Pesti Napló, 1927. december (78. évfolyam, 273–297. szám)
1927-12-18 / 287. szám
"Vasárnap : PESTI NAPLÓ 1927 december 18 34 Wirt' i^tBMibamamaagmBni'iiiiii-'ii-' kápolnába mennek, ahol az új bíbornokok várnak reájuk. A bíbornokküldöttség elindulása után az ügyvédek újra bevonulnak a pápa elé és tovább folytatják a petíció felolvasását. A felolvasás alatt a bíbornoki testület legidősebb tagja, a Camerlengo a három bíbornoki rend (püspök-, áldozár- és diakonusbíbornok) vezetőjével (dékánjával) szintén a Sixtus-kápolnába megy, s az új bíbornokoktól kiveszi az esküt. Serédi bíbornok megesküszik, hogy mindig segíteni fog mindenkivel szemben megvédeni, fentartani, vagy ha kell, visszahódítani a Római Széket és Szent Péter vagyonát, s hogy sohasem fogja sem megengedni, sem kívánni a pápai államok területének és városainak sem megcsorbítását, sem elidegenítését. Ez az eskü, miután a pápai állam márnem létezik, nem egyéb, mint a jogfentartásnak deklarálása. A Camerlengo az eskü után így szól az új bíbornokhoz: — Itt maradtok, de jelen van veletek Isten és eskütök! A Camerlengo ezek után a három öreg bíbornok-dékánnal visszamegy a Sala Regiába, ahova néhány percnyi ájtatosság után a rangban legifjabb bíbornokok bevezetik az új bíbornokokat. Amint belépnek az ajtón, az ügyvédek megint abbahagyják a felolvasást és kivonulnak. (Ezért tart a szenttéavatási per harminc-negyven évig, de néha száz évig is.) Serédi bíbornok, akit jobbról-balról egy-egy rangban fiatal, az utóbbi években kinevezett bíbornok kísér, a pápa előtt megáll, háromszor lehajol, megcsókolja a pápa lábafejét, s azután a pápa kezén Szent Péter gyűrűjét. A pápa feláll és ölelkezik Serédi bíbornokkal, azután újból ölelkeznek. Serédi bíbornok ekkor lelép a trón-emelvényről s a bíbornoki padok előtt elhaladva minden bíbornokkal kétszer ölelkezik. Ennek megtörténte után Serédi bíbornok leül a püspök- és áldozár-bíbornokok padján az utolsó helyre. Újra behívják az ügyvédeket, három percig folytatják a szenttéavatási periratok felolvasását, azután a pápa int, sőt meg is szólal: — Az ügyet a Szent Szertartások kongregációja elé utaljuk további vizsgálat és megfontolás céljából. Az ügyvédek most már végleg távoznak, hazamehetnek. A két idősebb kardinális dékán fellép a trónemelvényre, s a pápa mellett jobbrólbalról elhelyezkedik. Serédi bíbornok is fölkel, s odaáll a pápa mellé, majd letérdel, egészen közel hozzá. XL Pius pápa pedig az eléje tartott szertartás-könyvből a következőket olvassa (latin nyelven): — A Mindenható Istennek dicsőségére és az Apostoli Szék díszére fogadd a vörös kalapot, a bíbornoki méltóság legfőbb jelvényét Ez annak a jele, hogy még akkor is, ha saját véredet kel ontanod, félelem nélkül kell cselekedned a Szent Hit felmagasztalása, a keresztény Világ békéje és nyugalma, s a Római Egyház fentartása és növelése érdekében! Serédi bíbornok mellé, aki már a kápolnában felvette a cappa magna nevű vörös selyem, ujjnélküli öltönyt, — melynek csuklyája is van — odamegy két szertartásmester és ezt a csuklyát a fejére húzza. Az új bíbornok kalapját, mely skarlátvörös posztóból van, s amelyről vörös zsinóron tizenöt kis bojtocska lóg le, a maggiordomo (főudvarmester) átadja a pápának,és a pápa a vörös kalapot Serédi Jusztinián fejére teszi, a csuklya fölé. A pápa most fölkel, áldását adja az egész gyülekezetre és udvarával visszavonul a szomszéd terembe. Serédi bíbornok a többi bíbornokkal a Sixtus-kápolnába megy s leborul az oltár előtt, míg a bíbornoki kollégium dékánja hangosan felolvas egy rövid imádságot. Ezután a bíbornokok ismét a pápa elé járulnak, ahol most egy újabb titkos konzisztórium következik. Ez csak egy percig tart. A pápa Serédi bíbornoknak megérinti az állát s ezeket mondja: — Bezárjuk szájadat, hogy sem a konzisztóriumban, sem a kongregációkban, sem más bíbornoki funkcióidban véleményedet ki ne nyilváníthasd! (A következő konzisztóriumban, a jövő decemberben megnyitja a pápa az új bíbornok száját e szavakkal: — Kinyitjuk szájadat, hogy a konzisztóriumban, kongregációkban és más funkcióidban véleményedet kinyilváníthasd.) Ezután egy gyűrűt húz a pápa az új bíbornok ujjára, ki a gyűrűért néhány ezer lírát adományoz a Propaganda Fide számára. Végül a pápa közli az új bíborossal, hogy melyik római templomot adományozza neki. Minden bíbornoknak van temploma Rómában; a templom falán ott függ a címere és az arcképe, és a templom helyettes plébánosát neki kell eltartania. Minden bíbornoknak kell címerének lennie. Mivel Serédi bíbornok famíliája, a A köztudatban benne van, hogy Mary, Anglia királynéja, magyar származású. Beszélnek a királyné családjának a Teck hercegi családnak és a Rhédey grófoknak rokonságáról is, de ezzel kapcsolatban konkrét adatokat már nem igen szoktak emlegetni. Pedig ez a rokonság nem legenda; tény, hogy az angol, királyné egy magyar hölgynek, gróf Rhédey Claudiának az unokája. A Rhédey-asaxid a legrégibb familiák egyike Magyarországon. A Rhédeyek egyenesen az Arixid-házból származtatják magukat és egyik ősüknek Aba Sámuel királyt vallják. Ez azonban csak legenda, melyet okiratok nem támogatnak; a család leszármazását csak a XIII. század végétől tekinthetjük hitelesnek. A Rhédeyek mindig jó birtokos urak voltak, s hol Magyarországon, hol Erdélyben virágzott jobban a családjuk. A család emelkedésének tetőpontját akkor érte el, amikor egyik tagját, Rhédey Ferencet, Erdély fejedelmévé választották. Ferenc, aki Bethlen Gábor fejedelem egyik unokahúgát vette feleségül, a fejedelemségről II. Rákóczi György javára hamarosan lemondott. Úgy látszik, Bécsben naszy kegyben állott, mert I. Lipót császár és király 1659-ben grófi rangra emelte, ami egy volt szuverén fejedelemmel talán még sohasem történt meg. Rhédey Ferenc fejedelemnek egyik leszármazottja volt gróf Rhédey László, aki 1885-ben halt meg. A kor szokásának megfelelően, mint jómódú erdélyi mágnás, László gróf hol Kolozsvárott, hol Bécsben lakott, mindkét városban szén palotája volt, csak a nyarat töltötte erdőszentgyörgyi birtokán, Maros-Torda megye nyárádszeredai járásában. Gróf Rhédey László az irodalom és művészetek nagy pártfogója volt, különösen szerette a színészeket. Egyik kolozsvári házát, amelyben egy óriási bálterem is volt, átalakíttatta színházzá és Kolozsvár városának ajándékozta. Így lett gróf Rhédey László a kolozsvári Nemzeti Színház megalapítója. Gróf Rhédey László nagyon elegáns, színember volt. Kitűnő nevelésben részesült és nyelvismerete és finom modora révén Bécsben is nagyon sok barátot szerzett. A legelőkelőbb körökben és az udvarnál. Egy Inczédy bárónőt vett feleségül, akitől egy leánya volt. Rhédey Claudia, Claudie grófnő atyjának erdőszentgyörgyi kastélyában született. Az erdőszentgyörgyi birtok nem nagy, a kastély azonban, melyet a XVIII. században építettek a Küküllő Partján, egyike volt a legszebb főúri házaknak Erdélyben. Állítólag egy középkori kolostor romjaiból épült fel a hatalmas ősi parkkal övezett kastély. A kis grófnőt, mint egyetlen gyermeket, a legnagyobb gonddal nevelték szülei és nemcsak szépsége, de kedvessége miatt is nagyon népszerű volt Erdélyben és Bécsben is, ahol az udvarnál már igen fiatalon bemutatták. Egy bécsi udvari bálon Claudia grófnő megismerkedett Sándor würktembergi herceggel, aki akkoriban mint huszártiszt az osztrákmagyar hadseregben szolgált. Az ismeretségből csakhamar szerelem lett és a herceg formálisan megkérte a grófnő kezét. Miután azonban Sándor herceg unokatestvére volt az akkor uralkodó I. Vilmos württembergi királynak, a vele nem egyenlő rangú magyar grófnővel csak morganatikus házasságot köthetett (1835-ben), azaz a herceg megtartotta királyi hercegi rangját, de a törvényes felesége nem lett hercegnő és nem kapott a férje állásának megfelelő helyet az udvari rangsorban. Ez azonban nem is volt szükséges ahoz, hogy a házasságuk a lehető legboldogabb legyen. A herceg mint huszárkapitány Grácban állomásozott, odaköltözött tehát a felesége is. Grácban akkor a legelőkelőbb ház, Sándor Szapucsek-család nem tartozott a nemességhez, az új bíbornok maga választ címert Kétségtelen, hogy miként Vaszary Kolos, úgy Serédi Jusztinián is a Szent Benedekrend címerét választja a magáénak, a Pax (»Béke«) jelszóval. A bíbornok VIII. Urbán pápa ideje (1630) óta »fejedelem«, az »Eminenciás« cím illeti meg, rangja a katolikus országokban olyan, mint az uralkodócsaládbeli hercegeké, miként a fejedelmek, ők is »Kedves Rokon« néven szólították meg nemrégiben a királyokat, s a katolikus államok udvarainál rangban megelőzik az összes minisztereket. Ausztriában a bíbornok rangban megelőzte a főhercegeket is. Nem a bíbornok tiszteleg először a miniszternél, hanem a miniszter a bíbornoknál, mint a rangban legelső uralkodónak, a pápának családtagjánál. Ezért óriási nagy különbség van abban, hogy Páter Serédi Jusztinián csak mint esztergomi érsek, vagy már mint bíbornok jön-e haza Magyarországból herceg palotája volt. Felesége kedvéért a herceg gyakran jött Pestre, sőt Erdélybe is több ízben lerándult, a kolozsvári Rhédey-palotába és erdőszentgyörgyi kastélyába. A hercegi párnak minden ilyen látogatása nagy társadalmi esemény volt Erdélyben. Sándor hercegnek és nejének boldogsága azonban nem sokáig tartott, mert 1841 október 1-én Claudia grófnő hirtelen meghalt. A fiatalasszony mindenáron el akarta kísérni férjét a hadgyakorlatra is és ez alkalommal oly szerencsétlenül esett le a lováról, hogy szörnyethalt. Miután mindig hangoztatta, hogy halála esetén az erdőszentgyörgyi családi sírboltban akart nyugodni, férje az erdőszentgyörgyi református templom alatt levő síroltban temettette el Claudia grófnőnek három gyermeke maradt, egy fiú és két leány. Ezek, mint morganatikus házasságból született gyermekek, nem viselhették az atyjuk hercegi címét, I. Ferenc József király tehát a Hohenstein grófi, illetve grófnői nevet és címet adományozta nekik. A gyermekek közül Ferenc, a fiú volt a legidősebb, 1837 augusztus 27-ikén született. A két leánygyermek neve: Claudine és Amália, volt. 1863-ban a Württemberg király gróf Hohenstein Ferencnek és nővérének, Claudinenak a Teck hercegi, illetőleg hercegnői címet adományozta. A Teck familia a középkorban a Zähringen fejedelmi család egyik ága volt. Az újabb korban a Württemberg hercegek viselték a Tecc nevet is, azonban 1806-ban, amikor királyi rangra emelkedtek, a Teck hercegi címet letették. Amikor tehát Rhédey Claudia grófnő fia Teck herceg lett, atyja családjának egyik régi nevét adományozta neki a család feje, a würktembergi király. Teck Ferencnek, aki 1871-ben angol hercegi címet is kapott. Mary Adelaide angol királyi hercegnővel kötött házasságából négy gyermeke született; Mary, Adolf, Ferec és Sándor. Az 1867 május 26-ikán született Mary Viktória hercegnő 1893 július 6-ikán férjhez ment György yorki herceghez, aki ma V. György néven Anglia királya. Teck Mary hercegnőnek éppen úgy, mint nagyanyjának, Rhédey grófnőnek házasságába egy kis romantika is vegyült, a hercegnő eredetileg nem György hercegnek, hanem György herceg fivérének, Albertnek Clarence és Avondale hercegnének, VII. Eduárd királynak elsőszülött fiának volt a menyasszonya; azonban vőlegénye szerencsétlenségnek esett áldozatul, lebukott a lováról és szörnyet halt. Egy évvel e szomorú eset után György herceg kérte meg a szép hercegnő kezét, aki hozzá is ment feleségül. A királyné testvérei közül a közéletben csak az 1808-b ban született Adolf herceg játszott nagyobb szerepet, aki a világháború folyamán 1917 július 16-án a német tengeralatti hadjárat miatt elkeseredve, lemondott a német hangzású és német eredetű Teck hercegi címről. Sógora, V. György király ekkor Marquess of Cambridge címet adományozta neki. Adolf herceg katona volt, fiatal korában harcolt Afrikában, a háború alatt pedig dandár tábornoki rangot, viselt és egy ideig helyettes államtitkár is volt a hadügyminisztériumban, majd az angol király hadsegédeinek egyike. A leggazdagabb főúrnak, Westminster hercegnek a leányát vette nőül. Meghalt 1927 október 23-án. Mary királyné természetesen nagyon jól tudja, hogy egy magyar grófnő volt a nagyanyja, és még a háború előtt az erdőszentgyörgyi szerény református templomban angol és magyar nyelvű felirattal örökítette meg nagyanyjának emlékét. (Az Est 1928. évi Hármaskönyvéből) Az angol királyné magyar származású