Pesti Napló, 1927. augusztus (78. évfolyam, 173–196. szám)
1927-08-06 / 177. szám
8 Csütörtök PESTI NAPLÓ 1927 augusztus Csalt, sikkasztott, leányt szöktetett Rácz-Rónai Károly álhírlapíró és álhadnagy, akit pénteken letartóztattak (Saját tudósítónktól.) A rendőrség pénteken őrizetbe vette Rácz-Rónai Károly álhírlapírót, aki ellen az ügyészség körözőlevelet adott ki Rácz-Rónai Károlyt zsarolás és csalással gyanúsítják. Legutóbb egy reggeli napilap kiadóhivatalában sikerült magának állást szereznie, mint hirdetésgyűjtőnek, de az öszszegyűjtött előfizetési és hirdetési díjakat elsikkasztotta. Rácz-Rónai Károly, aki mindenütt mint szerkesztő szerepelt, kihallgatása során a sikkasztásokat beismerte és azzal védekezett, hogy fizetéséből nem tudott megélni. A clevelandi lapszerkesztő Rácz-Rónai Károly a legtipikusabb kalandor-álhírlapíró volt, aki 15 éve él abból, hogy szerkesztőnek mondja magát, ez alatt az idő alatt úgyszólván egész Magyarországot végigbarangolta, hol itt, hol ott tűnt fel és amikor üzelmeire az egyik városban rájöttek, hirtelen eltűnt, hogy egy héttel később az ország másik felében tűnjön fel a feltűnően elegáns megjelenésű, bőbeszédű és jómodorú monoklis fiatalember. Rácz-Rónai Károly álszerkesztői pályája modern kalandorregénybe illő. Tizenöt évvel ezelőtt egy feltűnően elegáns fiatalember tűnt fel Debrecenben, megjelent a debreceni újságok szerkesztőségeiben és így mutatkozott be: — Rácz-Rónai Károly vagyok, clevelandi szerkesztő és laptulajdonos, átjöttem két hónapra pihenni Magyarországba. A debreceni újságok hasábos tudósításokat közöltek Rácz-Rónai Károly laptulajdonos, szerkesztő úrról, aki elmondotta, hogy óriási nyomdái, több lapja, rengeteg vagyona van Amerikában és előadását valószínűvé tették pazarló életmódja és nagyúri allűrjei. Rácz-Rónai Károly Debrecenben előkelő úricsaládokhoz furakodott be és közben egy gazdag debreceni leányt meg is szöktetett abban a reményben, hogy a leánnyal együtt a vagyont is megkapja, de a leány szinei utánautaztak a szíjkevényeknek és kíméletlenül elválasztották őket. Rácz-Rónai Károly a szerelmi história után ismét visszatért Debrecenbe, ahol most azt a mesét kezdte terjeszteni,hogy nyomdáit és lapjait Amerikában eladta és pénze útban van Debrecenbe. Ezekkel a híresztelésekkel kezdte meg kölcsönműveleteit a város előkelő köreiben és a nagyösszegű kölcsönökkel sikerült is addigi életstandardját fentartani, amíg egyszer Amerikából különöshírek érkeztek Debrecenbe. A leleplezés Ezek a hírek arról szóltak, hogy Rácz-Rónai Károlynak sem nyomdái, sem lapja, sem vagyona nincsen Amerikában, ellenkezőleg, a bizonytalan múltú fiatalember Amerikában ügynökösködött, hirdetésgyűjtésekkel és alkalmi üzletekkel foglalkozott és közben Rudnyánszky Gyulát, az akkor már megvakult kiváló magyar költőt, aki nagy küzdelem közepette élt kint Amerikában, galádul megkárosította, a vak embertől különböző értékeket vitt el. Rácz-Rónai Károlynak ezek után nem volt maradása Debrecenben. Egy napon eltűnt a városból. Határtalan vakmerőségére mutat, hogy nem is messze ment, Nagyváradra utazott, ahol ugyanazzal a mesével állott elő, mint Debrecenben, azzal a különbséggel, hogy ekkor zsebében volt már a debreceni lapokból kivágott egész sereg riport és színesen megírott cikk. Rácz-Rónai Károly ezeket a cikkeket leírta, részben Nagyváradra és Bihar megyére applikálta és lekopogtatott ott velük a nagyváradi lapokhoz, amelyek a színesen megírott, jó újságcikkeket szívesen fogadták, honorálták és az egyik nagyváradi lap egyszerre szerkesztői állással kínálta meg Rácz-Rónai Károlyt. Az álszerkesztő elfoglalta a szerkesztői állást, néhány könnyű lefolyású lovagias ügyet provokált, de lassanként mégis csak kiderült, hogy a mások által megírt cikkek leírásán kívül az újságíráshoz nem ért és amikor az ellopott cikkek Rácz-Rónai Károly saját névaláírásával kezdtek megjelenni a nagyváradi lapokban, a debreceni hírlapírók leleplezték. Az ulánushadnagy Rácz-Rónai Károly elmenekült Nagyváradról is. Közben kitört a háború I .Rácz-Rónai Károllyal, aki tartalékos huszártisztnekvallotta magát, ismerősei egyszerre mint lomposruhájú póttartalékossal találkoztak. A frontszolgálat babérai elöl azonban elmenekült, megszökött s hogy hol bujdosott, azt hosszú ideig senki sem tudta, de egyszerre, a háború derekán Aradon megjelent fényes dekorációkkal, mint ulánushadnagy és vakmerő fellépésével minden gyanút elhárított magáról. Aradon soserint ismét befurakodnia az egyik ottani nagy lap szerkesztőségébe, kitűnő modorával megnyerte az ujságvállalat kiadójának bizalmát és a »rokkant« ulánushadnagy ismét szerkesztői álláshoz jutott. Kalandor vére ekkor sem nyugodott meg és minden ünnepies alkalomkor magára öltötte csillogó egyenruháját és feltűnő kitüntetéseit, úgyhogy végre tezemet szúrt az aradi helyőrségben és egy napon igazolásra szólították fel Rácz-Rónait. Rácz-Rónai Károly szerkesztő és ulánushadnagy aznap éjjel megszökött Aradról. (Saját tudósítónktól.) Pénteken délután egy órakor a népjóléti minisztérium előtt mellbelőtte magát Kabdebo-Kaposi Ernő, az óbudai Kisfaludy Színház igazgatója. A nyomban megérkezett mentők és rendőri bizottság a zsebében egy kis cédulát talált, amelyen egy aktaszám volt feljegyezve: 78.421/1927. VII. Az eszméletét vesztett Kaposit felvitték a népjóléti minisztérium folyosójára, ahol a mentők megvizsgálták és megállapították, hogy a revolvergolyó a szív mellett hatolt a testbe és a tüdőt érte. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. A mentők bevitték a Rókus-kórházba, ahol az öngyilkos színigazgatót gondos ápolás alá vették. Az esetről értesítették Vass József népjóléti minisztert, aki nyomban intézkedett, hogy az öngyilkos zsebében talált szám alapján keressék ki a minisztériumban az aktát és állapítsák meg annak tartalmát. Ez meg is történt is kiderült, hogy az akta Kabdebo-Kaposi Ernő lakásügye. Kabdebo-Kaposi Ernő 41 éves, nagyváradi születésű színigazgató, a Határ utca 2. számú ház második emeletének 26-os számú lakásában lakott feleségével és öt gyermekével. Ezt a lakást szerette volna nagyobbra átcserélni. Kaposi hónapok óta élt nagy családjával ebben az egyszobakonyhás lakásban, mégpedig a legnagyobb nyomorban, mert a Kisfaludy Színházat, amely az utolsó időben rosszul ment, átadta, a Petőfi Színházon pedig, amellyel utóbb próbálkozott, minden pénzét elvesztette. A nyomor és a lakásínség adta kezébe a gyilkos fegyvert. Kapási 1900-ban lett színész, a Feldszínházban lépett fel először, ahol mint bonvivant igen nagy sikert aratott. Később vidékre szerződött, majd megtakarított pénzén 1914-ben kibérelte az óbudai Kisfaludy Színházat. Itt kultúrmunkát végzett s a magyar társulat megmagyarosította az egész környéket. A színház egy ideig jól ment és Kaposi rövid idő alatt annyi vagyont gyűjtött, hogy villát vásárolt, kocsit, lovat tartott. Pár évvel azelőtt a színház hanyatlani kezdett, úgyhogy Kaposi mindenét ráköltötte, csakhogy színészeinek gázsiját kifizethesse. Két évvel ezelőtt Óbudán megnyitotta a második színházát, de ez a vállalkozása sem sikerült és ekkor már a színészek gázsiját sem tudta fizetni. Azóta nyomorog. Több ízben fordult a népjóléti minisztériumhoz, lakást, állást, vagy némi segélyt kért. Pár nappal ezelőtt elkeseredésében a lakásban szertehányt mindent és amikor megkérdezték, mit keres, azt mondotta, hogy iratait keresi, amelyek szükségesek ahoz, hogy a népjóléti minisztérium segélyével elhelyezkedjék. Hosszú ideig eltűnt ekkor ismét ismerősei szeme elől, de többször látták egyik, vagy másik katonai kórházban, amelyekbe hamis igazolványokkal került. A forradalom zűrzavaros idejében ismét Budapesten látták, itt járt-kelt, ágált,futott, nagyobb szerephez azonban nem juthatott, ámde jött a kommün és Rácz-Rónai Károly akkor ismét levegőhöz jutott. Mint a felvidéki származású ember, megjelent a ruszinszinszkói népbiztosságnál és ott jelentős szerepet és főleg pénzt kapott. A kommün utáni azonban ismét lecsúszott és ekkor adta rá a fejét az egészen apró csalásokra, míg végül a rendőrség az ellene beérkezett sok feljelentés folytán nagyobb erővel vetette utána magát és sikerült is lefogni és ártalmatlanná tenni. Bizonyos, hogy a feljelentések egész áradata fog megindulni, mihelyt a félrevezetett emberek megtudják, hogy Rácz-Rónai Károly, a 15 év óta páratlan szerencsével manipuláló fálszerkesztő horogra került. Pénteken reggel azzal ment fel a népjóléti minisztériumba, hogy ügyét végleg elintézze. A népjóléti minisztériumban úgy látszik, nemim sikerült ügyét elintéznie és amikor onnan lejött, a magánál tartott revolverrel mellbelőtte magát. Kabdebo-Kaposi Ernő, a tragikus sorsit óbudai színigazgató zsebében tudvalévően több levelet talált a rendőri bizottság, amelyek közül az egyiket VassJózsef népjóléti miniszterhez küldötte. A levelet rögtön átadták dr. Herczeg Jenő miniszteri osztálytanácsosnak, aki azt azonnal Vass József népjóléti miniszterhez vitte el Ráday utcai lakására. A levél a következőképpen hangzik: Nagyméltóságú dr. Vass József magyar királyi munkaügyi és népjóléti miniszter úrnak, Budapesten. Kegyelmes Uram! Alulírott, az óbudai Kisfaludy Színház volt igaaygatója, segélyért folyamodtam a népjóléti minisztériumhoz. Kérvényem hosszabb ideig járta a hivatali útvesztőt, végre is az illetékes ügyosztály elintézte azt. Ez az elintézés azonban, sajnos, egyáltalában nem volt reám nézve kedvező. Nem kaptam meg azt, amit vártam és reméltem, úgyhogy csak a sötét kétségbeesés maradt meg számomra. Kegyelmes Uram! Nincs választásom, meg kell válnom az élettől. Nem okolok ezért senkit, csak a szerencsétlen körülményeket, melyek ellenem esküd,tek. Én meg fogom ölni magamat és ebben a pillanatban, amikor ezt a végső elhatározásomat a Kegyelmes Úrral közölni bátorkodom, engedje meg, hogy egyetlen utolsó kéréssel forduljak szíve felé, könyörgöm, segítsen Kegyelmes Úr az én itthagyott, szerencsétlen családomon, árváimon, akik értetlenül állnak édesapjuk tragédiája előtt. Én szentül hiszem, hogy Kegyelmes Uram ezt az utolsó kérésemet teljesíteni fogja. Maradtam Kegyelmes Uramnak alázatos szolgája: Kabdebó-Kaposi Ernő. A levéllel egyidejűleg átadták a népjóléti miniszternek azt az aktacsomót, amely a 7842111927. VII. számot viselte. Ez az akta tartalmazza Kabdebo-Kaposi Ernő segélyügyét. Egész vaskos ez az iratcsomó, amelyből kiderült, hogy Kaposi már kapott segélyt a népjóléti minisztériumtól, ellátták ruhaneművel is. Nyomora miatt lett öngyilkos Kaposi Ernő, az óbudai Kisfaludy Színház igazgatója Vagyonát elvesztette a Petőfi Színházon ! iinsil Mirszén felmentette a siklasztással vádolt vámörszázadost (Saját tudósítónktól.) A budapesti honvédtörvényszék Ugry őrnagy tárgyalásvezető elnöklésével már két nap óta tárgyalja Milotay Gáthíj Dezső volt vámőrszázados, hivatali sikkasztási bűnperét. A katonai ügyész azzal vádolta Milotay századost, hogy 1925 márciusában, amikor a szeredi vámőr parancsnoka volt, két és félmillió koronát, amit lakbérfizetési célokra kapott a kincstártól, elsikkasztotta. A honvédtörvényszék annak idején mártárgyalta a volt százados bűnperét és hathónapi börtönre ítélte. Milotay Gáthy Dezső védője, Lévay Rudolf azonban kieszközölte a per újrafelvételét s így került ismét Milotay Gáthy Dezső ügye a katonai törvényszék elé. Pénteken az ügyész vád- és dr. Lévay Rundolf védőbeszéde után a bíróság a késő délutáni órákban hirdette ki az ítéletet, mely szerint Milotay Gáthy Dezső vámőrszázadost az ellene emelt kétrendbeli sikkasztás bűntettének vádja alól felmenti. Az ítélet indokolása szerint a főtárgyaláson nem nyert beigazolást a vádlott bűnössége, mert úgy a kihallgatott tanúk, mint Milotay Gáthy Dezső védekezése igazolni látszik az ártatlanságát. Ha a vádlott, — mondja az indokolás — nem is járt el a katonai szabályzat szerint kellő pontossággal, s így az legfeljebb szabálytalanság volt. Az ügyész három napi gondolkodási időt kért semmiségi panaszának bejelentésére vonatkozólag.