Pesti Napló, 1926. december (77. évfolyam, 273–298. szám)

1926-12-25 / 294. szám

88 Saombat­­preSTI NAPLÓ 1926 december 23 C. C. Pyle és professzionista teniszbajtársai. Balról jobbra: Mary K. Browne, Suzanne Lengh­len, Paul Feret, Vincent Richards és Harvey Snodgrass. A kis kocsiban húzza Nick Alt­rock-ot és Al Schacht-ot is ping-pongvilágbajnok a ping-pongról és a londoni versenyekről (Saját tudósítónktól.) A magyar ping­pong-sport, mely a világháború előtt néhány fiatalember, néhány szórakozásra vágyó hölgy kellemes időtöltése volt, melynek ennek elle­nére klubbajnokai, országos bajnokai és Buda­pest bajnokai voltak, a világháború befejezése után új erőre éledt. Az öreg Vetélkedésébe las­san beavatkozott a fiatalabb nemzedék is, egyre többen­ többen jelentkeztek a klubok ping-pong szakosztályainál, egyre többen ütö­gették az apró kaucsuklabdákat, melyekre már ítéletet tudtak mondani, hogy könnyűek, nehe­zek, falsosak, tökéletesek vagy tökéletlenek, a játék technikája fejlődött, fejlődött az ütők készítési módja, a suta falapátok helyére, melyek még némi rokonságot mutattak öreg­anyáink ósdi galuskaszaggató lapátjával, gu­mival bevont, ovális alakú, kecses rakettek ke­rültek és — egy szép napon kijelentették a ping-pong törhetetlen hívei, hogy: — Ez sport! A felfedezést a közönség nagy meglepetés­sel fogadta, azután lassan beletörődött a meg­változhatatlanba: »a ping-pong egy nagyon ko­moly sport, melyhez éppen olyan felkészültség szükséges, mint az atlétikához, a teniszhez, vagy­­ a tánchoz.­ A ping-pong sportvoltának törhetetlen hí­vei malmára hajtotta a vizet az a tény, hogy Londonban megrendezték az első asztali­te­nisz-világbajnokságot. Magyarországról négy férfijátékost és egy hölgyversenyzőt indítottak és Jacobi Roland megnyerte a férfi egyes világ­bajnokságot, második Mechlovits Zoltán, a leg­régibb magyar ping-pongjátékosok egyike lett. Mednyánszky Mária női egyes világbajnok­ságot nyert­ A Jacobi—Pécsi-pár, a Mechlovits—Kehr­díji/7-kettős előtt megnyerte a férfi páros világ­bajnokságot. A vegyespáros világbajnokságban a Mech­lovits— Medmiánszky-vár győzött. A­ csapatvilágbajnokságot Magyarország nyerte Ausztria előtt. A világbajnok­ túltengés eredményeként a közönség felfigyelt és érdeklődése a kaucsuk­labdák lovagjai felé fordult. A kardvívástól eltekintve, soha ekkora sikert nem arattunk a világ legjobbjaival szemben. A londoni versenyről családi gyász szólí­totta haza dr. Jacobi Roland-t, a ping-pong világbajnokát. A Pesti Napló munkatársa a világbajnok véleményét kérte, a londoni verse­nyekről, a magyarok fölényéről, ellenfeleink­ről és arról: lehetséges-e, hogy Magyarország a legközelebbi esztendők alatt elveszítse ezt a hegemóniát, amit most vitathatatlanul birtokol. Dr. Jacobi nyilatkozatát az alábbiakban adjuk: — Londoni utazásunk előtt — mondotta a világ­bajnok — igen sok kellemetlen megjegyzést hallot­tunk arról, hogy a világbajnokságra Mech­lovitsot, Pécsit, Rehm­inget és Jakobit küldte ki az asztali­teniszszövetség, holott a legutóbbi Bud­apest-bajnoki verseny eredményei alapján a bajnokságban győztes Glanz, a férfipáros bajnok Bellák—Glanz,pár kikül­detése lett volna elsősorban indokolt. Utazásunk pillanatában nem is gondoltunk arra, hogy a táma­dásokra a londoni verseny olyan alapos választ ad. Londonban a játéktudáson kívül legjobban a fizikai erő esett latba. A versenyek­et reggeltől estig ren­dezték. Kilenckor kezdtünk dolgozni, játszottunk 12-ig. Ebédszünet után két órától 6 óráig tartott a játék, majd 9 órakor ismét megkezdődtek a versenyek és tartottak éjfélig, éjfélutánig. D­r. Pécsi Dani, aki a kiküldöttek között a leggyengébb fizikummal ren­delkezett, nem bírta ezt az óriási munkát. Annál kevésbé bírta volna a versenyeket a kis Glanz, vagy Be­dák. Mindkettő nagyszerű játékos, tudásuk velünk egyenrangú, de fizikummal még kevésb­é bírták volna a világbajnoki versenyt, mint Pécsi bírta, aki elő­ször tört le közülünk. Mechlovits és én, ketten álltuk legjobban a tempót és ketten szerepeltünk leg­jobban a kiküldöttek közül. — Kehrling egész külön fejezetet érdemel, Londonban ismét bebizonyult, hogy teniszbaj­nokunk alapos asztali tenisztréning után nyu­godtan felvehetné a versenyt a világ legjobb­jaival. Hiányos tréningje mellett is, általános sportintelligenciájára, rutinjára támaszkodva így is megállotta a helyét. Tudása és rutinjá­nak, küzdeni tudásának értéke akkor csillogott legjobban, amikor Ausztria ellen kiállott a magyar csapat a második döntőre s mikor 4:4-es állás után az utolsó lapra, a Kehrling— Pillinger-mérkőzésre tették fel a csapatvilág­bajnokság sorsát, Kehrling olyan játékkal győ­zött Pillinger ellen, amivel világbajnokságokat nyerhetne. Ezt a Kehrling—Pillinger partit s vele a csapatbajnokságot egyedül Kehrling Béla törhetetlen küzdeni tudása tudta megmen­teni Magyarország számára. — Ha az ellenfeleinkről beszélek, elsősorban az osztrákokat kell említenem, mint olyanokat, akik egy­két esztendő alatt elérték azt a nívót, ahol mi állunk. Flussmann és Pillinger azóta, mióta utoljára Buda­pesten jártak s velük szembenálltunk, óriásit fejlőd­tek. Ezt a fejlődést elsősorban annak tudom be, hogy megváltoztatták az ütőfogásukat. Azelőtt éppen úgy, mint a tenisznél, a ping-pongnál is az ütő végét fog­ták. Most áttértek a magyar rendszerre, kezüket az ütő lapátjához helyezik, ezzel a labdabiztonságuk óriásit fejlődött. Attól azonban nem tartok, hogy fö­lém kerekednek, mert fiatal gárdájuk alig van, míg nálunk éppen megfordítva áll a helyzet. A velül egyenrangú fiatal magyar játékosok alig-alig közelí­tik meg a 20-ik esztendőt.­­ Mikor Londonba érkeztünk, az indulok­­ról úgy beszéltek, mint akik nem veszíthetik el a csapatvilágbajnokságot , közülük fognak kikerülni az egyéni számok győztesei is. Első játékuk után megállapították, hogy óriási tech­­nikai készültségük van, de inkább zsonglőrö­ködnek, ez pedig labdabiztonságuk rovására megy. Legjobb játékosukat, Lupiuht, a ma­gyar közönség is meg fogja ismertni, mert az MTK januári nemzetközi versenyének vendége lesz. Az indiai csapatban szerepelt a két Fyzee- testvér is, India Davis Cup teamjének két leg­­kiválóbb tagja.­­ Az angolok az indusokhoz hasonló tulajdonsá­­gokkal rendelkeznek, amit megmagyaráz az is, hogy az indus játékosok Londonban élnek, fejlődésük te­hát egyezik az angolok fejlődésével. Külön érdekes­sége volt a versenyeknek, hogy Anglia csapatában 50—60 év körüli öreg bácsik is szerepeltek, akik egész kedélyesen fogadták azokat a vereségeket, me­lyeket a fiatalok rájuk mértek. — A walesiek még mindig faütőkkel vonul­tak fel, sőt javaslatot tettek a világszövetség­nek, hogy tiltsa el a gummsütők használatát, mert a gumiütő elcsúfítja az asztali teniszspor­tot, lassítja a játék menetét. Ezt a javaslatot persze nem vette senki komolyan, csak a walesiek.­­ A németek mindössze másfél esztendeje ping­pongoznak, inkább tanulni jöttek Londonba. Nemrég megalakult Tisch-Tennis Verbandjuknak máris többszáz tagja van, versenyeiken hatalmas tömegek indulnak tehát könnyen lehetséges az, hogy a ma­gyar hegemóniát elsősorban a németekk fogják szo­rongatni a legközelebbi esztendőkben. — Milyen hatást váltott ki az angol közön­ségből a magyarok óriási fölénye? — kérdeztük. — Az első napokban — mondotta a világbajnok — egyenesen deprimálta, a nézőket, de a külföldi játékosokat is óriási fölényünk. Később azonban meg­változott a helyzet, egyre melegebben ünnepeltek bennünket és látszott az igyekezet a nézőkön éppen úgy, mint ellenfeleinken, hogy tanulni akarnak tőlünk. — Nagyon tetszett hölgyversenyzőnk, Med­nyánszky Mária játéka, — fejezte be nyilatko­zatát dr. Jacobi. — Ellenfeleit a legnagyobb fölénnyel intézte el, fölényes biztonsággal győ­zött az osztrák Willdamné ellen is, aki egyál­talán nem tudta beváltani azokat a híreket, amelyeket az osztrák versenyzőktől hallottunk fejlődéséről. Willdamné az összes hölgyver­senyzők között a legszebb stílusban játszik, de küzdeni ma sem tud, ő volt az egyetlen ke­mény ellenfele Máriának, bár az angol hölgyek tudását sem szabad lebecsülni. Bajnoknőnk fölényesen győzött ellenük, de meggyőződésem, hogy Mednyánszky utáni legjobb hölgyjáté­­kosunk a világbajnoki versenyen résztvett kül­földi hölgyek közül kettőtől-háromtól feltétle­nül vereséget szenvednének. fi karácsonyi sportprogram Szombat: Futball: Újpest — Slavia, Ferencváros — Vasas Kispest—Budai 33-as mérkőzés az Üllői úton 10, 12 és 2 órai kezdettel. A II. liga karácsonyi körmérkőzése a lóverseny­ téri pályán: Városi—Húsos, Pesterzsébet— Kossuth, Terézváros—Soroksár, BAK—Ékszerész egy-egy 43 perces mérkőzés negyed 10-től 12 óráig A Városi— Húsos mérkőzés győztese a Turullal, a Pesterzsébet— Kossuth győztese Erzsébetvárossal mérkőzik. Az ILSz válogatott mérkőzései a Millenáris-pá­lyán fél 12-től. A Hungária Lisszabonban, a Sabaria Portóban mérkőzik. Vasárnap: Futball: Ferencváros — Slavia, Vasas — Újpest, III. ker.—Nemzeti mérkőzés az Üllői úton délelőtt 10 órától. A II. liga körmérkőzésének döntői a lóverseny,­táni pályán fél 11-től. Az ILSz válogatott mérkőzései a Millenárison. Amatőr I. osztályú bajnoki mérkőzések az Ame­rikai úton, Bertalan utcában, a Millenárison, Hun­­gária úton, a Határ utcában, Kellenföldön és a TLK- pályán. A Hungária is­mét Lisszabonbam, a Sabaria Por­tóban meccsel. Úszás: A MUE versenye fél 6 órakor a Hilda- fürdőben, a Füzesséry-vándordíj döntő vizipóló-mér­­kőzései. Nem törlik a rúdugrást az olimpiai programból Francia részről javaslat érkezett a Nemzetköz Olimpiai Bizottsághoz, hogy a rúdugrást töröljék az olimpiai programból. Ezt a javaslatot a bizottság el­vetette, Karlovits Jánosnak tehát meg lesz a Jeh® tősége, hogy Hoff távollétében megkísérelje meg­szerezni Magyarországnak az amszterdami olimpián rúdugró-világbajnokságát.

Next