Pesti Napló, 1929. szeptember (80. évfolyam, 197–221. szám)

1929-09-24 / 216. szám

10 hed* PESTI NAPLÓ Pilpul Cryeaifo böcher kegyed, nyájas olvasó, ha más azt nejm tudja, hogy mi a pilpult A zsidó tudományoknak egyik módszere, betűről betűre lefordítva, annyit jelent, hogy­­bors­. A praxis­ban pedig olyan vitát jelent, melyben csípős kérdésekre borásos feleleteket adnak. A rabbi feladja a fogós kér­dést a bóehernek, akinek okosan kell válaszolnia. Maga a kérdés és a válasz sohasem oly fontos, mint a tudás és elmésség, melynek a kérdésből és feleletből, egyaránt ki kell tű­nnie. Ebből nyilvánvaló, hogy a pilpul tulaj­donképpen semmi egyéb, mint az elme köszörülése, p­éldául ha én hóeher volnék és a rabbi azt kérdezné tőlem: • Egyiptomban egy nőnek hatszázezer gyermeke született, hogy lehet ezt« — erre én így felelnék: »Ez nem lehetett másként, mint úgy, hogy a hatszázezer gyerek alatt Mózes értendő, aki hatszázezer izraelitát vezetett haza Micraim földjéről. Mózes alatt az egész­­zsidóság értendő, mely az ő hazaindulásakor hatszáz­ezer emberből állott­. Ma igen bús vagyok amiatt, hogy valami jó jesi­vában nem tanultam legalább két esztendeig és nem gyakoroltam magam a pilpul művészetében. Mert na­gyon szép tudomány az a politika, amelyet Concha őméltóságának és más jeles professzoroknak tanításai­ból és könyveiből meg lehet tanulni, azonban az a tudomány nem válik be, ha a politika mai eseményeit meg akarom érteni. Nem állam bölcsészeti és nem állam­tani tudás kellene ide, hanem egy kis pilpul... Azt mondja a Magyarország (és el is hiszem neki), hogy Mayer János október 14-­ kére értekezletre hívta össze a kisgazdaképviselőket. Szép. De a politika me­lyik tudós professzora tudja nekem megmagyarázni, hogy mi az a kisgazdaképviselő. Olyan képviselő, aki kapcát csavar és csizmát húz a lábára? Hát van ilyen is,­­ de, ha ez a kisgazdaképviselő, akkor Mayer János Őexcellenciája nem kisgazdaképviselő, mert harisnya és cipő van a lábán. Vagy talán az a kisgazdakép­viselő, aki foglalkozására nézve földműves? Ez sem igaz, mert azt olvasom, hogy dr. Szabó Sá­ndor őméltósága is kis­gaz­da kép­viselő, pedig ő nem földműves, hanem fiskális. Nem gondolom, hogy az lenne kisgazdaképviselő, akit­ kisgazda programmal választották meg, mert ahány kisgazdaképviselő csak vak­, egytől-egyig mind az egy­séges párt programjával választották meg, a magas kormány jóvoltából, mely nem állított nekik hivatalos ellenjelöltet. Már most ezek után h­ogy tudjam én, hogy mi a kisgazdaképviselő. Hát nem többet érne itt most egy kis pilpus, mint az összes politikai tudomá­nyok? Isten bizony, jobban kiokosodnám ebben a nehéz kérdésben. Na, de ha jesivába nem jártam is, azért ra­gadt rám valami azoknak a tudományából, akikkel haj­danában az ilyen dolgokról bizonyos passzióval értekez­tem Ha­ például mostan harmincöt évvel fiatalabb vol­nánk (de jó is volna!) és Leit­mann főtisztelendő úr, a vásárhelyi szomszédok fiatal rabbija kötözködnék velem, mint fiatal, de tanulnivágyó bód­orral, hogy h­ja, öcsém csak nem fog ki rajtad ez a kérdés? Hogyan tudod meg, hogy ki a valódi kisgazdaképviselő?- — valahogy kivágnám magam.­­ Kisgazdaképviselők azok, akik még akarnak vala­mit és erre­ való tekintettel jelen lesznek a Mayer Já­nos által összehívott értekezleten. Ezt Concha ő méltósága ki nem sütötte volna, de én kitaláltam, íme, erre jó a pilpul. Miután az értekezletnek hivatalosan az a célja, hogy az egy idő óta sokat emlegetett demokratikus követel­ményeket is tisztázza. Mayer Jánosnak ma nyilvános­ságra került üzenetétől az, aki ért a pilpus­hoz, már ki­olvashatja a kibővített demokrácia tartalmát, ha a szö­vegből csak a lényeges szavakat emeli ki: hizlalást hi­­tel... fagyközsegély... a terménytran­szferálás felfüg­gesztése ... De akármilyen hasznos is a pilpul, teljesen csődöt mond az is, mikor Nagy Emil őexcellenciájának a jász­ladányi beszédét olvasom. Azt mondja őexcellenciája: -- Szeretném a kormányt rázkódtatás nélkül meg­buktatni ... No, ez nekem is mindenesetre nagy öröm volna. S érteni azonban nem igen értem a dolgot, se keresztény ésszel, se zsidó ésszel. Azt tudom, hogy vannak emberek, akik fájdalom nélkül halnak meg és azt is tudom, hogy­­van egy zsidó származású professzor, akinek a kliniká­ján fájdalom nélkül lehet szülni. Azonban hogy egy kor­mány fájdalom nélkül bukhatnék meg, azt már nem h­i­szemj­­jn­k is nagyobb fájdalom, mint távozni abból a bi­zonyos bársonyszékből, különösen ha az a piros bársony már hozzánőtt az ember nadrágjához. Látni persze én is láttam, hogy az érett gyümölcs magától is lepottyant .1 fáról, de a kormány nem gyümölcs és valahány kor­mány eddig lepottyant, mindnek a fáját meg kellett rázni. Rendszerint az utód rázza meg a fát, — de nem mindig. Héjjas Iván lerázta a fáról a Simonyi-Scqladam 'kormányt, de nm ülhetett a helyére Ezid szerint semmiféle rázkódtatás egyáltalán nem várható. Ahoz, hogy egy kormány megbukjék, mi szük­séges! A pitpus szerint ilyenkor szükséges valaki, aki miniszterelnök akar lenni, ilyen valaki pedig jelenleg nem létezik. Azt írja Nagy Emil őexcellenciája: Ma még fénylő koszorúval a f­eje körül mehetne el Bethlen, de pár év múlva csúfosan fog távozni«. Félek, hogy erre Bethlen őexcellenciája azt f­ogja mondani, hogy »reszkírozzuk meg a dolgot, — kivárom azt a pár esztendőt... Rop­pantul örülök,­hogy nem egy pár évtizedet emlegetnek a kegyelmes urak. Hogy is szól az a bakanóta! -»Nem­ a világ az a három esztendő!« — Ha jól viselné magát őexcellenciája, a magam részéről ideje egy harmadán­ik kitöltése után szívesen szabadlábra helyezném... Azt azonban nem szeretem, hogy Nagy Emil őexcel­lenciája arra számít, hogy­­feltornyosul a nyomorúság, és hogy abból végül majd olyan baj lesz, hogy esetleg még a kormány is megbukik, e­bben nem tudunk egyezni, mert ez tulajdonképpen mafadta politika, a Verelendungsthearic ír tudományban már meghaladott álláspont, s aki azt várja, hogy majd az általános nyo­mor idéz elő rendszerváltozást, futóhomokra építi fel terveit. Általános köz­nyomor nem lesz, mert mindig lesznek, akik, ha szegények vagyunk is, jól élnek, s ezeknek éppen elég eszük lesz a maguk pozíciójának biztosítására. Ha azt kérdezné tőlem a rabbi, hogy »ezek szerint ugyebár nincs semmi lehetőség arra, hogy meghűl­jék a kormány? — eléggé jó hóck­er lennék azt felelni, hogy Morenai reb, ne felejtsd ki a számításból ama bizonyos narancshéjat, melyen a legbölcsebb és leghatalmasabb ember­ is elcsúszkátik! Hízzuk csak ezt a dolgot is, mint mindent, magára a kormányra. Mert megmaradt áru a fejemben, amit Reb Seltmanntól harmincöt, évvel ez­előtt tanultam: Mine abe aba nézal be narga! Hogy a gójim is megértse, lefordítom: Maga a fa ad nyele­ a baltának­, mellyel a fát kivágják! Egyébként: sok­mtéd­em! ­ * Ötszázezer pengős tesz ki Kálmán Ö Ödön újpesti vállalatainak hiánya Újpest városa tárgyal a hitelezőkkel, hogy megmentse a bankot, saját betétjét és ezzel a város felépítendő kórházát is (Saját tudósítónktól.) Dr. Kálmán Ödön az Újpesti Kereskedelmi és Iparbank Rt. súlyos helyzete elől menekült az öngyilkosságba. Az új­pesti bankár temetése után hozzáláttak a bank és a vele kapcsolatban működő Újpesti, önsegélyző Egylet mint Szövetkezet anyagi viszonyainak megvizsgálásához. A­­státus megállapítása h­osz­szabb időt vett igénybe és most ért véget. Meg­állapították, hogy az Újpesti Kereskedelmi és Iparbanknak 380.000 pengős hiánya van, az Új­pesti Önsegélyző Egylet pedig 120.000 pengővel tartozik a­ banknak és ez a követelés a­ sok taggal bíró szövetkezetnek az összeroppanását is jelent­heti. Már annak idején megírtuk, hogy az Újpesti Kereskedelmi és Iparbank egyik legnagyobb be­tevője maga Újpest városa volt, amelynek 156.000 pengője volt Kálmán Ödön bankjában. Ebből 130.000 pengőt a járványkórház építésére szántak. Ezt az összeget a népjóléti minisztérium hozzá­járulásával kapták meg és tették félre, hogy a munkálatokat azután kellő fedezet mellett meg­indíthassák. Miután egyrészt maga Újpest városa­közvetlenül is igen súlyosan van érintve az Új­pesti Kereskedelmi és Iparbank Részvénytársa­ságnál, Újpesten felvetették azt a tervet, hogy a város vegye kezébe a bank szanálását. A helyzet ugyanis jelenleg az, hogy az Új­pesti Kereskedelmi és Iparbank a jelenleg fenn­álló 380.000 pengős hiány mellett nem tehát mást, minthogy a Pénzintézeti Központtól a kény­szer­felszámolás elrendelését kérje. Ha a kényszerfel­számolást elrendelik, akkor a hitelezők és köztük a kis betevők is, esetleg csak jelentéktelen részt kapnak vissza követeléseikből és pénzük nagy része odavész. Ezért az érdekelt újpesti polgárok elhatározták, hogy bizottságot a­la­ku­ntnak, annak a belátására bízzák a bank további sorsának el­döntését és míg ez a bizottság nem határoz, addig a bank igazgatósága és felügyelőbizottsága fel­függeszt­ minden munkát és nem fordul a Pénz­intézeti Központhoz sem. A bank ügyeinek rendezésére egy úgyneve­zett pártközi albizottságot választottak, amelyben a város jogi és pénzügyi bizottságának tagjai vesznek részt. Ez a pártközi bizottság arra az el­gondolásra jutott, hogy a leghelyesebb megoldás lenne, ha maga a város venné kezébe a bank szeri­nálátsáb­ak ügyét. A szanálás olyan módon tör­ténne, hogy újpest, egy Községi Takarékpénztár­szerű intézetet alapít, amely ezt a szanálási akciót lebonyolítaná és azután mint a város­házi taka­rékpénztára működnék tovább. Úgy tervezik, hogy a nagy- és középbetéttulajdonosokat, felszó­lítanák arra, hogy követelésük 50 százalékáról mondjanak le, a kisbetegeknek pedig teljes egé­szében biztosítanák betétjeik visszafizetését. Eis­betevőknek tekintenék azt, akinek a­ banknál levő betétkövetelése 10.000 pengőt nem halad meg. Újpest városának 156.0­10 pengős betétjén kí­vü­l 260.000 pengő a nagybetétesek követelése, 120.000 pengő a középbetéteseké és 200.000 pengő a kisbetéteseké. A szanálók megbízásából Újpest város tiszti főügyésze, dr. Szalay Sándor már meg is kezdte a tárgyalásokat az érdekeltekkel. A nagybetevlek 90 százaléka hajlandónak mutatkozott, hogy köve­telésének a­1 százalékát elfogadja, a középbetéte­sekkel kedden délután veszik fel a tárgyalást. Kisbetétesekkel komolyabb tárgyalásról nincs szó, mert hiszen az ő követeléseiket telj­es egészében visszafizetik. Úgy számítják Újpesten, hogy ez a szanálási mód kedvez a­ hitelezőknek és a­ város érdekét is szem előtt tartja. Azzal érvelnek ugyanis, hogyha a nagyhitelezők nem mennének bele ennek az ajánlatnak elfogadásába, akkor a bank kényszer­felszámolásba menne és ez esetben kevés remény van arra, hogy követeléseiknek 50 százalékát meg­kaphassák. Az ajánlat elfogadása esetén azonban a város, illetve a város által alapítandó új pénzin­tézet­ garantálná ezen kvóta szerinti kifizetés telje­sítését. Ugyanezzel az akcióval sikerülne a város nagy betétjét legnagyobbrészt megmenteni és így nem veszne kárba a népjóléti minisztérium hozzá­járulása és Újpest városa felépíthetné a kórházát. A terv megoldása most már — legalább 10 a hitelezők részéről — biztosítottnak látszik, m­­ert a nagyhitelezők már hozzájárultak, a középbetevtik pedig minden valószínűség szerint, szintén bele­egyeznek ebbe a megoldási módba. Hacsak várat­lan incidens meg nem zavarja a tárgyalások mene­tét, egy-két napon belü­l sikeresen befejeződnek. Ez esetben azonban még hátra van egy sokkal nehezebb kérdés elintézése. Újpest városa ugyanis önállóan nem intézheti el ezt a­ kérdést, hanem a belügy- és a pén­zügym­inisztérium­ hozzájárulá­sát kell kérnie. Újpesten a vezető körök nem fogják meghiúsítani és helybenhagyják majd a város által indított akciót. Az akció sorsától többezer kisember sorsa is függ. / Az osztály­sorsjáték hétfői húzásának nyereményjegyzékéből XXI1. sorsjáték. .1. lob­ázás, II. utolsó nap, szeptember 20. Az osztálysorsjáték hétfői húzásán a követ­ki­ző n­­a­gyobb nyereményeket húzták ki: MO.O­.11 és 500 pengőt nyert: 13016 201­0 pengőt nyert: 7147 1000 pengő I nperlek&KS 91S5 000 pengőt, nyertes:: 29668 79061 009 pe­ngőt nyert: 13689 m pengőt nyertek: 12798 56145 5891­­ 100 pengőt nyertek: 5869 11­449 34533 30093 32931 35212 42733 43873 51553 55502 02094 75683 79778 83323 ,700 pengőt nyertek: 722 10035 10566 14233 16446 23634 29154 31623 33752 36467 36976 40947 41115 41673 42479 53840 50053 59562 59671 68691 73703 75738 78883 82639 Ezzel a XXII. osztálysorsjáték véget ért. A követ­kező, XXIII. sorsjáték I. osztályú húzása október 26. és ar­vu lent

Next