Pesti Napló, 1927. december (78. évfolyam, 273–297. szám)

1927-12-18 / 287. szám

"Vasárnap : PESTI NAPLÓ 1927 december 18 34 Wirt' i^tBMibamamaagmBni'iiiiii-'ii-' kápolnába mennek, ahol az új bíbornokok várnak reájuk. A bíbornokküldöttség elindulása után az ügyvédek újra bevonulnak a pápa elé és tovább folytatják a petíció felolvasását. A felolvasás alatt a bíbornoki testület legidő­sebb tagja, a Camerlengo a három bíbor­noki rend (püspök-, áldozár- és diakonus­bíbornok) vezetőjével (dékánjával) szintén a Sixtus-kápolnába megy, s az új bíborno­koktól kiveszi az esküt. Serédi bíbornok megesküszik, hogy mindig segíteni fog mindenkivel szemben megvédeni, fentartani, vagy ha kell, vissza­hódítani a Római Széket és Szent Péter vagyonát, s hogy sohasem fogja sem meg­engedni, sem kívánni a pápai államok te­rületének és városainak sem megcsorbítá­sát, sem elidegenítését. Ez az eskü, miután a pápai állam már­nem létezik, nem egyéb, mint a jogfentar­tásnak deklarálása. A Camerlengo az eskü után így szól az új bíbornokhoz: — Itt maradtok, de jelen van veletek Isten és eskütök! A Camerlengo ezek után a három öreg bíbornok-dékánnal visszamegy a Sala Regiába, ahova néhány percnyi ájtatosság után a rangban legifjabb bíbornokok beve­zetik az új bíbornokokat. Amint belépnek az ajtón, az ügyvédek megint abbahagyják a felolvasást és kivonulnak. (Ezért tart a szenttéavatási per harminc-negyven évig, de néha száz évig is.) Serédi bíbornok, akit jobbról-balról egy-egy rangban fiatal, az utóbbi években kinevezett bíbornok kísér, a pápa előtt megáll, háromszor lehajol, megcsókolja a pápa lábafejét, s azután a pápa kezén Szent Péter gyűrűjét. A pápa feláll és ölelkezik Serédi bíbor­nokkal, azután újból ölelkeznek. Serédi bíbornok ekkor lelép a trón-emelvényről s a bíbornoki padok előtt elhaladva minden bíbornokkal kétszer ölelkezik. Ennek meg­történte után Serédi bíbornok leül a püs­pök- és áldozár-bíbornokok padján az utolsó helyre. Újra behívják az ügyvédeket, három percig folytatják a szenttéavatási perira­tok felolvasását,­­ azután a pápa int, sőt meg is szólal: — Az ügyet a Szent Szertartások kon­gregációja elé utaljuk további vizsgálat és megfontolás céljából. Az ügyvédek most már végleg távoz­nak, hazamehetnek. A két idősebb kardinális­ dékán fellép a trónemelvényre, s a pápa mellett jobbról­balról elhelyezkedik. Serédi bíbornok is fölkel, s odaáll a pápa mellé, majd letérdel, egészen közel hozzá. XL Pius pápa pedig az eléje tartott szertartás-könyvből a kö­vetkezőket olvassa (latin nyelven): — A Mindenható Istennek dicsőségére és az Apostoli Szék díszére fogadd a vörös kalapot, a bíbornoki méltóság legfőbb jel­vényét Ez annak a jele, h­ogy még akkor is, ha saját véredet kel ontanod, félelem nélkül kell cselekedned a Szent Hit felma­gasztalása, a keresztény Világ békéje és nyugalma, s a Római Egyház fentartása és növelése érdekében! Serédi bíbornok mellé, aki már a ká­polnában felvette a cappa magna nevű vö­rös selyem, ujjnélküli öltönyt, — melynek csuklyája is van — odamegy két szertartás­mester és ezt a csuklyát a fejére húzza. Az új bíbornok kalapját, mely skarlátvörös posztóból van, s amelyről vörös zsinóron tizenöt kis bojtocska lóg le, a maggiordomo (főudvarmester) átadja a pápának,é­s a pápa a vörös kalapot Serédi Jusztinián fe­jére teszi, a csuklya fölé. A pápa most fölkel, áldását adja az egész gyülekezetre és udvarával visszavo­nul a szomszéd terembe. Serédi bíbornok a többi bíbornokkal a Sixtus-kápolnába megy s leborul az oltár előtt, míg a bíbornoki kol­légium dékánja hangosan felolvas egy rö­vid imádságot. Ezután a bíbornokok ismét a pápa elé járulnak, ahol most egy újabb titkos kon­zisztórium következik. Ez csak egy percig tart. A pápa Serédi bíbornoknak megérinti az állát s ezeket mondja: — Bezárjuk szájadat, hogy sem a kon­zisztóriumban, sem a kongregációkban, sem más bíbornoki funkcióidban vélemé­nyedet ki ne nyilváníthasd! (A következő konzisztóriumban, a jövő decemberben megnyitja a pápa az új bí­bornok száját e szavakkal: — Kinyitjuk szájadat, hogy a konzisz­tóriumban, kongregációkban és más funk­cióidban véleményedet kinyilváníthasd.) Ezután egy gyűrűt húz a pápa az új bíbornok ujjára, ki a gyűrűért néhány ezer lírát adományoz a Propaganda Fide szá­mára. Végül a pápa közli az új bíborossal, hogy melyik római templomot adomá­nyozza neki. Minden bíbornoknak van temploma Rómában; a templom falán ott függ a cí­mere és az arcképe, é­s a templom helyet­tes plébánosát neki kell eltartania. Minden bíbornoknak kell címerének lennie. Mivel Serédi bíbornok famíliája, a A köztudatban benne van, hogy Mary, Anglia királynéja, magyar származású. Be­szélnek a királyné családjának a Teck hercegi családnak és a Rhédey grófoknak rokonságá­ról is, de ezzel kapcsolatban konkrét adatokat már nem igen szoktak emlegetni. Pedig ez a rokonság nem legenda; tény, hogy az angol, királyné egy magyar hölgynek, gróf Rhédey Claudiának az unokája. A Rhédey-asaxid a legrégibb familiák egyike Magyarországon. A Rhédeyek egyene­sen az Arixid-házból származtatják magukat és egyik ősüknek Aba Sámuel királyt vallják. Ez azonban csak legenda, melyet okiratok nem támogatnak; a család leszármazását csak a XIII. század végétől tekinthetjük hitelesnek. A Rhédeyek mindig jó birtokos urak voltak, s hol Magyarországon, hol Erdélyben virágzott jobban a családjuk. A család emelkedésének tetőpontját akkor érte el, amikor egyik tagját, Rhédey Ferencet, Erdély fejedelmévé válasz­tották. Ferenc, aki Bethlen Gábor fejedelem egyik unokahúgát vette feleségül, a fejede­lemségről II. Rákóczi György javára hamaro­san lemondott. Úgy látszik, Bécsben naszy kegyben állott, mert I. Lipót császár és király 1659-ben grófi rangra emelte, ami egy volt szuverén fejedelemmel talán még sohasem történt meg. Rhédey Ferenc fejedelemnek egyik leszármazottja volt gróf Rhédey László, aki 1885-ben halt meg. A kor szokásának meg­felelően, mint jómódú erdélyi mágnás, László gróf hol Kolozsvárott, hol Bécsben lakott, mindkét városban szén palotája volt, csak a nyarat töltötte erdőszentgyörgyi birtokán, Maros-Torda megye nyárád­szeredai járásában. Gróf Rhédey László az irodalom és művésze­tek nagy pártfogója volt, különösen szerette a színészeket. Egyik kolozsvári házát, amelyben egy óriási bálterem is volt, átalakíttatta szín­házzá és Kolozsvár városának ajándékozta. Így lett gróf Rhédey László a kolozsvári Nemzeti Színház megalapítója. Gróf Rhédey László nagyon elegáns, szín­ember volt. Kitűnő nevelésben részesült és nyelvismerete és finom modora révén Bécsben is nagyon sok barátot szerzett. A legelőkelőbb körökben és az udvarnál. Egy Inczédy báró­nőt vett feleségül, akitől egy leánya volt. Rhédey Claudia, Claudie grófnő atyjának erdőszentgyörgyi kastélyában született. Az erdőszentgyörgyi birtok nem nagy, a kastély azonban, melyet a XVIII. században építettek a Küküllő Part­ján, egyike volt a legszebb főúri házaknak Erdélyben. Állítólag egy középkori kolostor romjaiból épült fel a hatalmas ősi parkkal övezett kastély. A kis grófnőt, mint­ egyetlen gyermeket, a legnagyobb gonddal nevelték szü­lei és nemcsak szépsége, de kedvessége miatt is nagyon népszerű volt Erdélyben és Bécsben is, ahol az udvarnál már igen fiatalon bemu­tatták. Egy bécsi udvari bálon Claudia grófnő megismerkedett Sándor wü­rktembergi herceg­gel, aki akkoriban mint huszártiszt az osztrák­magyar hadseregben szolgált. Az ismeretség­ből csakhamar szerelem lett és a herceg formá­lisan megkérte a grófnő kezét. Miután azon­ban Sándor herceg unokatestvére volt az ak­kor uralkodó I. Vilmos wü­rttembergi király­nak, a vele nem egyenlő rangú magyar gróf­nővel csak morganatikus házasságot köthe­tett (1835-ben), azaz a herceg megtartotta ki­rályi hercegi rangját, de a törvényes­­ felesége nem lett hercegnő és nem kapott a férje állá­sának megfelelő helyet az udvari rangsorban. Ez azonban nem is volt szükséges ahoz, hogy a házasságuk a lehető legboldogabb legyen. A herceg mint huszárkapitány Grácban állo­másozott, odaköltözött tehát a felesége is. Grácban akkor a legelőkelőbb ház, Sándor Szapucsek-család nem tartozott a nemes­séghez, az új bíbornok maga választ címert Kétségtelen, hogy miként Vaszary Kolos, úgy Serédi Jusztinián is a Szent Benedek­rend címerét választja a magáénak, a Pax (»Béke«) jelszóval. A bíbornok VIII. Urbán pápa ideje (1630) óta »fejedelem«, az »Eminenciás« cím illeti meg, rangja a katolikus országok­ban olyan, mint az uralkodócsaládbeli her­cegeké, miként a fejedelmek, ők is »Ked­ves Rokon« néven szólították meg nemré­giben a királyokat, s a katolikus államok udvarainál rangban megelőzik az összes minisztereket. Ausztriában a bíbornok rangban megelőzte a főhercegeket is. Nem a bíbornok tiszteleg először a miniszternél, hanem a miniszter a bí­bornoknál, mint a rangban legelső ural­kodónak, a pápának családtagjánál. Ezért óriási nagy különbség van abban, hogy Pá­ter Serédi Jusztinián csak mint esztergomi érsek, vagy már mint bíbornok jön-e haza Magyarországból herceg palotája volt. Felesége kedvéért a her­ceg gyakran jött Pestre, sőt Erdélybe is több ízben lerándult, a kolozsvári Rhédey-palotába és erdőszentgyörgyi kastélyába. A hercegi pár­nak minden ilyen látogatása nagy társadalmi esemény volt Erdélyben. Sándor hercegnek és nejének boldogsága azonban nem sokáig tartott, mert 1841 október 1-én Claudia grófnő hirtelen meghalt. A fiatal­asszony mindenáron el akarta kísérni férjét a hadgyakorlatra is és ez alkalommal oly szeren­csétlenül esett le a lováról, hogy szörnyethalt. Miután mindig hangoztatta, hogy halála ese­tén az erdőszentgyörgyi családi sírboltban akart nyugodni, férje az erdőszentgyörgyi református templom alatt levő síro­ltban temettette el Claudia grófnőnek három gyermeke ma­radt, egy fiú és két leány. Ezek, mint morga­natikus házasságból született gyermekek, nem viselhették az atyjuk hercegi címét, I. Ferenc József király tehát a Hohenstein grófi, illetve grófnői nevet és címet adományozta nekik. A gyermekek közül Ferenc, a fiú volt a leg­idősebb, 1837 augusztus 27-ikén­ született. A két leánygyermek neve: Claudine és Amália, volt. 1863-ban a Württemberg­ király gróf Hohen­stein Ferencnek és nővérének, Claudinenak a Teck hercegi, illetőleg hercegnői címet adomá­nyozta. A Teck familia a középkorban a Zähringen fejedelmi család egyik ága volt. Az újabb korban a Württemberg­ hercegek visel­ték a Tec­c­ nevet is, azonban 1806-ban, amikor királyi rangra emelkedtek, a Teck hercegi címet letették. Amikor tehát Rhédey Claudia grófnő fia Teck herceg lett, atyja családjának egyik régi nevét adományozta neki a család feje, a wü­rktembergi király. Teck Ferencnek, aki 1871-ben angol hercegi címet is kapott. Mary Adelaide angol királyi hercegnővel kötött házasságából négy gyer­meke született; Mary, Adolf, Fere­c és Sándor. Az 1867 május 26-ikán született Mary Viktória hercegnő 1893 július 6-ikán férjhez ment György yorki herceghez, aki ma V. György néven Anglia királya. Teck Mary hercegnőnek éppen úgy, mint nagyanyjának, Rhédey grófnőnek házasságába egy kis romantika is vegyült, a hercegnő ere­detileg nem György hercegnek, hanem György herceg fivérének, Albertnek Clarence és Avon­dale hercegnének, VII. Eduárd királynak első­szülött fiának volt a menyasszonya; azonban vőlegénye szerencsétlenségnek esett áldozatul, lebukott a lováról és szörnyet halt. Egy évvel e szomorú eset után György herceg kérte meg a szép hercegnő kezét, aki hozzá is ment fele­ségül. A királyné testvérei közül a közéletben csak az 1808-b ban született Adolf herceg ját­szott nagyobb szerepet, aki a világháború fo­lyamán 1917 július 16-án a német tengeralatti hadjárat miatt elkeseredve, lemondott a német hangzású és német eredetű Teck hercegi cím­ről. Sógora, V. György király ekkor Marquess of Cambridge címet adományozta neki. Adolf herceg katona volt, fiatal korában harcolt Afrikában, a háború alatt pedig dan­dár tábornoki rangot, viselt és egy ideig helyet­tes államtitkár is volt a hadügyminisztérium­ban, majd az angol király hadsegédeinek egyike. A leggazdagabb főúrnak, Westminster hercegnek a leányát vette nőül. Meghalt 1927 október 23-án. Mary királyné természetesen nagyon jól tudja, hogy egy magyar grófnő volt a nagy­anyja, és még a háború előtt az erdőszent­g­yörgyi szerény református templomban angol és magyar nyelvű felirattal örökítette meg nagyanyjának emlékét. (Az Est 1928. évi Hár­maskönyvéből) Az angol királyné magyar származású

Next