Pesti Napló, 1927. május (78. évfolyam, 98–122. szám)

1927-05-29 / 121. szám

8 Vasárnap ____ _ PESTI NAPLÓ 1927 május 29 Csipkelopásért nyolc napi fogházra ítéltek egy úriasszonyt (Saját tudósítónktól.) A budapesti büntető­törvényszéken szombaton tragikus előzmények után, csipkelopásért fogházbüntetésre ítéltek egy budapesti úriasszonyt. Fekete selyem­ruhában, elegáns újdivatú kalapban, selyem­harisnyában jött el a tárgyalásra, karcsú, szőke, kékszemű 22 éves fiatalasszony, akit Bérczi Antal kézimunkakereskedő jelentett fel lopás bűntettéért néhány hét előtt. Egy tavaszi délutánon állított be Leitnert Antalné, egy részvénytársasági cégvezető fe­lesége a Bérczi-féle üzletbe. Feltűnően izgatot­tan viselkedett. Függönyhöz való filé-csipkét keresett és amit a kiszolgálónők elébe tettek, össze-visza dobálta, egy sem­ felelt meg. Végül talált megfelelő csipkét. Erről kiderült, hogy a kereskedő, aki nincs jelenleg Pesten, még nem kalkulálta ki az árát, kérték tehát Leit­nertnét, hogy harmadnap jöjjön ismét vissza, amikor a kereskedő is otthon lesz. Az úriasz­szony ekkor vette retiküljét és esernyőjét és az ajtó felé indult, de alig tett néhány lépést, a kiszolgálónők útját állták. — Nagyságos asszony, — kiáltottak rá — adja vissza a csipkéket, amiket elvitt. — Leit­nertné ijedten szabadkozott, ő nem tud semmi­féle csipkéről, de a leányok nem engedték ki az üzletből, hanem rendőrt hívtak és meg­motozták elegáns vevőjüket, akinél egy darab 850.000 korona értékű filé-csipkét találtak. Az úriasszony sírva könyörgött, hogy bocsássák el, nem tudja, hogyan került hozzá a csipke, a legjobb módban él, nincsen ráutalva hogy ilyen kisértékű csipkét ellopjon. A leányok nem engedték el, hanem átadták a rendőrnek, aki magával vitte a főkapitányságra, ahol Leitnert Antalnét őrizetbe vették. Csak néhány óra hosszat maradt a rendőrségen s azután szabadon bocsájtották. Az úriasszony dr. Géczy Károly egyesbiró előtt elcsukló hangon sírta el védekezését­. — Nagyságos bíró úr, nincs igazság a föl­dön, ha engem el lehet ítélni, mert én ártatlan vagyok. Egy nappal az eset megtörténte előtt a férjem elhagyott. Magamra maradtam beteg édesanyámmal és kétéves kisgyermekemmel. A kétségbeeséstől azt sem tudtam, merre já­rok, mit teszek, az őrület határán álltam. Így mentem be a kézimunkakereskedésbe is, ami­kor csipkét kellett­ vásárolnom nyári függö­nyömre. Nem tudom most sem, hogy került hozzám a csipke, lehet, hogy valaki a retikü­löm mögé dugta, de lehet, hogy izgatott lelki­állapotomban szórakozott voltam és magam vettem a hónom alá. — Nem akartam lopni, bíró úr, csak vé­letlenül történt. Mi lesz az én szegény anyám­mal és kisgyermekemmel, hogyha az a szégyen ér, hogy ártatlanul megbüntetnek. A kiszolgálóleányokat hallgatják ki ezután és egyöntetűen azt vallják, hogy Leitnertné magához vette a csipkét. A kézimunkakeres­kedő kijelenti, hogy kára nincs, nem kívánja Leitnertné megbüntetését. Dr. Gutha József ügyészségi alelnök fen­tartja a vádat, de maga is hangoztatja az enyhítő körülményeket. A védő Leitnertné fel­mentését kérte és kérte a bíróságot, hogy he­lyezkedjék hivatásának legnagyobb magasla­tára, amikor ebben a teljesen fel nem derít­hető ügyben ítél. Leitnertné még egyszer zo­kogva könyörgött a bírónak, hogy mentse fel a vád alól. A törvényszék Leitnert Antalnét lopás vét­ségéért 8 napi fogházbüntetésre és 3 évi hiva­talvesztésre ítélte, mert a bűnösségét kétség­telenül megállapította, de tekintetbe vette a nyomatékos enyhítő körülményeket. Leitnertné nem nyugodott meg az ítéletben. Miért támadta meg Nagy László Fáy István főispánt? Sió Jenő szerdán interpellációt terjeszt elő a Házban (Saját tudósítónktól.) Dr. Fáy István kecs­keméti főispánt dr­. Nagy László ügyvéd, a kecskeméti függetlenségi párt egyik vezető tagja, péntek este a kecskeméti Főtéren inzul­tálta. — Leszámolni valóm van önnel! — kitil­totta a főispánra, majd hátulról megtámadta a főispánt. Fáy főispán botjával védekezett és a verekedésben a főispán botja eltört. Közben a főispán a síkos úttesten megcsúszott és elesett, de az ügyvéd tovább ütlegelte. Végre Almásy Sándor gyümölcskereskedő és Hajdú Ernő szerkesztő választotta szét a főispánt és az ügyvédet. Aknásy Sándor lakására kísérte a főispánt, a rendőrség pedig azonnal meg­indította a vizsgálatot. Nagy László azt han­goztatta, hogy a főispán tá­madta meg őt, de a kihallgatott tanuk az ellenkezőt bizonyí­tották. , • , , _ Fáy­ István főispán szombaton reggel Bu­dapestre utazott és az esetről jelentést tett Scitovszky Béla belügyminiszernek, aztuán gróf Bethlen István miniszterelnök kérette ma­gához a főispánt és Fáy István a miniszterel­nöknek is előadta a történteket. A parlament folyosóján általános megüt­közéssel focladták a főispánt ért inzultus hírét és kormánypárti képviselők­ azt­ hangoztatták, hogy példásan kell megtorolni ezt az esetet, mert itt tulajdonképpen hatósági személy el­len elkövetett erőszakról van szó. Nagy László támadását egyébként szóvá­­teszik a képviselőház egyik legközelebbi ülé­sén. Gál Jenő képviselő ugyanis interpellációt intéz szerdán a belügyminiszterhez és inter­pellációjában bizonyítani akarja, hogy Nagy László ellen politikai magatartása miatt rend­szeres hajszát folytatnak Kecskeméten. Fáy István főispán éppen Az Est munkatársa előtt tett nyilatkozatában célzott arra a politikai szerepre, amelyet Kecskeméten Nagy László játszik és Nagy László ezért a sértő nyilatko­zatért akart elégtételt szerezni péntek esti tá­madásával. Fáy István főispán­ szombat délután a fő­városból már visszautazott Kecskemétre és Scitovszky Béla belügyminiszter a következő táviratot intézte hozzá: »Mély felháborodással értesültem arról az eléggé el nem ítélhető merényletről, amelynek Méltóságod a közügy önzetlen szolgálatában áldozatul esett. Megnyugvást adjon az a tudat, hogy Méltóságod szeplőtlen jellemű, puritán egyéniségét és mindenkor kifogástalan hiva­tali működését a legszélesebb körökben csak tisztelet és nagyrabecsülés övezi. Pezsgőháború a Törley-gyár és a Papagáj­mulató között (Saját tudósítónktól.) Körülbelül két hó­nappal ezelőtt a Törley-céghez panaszos levelet küldött egy pezsgőző vendég. A panaszos levél­ben azt írja, hogy egy idő óta tapasztalata sze­rint a Törley-pezsgő már nem olyan jó, mint azelőtt volt. .­­ A Törley-cégnél érthető megdöbbenést kel­tett ez a levél, sőt a megdöbbenés most jobban fokozódott, mikor rövid néhány nap alatt a cég nyolc-tíz hasonló tartalmú levelet kapott. Azonnal megindították a házivizsgálatot. Szakértők és vegyészmérnökök ellenőrizték a cég budafoki gyárában a pezsgő töltését és kon­zerválását, azonban nem tudtak semmi hibát sem megállapítani. A cég nem nyugodott bele a dologba és azt kezdte vizsgálni, hogy a levelek írói hol fo­gyasztották a szerintük nem megfelelő Törley­pezsgőt. A nyomozás során kiderült, hogy valamennyi levél írója az Erzsébet körúton levő Papagáj-mulatóban fogyasztotta a kifogá­solt italt. Erre a cég jelentette az esetet annak rendje és módja szerint a földművelésügyi mi­nisztérium szőlészeti és borászati felügyelősé­gének azzal, hogy valószínűen a mulató rosszul kezeli az italt és így esetleg akaratlanul is árt a Törley-cég hírnevének. Titkos bizottság a Papagájban A földművelésügyi minisztérium az ügy vizsgálásával megbízta dr. Terray Lajos mi­niszteri titkárt, borászati főfelügyelőt, aki a Törley-cég egyik megbízottjával egy héttel ezelőtt megjelent a Papagáj-mulatóban. Ter­mészetesen nem fedték fel kilétüket. Pezsgőt rendeltek. Már az első üveg pezsgőnél észre­vették mind a ketten, hogy bár az üvegen levő ónkupák, az úgynevezett nyakszalag és a vig­netta a Törley c.égé, az ital azonban, amelyet az így eti­kk­ozott üvegben árusítanak, nem Törley-pezsgő. Másik üveget is rendeltek és itt is ugyan­ezt tapasztalták. Terray Lajos erre felfedte kilétét és mi­­után igazolta magát, megnézte a Papagáj­mulató pezsgőkészletét. A cég raktárában az­után kiderült a nagy titok. Megállapították, hogy a Papagáj-mulató­ban az üres Törley-ü­vegekről ezeket a céget sejttető jeleket rendkívül ügyes módon lefej­tették és más, kevésbé jó pezsgőre ragasztották­ rá és így árusították, természetesen a Törley­pezsgő árán. . A tényállás megállapítása után dr. Terray jegyzőkönyvet vet föl az esetről és jelentette a dolgot a VII. kerületi kapitányságnak. A­ VII. kerületi kapitányság részéről dr. Békésy Tibor rendőrfogalmazó azonnal kiszállt a hely­színére és ott megejtette a nyomozást, amely­nek során a fenti tényállást ő is megállapí­totta. Házkutatást tartott és lefoglalt hat üveg ilyen hamisított vignettán­ál-Törley pezsgőt és egész sere­g olyan üveget, amelynek egyál­talán nem volt még címkéje. Kiderült az is, hogy a Papagáj mulatói miért követte el ezt a visszaélést. A Törley pezsgő után ugyanis úgynevezett pezsgővámot kell fizetni, még mielőtt a cég telepéről elszál­lítaná. Ez a vám a pezsgő árának körülbelül 60—70 százalékát teszi. Az a pezsgő, amelyet mint ál-Törley pezs­gőt árusítottak, valamilyen úton-módon pezs­gővám nélkül került ki a Papagáj mulatóhoz, úgyhogy 60—70 százalékot keresett a törvényes kereseten kívül a mulató tulajdonosa ezzel a módszerrel. Ezenkívül m­ost egy oka volt a tulajdonos­nak az ál-Törley pezső árusítására. Az a szo­kás ugyanis ezeken a mulatóhelyeken, hogy bizonyos anyagi előnyök és hitelek élvezése céljából lekötik magukat egy-egy pezsgőgyár­nak , azzal, h­ogy csak ennek a gyártmányait­ tartják raktáron. A Papagáj-mulatónak a Törley-gyárral volt ilyen szerződése, miután azonban a másikfajta pezsgőgyáros egy későbbi időpontban kedvezőbb szerződést ajánlott a Papagáj­nak, ezzel is szerződést kötött. Hogy most már mind a két pezsgőgyárosnál vállalt kötelezettségének eleget tehessen, azt tették, hogy a rosszabb minőségű pezsgőt­ vásárolták nagyban és Törley címkéket ragasztottak rá. Így az előbbi a vételből láthatta, hog­y a Pa­pagáj nála vásárol, a Törley cég pedig ellen­őrző közegei útján úgy látta, hogy a Papa­gáj­ban csak Törley pezsgőt szolgálnak ki. A rendőrségen az ügyben még folynak a kihallgatások és a Papagáj-mulató tulajdonosa ellen a bortörvénybe ütköző kihágás címén indult meg az eljárás, az élet megrontója. Idegesség, főfájás és kimerültség, izgatott türelmetlenség, teljes munkaképtelenség és a betegség érzete következményei az álmatlanságnak. Mindeme bajoknak elejét lehet venni, ha esténként egy csésze tejben 3 kávéskanál OVOMALTINE-t fo­gyaszt el. Az OVOMALTINE a friss tej, friss tojás, Dr. Wander-féle malátakivonat, kakaó minden érté­kes tápanyagát, vitaminjeit koncentráltan és válto­zatlan alakban tartalmazza. Ezek az anyagok táplál­ják az idegeket, felfrissítik azok anyagcseréjét és ezzel erősítik az idegrendszert. — Az OVOMALTINE, de csakis az meele A Dr. Wander-féle OVOMALTINE megszünteti az ideges kimerültséget és olyan hatalmas erőforrást jelent" a szellemileg és testileg kimerü­lteknek, amely átsegít az élet nehézségein. Egy dofeol­­ pedig­ 50 fillér. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban, fűszer- és elz­­meprőkereskedésekben. Mintát és ismertetést ingyen küld a D"­ WANDER gyógyszer- és tápszergyár rt. Bittfaput *'» KaresxMrf­fi* 32/b, w b­itiUrtbl, , J

Next