Pesti Napló, 1927. augusztus (78. évfolyam, 173–196. szám)

1927-08-02 / 173. szám

18 Kedd t ' ' I..II MII » III II „Ha a négy nyugati hatalom összefog Európa békéjét nem fenyegeti veszély Mussolini expozéja a minisztertanácsban Róma, augusztus 1. Azok a nyilatkozatok, amelyeket Mussolini a mai minisztertanácson tett, politikai körök­ben feltűnést keltettek, noha voltaképpen nem mondanak sok újat. Mussolini kijelentette, hogy az utolsó minisztertanács óta Európa­szerte sokat beszélnek két eseményről: az al­bán—jugoszláviai konfliktusról és a bécsi za­vargásokról. Pedig ezek csupán v­agatellek­, mert hiszen jelentőségteljes dolgokkal nem vol­tak kapcsolatosak. Azok a felhők, amelyek Európa politikai egén az albán—szerb konflik­tus következtében gyűltek össze, a nagyhatal­mak közös eljárása folytán eltűntek. Gyuras­kevics letartóztatott dragomán esete, amelynek elintézésében Olaszország szintén közreműkö­dött, bebizonyította, hogy mihelyt a négy nyu­gati nagyhatalom egyetért valamely kérdésben, Európa békéjét nem fenyegetheti veszély. A második úgynevezett esemény a bécsi for­»szociáldemokrata-bolsevista­­ rongások«. Noha Olaszország teljesen kívül állott ezen a dolgon, a bécsi zavargás mégis okot adott a fa­siszta uralom elleni támadásra. Az ezzel kap­csolatos hírek azonban oly esztelenül tenden­ciózusak voltak, hogy fölösleges volt forma­szerű megcáfolásuk. A fasiszta kormány soha­sem gondolt arra, hogy beavatkozzék Ausztria belső ügyeibe. A bécsi olasz követ semmiféle diplomáciai lépést nem tett, és az olasz—osztrák határon nem vonták össze az olasz csapatokat. Mussolini — mint a minisztertanácson ki­jelentette — már az első bécsi hírek után fel­ismerte, hogy a forrongás önmagában fog ösz­szeomlani, anélkül, hogy alkotmányos követ­kezésekkel járna. Ami Ausztriának Németországhoz való csatla­kozását illeti, azt mondja Mussolini, hogy sem a dunai konföderáció, sem a csatlakozás nem egyeztet­hető össze a békeszerződésekkel. Bizonyos, hogy Ausztriának Németországgal való egye­sülése a legnagyobb mértékben átalakítaná Európa mostani politikai térképét, amelyet a békekötések rajzoltak m­eg. Olaszországnak ez­zel a kérdéssel szemben nincs oka arra, hogy megváltoztassa álláspontját. A genfi leszerelési konferenciáról Mussolini nem nyilatkozott. Beszédének végén Fuad egyiptomi királynak Rómába érkezését méltatta. Fuad négy napot fog Rómáb­an, mint az olasz király vendége, tölteni és látogatása Mussolini véleménye szerint még szorosabbra fogja fűzni Olaszország és Egyiptom között a szellemi és gazdasági kapcsolatokat. A belpolitikai helyzetről a miniszterelnök így nyilatkozott: Olaszország belpolitikai helyzete a legutóbbi miniszter­tanács óta tejesen nyugodt volt. A pénz­probléma megoldásának elkerülhetetlen visz­szahatása — amit minden ország korunkbeli történetében látunk — Olaszországban nem zavarta meg a közrendet. A fasiszta párt az olasz kormány küzdelmében értékes szolgála­tokat teljesített és teljesít ma is. Inkább, mint valaha. El lehet mondani, h­ogy­ az elmúlt he­teket az az erőfeszítés töltötte be, hogy a gaz­dasági életet a kilencvenes kvótán elért valuta­stabilizáláshoz alkalmazzák. Ami a lakásbéreket illeti, június 30-áig összesen 108.811 panaszt nyújtottak be. Ez a szám nem túl nagy, ha arra gondolunk, hogy Olaszországban többmillió lakásbérlő van és hogy a panaszok kétharmad részét a félmilliónál népesebb városi lakos­ság adta be. Sok háztulajdonos, különösen akiknek több házuk van, önként eleget tett a törvény rendelkezéseinek, mások ellenben megkísérelték ezeket kijátszani s azonkívül a fennálló rendszerről sértően nyilatkoztak. Mint javíthatatlan, fegyelmezetlen antifasisz­tákat a szigetekre száműztük. ) t( PESTI NAPLÓ 1927 augusztus 2« » Ter­jent a csehellenes hangulat Angliában Mit tud rosszzil a magyar f­ormálnl szándékairól s mit lát föl otthon a Präger Jag­blatt? A Prager Tagblatt vasárnapi számának első oldalán majdnem kizárólag a Rothermere-akcióval foglalkozik. A németnyelvű lap úgy vezércikkében, mint informá­cióiban elárulja azt az idegességet, amely a cseh hivatalos körökön erőt vett az angol akció nyomán. »Magyarország revíziós offen­zívájai« főcímmel a következő bu­dapesti keltezésű információt hozza első cikként feltűnő for­mában. Budapest, július 30. Magyar hivatalos körökben a trianoni szerződés revíziójának Rothermere által a világfórum elé terjesztett kérdéséről a követ­kezőképpen nyilatkoztak: A hivatalos Magyarország tudja, hogy a lord szép gesztusa már­ól-holnapra nem kecseg­tet eredménnyel és az országokat nem lehet újságcikkekkel megnyerni. Magyarország­ nem gondol háborúra. Miután ma az »egyelőre« és az időlegesség uralkodik a világban, két egy­mást kiegészítő lehetőségre gondolnak. A Népszövetségre és még inkább a szomszédos államokkal folytatandó közvetlen területi tár­gyalásokra. Ilyen tárgyalásokra törekednek Magyarországon. A precedenst erre az oszt­rák—magyar tárgyalások adják meg. Magyar­ország azt hiszi, hogy a békeszerződés revíziója békés úton és felvilágosító munkával elérhető.­­Viszont kijelentik azt, hogy ez a kérdés az utódállamok kormányai számára — még ha a­­tárgyalásokra hajlandók is — nem gyerekjáték. Ugyanennek a számnak, vezércikke legfontosabb­­részeib­en a következőket mondja: " A kisebbségek problémája az utódálla­mokban Rothermere lord akciója révén ismét előtérbe nyomult és most átkerült más angol lapok hasábjaira is. Az 1.834.000 példányban megjelenő Daily Mail vezérének cikkében épúgy, mint a hasonlóan elterjedt­ Daily­­Biirror cikkében újszerű a támadás élessége és a lapok nagy népszerűsége, valamint a cikkei. alaphangjának tagadhatatlan gyűlölködő tó­nusa. Azok az emberek, akik azelőtt Angliá­ban az uralkodó nacionalisták politikáját kri­tizálták, a nemzetek önrendelkezési jogának meggyőződéses hívei és legtöbben közülük Csehszlovákiának barátai voltak. Rothermere lord a kontinens minden nacionalistája politi­kájának ügyvédje. Így Mussolini, Bethlen, Pil­sudski tábornoké, tehát csupa olyan politi­kusé, akik a nemzeti kisebbségek kezelésében, szelíden mondva, nem éppen jártak elől a jó­példával. •­­ Majd Mussolini nemzetiségi politikáját kritizálja a prágai lap és így folytatja: Az ilyen szövetségek által azok a tanácsok, amelyeket lord Rothermere a cseheknek ad, némileg kompromittáltatnak. Ez a tény azon­ban nem enyhíti azt az elbánást, amelyben mi­nálunk az­ angol világsajtó nyilatkozatait ré­szesítik. Már nagyon sokszor hangsúlyozták, hogy az uralkodó cseh pártok milyen szolgailag utá­nozzák mindazt, amivel a század kezdetére a né­met nemzeti politikusok és lapok Németorszá­got romlásba döntötték. A csehek kisebbségei­ket, melyek az ország lakosságának egyharmad részét teszik, éppen úgy kezelik, mint ahogy a németek kezelték a lengyeleket. Később így folytatja vezércikkét a Prager Tage­blatt: Amikor a Daily Mail körülbelül egy év­tizeddel a háború kitörése előtt a legélesebb küzdelmet indította Németország uralkodói ellen, a már akkor nagyon jól megszervezett német nemzeti sajtó megkísérelte, hogy agyon­hallgassa a világ legnagyobb lapját. Épígy csinálja ezt most nálunk az ural­kodópártok sajtója, azzal az egyetlen különb­séggel, hogy egykor a személyi sértegetések néhai lord Northcliffe-nek szóltak, a mi koa­líciós lapjaink sértegetése pedig utódjának, Jord Rothermerenen­-A csehek polgári sajtója és részben a szo­cialista sajtó is oly felelőtlenséggel dolgozik, hogy olvasói előtt részint eltitkolja a ma Angliában kétségkívül elterjedt csehellenes tendenciákat, részint ezeket a tendenciákat magatartásával megerősíti. A vezércikk végül rámutat arra, hogy az egész cseh sajtó hibásan közölte a Timesnek az utódállamok hibáiról szóló cikkét, még­pedig úgy, hogy a Times Lord Rothermere ellen foglalt állást, pedig a Times Prágába megérkezett számából kiderült, hogy Lord Rothermere neve elő sem fordult az angol világlap­ban, ellenben erőteljes kritika jut osztályrészül az utódállamoknak a militarizmus túltengése és a hely­telen kisebbségi politika miatt. * A Pesti Napló munkatársa beavatott helyen érdeklődött, hogy a Prager Tageblattban »hiva­talos magyar körök« nyilatkozataként közölt álláspont valóban fedi-e a magyar kormány felfogását. A következő felvilágosítást kaptuk: — Sem a magyar kormány, sem annak bármily hivatalos közege ilyenféle nyilatko­zatot, amilyet a Prager Tageblatt közöl, — nem tettek. Ez mindenesetre a kül- és bel­földi sajtóban megjelent véleményeknek és különböző hangoknak az összegezése lehet csupán. „E&Fd Rothiepmere érvelése megcáfolhatatlan" Róma, július 31. A római Impero »Közép-Európa mozaikja« címmel Gr. B. szignummal hosszabb cikkben foglalkozik lord Rothermere akciójával. A lap megállapítja, hogy Rothermere kijelentései csodálkozásra adhatnak okot, de nem merül­hetnek közönyösséghír.-Ai­ert ha analizáljuk ezeket a kijelentéseket, arra a meggyőződésre kell lutni, hogy lorda Rothermere érvelése ha­tározott és megcáfolhatatlan. Csehszlovákiá­ban a határ mentén lévő zárt magyar nyelv­területen 911.000 magyar, 82.000 német és 121.000 rutén él 395.000 tóttal szemben. A román határ mentén lévő zárt nyelvterületen 551.000 ma­gyar és 36.000 ném­et él 350.000 románnal szem­ben, amihez hozzászámítandó a Székelyföld a­ régi magyar határtól egész Marosvásárhelyig, amelyen 514.000 magyar és 12.000 német él 124.000 románnal szemben, valamint a Székely­földtől a határmenti zárt nyelvterületig ter­jedő korridor 372.000 magyarral és 178.000­­né­mettel. A jugoszláv határ mentén 26­1.000 ma­gyar, 60.000 német és 50.000 más nemzetiségű él 79.000 jugoszlávval szemben. A magyarok országa — fejezi be a cikkíró cikkét — nemzeti és kulturális egységet jelent. Ezt nem állíthatjuk a kisantant országairól, amelyek szorító gyűrűje meg akarja fojtani a magyar nemzetet. A magyar kérdés, ha nem is az ajtón, de a 2­. ablakon át belépett bizonyos hivatalos irodákba. A végleges rendezés annak a tévedésnek a kiküszöbölése, amelyet a trianoni béke tájékozatlan alkotói követtek el, útban van. Magyarország tudja, hogy ez a revízió nem 21 óra alatt következhetik be. Ez nem is fontos. Magyarország érdeke az, hogy az ég horizontján feltűnjék a hajnal, amely­nek első sugara Olaszországból jött: Olasz­ország értékes, felbecsülhetetlen barátsága. A lap magyarázó térképet is közöl, amely a nemzetiségi viszonyokat tünteti fel. Benes lapla „ör­vendetes tapasztalatokrFól** beszél Prága, augusztus 1. A Ceske Slovo, Benes lapja, vezércikkében a Rothermere-akcióról a következőket mondja: A lordnak a csehszlovák köztársaság ellen in­tézett konok támadása nagy felsüléssel járt. A lordot mindenünnen visszautasították és most már örökre rajta marad a tudatlanság és felü­letesség bélyege; nem is szólva egyéb motívu­mokról, amelyek a lordot előre meg nem fontolt tettére késztették. Lord Rothermere akciója nem ártott nekünk, sőt bizonyos örvendetes ta­pasztalatokat szerzett. Mindenekelőtt láttuk, hogy nem­ vagyunk elszigetelve és hogy­­ az ilyenféle támadás ellenállásra talált Európa közvéleményénél. Láthattuk, hogy amikor iga­zunk van, vagy amikor bántanak bennünket, nemcsak a barátaink mozdulnak meg, hanem azok is, akikhez egyébként nem fűz különös ér­dek. Epizód volt az egész, de megmutatta, hogy Európa ma nem eshetik semmiféle szervezett gyűlölködő és felforgató akció áldozatául. 111. EMELET 12­0 H .Emlékeim a bolsevista és Markóuccal fogságból 11­1 ÍRTA : SZÁSZ­ICS.TAm tili Á&A 4 P. n H Shaph'Jle A7. F.ST könyvkeresköin­seibeti. VII., Bnsiher­m­­­­ körút 18—20. szám és V., Vilmos császár ut 14. szám.

Next