Pesti Napló, 1928. november (79. évfolyam, 249–272. szám)

1928-11-04 / 250. szám

10 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1928 novemb­er ? - nyeivel, amelyeket óriási költséggel, az ország gazdasági erejének hihetetlen megterhelésével felállítottak. Nálunk a vez­ető férfiak mind leg­alább is egy-egy ércszoborra pályáznak. Nem sajnálnám tőlük, feltéve, hogy azok a szobrok jobbak lennének, mint azok, amelyek mostan­ság díszítik fővárosunk tereit. De azért mégis arra kell kérnem a tisztelt miniszter urakat, s köztük a népjólét kiváló őrét is, hogy a nagy alkotások s a századokra nyúló ragyogó állam­férfiúi hírnév után törekvés mellett fordítsa­nak kis gondot magára a Szórósán vett igaz­gatásra is. Nem elég­ az, ha papiroson gyönyö­rűen festő intézményeket felállítunk, és a büro­krácia borzasztó szövevényét újakkal szaporít­juk, mikor nincs olyan gondos kéz, amely ügyeljen arra, hogy az az óriási hivatalnoki apparátus a gyakorlatban hogyan működik? Nagyfizetésű állások kreálásához, s ezek garni­rungjaképpen sok külföldi, fényes automobil beszerzéséhez nagyszerűen értünk, de azt a sok igazgatási árnyékot, ami ott lappang a hízel­gők által sugárzott napfény mögött, nem lát­ják meg vezető nagyuraink. Büszkék arra, hogy minő intézményeket hoztak életre, de az­zal azután már nem sokat törődnek, hogy ezek az intézmények miképpen működnek a gyakor­latban. Ez a levél, amit én fentebb közreadtam, csak egy konkrét esetet tár fel. De úgy érzem, hogy semmit se vétek az igazságosság ellen, hogyha ezt az esetet általánosítom, s megálla­pítom azt a szomorú tényt, hogy az a mi papí­roson ragyogó intézményünk, amelyről ez a panaszos levél is szól, rettenetesen rosszul mű­ködik az életben. Lehet, hogy erre a szemrehányásra az a válasz, hogy az intézmény most megy át a gye­rekbetegségeken. Adja isten, hogy így legyen, de hogy ezt a folyamatot egy kissé gyorsítsuk, arra kérem én annak a szén intézménynek érdemes veze­tőit, hogy vizsgálják meg ezt a konkrét esetet, és ha ennek a révén talán reá­jönnek arra, hogy hol fészkel a nyavalya, ez a levél is talán hasz­nos szolgálatot tett a köznek. Nemcsak szép törvényeken fordul meg az ország sorsa, de még nem is ragyogó államférfiúi beszédeken, hanem jó igazgatáson. Nekem magamnak is nemrégen megbete­gedett a szobalányom, s három nap alatt se tudták megállapítani, h­ogy melyik orvos ille­tékes arra, hogy megvizsgálja. Végre elküld­tem a saját doktoromhoz, saját költségzemen, mert elvégre még az úgynevezett szociális po­litikánál is fontosabb az­­ emberiesség. mthm h­ibái m-eiycEc üttälsräraclftälaflj hatssal«. Hámló, száraz arcbőr, fénylő orr és homlok A férfiak jobban kedvelik a matt, friss leányos arcot. Sok ezer és ezer nő bánkódik titkon azon, hogy arc­bőre foltos, száraz, élettelen, avagy orra és homloka zsí­rosan fénylő Mindezen hibák kellemetlen benyomást kel­tenek mindenkinél. A férfiak különösen hamar észre veszik ezen tökéletlenségeket, rövidesen kiábrándulnak az ön lényből, ki különben megfelelt volna eszményeiknek. Az ilyen hibák elpalástolására a nők erősen púde­rezik arcukat, melynek viszont az a hátránya, hogy m­eg­felelő alap híját­ a pszdor egyenlőtlen vastag rétegekben rakódik le a bőrre, tehát a hibák még inkább szembe­tűnőbbé lesznek. Holott igen egyszerű és gyors módszerrel elérhető az, hogy az arcbőr egész nap folyamán leányos, rózsás benyomást keltsen A Leton arctej, mely dr. Tison professzor tudomá­nyos módszere szerint készül s amelyet a művelt nyugat millió és millió hölgye újabban használ, gyökeresen és ami lényeges, azonnal, pillanatok alatt eltünteti az arc szépséghibáit. Elegendő, ha a Leton pasteurizált arctej­ből, mely a legnemesebb természetes bőrtápláló anya­gokból készült, néhány cseppet a száraz arcbőrön, fénylő orron vagy homlokon szétsimítunk. A Leton pillanatok alatt szétoszlik és felszívódik egyenletesen az arcon. Bima alapot képez, mely alapra helyezzük a megszokott púdert. Ilyen módon nemcsak láthatatlanná válik a púderozás, hanem tartós lesz és szükségtelenné válik a púderos pamacsot tízpercenként elővenni még a leg­nagyobb eiőségben vagy tánc közben sem. A Leton arcter segítségével púderozott arcról min­denki azt fogja gondolni, hogy az természetes, mert sima és üde, mint tej és rózsa. A Leton arctej ára 2 , 40 fillér. Kapható minden gyógyszertárban, drogériában és illatszertárban. Ha val­­ahol nem volna, úgy forduljon a Hunnia gyógyszertár­hoz, Budapest, Erzsébet körút 56. Vidékre utánvételes szétküldés. Kapuvári mise Írta: MÓRICZ ZSIGMOND Kapuvár, október végén. — Ha valami szépet akar látni, — mondja a ház úrasszonya — jöjjön velem, elviszem Kapuvárra, misére. — Boldogan. Gyönyörű vasárnap délelőtt. A nap fátyolon át néz s szél veri a ködöt. Nagyon kedves, nagyon rendes falvak. Szinte fáj látni, mert azt én alföldi szívem, mindig csak hazafáj. Hogy mért nem tudunk otthon ilyen házakat építeni. Miért nem tudunk?... Mintha nem is az az ország volna. Más földek vannak itt, mint amilyenhez otthon szokva­­ va­gyunk. Valamelyik évben, mikor Kisúj­szálláson voltam, olyan rossz év volt, hogy voltak határrészek, ahol hetven kiló volt a termés holdanként. Nem volt érdemes le­kaszálni. Szabolcsban vannak homokme­zők, ahol ha öt-hat mázsa terem, már jó termésnek számít, de mindenfelé kánaáni aratásnak nézik, ha tíz-tizenkét mázsa van egy holdon. Itt egy hold föld huszonöt-huszon­nyolc mázsa búzát ad. Vannak helyek, ahol harminckét má­zsa búza terem egy holdon. Nekem ezt megbízható s kitűnő birto­kosok mondták. Máskép nem hittem volna el. Cukorrépából holdanként száznyolcvan mázsa, csak, gyenge közép termés. Kétszáz­negyven mázsát kell adni egy holdnak. De felmehet itt-ott háromszáz mázsáig egyet­lenegy hold termése. Álmélkodva nézek­ erre a Kánaánra. De olyan is a föld, mint a fekete szu­rok. Oly véghetetlen fekete földek van­nak, mint az égett fű. És olyan barna föl­dek, hogy tiszta televény, mert az egészen fekete, az még nem tökéletes, majd akkor lesz igazi humus, ha már barnára enyhül. Most­ azonban csodálatos nézni, ahogy a gőzeire fordítja a fekete barázdákat. Itt aztán építhetnek téglaházakat­, cserép tetővel, nem kell putri istállóban teleltetni a lovat, mint Szabolcs kis közsé­geiben sok helyt. Csorna, Kapuvár, mint egy-egy kert­város. Tágas piacok,­ tele fával, széles utcák, pompás gazdasági épületek. H­ajtóvadászat. Parasztok fogják be a kört a szántá­son. Nyúlra vadásznak. Parasztok a­ pus­kások is. Dörren a fegyver s egy gazdaem­ber lóbálja a tapsifülest, amelyik ki akart ugrani a körből s az utolsó pillanatban érte a golyó. A szürkebundás kis állat lóg a kézben s táskára kerül. Kapuvár piacán egy régi kis vár áll. Hajdan körülvette a Rába, ebbe ugrott be a Hányi Istók, akinek úszóhártyái voltak, ahogy Jókai tudja s Jókai után ma már mindenki meséli. A víziember, aki be is van írva valamelyik matrikulába, de azért egész életét a vízben élte le. Mikor elfog­ták, egy ideig a kapuvári várban tartottak a konyha körül. Egyszer csak beugrott a Rábába s elúszott. Többet nem látták. Itt minden a régi lápvilág emlékével van még tele. Végigsétálunk a délelőtti korzón. Sok új épület, gazdag, jól fejlődő kisváros. Az ucca képe ma már nem különös. Itt is a rendes polgári ruhák. De mikor megállunk a nagy templom előtt s el­kezd gyülekezni a nép, egyszerre feledhetetlen látvány alakul ki. Jönnek a lányok csoportosan a misére. Régi szép magyar ruhákban. Karcagon már nem látsz magyar leányt. Ott már csak divathölgyeket lehet látni a templom előtt. Boltban vett ruhák, a párizsi divat távoli hajtásai. Itt még hosszú szoknyában s ragyogóan, színesen özönlenek a nők. Tarkák, de valami egészen különös, színes, választékos, nemes ízlésű ruhák. Szinte egyenruha. Egy mintára szabva, varrva, mind. Lányoké, asszo­nyoké. Hosszú szoknyák. A ragyogó felső alól kilátszik az alsószoknya fehér csipke szegélye. Fodros aljú derék s a hajuk ko­szorúban laposan, csipkésen fonva. Rózsa­színek, kékek, csupa pasztellszín. Lila, barna, villogó. Végtelen változatosság. A bőséges szoknyák karcsúra nyújtják a ter­metet, a lábukon félcipő, pillangóra kötött selyemszalaggal. Az asszonyok ugyanígy, de árnyala­tokkal sötétebb anyagból s fejük bekötve, alól piros selyem kontykendővel, a felett nagyszerű selyem színjátszó színkendők. Vállukon hosszúrojtos lyoni selyem nagy­kendők. Pazarlóan gyönyörű s művészien dí­szes öltözködés. Milyen furcsa. Ősi, százados régi alap­forma, amelyre egyes korok rádobták az új motívumot. Itt van még reklijük vállán a nyolcvanas évek puffja s milyen jól áll nekik. Milyen kacér s kecses. A rekli »seszlije« felkunkorodik, mint a pulykakakas farka s ahogy elbillegnek, mint ősi díszmadarak a lápon. Jönnek új s új rajban a selyemkendős asszonyok kecsesen és óvatosan, szinte li­begvre, mint­ a pávák. Mögöttük a dürrögő, dörmögő legény­kék, csizmás feketében, félfülükön az apró prémsapkákkal s selyemmel és csillogóval kivarrt mellénykékben, legényesen. A gyerekek már nem viselik ezt a ru­hát. A gyermekek már itt is modernek, ezek a gyönyörű anyák gyermekeiket már egybeszabott kis úri ruhákba öltöztetik, a fiaikat térdnadrágba s vége, vége a régi ragyogásnak, a szépségnek. De ahogy ott ülnek, állnak, egymásra­ zsúfolva a nagy templomban, külön­ rende­ződve, kasztok, atyafiságok és véletlenek csoportjaiban s rendjeiben, s ahogy térdre borulnak a mise csengőjére s ahogy áhítat­tal figyelnek a hímzett fehér miseingben kellemesen intelligensen szónokló papra, szépek, gyönyörűek, ártatlanok. A pap Krisztus királyságáról beszél. Arról a királyról, kinek országa nem e vi­lágból való. Ez az egész vidék különben a Hanság és a Fertő tája, ez a Kánaán, egy kedves fiatalember tulajdona, kétszáznegyvenezer hold erejéig, Eszterházy hercegé. Legény­ember. Jó parti. Szeretik. Ha fáj a lába, úgy csekély mennyiséget a Szent Rókus lábsából felold egy lavór meleg vízben s áztatja lábait vagy 10 percig. Ezen idő alatt a kínzó, égető érzések, fejtörések, fáradtság okozta dagadtság, kipállások, fagyások megszűnnek. Hosszabb áztatás megpuhítja a tyúkszemeket és bőrkeményedéseket ,«'­hogy azok kés vagy borotva nélkül eltávo­lithatók • »» • x w. * , h Zífődiso* Firadtpúptól fel­duzzadt boka Feltörések Horzsolások Bütykök Tyúkszemek Lábujjak közötti kipá lások Fagyások Elzsibbadás Talpbőr égeti érzések •­ A cipő kínzó szorítása Bőrk­eményedések SZENT RÓKUS lábsósfü­rdő a legelhanyacgo­tabb vb.-it is tökéletesen cenembebocsa ! Egy nagy csomag Szent Rókus lábsó ára 1 P 28 fill. Ha­ valahol nem kapni,­­lgy beszerezhető a Szegai r R­kus-Gyógytárban Budapest, VII., Rák­óczi út 70. is.

Next