Pesti Napló, 1927. március (78. évfolyam, 48–73. szám)

1927-03-19 / 64. szám

16 Szombat PESTI NAPLÓ­­1927 március 19 Jazz-band Szakszofón és jazz-dob, rézfúvók­ás min­denféle ütőhangszerek jajgató, sivító, kakofó­nikus lármája, én maga a jazz-band a hőse en­nek az igazán grandiózus film­játéknak. A mai ember lázas ütemű életének jelképes kifejezője ez az őrjítő, erőszakos, önmagát is kicsúfoló muzsika, mely furcsa táncra lendíti a lábakat, de a vad és lihegő tourbillonból itt szörnyű látomások, lidércnyomásos képek gomolyognak elő, odabilincselve szemünket a nagyszerű lát­ványosságot mutató vászonra. Egy nagytehetségű zeneszerzőről van szó, akinek vágya, álma, a szimfónia, — ehelyett azonban híres és népszerű jazz-komponista lesz, mert hát élni csak kell! Ez a darab ke­rete. Maga a darab pedig az a gyötrő álom, amelynek rémségeiből felébredve, felismeri a helyes utat, amely az igazi zene és egy igazi szerelem felé visz. Ebben az álomképben egy zseniális rendező ragyogó képzelete, vizionárius ihlete olyan ké­peket vetít a vászonra, amelyek egész váratla­nul­ a szenzáció erejével hatottak egy nagy mozgókép-színház közönségére. Nem szeretjük a nagy szavakat, de szinte féket kell tennünk a tollunkra, ha nem akarunk túlzásba esni. De minden túlzás nélkül: a film igazán magasrendű. Elgondolásában megkapó és mesteri a kivitelben. Film­alkotás, amely az elmét, szívet és szemet egyaránt gyönyörköd­teti. De több is: költő munkája. Különösen abban, amivel a rendező, az amerikai James Cruze tud egyszerre elkápráztatni és elbájolni. Ehez pedig nem volt elég a technikai tudás, a színes és gazdag fantázia: ehez meleg szív és mély humor is kellett. S az amerikai rendező­ből egyik sem hiányzott. Színészei pedig — élükön Esther Ralston és Everet Horton — nemcsak egyenként kitűnőek, hanem virtuóz módon illeszkednek az együttesbe. Ami kilenc­ven százalékban megint csak a rendező érdeme. De vonzóvá teszik a Jazz-band­át azok a tulajdonságai is, amelyek­­ hiányoznak belőle. Elsősorban a nagyképűség, ami­i miatt már annyiszor vesztettük el kedvünket a moziban. Itt nincs semmi blöff, semmi hivalkodás holmi monumentalitással, amellyel hivalkodni pedig minden jogcíme megvolna. A pompás estét teljessé teszi egy másik amerikai film, A szerelem nevében című­ abszo­lút kitűnő és minden tekintetben hibátlan víg­játék, mely szintén­ magasan kiemelkedik az át­lagfilmek sorából. Ebben a gyönyörű megfele­ntésű Grete Nissen, Ricardo Cortez, Wallace Beery és Raymond Halton remekelnek. Igazi mintaelőadás ez is. Két remek darab egy műsorban, ilyesmivel nem igen kényeztettek el eddig a mozik. Hogy pedig a harmonikus örömet semmi se zavarja, meg kell dicsérnünk Fodor Sándor ízléses és intelligens feliratait. Jólesett a sok herkopáteri elmélkedés után. Hervay Frigyes, Pola Negri számára visszafoglalja. Az autóügynök, a császárnő vőlegénye is velük tart. Sylvániában azután forradalmi jelenetek követ­keznek. Ezek a jelenetek fordulatokbann gazdagok, de szereplőik jelleme dolgában annál szegényebbek. Az Adolf Zukor-cég, mely a filmet kreálta, itt sok költséget takarít meg, lévén Sylvánia pici ország és forradalmi mozgolódásai csekély tömegekkel le­bonyolíthatók. De ha a vége jó, minden jó, a csá­szárnő, akit népe imád, végül büszkén uralkodik trónján a film befejezéséig. Pola Negri nagy művésznő, azonban ez a szerep nem­ nyújt neki képességei bemutatásához elég alkal­mat. Persze, amit csinál, mind disztingvált és szel­lemes dolog. A mellékszereplők is kulturált vezetés alatt állanak, különösen tetszett nekünk az óriás­testőr, akit egy muzsik-külsejű szakállas monstre­medve nagyszerűen alakít. Bízunk benne, hogy lesznek majd e film nézői között oly gyermeteg kedélynek, akik a császárnő kissé túlcukrozott, történetét, valamint jeleneteinek nagyon is komédiaszerűs­égét majd mégis elfogadják. Akkor" ez a film sikert is arathat, s Broadway csillaga mintha szándékolt ellentéte volna a »császárnőé­nek. Igénytelen humorával sok helyütt egyszerűen elragadó. Marion Davis groteszksége korunk egyik jellegzetessége. Párizs­ban, Londonban, Budapesten ilyenek az igazi tehet­ségek. Kár, hogy kettős szerepet játszatnak vele. E héten már a Valentino-fil­mél — a Sejk fia — is fájdalommal konstatáltuk ennek zavaró hatását. A néző a színészben csak egy embert tud egyszerre el­képzelni, hiába csábít a mozi ilyen kettős trükkökre. De ezt leszámítva, ez a film is igen kedves, néha dickensi humor árad szét rajta. Van egy jelenete, ahol két aggastyán verekszik, ezt a magában véve szörnyű tényt két aranyos öreg szinésa elbájolóvá teszi. Szóval egy film, ahol a rendezés és a művészek karaktere, különösen a primadonnáé, harmonizál­nak. Ez pedig mindennél fontosabb. Vígjáték, vagy tragédia, mindegy, én hinni akarok. Folks Jenő A Császárnő —Broadway csillaga A filmcenzúra drótakadályain áttörtetvén, végre fszínre kerü­lt Vajda Ernő­­Császárnő­-je, Pola Xegri­vel, a világhírű művésznővel a címszerepben. Min­denekelőtt is azt kell konstatálnunk, hogy a csá­szárnő többé nem sok vizet fog zavarni. Rendkívül gyerekes mese ez, az operettlibrettók sablonján el­készítve. A s­zibille, az »Alexandra« és egyéb csá­szári, nagyhercegi és vígözvegyi operettszövegek világa ez, persze zene nélkül, sőt gondos kikerülé­sével a humornak is, a tréfálkozásnak, mókázásnak, mely egyedüli mentsége az operettnek. Pola Itegri, a császárnő emigráns Newyorkban. Persze itt cse­léd­ő, cipőpucolás és ruhakefélések között a trónról álmodozik. Vőlegénye is van, egy amerikai autó­ü­gynek, fiatal emberke, boxoláson nevelkedett yankee-típus. Mi sem természetesebb, minthogy Syl­vániába -r így hívják azt a »tenyérnyi« országot, melynek Pola Negri a császárnője — küldik az ügy­nököt, autóval kereskedni. Sylvánia kis balkán feje­delemség-féle. Egy newyorki bárban, ahová a csá­szárnő­ pesztonka vőlegényével betér uzsonna céljá­ból, egy sylvániai óriás­ testőr, Szergoff, szintén emigráns, megpillantja elveszettnek hitt, de válto­zatlanul imádott, uralkodónőjét. Térdreborulni, majd Ot­t a szintén Newyorkba emigrált a sylvániai mi­nisztertanács elé­ vinni, pillanat műve. Már a követ­kező jelenetben az egész udvari társaság Sylvánia felé törtel, hogy egy bitorló által megült trónust Színházak, hangversenyek és kabarék híre: (—) Játék a kastélyban Vasárnap délután a Ma­gyar Színházban. Molnár Ferenc nagysikerű vígjá­téka. Játék a kastélyban vasárnap­­ délután kerül színre a Magyar Színházban. Kezdete 3 órakor. (—) Mischa Elman, a nagy hegedűsök egyik leg­nagyobbja. I. estje március 22. (Harmónia.) (—) Vasárnap délután — Honthy Hanna fellépté­vel — Csókos asszony. Mérsékelt helyárak — Városi Színház. (—) Jan Kiepura április 2-iki árjai éji dalestjére rövid időn belül jegy nem lesz kapható. (Harmónia.) (—) Miseha Elman március 25-iki II. hegedű­estjére már csak néhány jegy kapható. (Harmónia.) Hetiműsor Magyar kfr. Operaház: Szombat, 7 órától fill óráig : Don Juan (Takács Mihály síremeléke javára. Telmányi Emil vezényletével. Rendkívüli bérletszü­net). Vasárnap: Petruska és Bajazzók (Leiter Hubert felléptével. Bérletszünet). Hétfő, kedd: Pavlova Anna és társulatának vendégjátéka (Bérletszünet). Nemzeti Színház: Szombat, 7—Vil­ óráig: A fehér szarvas. Vasárnap délután: Te csak pipálj, La­dányi; este: A fehér szarvas. Hétfő: A piros bugyel­láris (A­ bérlet). Kedd: A fehér szarvas. Nemzeti Színház Kamaraszínháza: Szombat, V18—V411 óráig : Nem lehessen tudni. Vasárnap dé­után: A diktátor; este: Ahol unatkoznak. Hétfő: Tartuffe (A Moliére-ciklus II. estje). Városi Színház: Szombat, kezdete Vs8 kor, vége ::11 órakor: A biborruhás asszony. Vasárnap délután: Csókos asszony; este: A biborruhás asszony. Hétfő : Bohémélet (Ada Sári vendégfelléptével). Belvárosi Színház: Szombat, VIl—III óráig: A fehér egér. Vasárnap délután: A fehér egér; este: Kék és piros; Lepketánc: A bor, az arany és az asszony. Vígszínház: Szombat, '48—Vili óráig: Nem nő,­sülök. Vasárnap délután: A Noszty-fiú esete Tóth Marival; este: A díszelőadás. Magyar Színház: Egész héten minden este V/i8—Vili óráig: Csókról-csókra. Vasárnap délutáni Játék a kastélyban. Király-színház: Egész héten minden este Vi 8— Vili óráig: Repülj Fecském. Vasárnap délutáni Aranyhattyú. Fővárosi Operettszínház. Szombat, 9—Vilá­lyi Finom kis lakás. Vasárnap délután és este: Finom kis lakás. Andrássy­ úti Színház: Ringlispíl (Titkor Ilona, Lukács Pál). Ferencváros. Boldogult sze­gény néni. Négy diák. Az ázalag. A t. Ház büféjében. Kökény Ilona: Békefi konferál. Radó mint Josephine Bäcker (Előadások kezdete V1 9 órakor, va­sárnap délután órakor). Terézkörúti Színpad: Egészz héten minden este (Kezdődik V 49 órakor, vége V2 12 órakor). Nagy Endre; Salamon Béla; Lélekidomár; En­garde; Abimélek; Pipi; Főrenciek. Képviselő tanfolyam; Há­zasságlevél; Vogmik­ halála; Náci bácsi; Csak fino­man; Új vállalat. Royal Orfeum. Világvárosi varieté műsor, Reso, a jelenkor legeredetibb táncos komikusa. Berg medvéi. The Pattans. 3 Houston. Hlyna et Jules Iva­nov. Rolf Hansen. Teddy és Jose Atlas-trió. Ossy Mak. Blitz és társa, ligeti móka: irta Vadnay László, Solti Hermin, Szokollay Ottó, Dénes Oszkár. Előadás kezdete 8 órakor. Minden vasár- és ünnepnap délután Vit órát" kezdettel előadás mérsékelt hely árakkal. Kis Komédia: Egész héten minden este, kez­­dődik Vi 8 órakor, vége VilL órakor. ifridi Rosens­krans: Kié a gyerek, Rott, Steinhardt, Türk stb. Zörög a haraszt... Jövő szombaton, 36-án lesz Nagy Samu vifijáté­­kának, a­z Zörög a haraszti­nak bemutatója a Belvárosi Színházban. A darabot Hegedűs Tibor rendezi. Főszereplők* Makay Margit, Hegedűs Gyula, Delly, Su­gár, Vidtor Ferike, Csathó Gitta, Hajnal és Nagy Gyula. Jegyek már válthatók. __ (—•) Titkos Ilona az Andrássy­ úti Színházban vasárnap délután is fellép a szenzációs műsor ke­retében! Olcsó helyárak! (Telefón 95—98.) (—) Casals Pablo, a felülmúlhatatlan és egyedül­álló, március 20-án adja II. estjét, melyre már csak néhány jegy kapható. (Harmónia.) (—) Bach világi kamarazenéjének ritkán hall­ható gyöngyei kerülnek bemutatásra a Crescendo március 25-iki zenekari estjén. Műsoron: a híres h-moll fuvolaszvit, trombitaverseny, brandenburgi hármasverseny, valamennyi eredeti kétmanuálos clavicembaloval, olasz (cembalo) koncert és a Bayern-Kantate (szólók: Gervay Ensi, dr. Győri Pál). Kamaraegyüttes: a Zeneművészeti Főiskola művésznövendékei. Még néhány jegy kapható. (Har­mónia.) A bíborruhás asszony Kosáry Emmy, az ünnepelt nagy primadonna egészsége teljesen helyrreállván, az utolsó évek leg­nagyobb operettsikere. A bíborruhás asszony zava­r­talanul folytatja diadalútját örömére mindazoknak, akik az előkelő játékstílus és magasabbrendű­ énekes­művészet hívei. A pompás operett vasárnapig b­ezárólag hétszer kerül színre a bemutató előadás nagyszerű szerep­osztásában, amely a magyar operettszínjátszást újból rég óhajtott magas nívójára emelte. Jegyek mind a hét előadásra a Városi Színház pénztáránál és a jegyirodákban kaphatók. (—) A fehér egér vasárnap délután a Belvárosi Színházban mérsékelt helyárak. (Makay Margit, Csortos Gyula.) (—) Új mesejáték a Révay uccai gyermekszín­házban (VI., Révay ucca 18.­­sz ) vasárnap d.­u. V*4 órakor. Bemutatásra kerül a »Szitakötő hercegnő* címü dénes tündérrege, melynek szerzői Bogor Osz­kár és Kozma József. A mulatságos és szépaenéja mesejáték bemutatójára a pénztár rendkívül olcsó helyárak mellett egész nap árusítja a jegyeket. (—) Az And­rássy­ úti Színház mai előadására már csak néhány jegy kapható! A szezon legjobb műsora! Titkos Ilona és Lukács Pál a­­­Ringlispile­ben! Zsúfolt házak! Tomboló siker! (Telefon 95-98.) Mimi — Ada Sari A milánói Scala nagyhírű énekesnője hétfőn a Bohémélet Mimi-jét­ énekli a Városi Színházban. A Bohémélet után legnagyobb sikerű hangverseny­számait adja elő.

Next