Pesti Napló, 1929. október (80. évfolyam, 222–248. szám)

1929-10-09 / 229. szám

8 Szerda­­.... — - Felhősebb, enyhe idő A Meteorológiai Intézet 1929 október 8-iki reggeli térképe A megfigyelő áldomásokat jelentő karikák melletti számok A reggel 7 órakor észlelt hőmérsékletet jelentik. A­z alacsony légnyomású terü­let, vagy depresszió, M­a nagy légnyomású terület, vagy maximum. A körülöttük futó görbék az izobár­vonalak, amelyek me­ntén a levegő nyomása mindenütt egyenlő. 2200 m-en S5, 3000 m-en SSWs, 3400 m-en SWs, 5400 m-en SWs, 6000 m-en SWs, 7000 m-en SSWs, 7600 m-en SW, és 9000 m-en NWe. Debrecenben: lenn NEi, 500 m-en SSEs, 900 m-en SE, 1400 m-en SSWs, 2000 m-en SSW*, 4200 m-en SSW*, 4500 m-en SWa és 5200 m-en SW­. Igen érdekes, mint fordul a szél a magasság­gal délkeletről délnyugatra, sőt Budapest felett 9000 m magasságban északnyugati, tehát egészen ellentétes a szél iránya. * Egyik olvasónk hozzám intézett többrend­beli kérdésére ma csak egyre válaszolok és pedig arra, amelyben azt kérdezi, van-e törvényszerű­ség a depressziók (A) és a maximumok (M) hala­dási iránya között. Igenis van, s éppen ennek alapján sikerült is a depresszióknak főbb útvonalait megállapítani. Ilyenkor ősszel és télen leggyakrabban azon a vonalon járnak, amelyen a legutóbbi depresziók haladtak, tudniillik Skócia felől Skandinávia északi része felé. Ott azután három irányban is folytatódnak. Ezenkívül Skócia felől áttérnek Dél-Skandinávián át Finnország felé, egy más részük pedig Dánia északi és Skandinávia déli csücskén át Oroszország középső vidékére. Ez utóbbi két útvonalat keresztezik azok a depresz­sziók, amelyek Anglia déli oldaláról kiindulva tartanak Dániának. Hazánkat legközelebbről azok a depressziók érdeklik, amelyek Franciaországon át, vagy pe­dig Spanyolország felől jutnak el Felsőolaszor­szágba, mert ezeknek egy része Ausztrián át Lengyelország felé, egy másik része hazánkon át a Fekete-tenger felé, harmadik részük pedis­ az Adrián át délinek, Afrikának tart. Az Ausztrián és hazánkon átmenő depressziók hoznak nekünk esőt s különösen júliusban és szeptember elején gyakoriak. Ha áprilisban és májusban jelentkeznek, akkor zivatarokkal jár­nak. Ezektől a vázolt útvonalaktól természetesen, vannak eltérések is. Ezeknek okait majd egy adandó tipikusabb eset alkalmával részletezem. Dr. Massány Ernő, m. kir. főmeteorológus Jelek magyarázata i O derült: © V« részben felhős; € félig borult; © •/« részben felhős; • egészen borult; ^ gyenge szél ;. •• eső ; hó ; köd ; A jégeső; ? zivatar; viharos szél. A tegnapi, Skóciától északra állomásozott depresszió helyét­ nagyjából mára is megtartotta, azonban egy még hétfőn este Írország délnyugati oldalán jelentkezett újabb depresszióval, a már többször említett »iker« depresszióval egyesült. Ennek következtében a viharos szelek Skandiná­via nyugati partjai mentén még erősebbekké vál­tak s néhol a százkilométeres óránkénti sebes­séget is meghaladták, sőt a viharos időjárás le­húzódott immár a La Manche-csatornába is. A tegnap a Földközi tenger nyugati részében tartózkodott depresszió északnyugati oldalán Nancy és Strassburg vidéken a kontinens keleti feléből némi hidegebb levegő áramlott be, amely úgy látszik éjjeli h­őkisugárzással meglehetősen hűvös éjszakáknak vált előidézőjévé, amennyiben 4—5­ fokos hőmérsékleti minimumok léptek fel. Ugyanennek az alacsony légnyomásnak mellső oldalán tehát főként Felső-Olaszországban igen bőséges esőzések fordultak elő, mint például Geno­vában, ahol zivatar kíséretében 52 milliméternyi volt a csapadék. Egyébként kedd reggel zivatar volt Firenzében is. Európa keleti felén a levegő nyomása nagy, sőt északkeleten egy 775 milliméteres szobor kísé­retében , 3—4­ fokos hidegekkel egészen télies idő köszöntött be. Amíg hazánk körül ilyen szélsőséges időjárás uralkodik, addig nálunk lényeges változás nem fordult elő. Tekintve, hogy a levegő nyomása ná­lunk is 760 milliméteren felüli, tehát nagyr a de­rült, napsugaras időben a hőmérséklet főleg dél­tájban s a kora délutáni órákban szinte nyáriasnak mondható. Az ország nyugati részein a depresszió­val határos vidéken kissé felhősebb lett az idő s a felhősödés kedd délután már Budapesten is erő­sebb mérvet öltö­tt. Úgy ebből, mint a légnyomás rémi süllyedéséből, valamint az új depressszió eddigi útirányából arra következtethetünk, hogy a borulás kelet felé tovább terjedhet. Ennek csak az mond ellent, hogy Európa keleti felén a lég­nyomás — mint már említettük —­ igen nagy . Így könnyen lehetséges, hogy ennek az új dep­esz­sziónak kelet felé­­törése is kudarccal jár. Ebben az esetben természetesen esőre megint nem szá­mí­thatunk. A felsőbb légrétegekben kedden reggel a kö­vetkezők voltak a szélviszonyok: Budapesten, lenn szélszend, 1600 m-en SSEN, Párizs, október 8. (A Pesti Napló tudósítójától.) Az élve eltemetett álmárki ügyének rejtélyét teljesen megoldotta a párizsi rendőrség. Miután értesült, hogy Passal, az álmárki ajánlatot ka­pott egy párizsi könyvkiadótól, hogy írja meg élete regényes történetét: mindy azt sejtette a rendőrség, hogy az élve eltemetés és a kiadó aján­lata között valami összefüggés van. Bachelet, aki az álmárki állítólagos volt barátnőjétől a rémült levelet kapta, több érdekes adattal szolgált a nyomozást végző rendőrfelügyelőnek. Megnevezte, kik azok, akikkel Passal a boosi börtönből való szabadulása után érintkezett. A rendőrség így akadt nyomára egy Durot nevű embernek, aki állítása szerint ép jelentkezni akart, hogy vallo­mást tegyen a verneuili erdő borzalmának ügyé­ben. Ez a Durot, amint elmondta, alig egy hónap óta ismerte csak »Champaubert márkit«. Az ál­márki édesanyjával jó ismeretségben volt és az öregasszony figyelmeztette őt arra, hogy Passal hamarosan szabadul a börtönből. Megkérte, hogy utazzon elébe. Durot teljesítette az öregasszony kérését és ott volt, amikor Passal kilépett a bör­tön ajtaján. Vitte magával az öregasszony aján­dékait, ruhát és ennivalót, így aztán összebarát­kozott a hírhedt álmdrkival. Egy fényes ötlet Július végén történt, hogy Passal leülte bün­tetését. Nemsokára ezután Párizsba jött és itt tár­gyalásokat kezdett egy kiadóval. Megkötötte a szerződést és már augusztusban azon törte a fe­jét, milyen reklámtrükköt eszeljen ki, hogy mi­nél nagyobb sikere legyen a könyvnek. Természe­tesen az is szeme előtt lebegett, hogy minél többet keressen életének regényével. Szeptember elején Passal egy külvárosi bárban bizalmasan beavatta a titkába Durot-t. Elmondta neki, hogy kitűnő öt­lete támadt: élve eltemetteti magát. Napokig fog­ják majd keresni, míg végre megtalálják és ki­ássák. A lapok hasábos tudósításokat fognak írni a szenzációról, könyve pedig százezer példányban el fog kelni. — Rettenetesnek találtam a márki ötletét, — — mondta a rendőrfőnöknek Durot — de ő maka­csul kitartott mellette és azt mondta, hogyha én nem segítek neki, akkor majd akad olyan jóbarát, aki teljesíti a kérését. Nagyon fenyegetően visel­kedett velem szemben Passal. Féltem is tőle, így aztán mindent vállaltam. A márki csakhamar összehozott egyik jó cimborájával, Henry Bou­logne- al, aki vele együtt a boosi börtönben ült. Hármasban dolgoztuk ki aztán a­ temetés tervét. Passalnak az volt a véleménye, hogy mindenek­előtt egy csöndes, magányos házat kell kibérelni, hogy ott minden feltűnés nélkül elkészíthessük a koporsót és megtarthassuk a temetés főpróbáját. A márkival együtt választottuk ki a házat Villai­nes mellett. A tulajdonos havi 600 frankért adta bérbe a kétszobás házat. A tanácskozásokon részt­vett Boulogne is és vállalta, hogy ő majd elföl­deli Pascalt. Szekta — két taggal Durot vallomása után nyomban rendőrök mentek Henry Boulogne lakására és csakhamar előállították. Ez a többszörösen büntetett fiatal­ember sápadtan állt a rendőrfelügyelő elé és rész­letesen elmondta, hogyan alapította meg Duroi­val kettesben a Thémis Lovagjai szektát. Ők képi viselték kettesben a szektát, amely már a múlt hónapban elárasztotta a párizsi lapok szerkesztő­ségeit különböző fantasztikus levelekkel, amelyek­ben előre közölték, hogy végezni fognak a bör­tönből kiszabadult álmárkival. Szeptember 17-én Passal maga vásárolta meg azt az írógépet, ame­lyen a szekta nevében írták a titokzatos levele­ket. Szeptember 26-án az álmárki maga válasz­totta ki Párizsban a deszkát koporsójához. Más­nap maga vette egy mechanikai műhelyben a szükséges csövet, amelyet majd be fognak épí­teni a koporsóba, hogy azon át vegyen lélekze­tet az élve eltemetett ember. Szeptember 28-án Passas Verneuil környékén maga jelölte ki azt a helyet, ahol majd a különös temetési szertartás lefolyik. — Szeptember 30-ikán volt az első nagy nap, — vallotta Boulogne. — A márki, Durot és én hármasban voltunk a kis házban. Ekkor már tel­jesen kész volt a koporsó. Kivittük az udvarra. Passal belefeküdt, én lezártam a koporsó tetejét, földet hánytam rá és vártam, mi történik. Passal nagyon kényelmesen érezte magát, amint később elmondta. Öt óra hosszat volt a koporsóban és amikor a földet lehánytam a koporsóról és fel­nyitottam a koporsó tetejét, a márki vidáman ugrott ki belőle. Másnap, október elsején éjszaka acetilén­lámixisokkal ment ki Boulogne és az álmárki ket­tesben a verneuili erdőbe. Durot a főpróba után olyan kellemetlenül érezte magát és olyan sápadt volt, hogy maga az álmárki beszélte le arról, hogy részt vegyen a másnap éjszakai temetésen. Sírontúli vidám párbeszéd — Amikor kiértünk az erdőbe, — folytatta vallomását Henry Boulogne — könnyen megtalál­tuk azt a helyet, amelyet az álmárki a sírjául kijelölt, ő maga vitte az ásót, én cipeltem a kopor­sót. Amikor a kijelölt helyre értünk, Passal maga kezdte ásni a sírt. Amikor elfáradt, én folytat­tam. Jó mély gödröt ástunk. Aztán, amikor kész volt a __sírgödör, leeresztettük a koporsót. A márki levetkőzött. Csak cipő, ing és alsónadrág maradt rajta. A kabátját magával vitte a sírba, hogyha hideg lesz, betakarózzék. Szépen befeküdt a ko­porsóba, én még benyújtottam neki hat tábla csokoládét, hogy legyen mit ennie, aztán rázár­tam a koporsó tetejét. Fogtam az ásót és vissza­hánytam a földet. Teljesen elföldeltem a­ kopor­sót, de gondosan vigyáztam, hogy a lélekzőcső vége kinmaradjon. A lélekzőcsövön át még Vidá­man elbeszélgettem Passallal, aki megnyugtatott, h­ogy nagyon jól érzi magát. A koporsó tágas és lelkemre kötötte, hogy azo­kat a leveleket, amelyeket Thémis Lovagjai­nak­ nevében aznap délután közösen írtunk meg, jut­tassam el a Matin, a Petit Parisien, az Intransi­geant és a Journal szerkesztőségébe. A márkinak ezek voltak az utolsó szavai, amiket a lélekzőcnö­vön át kikiáltott: r.El ne felejtsd a leveleket!« Én aztán elmentem, otthagytam a sírt és napról napra vártam, mikor közlik az újságok a leveleket, d­e hiába. Végül is Durot-hoz siettem, amikor már öt nap telt el. Féltettem­ Passal életét és mi írtuk meg Passal volt barátnőjének a nevében a sürgős leve­e­let: »Szabadítsák ki az eltemetett márkit«. A szörnyű vallomás után a rendőrség elbocsá­totta Duro-t, de Henry Boulogne-t letaróztatta. Az ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés címén emel vádat Boulogne ellen­, aki egyelőre vizsgálati fogságban van. Föld alól nő ki a világhír Passal, a hírhedt rabló, megírta élete regényét, amelynek azzal akart reklámot csapni, hogy élve eltemetteti magát, de a sírban megfulladt . Az álmárkit eltemető cinkost letartóztatták * A Meteorológiai Intézet jelenti október 8-án este 10 órakor. Az angolországi mini­mum, amely a tőle északra levő nagyobb depresszióval egy rendszerbe olvadt össze, eljutott az Északi-tenger fölé és már erősen érezteti hatását Közép-Európában is. A hű­vösebb tengeri levegővel kapcsolatban, amely vonulását kíséri, az eső is mindjob­ban terjeszkedik Kelet felé. Az idő egész Nyugat-Európában esős és szeles. Európa keleti részei a magas légnyomás hatása alatt szárazak. Hazánkban növekedő felhő­zet mellett az idő még száraz és igen enyhe. Fr o g n ó z i s : Egyelőre enyhe idő vár­ható, növekedő felhőzettel és több helyütt esővel később hősüllyedés valószínű. PESTI NAPLÓ Vízállás A földművelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya jelenti: A Duna Regensburgnál árad, máshol apad. Igen alacsony vízállású. Mai dunai vízállások: Passau 120, Stein —129, Bécs —143, Pozsony —18, Komárom 112, Budapest 36, Paks —74, Baja —15, Mohács 7, Barcs —126. A Tisza Záhonynál árad, máshol apad. Igen ala­csony vízállású. Mai tiszai vízállások: Tiszabecs —40, Vásárosna­mény —126, Tokaj —62, Tiszafüred —64, Szolnok —80, Csongrád —160, Szeged —106, Csenger —33, Gyoma —70 1929 október 9

Next