat és a film három nagy szerepét három magyar színész játssza: Szőreghy Gyula, Verebes és Varga Gyula. A díszleteket is magyar tervezőművész, Ferenczy Sándor tervezte. Magának tagja, fölkérem és meghívom a vonósnégyest, hogy kompozíciómat bemutassák. Ez lesz az Uraufführung-ja. A londoni föllépés alkalmával pedig szívesen hallgatnánk meg néhány magyar kamarazene-kompozíciót is, amelyeket teljesen tetszésük szerint válogathatnak ki. Fogadja őszinte tiszteletem nyilvánítását Reyneman. A hollandi modern zene legreprezentánsabb alakja küldte Melles Bélának, aki természetesen azonnal válaszolt Reynemannak, megköszönve a londoni meghívást és a felajánlott kompozíciót. Beszélgettünk Melles Bélával is, aki ezeket a felvilágosításokat adta: — A kiváló holland zeneszerző nagyon megtisztelt bennünket, amikor a rádió útján vett tudomást rólunk és ennyire előlegezte a bizalmat. A kvartettje rendkívül érdekes és így szívesen játsszuk el. Három magyar munkát fogunk bemutatni Londonban, a zeneünnepély keretében, Kodály trióját, Radnai és Kósa György egy-egy vonósnégyesét. (*) Felemelik az Operaház színpadát a Seherezade előadásaira. Az Operaház színpadán már megkezdődtek a Seherezade próbái. Remsky-Korzakoff balettjét Rékay András rendezi, akinek instrukciója szerint érdekes változásokat eszközölnek a teljes színpadon. A rivaldától egy méternyire embermagasságra emelik a színpad szintjét, mert a cselekmény ott fog lejátszódni. A Seherezade két főszerepében Plasinszky Papi és Toronyi Gyula lépnek fel. (*) Dr. Márton Miksa megszakította a tárgyalásokat a Belvárosi Színház Részvénytársasággal, s jön a csőd. A Belvárosi Színház bérlete körül hetek óta folyó huzavona az utóbbi napokban mintha nyugvópont felé közeledett volna. Már-már biztosnak látszott, hogy a Belvárosi Színház bérletét dr. Márton Miksa veszi át, aki ehez a bérlethez kellő anyagi és erkölcsi garanciát nyújthatott volna. Az utolsó napokban már csak egyetlen akadálya volt annak, hogy ez a bérleti szerződés létrejöjjön, az, hogy Bárdos Artúr anyagi követelése ez időszerint teljesíthetetlen volt. Dr. Márton Miksa vállalkozott arra, hogy ezt az ügyet is elintézi s csakugyan sikerült is neki Bárdos Artúrral kedvező megegyezésre jutni. Bár a Belvárosi Színház jelenlegi tulajdonosai állandóan újabb és újabb követelésekkel állottak elő, dr. Márton Miksa minden kívánságnak eleget tett és a hétfői nap folyamán már csak azért kereste fel a részvénytársaság tagjait, hogy a szerződést végleges aláírással lássa el. Ezen a hétfői tárgyaláson azonban újabb meglepetés várt dr. Márton Miksára. A részvénytársaság vezetősége a legutolsó szóbeli megállapodást sem tartotta be és olyan újabb követeléssel állott elő, amely nyilvánvalóvá tette, hogy a jelenlegi tulajdonosok még most sem akarják dr. Márton Miksára ruházni a színház bérleti jogát. Alapos a gyanú, hogy ezt az újabb követelést csak azért támasztották a részvénytársaság tulajdonosai, mert a Belvárosi Színházzal, a színház eredeti hivatásával össze nem egyeztethető más irányú üzleti céljaik vannak. Dr. Márton Miksa, aki eddig elment az engedékenység legvégsőbb határáig, látva az újonnan kialakult helyzetet, megszakította a tárgyalásokat és kijelentette, hogy ezek után nem reflektál a Belvárosi Színház bérletére. Most már természetes, hogy a Belvárosi Színház 18 színésze és 16 alkalmazottja minden halogatás nélkül megkéri a csődöt a Belvárosi Színház Részvénytársaság ellen. A végső szót ebben az ügyben tehát a törvényszék fogja kimondani. (*) 325.091 frank deficitje volt a párizsi Nagyoperának. A francia kamara most tárgyalja a párizsi színházak büdséjét. A Nagyopera 1925-ben 13,810.000 frankot vett be, ezzel szemben azonban a kiadások összege 14,136.000 frankra rúgott. A deficit tehát 325.000 frank. Állami támogatást élvező párizsi színházak a következők: Opera Comique, Comedie Francaise, Odeon, Theatre National és a Nagyopera. (") A pécsi színházválság. Pécsről jelentik: A város színügyi bizottsága . Nondtvich Andor polgármester elnökletével tartott ülésén a színházválsággal kapcsolatban úgy határozott, hogy a pécsi színházra azonnal kiírja a pályázatot. A pályázat határideje december 20. A kiírás két évre fog szólni és a színház vezetését azonnal át kell venni. (*) Filharmonikus hangverseny. A hétfői filharmonikus hangverseny, műsorán Scriabine, Balakirev-Casella és Ravel munkáival, kétségkívül érdekes és kellemes változatosságot jelentene olyan ország zeneéletében, hol a zenekari koncertek a legnagyobb zenei kultúrákat méltóan és teljes odaadással ápolják. A nagy német, olasz és francia kultúrák képviselői mellett méltányos, hogy olykor szóhoz jussanak kisebb kultúrák kiemelkedőbb képviselői is. Ott azonban, ahol, mint a filharmonikusok idei műsorán, a legnagyobb zenei kultúrák alig jutnak szóhoz, ott elhibázottnak tartjuk az olyan műsort, mint a mai koncert egyébként érdekes műsora. Mit keres Balakirev szelleme ott, ahonnan Moussorgsky szelleme évek hosszú sora óta hiányzik? Mit keres Ravel ott, ahol Debussyt elhanyagolják ? A muzsika »kisemberei« csak a műsor hézagainak kitöltésére valók, de nem a teljes műsor betöltésére. A jövőben filharmonikusainknak erről nem szabad megfeledkezniük. — Balakirev »Islamey« zongoradarabja, Caselli bravúrosan zsúfolt hangszerelésében, kétségkívül érdekes munka. Ravel sValsen-a még érdekesnek sem mondható, mert szinte perverz ízlés kell ahoz, hogy valakit érdekeljen, mit csinál duzzadó életerejű, egészséges poézisű bécsi valcermotívumokból egy dekadensen érzékeny, finomkodó francia melegházi költő raffinált fantáziája. Ravel talán a bécsi valcermelódikával meleg, friss vért akart mindjobban elvérszegényedő invenciójába fecskendezni. De ez a meleg vér az agyoncsiszolt hűvös artisztikum levegőjében egyszeribe megalvadt. Sokkal rokonszenvesebb törekvés akkor már Scriabine-é, akinek fantáziája szintén valami különös, fülledt és fojtó üvegházi atmoszférában mozog, aki azonban úgyannyira túlfűti és túlsűríti ezt az atmoszférát, hogy az szinte felfeszíti, kirepeszti a szabad természetbe nyíló ajtókat és ablakokat. Scriabine is csak a világ illatát érzi és nem a világot magát, de illatokat olyan mámoros túlságban szívja magába, hogy azok már valósággal testet öltenek, már szinte súlyosak: mámoruk olykor megrázó erejű élmény. Ezért a korán elhúnyt modern művész III. szimfóniája, bár nem tartozik Scriabiu legkedvezőbb megnyilatkozásaihoz, mégis a műsornak legérdekesebb száma volt. Az előadást Rékai Nándor vezényelte, kóta nélkül, jól átgondolva és komoly szándékkal kidolgozva minden egyes taktust. A hangverseny venndégszólistája, Nikisek Mitja, a magya Nikiseh ná, Liszt A-dur zongorakoncertjét játszotta. A fiatal Nikisek temperamentumos, lendületes muzsikus, aki nyilván azt hiszi, hogy »die Geste genügt«. Valóban olyan handabandázást csapott a zongoránál, úgy nekiiramodott minden passzusnak, hogy szinte megdöbbentett a gesztus gigantikus dühével." A fiatal zongorahentes persze egyelőre nem igen jutott túl a gesztusokon, mert ott verte a zongorát, ahol érte a szegény hangszer nem annyira zengett, mint inkább szuszogott a tagló alatt, különösen, mikor Nikisch lekent egy pár futamot neki. De a fiatal titánbajt vannak kvalitások, még jó pianista lehet belőle, a gesztus már megvan, most még csak a zongorajátékot kell hozzá megtanulnia. (Tb.) (*) Válságban a temesvári magyar színészet. Temesvári tudósítónk jelenti: Franyó Zoltán erdélyi író kapott ez idényre koncessziót a temesvári magyar színigazgatásra. Nagy ambícióval fogott működéséhez, de ennek ellenére is pár hét alatt, válságos helyzetbe hozta társulatát. A színészek nem kapták meg gázsijukat az elmúlt hónapban, így most egy háromtagú direktóriumot alakítottak, amely ellenőrizni fogja a pénztár bevételeit és gondoskodni fog arról, hogy ez a bevétel elsősorban a színészek nyomorának enyhítésére fordíttassék. (*) Mi újság Bécsben? A bécsi Deutsches Volksteater pályázatot hirdet népszínművekre. Ezeknek, a népszínműveknek, a pályázat értelmében, komoly írói alkotásoknak kell lenniök, nem pedig sallangos, népieskedő, álromantikával telített silányságoknak. Mintául a következő színműveket sorolja fel a pályázati hirdetmény: Goethe: Götz, Schiller: Teli, Kleist: A törött korsó, Büchler: Wozzek, Hauptmann: Takácsok, Florian Geyer: Hannel: Bieberpelz: Hänsehel fuvaros, Bernd Róza és Schönherr egy-egy műve. A díjnyertes színdarab honoráriuma: ezer silling. Az igazgatóság kötelezi magát, hogy a nyertes színdarabot a jövő szezonban színre húzza. * A bécsi Burgtheater december 10-ikén felújítja, teljesen új betanulással és beállítással Goethe Egmont-ját. A darabot Beethoven zenéje kíséri. Az új rendezés munkáját Herterichg, Burgtheater igazgatója végezte, míg az egyes színpadi képeket Alfred Roller tervezte. Az Egmont 1810 április 24-ikén került először színre a bécsi Burgtheaterben. A december 10-iki előadás lesz a 175-ik előadása ennek a darabnak a Burgtheater színpadán.