Pesti Napló, 1927. március (78. évfolyam, 48–73. szám)

1927-03-16 / 61. szám

16 Szeroia PESTI NAPLÓ 1927 március 16 „Idegen álarcban jártam.. Beszélgetés Medgyaszai Vilmával, aki­­nek figyelmét egy német kritikus hívta fel a modern magyar zenére Akik Medgyaszay Vilma legutóbbi dalestjét hal­lották, talán már sejthették, hogy ez a Bartók és Kodály zenéjének szentelt hangverseny forduló­pontot fog jelenteni a nagy magyar sanszón-éne-csesnő művészi pályafutásában. Medgyaszay Vilma, miatt értesülünk, valóban nagyszabású új tervek m­egvalósítása előtt áll: Bartók és Kodály dalaival be fogja járni az egész művelt nyugatot. Körútjá­nak legközelebbi állomása: Bécs és Berlin, ahol már le is kötötték egy-egy hangversenysorozatra. Munka­társunk ez alkalommal felkereste Medgyaszay Vil­mát, aki a következőkben nyilatkozott művészetének új fázisáról: — Kodály és Bartók megmutatta zenéjében a magyar nemzetnek a magyar szellem igazi arcát, melyet éppen a zene birodalmában nagyon sokáig idegen álarc takart el. Megvallom, jómagam is sokáig ilyen idegen álarcban jártam a világot: a franciás -sanszong álarcában. De most letépem ma­gamról ezt az álarcot; megismerkedtem Bartók és Kodály muzsikájával, azokkal a dalokkal, melyek­ben minden igazi magyar énekes, igazi magyar ar­cmálc mutathatja meg. Nem is tudom, hogyan élhet­tem mindezideig Kodály és Bartók művészete nél­kül! Bizony úgy éltem, mint aki érez magában va­lami hivatottságot és még sincsen igazi hivatása. Előadóművész voltam, akinek nincs megfelelő már faja, m­i is érdekes: egyik legkiválóbb berlini kri­tikus, Oscar Die ébresztette bennem­­az öntudatra. Emlékszem, kitűnő kritikát kaptam tőle, de azután négyszemközt figyelmeztetett, hogy olyan művésznő vagyok, akinek még csak ezután, kell megtalálnia sajátos műfaját.. .­ S ezt a műfajt — úgymond — önnek, mint magyar művésznek, nem kell sokáig keresnie, hiszen van maguknak magyaroknak két tősgyökeres zsenijük. •Zoltán Kodály és Béla Bar­tók­. És a német kritikus rajongva beszélt az új magyar zene két vezéralakjáról, akiket én bizony szinte csak névről ismertem; a német kritikust, aki tárcát irt. Berlinben a Magyarországon akkor még erősen támadott. Bartókról, s aki a legnagyobb ma­gyar hangversenyénekesnőnek, Basilides Máriának, berlini hangversenye után, Kodály dalaiban a ma­gyar szelle­m legmélyebb megnyilatkozását érezte m­eg, s ezekkel a szavakkal fejezte be kritikáját: »Gebt uns mehr Kodály!.­ ..— Megfogadtam Oscar Rio szavait s most el­mondhatom: megtaláltam magamat, van­ életcélom, kultúrhivatásom « boldogan tehetek eleget annak, aki kiadta, a jelszót: »Gebt uns mehr Kodály«. Most csütörtökön lépek fel Kodály magyar népdal-estjén, ahol egész sereg új dalszerzeményt mutatok be először s azután jön Berlin,Bécs.'.­.'A csütörtöki estre nagyon szorgalmasan készülök. Az új kompo­zíciók nagy része csak nemrég készült el s ezért ugyancsak sietnem kell az interpretációk kidolgozá­sával. Szerencsére Kodály olyan vaslogikával építi fel műremekeit, hogy aki egyszer átérzi ezt a mélyen organikus zeneiséget, annak lelkébe kitörölhetlenü­l belevésődnek. Bár Kodály az egyes dalokat valóság­gal rászabta egyéniségemre, mégis jól tudom: rend­kívül kényes feladatot kell megoldanom. Nincs nehe­zebb, mint népdalt megszólaltatni a hangverseny­terepiben. Vigyázni kell, hogy az a leírhatatlanul szép és gazdag poézis, melyet a nép öntudatlanul alkotott, el ne hervadjon a koncerténekes öntudatos interpretációjában. A nép nagyvonalúan tárgyilagos énekét hiába is próbálnám utánozni. Nekem a dalok líráját a balladák drámaiságát mint szubjektív él­ményt kell tolmácsolnom, s ezáltal külső hatásában is felfokoznom. Ez a líra, ez a drámaiság benne lappang a daloló paraszt egyhangú énekében is, de az egyéni művészet ezt a lírát és drámaiságot erősen, élesen kidomborítja. S éppen ebb­en rejlik a veszély: a dal vagy a ballada egységes eredeti költé­szete könnyed szétesik a különböző lírai és drámai hatáselemekre. Van azonban valami, amiben a kon­certénekes is teljesen össze tud forrni a néppel: a magyarság, a magyar világnézet, a magyar tempera­mentum, mely a legszubjektívebb egyéni interpre­tációt is szorosan összefűzi a nép szellemével. E nekem csak Kodály ízig-vérig magyar muzsikáját kell követnem, hogy megtaláljam azt az erőt, mely a különálló magyar egyéniséget egybeforrasztja a magyar néppel. Mert Kodály például két új ballada­feldolgozásába­n, a a Bizrcsai­.-ban és a­­ Kádár ifalak-ban, minden költői mozzanatot megrázó kife­jező erővel tolmácsol a zongorakíséretben, de ennek a drámai-lírai széttagolásnak új nagy egységet ad Kodály mélyen magyar, népével rokon világszem­lélete. S ez az új egység már nemcsak a nép egysége, hanem a nép és az egyén közös nagy egysége. .Mondjam-e, milyen boldog vagyok, hogy ebbe a­­nagy egységb­e, mint előadóművész, én is beleolvad­hatok?! (T-b­) (*) »Zörög a haraszt« Ez a címe Nagy Samu vígjátékának, mely a Belvárosi Szín­­áz legközelebbi újdonsága lesz. Nagy Samu, a vísz­játék szerzője, a következőket mondotta színdarabjáról: — Darabom meséje kezd közismertté válni, ami azzal biztat hogy­­ érdeklődést kelt. Kisvárosi miliőben játszódik le darabom cselekménye, amely­nek erősen szatirikus éle van. Ezeket a kisvárosi alakokat, akiket én közelről ismertem, talán senki sem szereti nálam jobban. Vidéken sem furcsábbak és rosszabbak az erkölcsök, mint a nagyvárosban, de­ mivel kisebb helyen történnek, jobban kiütközik belőlük az, ami fonák és komikus. Némelyek azt hiszik, hogy erőssége darabomnak az, hogy élesen megrajzolt figurák tömegét vonultatom fel benne. Azt hiszem, aki járt vidéken és megnézi darabomat, személy szerint rá fog ismerni ezekre a kedves em­berekre, akik egyformán ott vannak Szatmárnémeti­ben, Kaposvárott, va­gy akár­­ Püspökladányon. A darab egyik legnagyobb férfi főszerepét Hegedűs Gyula, a női főszerepet Makai Margit játssza. He­gedűs Tibornak, a­ leglelkesebb rendezőnek nevét szeretném még felemlíteni. A mostani, azt hiszem, végleges terv szerint, a Zörög a fáraszt bemutatója március 26-án lesz. (*) Mesék az írógépről. A Pesti Napló megírta már, hogy Szomaházi István ú r.Mesék az írógépről cant regényéből operettet írt ifj. Békeffy István és Lajta Lajos társaságában. Az operettet most nyúj­tották át Sebestyén Gézának, aki a legközelebbi új­donságnak szánta ezt az operettet. Az operett első felvonása a bankban, a második Hont­i vezérigaz­gató lakásán, a harmadik pedig Lehman Vilmáéknál játszódik le. A bemutató idejét április első hetére tervezik. (*) A *.\'osty fiú esete Tóth Marival­ a­­ vásznon. A berlini F. S. P. filmvállalat, melynek a magyar Somló a vezetője, májusban kezdi meg a s.Noszty fiú esete Tóth Marivala filmfelvételeit. A külső felvételek Magyarországon készülnek. Rendező: Bolváry Géza. ­ VI., sjévni d­rest 18. SZ. KIS KOMÉDIA Mundi Rosenkranz és a márciusi műsor Hell. és­ Steinhardt-tal kezdete órakor. . B­elvárosi Színház (*) Riegler Ernő orgonaestje. Az egyházi zene kiváló művelője, Riegler Ernő keddi orgonaestjén hangszere igazán­ hivatott interpretálójának bizo­nyult. Könnyed és biztos technika, színes regisztrálás és plasztikus dallammintázás jellemzik játékát, elő­adása gondosan csiszolt és kiegyenlített ökonómiájú. Műsorát Ernyei József Orgonaábrándja vezette be, mely Erkel Himnuszának parafrázisa. Bach Korál­előjátéka és B-dúr praeludiuma ég fúgájának gazdag és nagyvonalú érzéseit, mély áhítatát megrázó erői­vel és átszellemült bensőséggel szólaltatta meg. Bach cikornyás gótikája könnyedén röpke szárnyalással érvényesült játékában. Widar IV. Szimfóniája kissé terjengős alkotás. A Bachra emlékeztető Toccata és Fúga után az Andantéban egy lendlerszerű igen dallamos témát dolgoz fel, pajzán humorral teli Scherzoja igen súlyos technikai nehézségekkel ter­heli előadóját. A Korálszerű Adagio egy nagy­vonalú, magasztos csengésű himnuszban nyer befeje­zést. Riegler virtuóz módon uralta a mű technikai nehézségeit és a szédületes tempójú Scherzo szeszé­lyes dallamvonalait is játékos könnyedséggel inter­pretálta. Magyar újdonság is szerepelt programján: Perényi Géza Allegro erocio-ja. Magyar motívumo­kon felépített, rövid, különösebb invenciót és forma­készséget nem mutató, fantáziaszerű alkotás. Franck: Grande piéce symphonique-ja méltó befejezésül szol­gált tartalmas és értékes műsorának, nagyszámú kö­zönsége zúgó tapsokkal ünnepelte minden egyes szám után. (r. i.­ (*) A Te­rézkörúti Színpad új műsora. Telt házak mellett játszotta még régi műsorát a Terézkörúti Színpad, azonban kedden este, ragaszkodva az előre megállapított terminushoz, mégis új műsort mutatott be. Az új műsor méltó utóda az előző nagysikerű műsornak. Ötlet, szín és jókedv ennek a műsornak minden száma, melyeket Nagy Endre pompás hu­mora, szellemes konferanszai fűznek csokorba. Az est középpontjában Nóti Károlynak, a tehetséges fiatal Írónak Lélekidomár című vígjátéka áll, mely­ben Salamon Béla kacagtatja a közönséget s mellette Szenes Ernő, Rajnai Alice, Komlós és Solymossy tűnnek fel. Nagy Endre é­s Lányi Viktor Abimélek című, kellemes muzsikájú kis operettjében Bercelly Magda, Kegle­nick Marietta, Sárossy, Gázon és Kom­lós, nagyon szépen énekelnek és hatásosan játsza­nak. Karinthy Frigyes ragyogó tollal megírt tréfájá­ban, a Vogmac halálában Herceg, Berky és Fényes gondoskodnak a jókedvről. Az új politikai tréfa szer­zője most is Nagy Endre s így csak természetes, hogy ez a tréfa is kitűnő. Herceg és Berky játsszák benne kacagtatóan a két főszerepet. Salamon Béla még Vadnay »En gardec. című mulatságos darabjá­ban is fellép és a diadalra viszi a kedves apróságot. Korcsmáros Nándor Náci bácsi című bohóságában Gárdonyi Lajosé a pálma. A Terézkörúti Színpad új műsora is kitűnően sikerült. ". VI­­­v 1 Király ,színház: Egész héten minden este -% 8— Vali óráig: Repülj Fecském. Vasárnap délután: Aranyhattyú. .'..­.. Fővárosi Operettszínház : Szerda, 9—'/11L óráig : A második ndszerszaka. Csütörtök: A második nászéjszaka. Péntek: Finom, kis lakás (Először). Szombat, vasárnap délután és este: Finom kis lakás. Belvárosi Színház: Szerda, kezdete V-S órakor, vége 11-kor: A fehér egér. Csütörtök, péntek és va­sárnap: Kék és piros; Lepketánc; A bor, az arany és az aszony. Szombat és vasárnap délután: A fehér egérf­ ehér esti" HEGEDÜS GYULA MAKAY MARGIT Heti műsor Magyar kir. Operaház: Szerda, 7 órától Vili óráig : Carmen (Anday Piroska vendégfellépté-­­vel. A-bérlet, 22. sz.). Csütörtök: A walkür (Leuer Hubert felléptével- D-bérlet, 23. sz.). Péntek: Mignon (Anday Piroska vendégfelléptével. E-bérlet, 23. sz.). Szombat: Don Juan (Takács Mihály síremléke javára, Telmányi Emil vezényletével, Rendkívüli bérletszü­net). Vasárnap: Petruska és Bajazzók (Leiter Hubert felléptével, Bérletszünet). Hétfő, kedd: Pavlova Anna és társulatának vendégjátéka (Bérletszünet). Nemzeti Színház: Szerda, 7—V-ll-ig: Te csak­ pi­pálj, Ladányi. Csütörtök: Te csak pipálj, Ladányi. Pén­tek: A fehér szarvas (Először: A-bérlet). Szombat: A fehér szarvas. Vasárnap délután: Te csa­k pipálj, La­dányi; este: A fehér szarvas. Hétfő: A piros bugyel­láris (A-bérlet). Kedd: A fehér szarvas. Nemzeti Színház Kamaraszínháza: Szerda, kezdete­­.18-kor, vége Vili órakor: A diktátor. Csü­törtök: A mizantróp és Kénytelen házasság (A Mo­liére-ciklus I. estje). Péntek: Ahol unatkoznak. Szom­­bat: Nem lehessen tudni. Vasárnap délután: A dik­tátor. este: Ahol unatkoznak. Hétfő: Tartuffe (A Mo­liére-ciklus II. estje). Városi Színház. Szerda, 18—Vili óráig: A Doni Kozákok Kórusának hangversenye. Csütörtök: A Doni Kozákok Kórusának búcsúhangversenye. Péntek: Traviata (Ada Sári vendégfelléptével).­ Szombat: A bíborruhás asszony. Vasárnap délután: Csókos asszony; este: A­ bíborruhás asszony. Hétfő: Bohémélet (Ada Sári vendégfelléptével). Vígszínház: Szerda, 1­8—1­.11 óráig: A dísz­előadás (Először). Csütörtök és péntek: A dísz­előadás. Szombat: Nem nősülök. Vasárnap délután: A Noszty-fiú esete Tóth Marival; este: A díszelőadás. Magyar Színház: Egész héten minden este Va­s—Vi 11 óráig: Csókról-csókra. Vasárnap devu­kán: Játék a kastélyban. Csütörtökön, március 17-én este fél 8 órakor Don Kozák-kórus búcsúelőadása Új műsor. Vezényel: Serge Jar­off. VÁROSI SZÍNHÁZ Jegyek a Városi Színház pénztáránál és­ a jegy­irodákban. "­­ Andrássy-úti Színház: Ringlispíl (Titkos Ilona, Lukács Pál). Ferencváros. Boldogult sze­gény néni. Négy diák. Az át­lag. A t. Ház büféjében. Kökény Ilona. Békesi konferál. Rad­ó mint Josephine Bäcker. (Előadások kezdete VI :9 órakor, va­sárnap délután 1/14 órakor). Terézkörúti Színpad: Egész héten minden este (Kezdődik V:9 órakor, végó­­/a 12 órakor). Hirdetési verseny; Kontra, gyerünk; Hollywood ostroma; Az államtitkár úr; A sarzsi­ tréfák; magán­­számok. Bíborruh­ás asszony legközelebbi előadásai KOSÁRY EMMY ellép­tő­vel ! Szombaton, március 19-én, vasárnap, rapk­cius­ 20-án este fél 8 órakor VÁROSI SZÍNHÁZ Royal Orfeum. Világvárosi varieté műsor. Reso, a jelenkor legeredetibb táncos komikusa, Berg medvéi. The Pattans. 3 Houston. Hlyna et Jules Ivar nov. Rolf Hansen. Teddy és Jose. Atlas-trió: Ossy Mari. Blitz és társa, ligeti móka: irta Vadnay László. Solti Hermin, Csokollay Olly, Dénes Oszkár. Előadás kezdete 8 órakor. Minden vasár- és ünnepnap délután Vai órai kezdettel előadás mérsékelt hely árakkal-Kis Komédia: Egész héten minden este, kez­dődik V­ 9 órakor, vége f/sl2 órakor: Mundi Rosen­kranz: Kié a gyerek? Rott, Steinhardt, Türk st­b. ­ Utolsó 2 előadás A második­ násiéjszaka Fővárosi Operettszínház

Next