Pesti Napló, 1928. augusztus (79. évfolyam, 173–197. szám)

1928-08-07 / 178. szám

Kedd PESTI NAPLÓ 1­928 augusztus­­ 19 KÖZGAZDASÁGI NAPLÓ Ötvenszázalékos petróleumvám véd háromszázalékos munkabért Mibe kerül az országnak a petróleumipar? Amikor az első önálló vámtarifát készí­tették, széltében-hosszában hirdették azt az elvet, hogy csak életképes iparágak védelme indokolt. Hogy a petróleumipar nyersanyag hiányában életképtelen és csupán egy törvé­nyesnek alig mondható, erőszakolt vámma­gyarázatnak köszöni létét arra már rámutat­tunk. A közelmúltban nagy kampányt folytat­tak a petroleumgyárak a magasabb autonóm vámok visszaállítása érdekében. Utaltak arra, hogy a mai ásványolajvámok túl alacsonyak, ezek mellett gazdaságosan termelni nem lehet. Ha az 1927. évi külkereskedelmi statisztika mennyiségi és értékadatait egybevetjük az ezen mennyiségeket terhelő vámösszegekkel, akkor a petroleumgyárak által alacsonyaknak deklarált, védővámok százalékos kulcsa a kö­vetkezőképpen alakul: Amint látható a nagy tömegcikkek, első­sorban a mezőgazdák és a városi szegény la­kosság által használt petróleum vámja a leg­magasabb, de a még aránylag értéktelen és ép ezért már a hosszabb vasúti szállítás által versenyképtelen gondron behozatala ellen is 20% vám védi a hazai gyárosokat. Dr. Knob Sándor a GyOSz titkára, tehát inkább a gyáriparnál érdekelt fél, egyik ta­nulmányában a petróleumipar által Magyar­országon fizetett munkabért az áru értékének 2,9%-ban állapítja meg. Eszerint a magyar fogyasztópublikumtól kapott 5%-os ártöbb­letből mindössze 3%-ot fizet a petróleumipar a munkásainak. A petróleumgyárosok arra hivatkoznak­, hogy a vám nem csupán a munkabért védi, ha­nem az általuk befektetett tőkék kihasználását. Nézzünk szembe ezekkel a tőkeinvesztálások o­­kal. A Csonka-Magyarországon maradt öt nag e­gyob ásvány­olajgyár befektetett tőkéje az utolsó békeévben 42,5 millió aranykoronát rep­rezentált. Ebben az összegben benne vannak a nagyértékű ingatlanaik is, úgyhogy maga a n­épi berendezés alig több, mint 30 millió arany­orona. Ebből 26 millió aranykorona már a l­n­­born­ előtt nyílt tartalékokkal le volt írva. Fi­gyelembe véve a háború alatti tőkeemeléseket, a háborús konjunktúra következtében jelentős tiszta haszon mellett további 70 millió arany­koronát tartalékolt ez az öt vállalat, ami azt jelenti, hogy egész befektetett tőkéjüket már a háború alatt csaknem háromszorosan leírták. Arról tehát, hogy a vámvédelem elmaradása esetén invesztált tőkéik elpusztulnak, komo­lyan beszélni sem lehet. A békemérlegeik tanulmányozása után­­ el kell ismerni, hogy a háborút megelőző években a legtöbb vállalat veszteséggel, vagy nagyon szerény haszonnal dolgozott, ezzel szemben azonban a háború alatt 40%-os osztalékokat is folyósítottak hatalmas tartalékolások mellett. Így például a Magyar Petróleumipar rt. egyet­len részvényese, egyetlen igazgatósági tagja és egy személyben vezérigazgatója éveken keresz­tül közel egymillió pengőt fizetett ki magának nagy háborús nyereségeiből. Tehát még arról sem lehet szó, hogy a befektetett tőkék invesz­tálóiknak nem hozták meg a megfelelő jöve­delmet. Bármilyen szomorú tény az érdekeltekre nézve, de egyszer mégis csak tudomásul kell venniök, hogy petróleumiparnak a mai Ma­gyarországon a mai világpiaci helyzet figye­lembevételével alig van létjogosultsága. Külö­nösen tarthatatlan az a helyzet, hogy az ország nagy fogyasztó tömegei évi tízmillió pengő vámterhet viseljenek azért, hogy a petróleum­iparban foglalkoztatott 1171 munkás évenként 551.000 aranykorona munkabért keressen. Ilyen drága mulatságot nem engedhet meg magának egy ilyen szegény ország, mert hisz ha az egész munkabért magára vállalná a fogyasz­tóközönség, a mai vámteher 5%-ával ki tudná egyenlíteni a munka nélkül maradó munkások bérét. _ készipl a külföldről hozott nyersanyagok értéke 11,319.000 aranykorona. A nyersanyag érték­növekedése tehát körülbelül 8.000.000 arany­korona, ami 9,3 millió pengőnek felel meg. Ezt a 9,3 millió pengős értéknövekedést tízmillió pengős vámteher védi, tehát a belföldi érték­növekedésnek több mint 100%-át viseli vám­teher formájában az ország fogyasztó közön­sége. Ha a petróleumgyárak még ezt a védel­met is keveselik, fel kell vetni a kérdést, hogy hova kerül, kiknek a kezébe ez a több mint 9 millió pengős értékemelkedés, amikor láttuk, hogy munkabérekre csak 550.000 pengőt for­díttatik. Kénytelenek vagyunk rámutatni arra, hogy petróleumvállalataink nagy rejtett haszonnal dolgoznak, miután mérlegeikből mérlegszerű nyereség alig állapítható meg. Maga az a körülmény, hogy a múlt évben közel egymillió méter mázsa műolajat impor­táltak a hazai vállalatok, extern mérlegükben feltüntetett veszteségük ellenére is amellett szól, hogy a ván­omentes behozatal lukratív üzlet számukra. A trianoni határ gazdasáági következmé­nyeit az ország mezőgazdasági jellegével sok­kal szorosabban összefüggő iparágak is kény­telenek voltak tudomásul venni és a változott viszonyokhoz képest tőkéiket az ország köz­gazdasága szempontjából hasznosabb mun­kába beállítani. Ha maga a petróleumipar el­mulasztotta gazdasági tevékenységét kellő időben átorientálni, magára­ vessen és ne kí­vánja azt, hogy szegény emberek milliói szá­juktól elvont fillérekből adják össze azt a sok millió pengőt, ami néhány vállalat indokolat­lan és értelmetlen életbentartásához szü­ksé­­ges. F. 1. Pár nap óta vontatottan megy a termény­értékesítés. A gabonaértékesítő kampány biz­tató kezdet­ után most egy­re vontatottabb tem­pót­ öl­t. A gazdák tartózkodnak az eladástól, a kínálat egyre szűkül, aminek legfőbb oka a szárazság és ezzel kapcsolatban a takarmány­félék árának rendkívül magassága. A takar­mány pótlására sokan visszatartják a rozsot és az árpát, más gazdákat viszont a márciusi búza arányt­alanul­ magasabb jegyzése indítja arra, h­ogy készleteiket ne hozzák most piacra. Igaz viszont, hogy a magyar búza iránt egye­lőre meglehetősen csekély az érdeklődés m­ég Ausztria és Csehország részéről is. Újabb adósságrendező konferencia Párizsban. A római adósságrendező konferencia a legfontosabb kér­désekben tudvalevően nem vezetett eredményre. A jó­vátételi bizottság ez év októberére Párizsba, újabb konferenciát hívott ö­ssze. Ezt megelőzőleg az utód­államok Bécsben vagy Prágában egymás közt­ vitat­ják meg a függő kérdéseket, az aranyjáradék és a koronajáradék miként való rendezését. A Magyar-Olasz Bank félévi mérlege. A Magyar-Olasz Bank Rt. igazgatósága a folyó évi augusztus hó 6-án megtartott ülésen meg­állapította az 1928 június 30-án lezárt félévi mérleget. Ez a félévi mérleg a nyereségálko­zat figyelembevétele nélkül 1,254.404.50­0 tiszta nyereséggel zárul, amely tiszta nyereség -­még a folyó év második negyedében alaptőke­felemelés folytán befizetett, 184.000 darab új részvény figyelembe vétele mellett is — az 1927. év első felére 787.365.90­0 összegben meg­állapított tiszta nyereség megfelelő emelkedé­sét jelenti. Bizonyos korábbi tranzakciók lebo­nyolításából származó nyereségek későbbi el­számolás részére tartottak fenn. A takarékbetétkönyvekre és folyószámlákon elhe­lyez­ett betétek állománya az 1927 június 30-iki állo­mánnyal szemben 47.514.092.gp pengőről 60.579.008.84 pengőre szaporodott, míg a hitelezők tétele 44,022.307.30 pengőről 42,053.575.71 pengőre csökkent A váltótárca 51,422.670 pengőről 62,581.354.73 pengőre, az adósok tétele 41,956.411.41 pengőről 45,777.11­9.12 pen­gőre és az intézet által folyósított jelzálogos kölcsö­nök állománya 14 188.602.51 pengőről 29.816.579.33 pen­gőre emelkedett. Serruys a Citroennél. Sernyn, a francia keres­kedelmi minisztérium külkereskedelmi osztályának vezetője, aki annak idején nagy szerepet vitt a fran­cia-magyar szerződés megkötésénél is, nemrég le­mondott állásáról és a Citroen egyik igazgatója lett. A francia autógyár külföldi kapcsolatainak, kiépíté­sét várja Serruys működésétől. Fizetésképtelenség. A Foto fényképészeti szak­üzlet. Weiss Géza és neje cég 218.000 pengő aktívával és 308.000 pengő passzívával fizetésképtelenséget je­lentett. Harrimanék Felső-Sziléziában. A lengyel—felső­sziléziai Żyislovek pár hónappal ezelőtt kölcsönért fordultak a Harriman-csoporthoz. A kölcsönből semmi sem lett, ellenben a hatalmas amerikai bank­konzorcium megvásárolta a Bismarck és a Laura­kohók részvénytöbbségét. A Harriman-csoport ezzel a döntő befolyásra tesz szert Felső-Szilézia vasipará­ban. A legújabb mérlegekből. A Magyar Légiforgalmi Rt. szállítási bevételekből 474.000 pengőt, postajöve­delemből mindössze 3346 pengő bruttó eredményt ért el, amelyet a rezsi és értékcsökkenési leírás 99 szá-­­ zalék erejéig felemésztett. A járművek 263.000, az en­gedélyokirat 103.000 pengővel szerepelnek a vagyon-, tárgyak között.­­ A Duna biztosító magyarországi fiókja 11.496 pengő veszteséget mutat ki a kárbiztosí-­­ tásban, az értékbiztosítások pedig csak 2560 pengős hasznot, úgyhogy az itteni üzlet végeredményben passzív volt.­­ A The Neuchat­el Aspaher Company budapesti telepe 205.000 pengős nyersjövedelmének csupán­ 5 százalékát mentette át nyereség gyanánt. Az Újpesti Tarkánszövő és Kikés­ifőgyár negyedmil­lió pengőnyi alaptőke mellett ez idén sem fog oszta­­­­lékot, fizetni.­­ Veszteséggel z­árt­a üzletévét a Conti­nental filmgyár, a Betonépítő és Cementgyár Rt., a Villamossági és Reklám­világító Vállalat, a Mező­gaz­dasági és Ipari Képkereskedelmi, és a Generali biz­­­­tosító magyarországi fiókja stb., stb.. — A Cseh­­szlovák Dunagőzhajózási Rt. 85 millió fizokolra érté­keli hajóparkját. Megélénkült és megszilárdult a töz­sk­e. A ma megindult új üzleti periódus különösen a kuV8Si papírokban idézítt elő élénkebb forgalmat. A két­hetes játék kedvező kilátásai nagyobb vásárlásokra biztatták a kisjátékosokat is. A vevők számának­­ sokasodása nemcsak a Bécs által is vásárolt részvé­nyek árát emelte, hanem átterjedt a korlátra is, ahol a favoritokon kívü­l az eddig elhanyagolt rész­­vényeket is emelkedő kurzusokon vásároltak. Nem­csak a bánya- és vasipari értékek is.­...­ érdeklődött a piac, h­rnem szívesen vásárolta a mezőgazdasági iparvállalatok részvényeit is. A cukoripari értékek emelkedését szintén a termés javulásával hozták vonatkozásba és ezekkel együtt megdrágultak azok a bankpapírok is, amelyeknek érdekkörébe tartoznak ezek az iparvállalatok. Zárlatkor a pécsi*Kt árnál magasabb árfolyamon cserélt gazdát a Magyar Hitel, Nasici, Cukor, Stummer, Délcukor, Bauxit, Koszén, Saufeó,­­Urikányi, Fegyver, Ganz—Danubius, 15 ima, Boni, Atlutineum,­­ Dunántúli Sertés és a­ Telefon­részvény. Különösen feltűnt a Lámpa 10 pengős javu­lása. Az utótőzsdén is szilárd volt az irányzat. A fix kamatozású papírok ára nem változott. A valuta­piacon olcsóbb lett a belga, a hollandi forint eg­y márka (5,5 pont), a dollár áresése 10 pont volt, a svéd korona viszon­t 5 ponttal drágult. A deviza­­piacon Milánó, Oslo és Stockholm ára emelkedett Amszterdam, Berlin, Bukarest, London és Prága pedig olcsóbbodott. A könnyű benzin vámterhe az áru értékének 44%-a nehéz benzin ,» 3' a 26%-a petróleum » » » 50,3%-a gázolaj •» s»­ » 37%-a hengerolaj » » » 36%-a másféle kemőolaj » » » 22%-a goudron » »' " '» 20%-a parafin » » » • 26%-a Sokat használt a vasárnapi eső. Szombatról vasárnapra virradó éjjel végre megeredt or­szágszerte az eső. Úgyszólván, az utolsó órá­ban. A magyar föld hetek óta szomjazta az esőt, amely hétfőn is folytatódott és amelyről jog­gal mondták a gazdák:' »készpénz hullott az égből.' A tengeri, burgonya, répa, legelők és kaszálók felüdülése talán elűzi a teli takar-­ mányinség s ezzel a drágulás rémét. A Felvi­déken 2—3, egyebütt országszerte 5—15 milli­méternyi eső áztatta meg a tikkadt földeket, sok helyen zivatarral. Helyenként jégeső is esett, de számottevő kárt nem okozott. A sző­lők bogyófejlődésére is igen jó hatással van az eső, csak tartson még néhány napig. Rekordhírek a tengerentúli gabonatermésről. Most publikálták az amerikai hivatalos termésjelen­téseket úgy Kanadában, mint az USA-ban. Eszerint Kanadában eddig sohasem tapasztalt nagy termést várnak. A hivatalos jelentés 510, a magánbecslések 535—540 millió bushel búzatermést várnak. Az USA termését tavaszi búzában 287, őszi búzában 565 mil­lió bushelre becsülik. Ez a szám alig marad a ta­valyi termés mögött, holott a július 1-i jelentés még 40 millió bushellel kevesebb búzatermésre számított. A Községi Takarékpénztár részvényei a tőzsdén. Az árfolyamlapban még rési néven szerepelnek az Egyesült Fővárosi Takarék­pénztárnak 100 pengő névértékű új részvényei, melyekben ma volt először üzlet a tőzsdén. Az új címletekben tiö-zel volt­ kötés­. Szent Istvánkor országos iparoskongresszust tar­tanak Szolnokon. Az ország összes ipartestületeinek kiküldöttei Szent Istvánkor iparoskongresszust tarta­nak Szolnokon augusztus­­1­-én és Sol-án. A kongresz­szuson az ipartestületek reformjáról, a kézműves ka­maráról, a kézműiparosoknak megyei körzetenkénti megszervezéséről, a nyugdíjbiztosításról, a­ kartelkér­désről, adózási sérelmekről lesz szó. Napirenden sze­repel a felsőházi képviselet újabb reformja azért, hogy a­ megalakítandó k­ézműveskamara is­ kiküldhesse felsőházi képviselőit. Végül tiltakoznak a mérnöki munkafentartás ellen, megsürgetik az építőipari tör­vényt és a közszállítási szabályzat reformját. Dr. Hiesz Károlyt hívták meg a MAVART vezérigazgatójának. A Magyar Vasutak Autó­forgalmi Részvénytársasága, a M­AVART, amelynek eddig az Autótaxi Részvénytársa­sággal annyiban volt közössége, hogy a MA­VART vezérigazgatói állását Haltenberger Samu, az Autótaxi Részvénytársaság vezér­igazgatója töltötte be és a két vállalat ügyeit közös telepen intézték, most teljesen függetle­nítette magát az Autótaxi Részvénytársaság­tól, amely a kezdet nehézségein átvezette a MAVART-ot és Haltenberger vezérigazgató is felbontotta ideiglenes szerződését a MAVART-tal. A Vasutak Autóforgalmi Részvénytársa­sásrának élére az igazgatóság dr. Hiesz Károlyt, a Délivasút kereskedelmi igazgatóját hívta meg, N aki már el is foglalta állását a MAVART-nál. A MA­VART most saját garázst és saját irodahelyiségeket épít.

Next