Pesti Napló, 1927. augusztus (78. évfolyam, 173–196. szám)

1927-08-10 / 180. szám

Szerda PESTI NAPLÓ 1927 augusztus 10. 3 A tolna megyei Regöly községben földcsuszamlás történt Állítólag nyolc halottja és számos súlyos sebesü­ltt­e van a katasztrófának Pécs, augusztus 9. (A Pesti Napló tudósítójának telefon­jelentése­) . Kedden későn este jelentés érkezett Pécsre, hogy Regöly községben az esti órákban borzal­mas következményű földcsuszamlás történt. A részletekről még nem érkezett jelentés, mert Regöllyel nem lehet telefonösszeköttetést kapni. Pécsett csak annyit tudnak pontosan, hogy a szekszárdi alispán utászkatonák kiren­delését kérte Pécsről Regölyre. Ellenőrizhetet­len jelentések szerint a földcsuszamlásnak nyolc halottja és számos súlyos sebesültje van. A földcsuszamlás okát sem tudják eddig pon­tosan. Villámcsapás felgyújtotta az újszegedi kendergyárat Szeged, augusztus 9. (A Pesti Napló tudósítójának telefonjelentése.) Keddről szerdára virradó éjszaka hatalmas tűz pusztított az Újszegeden levő Magyar Ken­der- és Lenipar Résztvénytársaság gyártelepén. Este tíz óra tájban villámcsapásokkal és mennydörgéssel kísért vihar vonult végig Sze­geden. A vihar kezdetén éles villanás világí­totta meg egész Szegedet, nyomban utána fül­siketítő dörgés, majd a Tisza túlsó partjáról a következő pillanatban vörös lángok csaptak fel. Kiderült, hogy az első villámcsapás a Ma­gyar Kender- és Lenipar újszegedi gyártelepé­nek óriási szárítóhelyiségébe csapott be. A he­lyiségben föl nem becsülhető mennyiségű, egy­szer már átdolgozott kender volt felhalmozva. A hosszú szárazságban túlságosan agyon­száradt kender a villámcsapás következtében másodpercek alatt lángbaborult, természetesen lángbaborult a faépület is. Az egész szárító lángban állott már akkor, amidőn a nagy vi­harban a tűzoltóságot értesíteni tudták. Ami­korra pedig a tűzoltók teljes apparátussal meg­érkeztek, már lángolt a másik szárító is. Alig kezdtek bele a tűzoltók az oltási munkálatokba, tüzet fogott egy helyen a gyárépület teteje is. A tűzoltók munkája elsősorban a gyárépület megmentésére irányult, ami többórás megfeszí­tett munka után sikerült is. A két szárító a benne felhalmozott nagymennyiségű kenderrel odaégett. Az első megállapítások szerint a kár több mint félmilliárd korona. A vihar egyébként még egy tüzet okozott Tápé határában. Itt a tiszai kotrótelepnél támadt a tűz, ahol a villám egy kazalt gyújtott fel. A kazalból szikra ugrott át az egyik tiszai kotróhajóra, amely ugyancsak lángba borult. Tápéról Sze­gedre telefonáltak segítségért, de az újszegedi tűz miatt a szegedi tűzoltók nem tudtak kivo­nulni. A somogyitelepi és tápéi tűzoltók még éjjel egy órakor is megfeszített munkával dol­goznak a tűz eloltásán. Vihar a Hai­z-vidéken Sollstedt, augusztus 9. A Harz-vidéken itt, Branderodeban és Bergában villámcsapás következtében sok lakóház, istálló és félszer gépekkel és szerszá­mokkal elégett. A kár épületekben és jószág­ban jelentékeny. Sorgeban a Vogel-cég fűrész­telepébe is becsapott a villám. A­ telep nagy faraktárával és valamennyi gépével­­ együtt elégett. Végre, a zivatar!­ ­ (Saját tudósítónktól.) Kedden este féltíz óra előtt öt perccel kövér cseppekben kezdett esni az eső. Az eget haragos villámok hasították cikázva. Az uc­cákról kapuk alá szaladtak az emberek és mikor menedéket találtak, boldogan sóhajtották. — Végre, a zivatar. A napok óta igért zivatar végre megérkezett. A kövér cseppeket csakhamar zivataros eső követte. Az éjjeli szolgálatban lévő öntözőkocsik és autók kocsisai, illetve sofőrjei beszüntették a munkát s vidáman fordították kocsijukat a garázs s az istálló felé. A zivatar premierje jól sikerült. Az esőnek mindenki örült. Az idei augusztusban még ilyen magas déli hőfok nem volt, mint a keddi napon. A Meteorológiai Intézet délben egyelőre még meleg időt igért, majd zivataros időt esőkkel és hesügye­désekkel. A meleg idő pontosan fél tíz óra előtt öt percig tartott. Az emberek már nem hittek a jósolt ziva­tarban egészen addig, ameddig az első cseppek le nem­ estek. Különösen Budapest szenvedett sokat a melegtől. A kánikulai forróságot alig enyhítették az uccák gyakori öntözésével. A házak közé szorult rekkenő meleg már szinte kibírhatatlan volt. Az Alföld nem szenvedett annyira. Az Alföld közepén szórványosan zivataros esők voltak, így például Orosházán huszonhét milliméter volt a csapadék. A Pesti Napló munkatársa érdeklődött a Meteorológiai Intézetnél is hirtelen időváltozásról, a megjósolt, de azért nem járt esőről s a következő választ kapta: — Az atlanti depresszió ma Anglia felett záró­dott. Angolország környékén az idő esős és hűvös. A helyzet annyiból változott, hogy másodrendű mi­nimum fejlődött Németország fölött s ez a­ másod­rendű minimum egész hazánkig lenyúlt. Hatása Németország nyugati felében zivataros esőkben és lehűlésben nyilvánult és ez történt nálunk is. A pá­rolgás az utóbbi időben egészen kevés, mondhat­nánk minimum volt és ez késleltette a rég várt esőt. Kelet-Európában a hőmérséklet állandóan igen magas volt, a levegő száraz és a páratartalma ige­­ökébb. A hőmérsékleti maximumok jóval harminc fok fölé emelkedtek. De a másodrendű mi­nimum, amely hazánkig elnyúlt, végre meghozta a a várt zivatart és lehűlést. A zivatarnak a kánikulától meggyötört pestieken kívül leginkább a gazdák örülnek. Kétségbeejtő volt a kánikula. A kapásnövények a nagy melegben ér­zékeny kárt szenvedtek. A gazdák már imádkoztak az esőért. A meleg különösen ártott a kukoricának, a burgonyának, a cukorrépának, a dohánynak. Ami­lyen jól indultak a nyár elején a kapásnövények s amilyen szépen fejlődtek, éppen annyit vesztettek a borzalmas kánikula miatt. A Pesti Napló munkatársa illetékes mezőgazdasági szakértőtől a zivatar hatásáról a következő információt kapta: — Az eső az utolsó pillanatban érkezett. Meg lehetett érteni a mezőgazdák kétségbeesését, akik­nek terméskilátásait erősen veszélyeztette a szinte kibírhatatlan kánikulai meleg. A melegtől álta­lában a kapásnövények és a szőlő szenvedett sokat. A kapásnövények összeszáradtak, a zöldjük a melegtől már fonnyadni kezdett. A terméskilá­tások erősen csökkentek. Szinte felényire számí­tottak a gazdák, mint tavasszal, kedvező időjárás mellett. De az eső a terméskilátásokat újra meg­javította. A kapásnövények erőre kapnak és a szőlő, amelynek bogyói a nagy melegben összeszá­radtak, a csapadéktól ismét erőre kapott. Egy­szóval az eső megmentette a terméskilátásokat. Egy decsi gabonakereskedőt saját revolverével gyilkoltak meg Pécs, augusztus 9. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Kedden éjjel Decs közlégében Czini Györgyi 32 éves gabonakereskedőt saját üzletében meg­gyilkolták. Czini Györgyöt néhány esztendővel ezelőtt a szerbek üldözték ki I Bács megyéből. Czini azóta Decs községben telepedett le, ahol gabonaüzletet nyitott. Nemrégiben észrevette, hogy áruraktárát állandóan lopkodják. Elha­tározta, hogy meglesi a tolvajt. Kedden üzleti zárás után magához vette a revolvert és az üz­letben várta a tolvajt. Várakozás közben el­nyomta az álom és elaludt. Éjjel 11 óra tájban az utcán járó legények két lövést hallottak az üzletből. Betörték az ajtót és egy liszteszsákont vérbeborítva, halva találták a kereskedőt. Ugyanebben a pillanatban egy férfi, ugrott ki az ablakon. A nyomban megtartott helyszíni vizsgálat adatai szerint valószínűnek látszik, hogy a betörő, aki az üzletben már előbb el­rejtőzött, megleste az alkalmat, amikor Czini­­elaludt, azután kikapta a kezéből a revolvert és két lövéssel agyonlőtte a kereskedőt. A me­rénylet után három embert vettek a csendőrök őrizetbe, akik közül az egyik állítólag beis­merte a gyilkosságot. Levine bejelentette egy magyar pilóta­­nak, hogy rendszeres légi forgalmat akar szervezni Európa s Amerika között (Saját tudósítónktól.) Fiedler Róbert ma­gyar pilóta érdekes levelet kapott Párizsból. A levelet Levine, az »óceánrepülési vállalkozó« írta válaszul Fiedler Róbert hatvanszavas sür­gönyére, amelyben a magyar pilóta felaján­lotta szolgálatait Levinék repülőtársaságának s ajánlkozot arra, hogy a Columbiát Párizsból az Atlanti óceánon keresztül New­ Yorkba ve­zeti. Emlékezetes még a Levine és Chamberlin utóbb pedig Levine és Drouhin között történt affér, amelynek az lett a következménye, hogy Levine Miss Columbiával egyedül maradt Pá­rizsban. Chamberlin pedig hajón tért vissza Amerikába. Amidőn Levine egyedül maradt Párizsban, hirdetést tett közzé a legjelentősebb francia lapokban s ebben felhívta a világ piló­táit, hogy miután hazájába a Columbián akar visszatérni, várja az aviatikusok jelentkezését. Természetesen számos jelentkező akadt s töb­bek között Fiedler Róbert magyar aviatikus is jelentkezett. Fiedler, amidőn olvasta Levine hirdetését, részletes francia nyelvű sürgönyt küldött Párizsba, amelyben hivatkozott a had­vezetőség által több ízben elismert hadi tevé­kenységére, kitüntetéseire, amelyeket bátor re­pülésével szerzett, valamint arra, hogy a Ma­gyar Légiforgalmi Részvénytársaságnál éve­ken át közmegelégedésre teljesítette szolgála­tát, örömmel vállalkozik, — írta a magyar fiú — hogy a Miss Columbian visszaviszi hazájába Levinet. Levine válasza csakhamar meg is érkezett: — Nagyon örültem levelének — írja Levine —, és bizonyára önre esett volna választásom, hogyha már egy kitűnő francia pilóta társával meg nem állapodtam volna. De szolgálataira így is igényt tartok. Én ugyanis nem passzióból repültem át az óceánt, még csak nem is azért, hogy dicsőséget sze­rezzek nevemnek. Üzletember vagyok, aki az óceán­feletti repülést is a dicsőségtől eltekintve, üzletnek gondolja. Légiforgalmi járatot tervezek Amerika és­ Európa között. Amerikába való visszatérésem után pár napon belü­l már egész bizonyosat tudok mon­dani. A légijáratot a legrövidebb időn belül meg­indítom, akkor remélem, számíthatok szolgálataira. Különben is nemcsak ön, hanem több kitűnő magyar pilótát szeretnék megnyerni ezekhez a repülőjára­tokhoz. Különben is érdeklődtem ön felől és a lehető legjobb információkat kaptam, de ha nem kaptam volna is, akkor is szerződtettem volna, hiszen saját szemeimmel győződtem meg képességeiről. Eddig szól Levine levele. A fiatal pilóta, aki egyike volt a legmerészebb magyar hadi­repülőknek, mosolyogva meglobogtatja. Csil­logó szemmel kezd beszélni: — Ha ez a szerződés sikerül, akkor beteljesült minden vágyam. A két szerencsétlen francia pilóta, Nungesser és Colli repülése óta ez az egy terv fog­lalkoztat. Most kezdek hinni benne, hogy talán mégis sikerül. Krisztics János kollégám és barátom megmutatta, hogy a magyar aviatikusok teljesítő­képessége éppen olyan nagy, mint az amerikaiaké, a németeké, vagy a franciáké. Én is szeretném meg­mutatni. Lélekzetet visszafojtva lesem Krisztics János repülését s ahogyan ismerem, az sikerülni fog neki. Aztán megyek én is. Talán meg sem várom. Levino szerződését. Megyek más gépen, magyaron, vagy németen. A levélnek nagyon örültem, de tes­sék elhinni, Krisztics rekordjának talán még vala­miről folóbajk­ Tankönyveket 4HMMMMB88M88 /927>28. tanévre Már most előregijezttet­­tringiktrakeat­eiben Budapest, Vll., Erzsébe körút 18-20. szám , V., Vilmos császárát l­. szám, Telefón,­slőjegyzéseket is elfogad.

Next