Pesti Napló, 1928. április (79. évfolyam, 76–98. szám)

1928-04-01 / 76. szám

16 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1928 április 0 Súlyos szerencsétlenség Debrecenben egy házépítkezésnél Debrecen, március 31. Ma dérf előtt a Nyomtató utca 16. számú épülőfél­ben lévő ház építkezésénél súlyos kimenetelű szeren­csétlenség történt. A nyers falakra fektetett két állványtartó gerenda a súlyos teher alatt kettétört és magával rántotta a nyers téglafalat. Az építkezés­nél dolgozók közül Sóvágó József építőmester súlyos koponyaalapi törést és súlyos belső sérüléseket, Tóth Mihály 69 éves kőművessegéd fej- és súlyos belső sérüléseket szenvedett. Életbenmaradásukhoz kevés a remény. Ezenkívül a fején szenvedett súlyos sérülé­seiket Kulcsár István 18 éves munkás. Hat munkás könnyebb sérüléseket szenvedett. A három súlyosan sérültet a mentők kórházba szállították. A vizsgálat megindult annak megállapítására, hogy a szeren­csétlenségért kit terhel a felelősség. ­ — Az Allgemeiner Deutscher Automobil-Klub tagjai Budapesten. Április elsején, vasár­nap délután mintegy 150 motorkerékpáros versenyző érkezik Budapestre. A KMAC már Drégelypálinkán fogadja a versenyzőket. A budapesti szakasz célja a megyeri csárdánál van, ahonnan a versenyzők zárt sorokban vo­nulnak Budapestre. Este díszvacsora lesz a versenyzők tiszteletére. A versenyzők hétfőn reggel indulnak a Vilmos-laktanya előtti tér­ről Oroszváron keresztül Bécsbe, ahonnan Prágán át Drezdába vonulnak, ahol a 3000 kilométeres túraút véget ér. A KMAC az All­gemeiner Deutscher Automobil-Klub tagjainak fogadására nagy előkészületeket tett.­­ Esy görög hajóskapitány hősi halála az el­süllyedt cirkálón, Athénból jelentik. A görög flotta Panormos nevű cirkálója a minap zátonyra futott és léket kapott Regina közelében. Demetrius Duccas kapitány, amikor meggyőződött arról, hogy a hajó menthetetlen, menekülésre szólította fel tisztjeit és legénységét. Mindenki elhelyezkedett a mentőcsar­nakokban. Azt hitték, hogy végül a kapitány is kö­vetni fogja őket. A kapitány azonban ezt kiáltotta le nekik a h­ajóhídról. — Előre! Én itt maradok, nem hagyom el a hajót! Hiába figyelmeztették a halálos veszedelemre, nem mozdult a hajóhídról. A hajó gyorsan süllyedt és amikor a hajóhíd nagy része is víz alá került, a kapitány a homlokához illesztette revolverének csövét és agyonlőtte magát. Néhány pillanat múlva összecsaptak a hajó felett a hullámok.­­ A zsokék nesztora százesztendős és harminckét gyermek apja. Londonból jelentik: Anglia, sőt alkal­masint az egész világ zsokéinak nesztora, Joh­n Faulkner, most töltötte be századik esztendejét, jó­ egészségben. Harminc évvel ezelőtt vonult nyuga­lomba. Utoljára hetvenesztendős korában ült nyereg­ben, amikor utolsó győzelmét aratta a Cesarevics nevű lóval. Ezután visszavoly­lt appelfordi birtokára és kertészkedéssel töltötte idejét. Hosszú életével rá­cáfolt az orvosoknak arra az állítására, hogy a zsoké­mesterség, megrövidíti az életet, mert nagyon meg­erőlteti a szívet és a tüdőt. — Csak azok a zsokék rövidéletűek, — mondotta — akik utánozzák a nagyurakat és pihenés helyett mulatoznak. Én rendes életmódomnak tulajdonítom hosszít életemet és jó egészségemet. Kétszer nősült és harminckét gyermek apja. Valamennyi gyermeke él és köztük a legidősebb hat­vanhét, a legfiatalabb pedig huszonhatéves. Zsoké egy kincs közöttük, mert mindegyiket tisztviselő­pályára neveltette." — Nem akarom, — mondotta Faulkner — hogy fáim kitörjék a nyakukat, a­ bukmékerek kedvéért.. Maga is majdnem kitörte egyszer a nyakát. Egy versenyen lova előtt akart átszaladni a pálya túlsó oldalára egy részeg matróz. Lova elbukott, agyon­rúgta a matrózt, ő pedig messze kirepült a nyereg­ből, de csodálatos módon nem történt semmi baja. Mint valami ügyes artista, kétszer megfordult a leve­gőben, azután talpra esett a versenypálya sűrű, puha füvére. Érdekesen bizonyította be egyszer, hogy a zsokénak milyen fontos szerepe van a ló győzelmé­ben. Valaki azt mondotta neki egy társaságban, hogy könnyű győznie a zsokénak, ha jó a lova. Mo­solyogva jegyezte meg erre: — A jó zsoké m­ég a rossz lovat is megjavíthatja a maga mesterségével. Fogadott ennek az állításának bebizonyítására. Vásárolt ezután olcsó pénzen­­egy kimustrált ver­senylovat és nagy győzelmet aratott vele az abing­dorfi pályán. Megnyerte a fogadást, mert bebizonyí­totta, hogy mire képes a jó zsoké. Gróf Teleki Pál Athénben, Athénből távira­tozzák lapunknak: Gróf Teleki Pál ideérkezett, hogy két előadást, tartson. Az első Magyarország gazda­sági helyzetéről fog szólni. A lapok ez alkalomból nagyon barátságosan nyilatkoznak Magyarország­ról,­ ami részben azzal is kapcsolatban lehet, hogy Görögország és Jugoszlávia között még mindig na­gy­tán élesek az ellentétek. (G. L.) — Willis amerikai elnökjelölt meghalt. Amerika egyik elnökjelöltje, Frank B. Willis, Hoover legel­keseredettebb ellenfele, váratlanul meghalt Delawa­reban. Éppen egy választói gyűlésen szónokolt, és Hoovert támadta, amikor hirtelen rosszullét fogta el. Mire hazaszállították, már halott volt. Agyvérzés ölte meg. — Tíz éve f­egyvertelenül jár a dsungelek­ben a világ legbátrabb nőutazója. Londonból jelentik: Érdekes nő érkezett a minap Lon­donba. Gertrude Bonham kisasszony, aki arról híres, hogy kísérő nélkül utazgat a világ leg­veszedelmesebb helyein. Bejárta már Indiát, Afrikát és a világ más részeit s még fegyvert sem vitt magával soha. — Mindig egyedül szoktam vándorolni, — mondotta egy újságírónak — és évente nem költök magamra 250 font sterlingnél többet. Bárhova el merek menni egyedül. Nem félek senkitől és semmitől. Még sohasem történt utazásaim közben semmi bajom, pedig gyakran utaztam át olyan dsungeleken és őserdő borí­totta területeken, ahol sok a vadállat és az utazók rendes előretartott puskával, vagy re­volverrel mernek csak előrehaladni, mert min­den bokorból leskelődik rájuk a halálos vesze­delem Benham kisasszony már tíz évnél nagyobb időt töltött utazgatásban. A legutóbbi négy évben rekordot teremtett, mert bejárta Aráb­át, Szíriát, Palesztinát, Tibetet, Indo-Kínát, Japánt és Amerikát. Utazott vasúton, gőzösön, szeké­ren, lóháton és gyalog. Sokszor riaszthatta volna el az utazástól mindenféle nélkülözés, de ő semmitől sem riadt, vissza. Mindig sikerült megőriznie egészségét.­­ Minél jobban közeledik az új m. kir. osztály­sorsjáték I. osztályának húzási napja, annál nagyobb az érdeklődés a sorsjegyek iránt. Az elkésett meg­rendelések nagy része már a múltkori játékban sem volt elintézhető.­­ Újból leszállították az olasz bankkam­it­lábat. Rómából jelentik: A Banca d'Italia szombati közgyűlésén a hivatalos leszámítolás és lombardkamatlábat hat és fél százalékról hat százalékra szállították le. Pénzügyi körök­ben ez a leszállítás meglepetésként halott, mert a legutóbbi ka­matlábleszállítá­s 7 száza­lékról hat és félre — csak egy hónappal ez­előtt történt. (M. P.) Az Otthon körben egy fiatal újságíró hirtelen odafordult a bohémségéről ismert tehetséges költő­höz. — Adj kérlek kölcsön ötven fillért. Borotválko­zásra ... A költő fölényesen elmosolyodik és sóhajtva mondja: — Bár a zsebemben volna, amennyi hiányzik ne­kem ah­oz, hogy 50 fillérem legyen ... — 80 százalékos emelkedés a­, első negyedév válságmérlegén. A Magyar Tudakozó Egylet szombaton terjesztette fel a kereskedelemügyi minisztériumhoz dr. Hajdú Miklós vezérigaz­gató beszámolója keretében 1928 első évnegye­dének válságjelentését, amely szerint januártól március végéig (zárójelben az 1927. év megfe­lelő adatai) 315 csődönkívüli kényszeregyesség (228), 100 csőd (107), összesen 151 bírói fizetés­képtelenségi eset (335) fordult elő, amiben a legutóbbi március hónap 125 csődönkívüli kényszeregyességgel (79), 38 csőddel (50), ösz­s­zesen 163 válságesettel (129) szerepel. A folyó év első negyedének 1927 utolsó évnegyedével szemben 80,87 százalék, márciusnak a megelőző február hónappal szemben pedig 2,51 százalék a válságok emelkedése. A beszámoló végül a hitel­tudakozódás kármegelőző hitelvédelmének világánál a­ kereskedelem általános helyzeté­nek súlyosbodása mellett az államháztartás és magángazdálkodás menetében mutatkozó aránytalanságok kiegyenlítését hangsúlyozza. — Előadóest. Független művészet, címmel a mo­dern művészeti törekvések néhány tagja szombaton, előadóestet tartott. A változatos és gazdag program keretében Kassák Lajos saját műveiből, Simon Jo­lán modern költők műveiből olvasott fel, Illyés Gyula, Németh Andor, Déry Tibor és Nádass József verseikkel szerepeltek. A modern muzsikát Kadosa Pál, Justus György és Honegger művei képviselték, amelyeket Léderer Miklós, Krausz Ilonka, Pártos Ödön interpretáltak. Nagy sikere volt Förstner Magdának, a fiatal táncművésznőnek is, aki két tánckompozícióval szerepelt. i: — Krumpli-tragédia. A lángészt külsőleg az különbözteti meg a közönséges em­beri ha­­landótól, hogy a zseni más, mint más! A mi közgazdasági életünk sokszor, szinte túl sokszor zseniális ilyen értelemben. Amikor megtudtuk, hogy amit­ ötmillió méter mázsa burgonyánk használatlanul itthon megrothadt, az alatt stockeraui burgonyát importáltunk, akkor ámulatunk-bámulatunk abban az örömkiáltá­sunkban tudott hanghoz jutni:­­ hogyan csinál­ják ezt!« Ámde csodák még nincsenek. A Pesti Napló mezőgazdasági rovatában kiváló szak­értői kézből kaptunk magyarázatokat, Bartsch Ottó úr kifejti, hogy burgonyatermelésünknek nincs meg a megfelelő szükséges vetőgumója. 1925 óta burgonyatermelésünk 60%-a takar­mányburgonya, 30%-a ipari burgonya, és csak 10%-a asztali fajta. Az ország 20 millió má­zsányi burgonyaterméséből 12 millió mázsa a »disznó-krumpli« és a 6 millió mázsányi ipari burgonyának 60—100%-a belsejében barnafoltos gmrűbeteg. A forgalomba kerülő rózsa­krumplit ezért hamisítva, keverve árulják pia­cainkon, sőt árulják a külföldön is, amivel hosszú időkre elveszítjük exportpiacainkat és ezért sikerült a stockeraui krumplinak kiszo­rítania hazai konyháinkból is a hazai burgo­nyát. Bartsch Ottó úr tehát lelkesen lándsát tör a minőségi termelésünk berendezkedése mellett. E kitűnő magyarázat és állásfoglalás alátámasztására bátorkodom egy esetet, elbe­szélni, mely most már némileg további felvilá­gosítást nyújtson, hogy miért nincs minőségi termelésünk 1925 óta? 1923 elején egy megszer­vezendő több, jobb és olcsóbb termelési akció megszervezése érdekében Németországba utazva előbb beszélgetést folytattam Schandl Károly földművelési államtitkár úrral. Az államtitkár úr elmondta nekem, hogy burgonyánk már teljesen degenerálódott; a segítség az lenne, ha Németország adna nekünk nemesített vető­gumót, ámde tavaly (1922) őszén hiába küld­tünk a német kormányhoz egy miniszteriális bizottságot, nem adtak nekünk a németek nemesített vetőburgonyát. Én Németországban Ebers birodalmi elnöknél, Cuno birodalmi kan­cellárnál, Luther, akkori népélelmezési minisz­ternél és Ramm porosz földművelési államtit­kárnál járván, ezek a többtermelési akció ter­vezeteit elfogadták, a Deutsche Bank vállal­kozott a finanszírozásra és a keresztényszoci­alista, valamint a szociáldemokrata fogyasztási szövetkezetek (6 millió lélek) vállalták, hogy közvetlen vásárlóink lesznek. Első kérelmem volt, hogy nemesített vetőgumót adjanak, amire szó nélkül első rátának 100 vagon kivitelére megadtá­k az engedélyt. Nagy örömmel meg­sü­rgönyöztem földművelési minisztériumunk­nak a kedves eredményt, mire néhány h­ét múlva kaptam sürgönyt, hogy küldik a szak­embert a­ burgonya átvételére. A szakember tényleg megérkezett, de véletlenül ugyanazzal a vonattal egy­­Direktor Bayern nevű úr is megérkezett ugyanabba a berlini hotelba. A szakembert elvezettem a Ramm államtitkár által kijelölt egyik termelőszövetkezet köz­pontjához. A szakembernek azonban semmi sem tetszett a bemutatott fajták közül, diszgusz­tálva kijelentette nekem, hogy nem is vásárol Németországban nemesített vetőgumót, hanem megy Lengyelországba közönséges jó burgo­nyát bevásárolni. Tanúsítandó szakemberünk teljes önzetlenségét, felemlítem, hogy a néme­tek a vevőközegnek hivatalosan felajánlottak 2% províziót, ami hivatalosan jár annyira, hogyha föl nem veszik, akkor azért annyival nem adják olcsóbban a vetőgumót. Én burgo­nyában szakember nem lévén, tudomásul vet­tem a szakember elhatározását. Akcióim útjai­ban azonban magam mégis elmentem a másik vetőgumóforráshoz is, a Gesellschaft für Pflanzenzucht-hoz, amelynek vezetője, Uhland úr nekem elbeszélte, hogy a kapott kiviteli engedély alapján nála tényleg bevásároltak 120 vágón nemesített vetőgumót. A vásárl­ó vevő neve Direktor Bauer volt. Meg vagyok győződve róla, hogy Direktor Bauer korrekte és haza­fiasan használta föl a vetőgumót. Magánúton értesültem, hogy a hazafias vásár tiszteletére Direktor Bauer bankettra hívta volna, meg a berlini magyarság egyes tagjait, akiknek örömmel mondta volna el, hogy 60 vágón vető­gumót vásárolt a német kormánytól. Nem tudom, hogy adott-e a­ német korm­ány azután is későbbi export-engedélyeket, csak arra em­lékszem, hogy az első szövetkezet vezetője nagyon diszgusztálva volt. Hogy miért, nem tudom. Bizonyára önzésből azért, hogy Direktor Bauer őt mellőzte. Úgy látszik azonban hogy aligha folytatódott a németországi többtermle­lési akció, mert én ötödfél évig nem tudtam, hozzájutni, hogy itthon referálhassak és ami a legfájdalmasabb: tavaly már ötmillió méter­mázsa burgonyánk rothadt meg itthon ugyan­akkor, amidőn stockeraui burgonyát vagyunk kénytelenek táplálkozásunk céljára impor­tálni! (P. E.) mindazon mérgezési eseteit leküzdésénél, melyeket romlott élelmiszerek, valamint túl sok ivás és dohányzás, vagy morfium és kokain élvezete idéz elő, a természetes «Ferenc József« keserűvíz használata fontos segédeszközt képez. Híres orvostudományi könyvekben felsorol­ják azt is, hogy a Ferenc József víz többek közt ólommérgezésnél meggyógyítja a makacs székrekedést, mely a kínos görcsöknek egyik okozója. Kapható gyógy­szertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben. "

Next