Pesti Napló, 1928. május (79. évfolyam, 99–121. szám)

1928-05-08 / 104. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ 1928 május 6 10 — Az idő. A Meteorológiai Intézet jelenti: Az Északi Jeges-tengertől Finnországon, Dá­nián, Nyugat-Németországon és Franciaorszá­gon át a Földközi-tengerig alacsonynyomású zóna vezet, amelyben Dél-Olaszország táján kisebb depresszió is van. A nagy légnyomás magva egyfelől Izland, másfelől a Kaukázus táján található. Hazánkban a borulás délnyugat felől ki­terjedt az egész országra, eső azonban inkább csak a Dunántúlon, Pest megye északi részén, továbbá Nógrád és Heves megyékben volt és mennyisége jobbára meghaladta az 5 milimé­tert. Budapesten 12, Veszprémben 14, Balassa­gyarmaton 23 miliméter eső esett. A hőmér­séklet még mindig alacsonyabb a normálisnál. Időprognózis: Jobbára borult és esőre hajló idő. — Vízállás. A földművelésügyi miniszté­rium vízrajzi osztálya jelenti: A Duna Pozsonyig és Dunaremete—Paks között apad, máshol árad. Bajáig alacsony, lej­jebb közepes vízállású. Mai vízállások: Passau 247, Stein 28, Ko­márom 315, Budapest 286, Baja 256, Mohács 282, Barcs 243. ..A Tisza végig apad, Csongrádig alacsony, lejjebb közepes vízállású. . .• A váci püspök Rómába utazott. Dr. Hanauer A. István váci megyéspüspök Rómába utazott, hogy elvégezze a magyar püspökök részére ötötdévenként előírt kand­ai látogatást. A püspök május vége felé érkezik vissza Magyarországba, amikor folytatni fogja egyházmegyéjében tavaszi bérmakörútját. — So—go százalék erejéig kell átértékelni a vas­­lat-­ kártérítési járadékot. A kormány rendeletet adott ki, amelynek értelmében a személyt érő károko­zás vagy tiltott cselekmény miatt ki­térítés címén 3028 április 1. előtt bírói ítélettel vagy egyéb módon megállapított olyan pénzbeli járadékot, amely a m. kir. államvasutaktól, más közforgalmú vasúttól vagy hajózási vállalattól vagy más közérdekű üzemtől jár és a Törvény értelmében átértékelhető, rendszerint az aranyérték 60°'o-ára, ha pedig a járadékos munka­képességének csökkenése a TöVo-ot eléri vagy megha­ladja, az aranyérték 85­ ft-ára kell átértékelni. Ha a járadéknak ez az átértékelése a rendelet életbelé­pése előtt utoljára azetett járadékösszeg csökkenését eredményezné, átértékelt járadékként továbbra is a rendelet életbelépése előtt utoljára tzetett járadékot kell fizetni. Az átértékelésben a járadéknak csak azt az összegét lehet számításba venni, amely kifejezet­ten vétlen károkozás vagy tiltott cselekmény alapján járó kártérítési járadék címén van megállapítva. A nyugellátásként vagy a betegségi és baleseti köte­lező biztosításról szóló jogszabályok alapján megál­lapított vagy ily címen a járadékba beszámítható összeget az átértékelésben figyelmen kívül kell hagyni. Az átértékelt járadék az igényjogosultat 2028 április 1-étől kezdve illeti meg. — Nagy olasz—magyar idegenforgalmi konfe­rencia a kereskedelmi minisztériumban. Nagysza­bású ankét folyt le hétfőn délelőtt a kereskedelmi minisztériumban báró Wimmersperg Frigyes elnök­lete alatt. Rómából az olasz idegenforgalmi érde­keltségek és az olasz szakminiszterek képviselői ér­­keztek meg Budapestre, hogy a magyar idegenfor­galmi érdekeltségekkel együtt a két ország közötti idegenforgalom kérdését megvitassák. Wimmersperg megnyitóbeszéde után Gray olasz képviselő indítvá­nyozta, hogy a magyar Hiszekeggyel kezdjék a ta­nácskozást, majd rámutatott a Magyarországot és Olaszországot összekapcsoló szimpátiára. Javaslatára üdvözlőtáviratot küldtek a kormányzónak, Bethlen miniszterelnöknek, Herrmann kereskedelmi minisz­ternek i­s Ripka, Ferenc főpolgármesternek, báró Wimmersperg Frigyes javaslatára pedig Mussolini­nak, az olasz gazdasági és közlekedési miniszterek-nek, valamint Róma kormányzójának. Mariotti, az olasz idegenforgalmi propaganda vezetője kölcsönös propagandafüzetek terjesztését, filmelőadások rende­zését, valamint az 1928-as fürdőügyi kiállításról egy monográfia kiadását javasolta. Bársony Oszkár a­ bécs—budapest—balaton—velencei autóút szükséges­ségére mutatott reá, Zilahy Dezső az Olaszországba ellátogató idegeneknek Magyarországra leendő irá­nyítása ügyében tett előterjesztést. Santino olasz képviselő azt javasolta, hogy már Magyarországon megfelelő felvilágosításokkal lássanak el minden Olaszországba utazót. Battisti, az olasz vasútügyi minisztérium delegátusa messzemenő vasúti kedvez­ményeket helyezett kilátásba, Bricante őrnagy a légiforgalmi összeköttetés propagálását ajánlotta, Repucci, az olasz fürdő igazgatóságok delegátusa és a gyógyvízszövetség elnöke rendkívüli kedvezménye­ket helyezett kilátásba az adriai fürdőhelyeken a magyar jóléti és gyermekvédelmi, intézmények koló­niáinak. Szelnár Aladár és Fa­via, az olasz autóklub delegátusa a két­­ ország közötti autóforgalomról be­szélt. Fischer Mihály az MLSz képviseletében a sport és az idegenforgalom kapcsolataira világí­tott reá. A Budapesten tartózkodó Olasz Idegenfor­galmi Szövetség képviselői részére hétfőn délután a Magyar Külügyi Társaság Idegenforgalmi Szakosz­tálya ülésén előkelő hallgatóság és az olasz követ előtt Puky Endre képviselőházi alelnök előadást tar­tott az idegenforgalom, külpolitikai fontosságáról. Ki­fejtette, hogyha valamely ország örülhet az idegen­forgalom emelkedésének, az mi vagyunk, mert az ide­genforgalom lényegesen hozzájárulhat ahoz, hogy a külföld minket jobban megismerhessen. Berzeviczy Albert elnök ü­dvözlőbesszéde után firott képviselő, a vendégek vezetője, kijelentette, hogy Magyaror­szág mai területi nagysága sem jogi, sem történelmi szempontból, sem pedig a természeti követelmények szempontjából nem igazságos. — Báró Perényi Zsigmond, a Kossuth-kül­döttség vezetője, Budapesten. Báró Perényi Zsigmond, a newyorki Kossuth-küldöttség ve­zetője, kéthónapi távollét után Budapestre ér­kezett. Báró Perényi a newyorki ünnepség után hatezer mérföldnyi utat tett meg és bejárta a kanadai magyar telepeket. A telepeken kívül, ahol már 35—40 év óta dolgoznak a magyarok, meglátogatta a kanadai nagyvárosokat is, ame­lyeknek ipari centrumaiban, szintén nagy­számban helyezkedik el a kivándorlott magyar­ság. Báró Perényi mindenütt a magyarság helyzetét tanulmányozta és aho­l csak megfor­dult, mindenütt a magyarság dicséretét hal­lotta. A kanadai magyarok — mondotta a báró — becsületes munkájukkal elismerést és meg­becsülést tudtak kivívni a magyarság számára. Báró Perényi a nemzeti vasutak részéről ren­delkezésére bocsátott szalonkocsin tette meg a hosszú utat.­­ Az egységespárti képviselők nem táncolnak Josephine Bakerrel.. Szombat éjszaka vidám társa­ság jelent meg abban a mulatóban, amelyben ren­des esti fellépései után Joséphine Baker, az olaj­barnabőrű táncművésznő­­ éjszakánként­­ szerepelni szokott. A társaság tagjai kormánypárti képviselők voltak, akik nyilván Petrovácz Gyula interpelláció­jának elriasztó hatása alatt megjelentek a mulató­ban, hogy ellenőrizzék, váljon igazak-e keresztény­párti képviselőtársuk szigorú vádjai Joséphine Bakerrel szemben. Az egyik asztalnál, közel az üvegparketthez, amelyet sejtelmesen világított át az alulról felszüremlő kék és sárga lámpák fénye, Orffy Imre, Erődi Harrach Tihamér és mások voltak láthatók a társaságban, akik komoly szakértő szem­mel figyelték a táncot, Joséphine Baker művészetét, csöndes pezsgőzés közben. Éjfél után érdekes jelenet játszódott le. A mulató táncosnő, akit Párizsban, saját mulatójában valósággal körülrajong a törzs­közönsége, valahogy nem volt megfelelő formában. Nem a sikerét illetőleg értendő ez a »forma«, hanem a közönség valamiképpen valahogyan idegenkedett attól, hogy táncművészetét közvetlen közelről él­vezze. Így volt egy pillanat, amikor Joséphine Baker nem kapott táncost a mulató közönségéből. Egy-két asztalhoz odalépett a vendégművésznő, hogy a megjelent férfivendégek közül táncra kérje vala­melyiket. Megállt Joséphine Baker az egységespárti képviselők asztala előtt is és őket is felkérte, hogy táncoljanak vele. — Melyikük táncolna velem? — kérdezte kérőn Joséphine Baker. Orffy és Erődi Harraell egymásra néztek, néhány pillanatig gondolkoztak, átvillant agyukon a ször­nyű gondolat: mi történik, ha valaki meglátja őket az üvegparketten Joséphine Bakerrel táncolni. Mo­solyogva intettek, hogy nem lehet, nem vállalkoz­hatnak a táncra. Baker csodálkozó szemmel nézett rájuk, egy pillanatig nem értette az egész dolgot, majd büszkén felszegte a fejét és egyedül belefogott egy egzotikus, furcsa, vad táncba. — Személyi változás az öngyikos fronton. Az öngyilkos rendelet kapcsán a főkapitánysá­gon fontos személyi változás következett be. Az életuntak ügyeit évek óta Risztics Lázár rendőrtanácsos intézte nagy buzgalommal és hozzáértéssel. Most a főkapitány az életuntak ügyeit elvette tőle és Baksa Já­jos rendőrfőta­nácsosnak adta át. Baksa az időközben meg­szűnt A Rend című közrend­észet­i szaklapnak volt a szerkesztője és lapjának beszüntetése után a belügyminisztérium internáló osztályá­tól a főkapitányság közigazgatási osztályába került.­­ Seemann osztrák követségi tanácsos távozik Budapestről. Seemann Rudolfot, a budapesti osztrák követség tanácsosát az osztrák kormány szolgálat­tételre Bécsbe, a külügyi hivatalba rendelte be. Seemann a hónap végén hagyja el Budapestet, ahol két éven át működött. — Jó emésztés — fél egészség. Székrekedés, bél­renyheség esetén ARTIN-dragée könnyű, normális ürüléshez segít. — Ismét Nemes Zoltán lett Magyarország gyors­íróbajnoka.­ Vasárnap délután tartotta a Magyar Gyorsírók Országos Szövetsége díszgyűlését, amelyen kihirdették az országos gyorsíróverseny eredményét. A legmagasabb (percenként átlag 400 szótagos sebes­ségű) fokon az elsőséget újból Nemes Zoltán ország­gyűlési gyorsíró szerezte meg, aki a Magyarország 1928. évi gyorsíróbajnoka címet, 200 pengő díjat és három egymást követő győzelemmel a Gyakorló Gyorsírók Társasága Fabro Henrik-serlegét nyerte el. Második Weiss Ervin hírlapíró, harmadik Majer­csik Sándor és negyedik Szikossy Ferenc parlamenti gyorsírók lettek. A 350 szótagos fokon első Fodor Antal lett, a makói reálgimnázium VI. osztályú ta­nulója, aki ezzel a Magyarország 1928. évi diákgyors­íróbajnoka címet szerezte meg. Második Weiss Ervin hírlapíró, harmadik dr. Szentmiklóssy József székes­fővárosi tanácsjegyző, negyedik Székely Gyula, a budapesti református főgimnázium VIII. osztályú ta­nulója, ötödik Emszt Jenő hírlapíró. A 300 szótagos verseny eredménye: 1. Székely Gyula, 2. Vezér Ist­ván, a budapesti református főgimnázium V. osztályú tanulója, 3. Fodor Antal, 4. Zabik László, 5. Bálint István. A 250 szótagos fokot Vezér István, a 200 szó­tagost Kocsis József (Szeged), a 150 szótagost Csősz Ilonka (Győr) nyerte meg. A magyar és német össze­tett versenyt Weisz Miklós hírlapíró nyerte meg, az olvasási pályázaton Weiss Ervin lett az első. A dísz­gyűlésem szakelőadást tartottak Kiss József tanár, dr. Murányi Ernő. A versenygyőztesekkel és a tanárok­kal szemben dr. Traeger Ernő gyorsírási kormány­biztos fejezte ki elismerését. — A hercegprímás hazaérkezett Rómából. Dr. Serédi Jusztinián bíbornok hercegprímás, aki a magyar zarándoklattal április 29-én indult Rómába és ott a pápa elé vezette a magyar zarándokokat, május 6-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a trieszti gyorsvonattal visszaérke­zett Budapestre, ahonnan néhány órai tartóz­kodás után folytatta útját Esztergomba. Innen rövidesen visszaérkezik a fővárosba, hogy e hét csütörtökén megkezdje két héten át tartó bérmálásait. A magyar zarándokok az egyház­fejedelem elutazása után még Rómában ma­radtak és gyertyás körmenetet rendeztek a Colosseumba.­­ A húsiparosok a községi üzemek ellen. A Hús­iparosok Országos Szövetsége vasárnap délután Bisztránszky József elnöklésével a régi képviselőház üléstermében ülést tartott, amelyen több országgyű­lési képviselő is megjelent. Dr. Usetty Béla képviselő hangoztatta: a húsiparosság számára életfeltétel, hogy a kormány és a főváros olcsó hitel nyújtásával lehetővé tegye a gazdasági nehézségek leküzdését. FrühlWirth Mátyás a szervezkedés fontosságát hang­súlyozta, Perlaky György az adósérelmekkel és a községi üzemek káros versenyével foglalkozott. Bittt­ner János ugyancsak a községi üzemek káros műkö­dése ellen beszélt. Károlyi Mihály a forgalmi adó­nak egy százalékra való leszállítása érdekében ter­jesztett elő határozati javaslatokat, amit a gyűlés el­fogadott. Tóth Árpád a teljes vasárnapi munkaszü­net érdekében beszélt. — Ötven magyar statisztikus Pécsett. Pécst­t jelenti tudósítónk. A Magyar Statisztikai Társaság vasárnap tartotta Pécsett hatodik ünnepi ülését, amelyen mintegy ötven statisztikus vett részt. Az ünnepi ülés keretében leleplezték két pécsi szárma­zású kiváló magyar statisztikus, Vízaknai Antal és Budai László emléktábláját. Vasárnap délelőtt a városháza dísztermében Thirring Gusztáv elnök megnyitója után Kresz Károly, a TÉBE igazgatója a magyar hitelviszonyokról, Mutschenbacher Emil, az OMGE ügyvezető igazgatója a mezőgazdasági válságról tartott előadást. Az ünnepi ülés vendégei vasárnap délután a város nevezetességeit tekintet­ték meg, hétfőn délelőtt a város főbb ipartelepeit nézték meg, majd a délutáni gyorsvonattal vissza­utaztak Budapestre. — Véres verekedés a »kisebbségi« magyar nyelv miatt. Belgrádból jelentik: A bácskai Mol községben az új képviselőtestület ma tar­totta első ülését, amelynek kezdetén Radivoj­csev kerületi főnök felolvasta a főzsupánnak a­ községi választásokat megsemmisítő döntését. Ezután Vida Péter, a magyar párt elnöke ma­gyar beszédben kérte a kerületi főnököt, hogy e döntést magyar nyelven is olvassa fel, mint­hogy a bizottsági tagok egy része még nem er± szerbül. Vida beszéde alatt a szerbek hangosan, követelték, hogy a szónok beszédét államnyel­ven folytassa. Vuletics és Szlavkovics függet­len demokraták Vida mellett foglaltak állást, azt fejtegetvén, hogy a kisebbségnek joga van a községtanácsban anyanyelvét használni. Az ülés bezárása után szerb bizottsági tagok rátá­madtak a magyarokra és a két független demo­kratára és székekkel kezdték őket verni. Szlav­kovics és Vuletics súlyosan, Vida és Nyerges magyar bizottsági tagok pedig könnyebben megsérültek. Vuleticset a zentai kórházba kel­lett szállítani. Állapota komoly. — Négyszáz kérdésre válaszolnak a vidéki vá­rosok az országos zenekataszter felállításánál. Kle­belsberg kultuszminiszter, mint ismeretes, már ré­gebben elhatározta az országos zenei kataszter meg­alapítását és erre von­a­tkozó 27.000. számú körrende­letét már meg is küldték ötvenöt vidéki városnál. A rendelet felszólítja a városokat, hogy a kérdő­íveket kitöltve és a válaszokat tíz csoportba vsztve részletesen ismertessék a minisztériummal Magyar­ország zenekulturális állapotait. A polgármesterek az egyes városok zenei köreinek bevonásával szű­kebb bizottságot alakítanak, hogy a mintegy négy­száz kérdésre adandó válaszok szakszerűség szem­­pontjából is kielégítőek legyenek. A kérdőívek a lehető legrészletesebben érdeklődnek a városok zenei múltja, az egyházi zene, az iskolai és az iskolán kívüli zeneoktatás, a magasabb zenét művelő szim­fonikus zenekarok, a katonabandák és a többi fúvón, és vonószenekarok, a dalárdák és énekkarok műkö­­dése, a színházi viszonyok, a hangversenyek, a várnrc zenei ízlése, a kamarazenét művelő magánházak, a privát zeneszalonok, a zenekereskedelem és zeneipar, a mozik, mulatók, vendéglők és más szórakozóhelybe zenei berendezése, sőt még a kintornások, zeneauto­maták és gramofonok iránt is. Az országos zen®­kataszter felállítása kétségtelenül a magyar nemzeti műveltség egyik hatalmas és virágzó területénél­ valódi képét fogja megmutatni. A rendelet több ízben hangsúlyozza, hogy az összeírás kizárólag kulturáló szempontból történik és semmiféle adócélra szolgál. .­­. tinit­a­t m »­ti . Erős, vérbő, kövér emberek számára a természetes »Ferenc József« keserűvíz na­ponként való ivása a legkisebb erőlködés nélkül kens­nyű és rendes bélmű­ködést biztosít. Számos szakorvosi jelentés bizonyítja, hogy a Ferenc József víz kösför­vényben és esúzban szenvedőknek, valamint cukor­betegeknek is nagyon jót tesz, s ezért méltán megv­ érdemli a legmelegebb ajár­lá­st. Kapható gyógyszer­árakban, drogériákban és fűszerüzletekben.

Next