Pesti Napló, 1927. november (78. évfolyam, 248–272. szám)
1927-11-18 / 262. szám
Péntek Garbócbogdány képviselője Fekete Lajos lesz .A mai választási rendszer mellett vidéken a hivatalos jelölttel szemben minden küzdelem hiábavaló" isköl. november 17. (A Pesti Napló tudósítójától.) : A garbócbogdányi kerületben a napokon át tartó heves választási küzdelem végetért. Ma délelőtt 12 órakor járt le az ajánlási ívek benyújtásának határideje A jelöltek Imént csak Fekete Lajos egységespárti nyújtotta be jelölő ívét 1365 aláírással. Ezzel, a választás sorsa eldőlt. 25-én a választás napján Görgey János választási elnök Abaújvárott, a kerület székhelyén Fekete Lajost egyhangú megválasztását fogja kihirdetni. A Pesti Napló miskolci tudósítója beszélt Ferdinándy Gyula volt belügyminiszterrel, aki ugyancsak felkart lépni a garbócbogdányi kerületben és aki az ajánlási ívek be nem nyújtására vonatkozóan a következő feltűnést keltő nyilatkozatot tette: " Az újabban lefolytatott választási harc véglegesen annak a megállapítására kényszerít, hogy a mai választási rendszer mellett a déken a hivatalos jelölttel szemben minden küzdelem hiábavaló. A nyilvános, szavazási kényszerrel olyan felügyelet alá helyezik a meggyőződés kinyilvánítását, hogy a szabad meggyőződés tekintetében a választóközönség akarata teljesen meg van bénítva. A kétségek között küszködő választókat újabb lelki megrázkódtatásoknak kitenni, mint lelkiismeretes ember, nem akartam. A választók érdekének védelmében és a kerület lelki nyugalmának biztosítása céljából a küzdelemtől visszavonultam. Ezért a mai napon az ajánlási íveket sem nyújtottam be. Megállapítom, hogy a kerület északi és déli részéről olyan híreket kaptam, amelyek kizárják, hogy" a választók szabadakarata megnyilvánuljon. Emellett, például Szabó József egységespárti jelölt tegnapig még az ajánlási íveket sem tudta megkapni, úgyhogy tegnap már el is utazott. A harc tehát köztem és Fekete Lajos között folyt volna le. Mivel pedig, úgy látszik, hogy a kormány presztízskérdést csinál abból, hogy újból Fekete Lajos legyen a garbócbogdányi képviselő, hogy a népet a további zaklatásoktól megkíméljem, feladtam a harcot. Friedrich Vilmos, a Munkásbiztosító igazgató főorvosa nyugdíjjazását kérte Egy hét múlva írják ki a pályázatot az 1800 orvosi állásra (Saját tudósítónktól.) A legutóbbi számában megírta a Pesti Napló, hogy az Országos Munkásbiztosító Pénztár átszeervezésével kapcsolatban 160 tisztviselőnek és 30 tisztviselőorvosnak kézbesítették már a felmondólevelet. Csütörtökön arról értesültünk hogy dr. Friedrich Vilmos, a Munkásbiztosító Pénztár igazgató főorvosa levelet intézett a pénztár vezetőségéhez, amelyben nyugdíjaztatását kérte. Dr Friedrich Vilmos e lépésének előzménye információnk szerint az, hogy az igazgató-főorvost fölszólították, hogy miután további szolgálataira az új alapokra helyezendő Munkásbiztosító Pénztár nem reflektál, adja be nyugdíjazás iránti kérvényét. A csütörtöki napon intézkedés történt, hogy az Országos Munkásbiztosító Pénztár főorvosigazgatói állására a pályázatot kiírják. Ezzel kapcsolatban Dréhl Imre népjóléti államtitkár a következőket mondotta nekünk: — A mai napon kiírtuk a pályázatot a munkásbiztosító pénztár főorvos-igazgatói állására. A pá ÚRI MURI REGÉNY 63 ÍRTA: MÓRICZ ZSIGMOND Abban az osztályban, ahol egy Szakmáry-fiú ült, más nem lehetett első. Akkor azonban mellette ült, s ez a rossz szagú fiú, aki a tanyák füstös szegény dohát hozta az iskolába, mint egy vadállat feküdt neki a tanulásnak, hogy legyőzze, menthetetlen fölénnyel verje le az úrifiút , néha meg is volt hökkenve, mikor látta, hogy A. Kovács mit tud. A latin nyelvtanban az összes kivételeket megtanulta s úgy tudta, mint a vízfolyás. Olyan csodálatos és különös dolgokat, amire ő soha nem volt képes ügyet sem vetni. Mindent tudott. A történelemben nem volt olyan évszám, amit ne tudott volna. Vallásban, amit soha senki nem szokott tanulni, az összes nevetséges abstract dolgokat megtanulta, bevágta s konok fejét megterhelte, mint egy zsákhordó, aki nem elégszik meg ,hogy elvégezze a dolgát, de vad és vak hencegésből mindig dupla terhet visz... Ez í°y eltartott a ne.›*vedik osr+áTvJo, amísr érdemrend szerint ültek a kisdiákok. Az. ötedikben 'mindenki odaült, ahová akart * 6" ak^or ott hagyta «tetve az első nadot. ›JprM akart a tesni tol sóba s°m ülni, niPrt «z mr%d"k l°tt volna armpn a lpori+oWs hain. Kiv^asztott esv jó holopt. MinVel q harmadik sorba sz^ten s V*»!*»!»-?n«^ ^ k^l tita már ,le volt rakva a padra. »Ki«5 PZ?« kérdezte s ledobta az egész paksamétát a földre-Aztán ott maradt A. Kovács itt is elkésett Mikor bejött s meglátta, hogy a Szakmáry-fiú hol ül, eltévedt. Nem tudta, most mit kell tennie. Zavarában beült a régi helyére, első padba másodiknak. Mintha ezzel elvesztette volna a csatát. Mellette nem ült többet a régi versenytárs, aki könyv nélkül jött az iskolába, s ha beszíjjazott könyveit hozta, úgy mint valami játékot, vagy buzogányt. Egy szegény zsidó fiú ült be mellé, aki hóna alatt hordta az ócskán vásárolt könyvek tömegét s a legkeservesebb biflázással sem tudott semmi eredményhez jutni. A. Kovács letört. Egész határozottan letört. Kimerült. Mint a versenyttutó, aki idő előtt kifutotta formáját. Amint abba hagyta, valószínűleg kénytelen volt abba hagyni a szóról-szóra való abszolút tanulást, beleveszett a részletek tengerébe s belefúlt. Hozzá fogott evickélni s egyre jobban elesett, elmaradt. Hetedikből évközbenkimaradt s elment segédjegyzőnek. Nemrégen hallotta, hogy megpályázott egy első jegyzői állást, s újra kibukott a választáson. Ma már nem jár csizmában, de ott maradt rajta végig a csizma: nem bírja meg a versenyt az életben sem, ezekkel az úri fiúkkal... De hát ő ?... Hát ő mire vitte? ... Várjon ő is nem egy B. Kovács"?... Csak egy klasszissal feljebb .. . Sőt ő még azt sem érte el, amit A. Kovács. Mert az tovább jutott az apjánál. Mert annak az irma Szegény napszámos ember volt, aki haláláig csak János volt, akit keresztnevén szólít az úr s akko-úr fut s reggeltől estig vágja kapával a földet s nem eszik esrv°b°t, csak lebbencslevest és krumplit. Bort csak akkor lát, ha egy pohár borral megkínálják. De a fia, az másodjegyző, megházasodott, elvett egy tanítólányt, s egész rendes ágya van s nem kell neki fát sem vágni a tűzhöz: egy magasabb életbe jutott bele... De ő ott van, legjobb esetben ott, ahol az apja volt. Vállára vet,heti a puskát s mehét nyulat lőni, ha jól esik, s itt ihat és tobzódhat a magaszerű kis birtokosokkal, pénzbe nem kerülő mulatságokon, s mégis adósságot adósságra, gyűjtve... A. Kovácsot a felesége tiszteli s örül, ha kiszolgálhatja, ellenben őt két nő rúgta fel ma is... Nagyot nevetett a gondolatra, de a nevetésében keserű íz volt s olyan öngúny, amit csak az élete konzekvenciáit leszámoló ember engedhet meg magának-Másnap reggel egyik borivó úri társukhoz mentek kánosztalevesre, Vasgyúró Palyáékhoz. De Zoltán oly mély kábulatban volt, ivott velük, dalolt velük, de úgy érezte, hogy élete kettétörött. " Voltak, akik ebéd után a grófot elvitték az úribanda koncertjére, ő csak ült, magába merülve s lefolyt zavaros képekben lelke elett az élete. Egyszer csak föleszmélt, már úgy volt, hogy indul s hazamegy, akkor hirtelen,váratlan meghívta a társaságot magához a tanyára. Örömmel vették a meghívást még az asszonyok is, s nemsokára kocsik állottak elő s mentek ki a városból a pusztára. Ez jó volt, ez a kis kocsikázás. A tikkadt levegőben a kocsi barázdát szántott s mikor a városon kívülre értek, jött az a jó alföldi szemő, amely az arcukba csapott , szépen elfeledtette a várost. Zoltán a tanyén a hölgyeket megkérte, hogy a távollevő háziasszony helyett vegyék át a háziasszony szerepet s rendelkezzenek s használják fel az alkalmat, hogy idegen vagyonban akkora rombolást cselekedjenek, amennyit csak lehet. (Folytatása következik.) PESTI NAPLÓ 1927 november 1. 7 lyázati feltételek a Munkásbiztosítási Közlöny legközelebbi számában olvashatók. A főorvos-igazgatói állásra beérkező pályázatokat ugyanaz a bizottság fogja elbírálni, amely a szerződéses orvosi állásokra kiírandó pályázatok felett fog dönteni: az Orvosszövetség tagjaiból alakult, jelölő bizottság, amelynek elnöke Scholtz Korntél államtitkár. Nyolc-tíz nap múlva történik meg az ezernyolcszáz orvosi állásra való pályázat kiírása. Már most ki kell jelentenem, hogy csak azokat a pályázatokat vesszük figyelembe, amelyeket szabályszerűen, a pályázati feltételeknek megfelelően nyújtanak be, tehát teljesen céltalan a népjóléti minisztériumot eláraszítani a kérvényeknek azzal a tömegével, amely már eddig is befutott hozzánk. A főorvos-igazgatói állás körül máris megindultak a kombinációk. Több képviselő is pályázik az állásra, akik között a legkomolyabbnak tartják Barla-Szabó József orvosképviselő pályázatát. A Pesti Napló munkatársa beszélt Barla-Szabó Józseffel, aki a következőket mondotta: — Pályázatomat már elkészítettem és szombatot be fogom nyújtani. Abban az esetben, ha képviselő nyerné el az igazgató-főorvosi állást, az illető képviselőnek mandátumáról le kell mondania. fruitsia effiotsi