Pesti Napló, 1929. október (80. évfolyam, 222–248. szám)
1929-10-12 / 232. szám
Vasárnap A csillagok magánélete csillagászai gyakorlati jelentőségét egyre jobban kiszorítja a technika" — mondja Kövesligethy Radó egyetemi tanár A Pesti Napló cikksorozata az étel és tudomány aktuális problémáiról A kását, ahol születtél, lerombolták az évek, a hegyoldalt, ahol gyümölcsfára másztál, lemetszették a csákányok, kiapadt a folyó, ahova horgászni jártál s fitos gyerekorrod körül ráncokat vetett az idő: minden megváltozott nemcsak körülötted, de benned is. És mégis, minden látható dolgok között nem az ége az, amely leginkább megmaradt előtted olyannak, mint amilyennek gyerekszemmel láttad? Nem tudhatsz róla annyit, amennyi kiegyensúlyozhatná a messziség illúzióját s a titokzatosságot. A csillagászat fő célja nem is a megértés, hanem a megismerés. De ez a cél is óriásivá nő akkor, ha elgondoljuk, hogy az égitesteknek abban a mérhetetlen birodalmában, ahol a föld mint izzó kis golyó kering, ennek a kis golyónak porszemnyi emberei dolgoznak a megismerés gigászi munkáján. Ennek a munkának újabb eredményeiről és módszereiről vajmi keveset tudunk: csillagintimitások ritkán jutnak a fülünkbe, s a csillagok magánélete látszólag annyira nem kapcsolódik a mi életünkhöz, hogy az összeköttetés leghalványabb nyoma nélkül nem is tartjuk érdemesnek érdeklődni irántuk. Pedig a csillagászat tudományának életében is hozott forradalmakat és felfedezéseket a huszadik század s ezekről a friss eredményekről kérdeztük meg most a Pesti Napló ankétja során Kövesligethy Radó egyetemi tanárt. A csillagokra alkalmazott fizika — A legújabb törekvések mér inkább az aistrofizika körébe vágnak, — mondja a profeszszor — s ez a laikus közönség előtt még talán teljesen idegenül - azá hangzó új tudomány nem egyéb, mint a, csillagokra, alkalmazott fizika. Kartelbe lépett a két tudomány, a fizika istápolja a csillagokat, viszont az asztrofizikai kutatások tágítják a fizika ismereteit, mert a nyomásnak és hőmérsékletnek olyan értékei mellett mutatják meg az anyag viselkedését, amelyet a tisztán laboratóriumban folytatott fizikai kísérletekkel elérni nem lehet . A modern asztrofizika egyik legszerencsésebb művelője, Eddington professzor mondta ki először az új igazságot, amely végérvényesen hozzákötötte az asztronómiát a fizikához. Eddington megállapítása szerint, ha egy fizikus tisztán a laboratóriumi kísérletekből levezetett természeti törvényekkel operálna, de a csillagokról forgalma sem volna, — teszem, ha sötét pincében, vagy állandóan ködbe borított vidéken dolgozna — szükségképpen felfedezné a csillagokat. Az égitestek méreteit megszabó erők ugyanis, nevezetesen a nehézségi erő és a sugárnyomás olyan tüneteket produkálnak, amelyek a kísérletező fizikus előtt bizonyossá teszik, hogy ott valaminek történnie kell s amelyek rávezetik, hogy az eredmény a csillag. A modern asztrofizika a tudomány összes kulligmányaival dolgozik, így elsősorban a radioaktivitással, a Bohr-féle atomelmélettel, Einstein, relativitáselméletével, Röntgennel, a sugárnyomással, a Millikan-sugarakkal — ezek a legrövidebb sugarak, amelyeket ismerünk — és az elektronok tanával, amely szintén a közelmúlt eredményeihez számít. A mai fiatalság még úgy tanulta a/, iskolában, hogy a legkisebb egység az atom, — nos, az elektronok tana, bebizonyítja, hogy az atom is összetett és elektronokrabontható fel. Életképes égitestek — Régen az asztronómia az égitestek, főleg is bolygók mozgásával foglalkozott s ezek a kérdések ma más, némely matematikai nehézségtől eltekintve, megoldottnak tekinthetők. További fejlődés valószínűleg csak a megfigyelési módszerek tökéletesedésével érhető el, az asztrofizikai módszerek, valamint az állócsillagok világára alkalmazott statisztikai módszer kifejlesztésével. Az asztrofizikai kutatások legjelentősebb eredménye az a tétel, amely a sugárnyomás és a réznyomás szerepét állapítja meg. Kistömegű gázgömböknél a sugárnyomás elenyésző a gáznyomáshoz képest, nagytömegű gázgömböknél ellenben a sugárnyomás dominál. Az első esetben a gáznyomás az égitestet összenyomná, a másik esetben a sugárnyomás szétrobbantaná. A számítás azt mutatja, hogy valóságos létért való küzdelem folyik, elért hatóerő, tehát gáznyomás és sugárnyomás között és hogy csak egyensúly esetén létezhetnek, életképes égitestek oly tömegek Kövesligethy mellett, amelyek napunk tömegénél legfeljebb tízszerte kisebbek vagy tízszerte nagyobbak. Általában ezeknél az asztrofizikai kutatásoknál az elérendő cél a csillag belső felépítésének megismerése, sűrűségének, hőmérsékletének és légköri nyomásának megállapítása. teim tt MWWWMWWWmWWHWWMWWWWWW Olcsóbb lett a világhira. FOGKRÉM Csak egyszer kísérelte meg, hogy Ön is meggyőződést szerezzen e kittintó fogkrém kiválóságáról S GBBS FOGÁPOLÓSZEREK KIRALYA Alapítva 1713. GIBES AZ ANGOL KIRALY UDVARI SZALUTCA Kis tubus P 0.90 Nagy tubus P 1.30 London—PAris—Budapest,V., Nádor ucca 30 PESTI NAPLÓ 1929 október 13 . Legalacsonyabb hőmérséklet 1700° Celsius — Ezek a módszerek állapítottákmeg islndául, hogy a legforróbb kékesfehér színű csillagokon a felszíni hőmérséklet 25.000 Celsius fokon van, míg az ilyen égitestek belsejében 10 millió fokig is emelkedhetik a hőmérséklet. .Óriási jelentőségevan ennek a fizikai kísérletek szempontjából, hiszen laboratóriumbojt a maximális hő, amit elő tudunk állítani: csal .: 3700 fok Celsius. A rubinvörös csillagok felületén a legalacsonyabb a hőmérséklet, ezeken leszállhat 1700 fok Celsiusra is, de ha ennél alacsonyabb, akkor acsillag számunkra, láthatatlanná válik. A mi napunknak felszíni hőmérséklete 6000 fok. A, égitestek felületén a nyomás olyan, amilyen a mi légkörünkben, körülbelül nyolcvanezer kilométer magasságban. . . Amit Isten is Einsteinnek teremtett — A legkisebb sűrűségű állócsillag egy köbcentiméterje egy harmadgramot nyom, a legsűrűbb csillag köbdeciméterje 50 kilogramot Ez utóbbi a sűrűsége a Szíriusz fényes csillag kísérőjének, amelyről Einstein hívei azt tartják, hogy az ő kedvükért, teremtette az Isten, mert óriási gravitációs mezeje folytán ez az egyetlen égitest, amely az Einstein-elmélet által követelt Rothverschiebungot, azaz a fény terjedési sebességének egy nagytömegű égitestből való kilépése alkalmával fellépő csökkenését mutatja, ami az égitest spektrumában a Frauenhoffer-féle vonalaknak a vörös szín felé való eltopldásával jár. A statisztikai vizsgálatokat az állócsillagok saját mozgásaira, valamint csillagrendszerünk alakjának és méreteinek tanulmányozása szolgálatába állították. Legnehezebb probléma itt az állócsillagok távolságának meghatározása, amelyet az állócsillag paralaxisávalmérünk, azaz azon szöggel, amely alatt egy csillagról a napnak a földtől való távolságát látnók. A távolságokat, rendesen parsec-kel (ívszekumta nagyságú paralaxis) mérjük, tehát nem fényévekben számolunk, mint azelőtt. Egy parsec 31 billió kilométernek felel meg, tehát egy olyan távolságnak, amelyet a fény 31 év alatt fut be. A távolabb fekvő csillagok paralaxisa azonban már a legkényesebb műszerekkel sem mérhető, de a legújabb időkben találtak fizikai elveken alapuló módszereket, amelyek minden távolságra érvényesek. Mi, hogyan, miért?... i nagy lépcső emelténelméből: Kopernikus, aki leírta," mi történik a bolygórendszerben, Kepler aki már megállapította, hogyan történik .. • * -i ' '._.•.! »'_...»_.. „US Sc — Várous nagy név, három nagy lépcső emelkedik ki a csillagászat világtörténelméből: Kaper mindez s végül Newton, aki már azt is megmondta, miért történnek a dolgok. Eintsein még mindig nem biblia; tételeiben sok még a homályos pont, kisiklás, tévedés, amelyet kiigazítani, tökéletesíteni a jövő dolga lesz. Újabban mindenütt megvan a tendencia arra, hogy a csillagászatnak a laikusok által nehezen érthető eredményeit népszerű formábanmegértetni próbálják a közönséggel. A csillagászat óriási területének következtében ez a tudomány dolgozik a legnagyobb számokkal és az óriási távolságok könnyebb megértetésére legjobb eredménnyel az angol népszerű művek dolgoznak. A földnek a naptól való 150 millió kilométer távolságáról nehezen tud képet adni magának a laikus s ezek az angol népszerű könyvek egy rendkívül ötletes magyarázattal próbálják áthidalni ezt a nehézséget. »fia ma egy olyan bébi születnék, akinek karja a. napig ér s a nap tüzénél karját megégetné, soha, nem érezne fájdalmat, mert amíg a fájdalom ingere a 150 millió kilométer távolságból az agyig ér, száznégy év telne el s így a fájdalom már nem találná életben a bébit«; ezt a kedves és ötletes képet használják a. nap távolságának könnyebb megértésére. Bolygórendszerek — A kétes problémák közé tartozik az a sokat vitatott kérdés, hogy minden állócsillagnak van-e bolygórendszere, mint a mi napunknak. Újabban úgy gondoljuk, hogy két állócsillag közeli találkozása, amely statisztikai számítások szerint, tekintetbe véve a csillagok egymástól való távolságát és mozgását, (hiszen állócsillag nincs is) minden 100.000 billió év alatt, egyszer történik meg, váltja ki azokatt a természeti feltételeket, amelyek egy bolygórendszer keletkezésére szükségesek. Ebből az következnék, hogy a bolygórendszerek száma relatíve nagyon kicsiny, bár a csillagok óriási számánál fogva mégis tetemes, így joggal mondhatjuk, hogy a mi bolygórendszerünk révén kiváltságos helyzetben vagyunk. A csillagok ifjúsága - A csillag, amely csak a költők szerint aranyszög a fekete bakancson és ártatlan gyerekhad a Holdanyó körül, lényegében nem más, mint izzó sugárzó gázgömb. Ez a gázgömb születik, kivirul, öregszik, meghal s egy-egy csillag életéről épolyan szemléltető fotográfia-sorozatot lehet készíteni, mint amilyen valamikor a falusi üzleteken virított: az ember a bölcsőben, az iskolában, a munkaasztalnál és a temetőben. Einstein szerint ugyanis az égitestek sugárzása tömegveszteséggel jár s ezt az asztrofizika számos adata teszi valószírűvé. Ha elfogadjuk az einsteini tételt, úgy a számítások szerint a mi napunknak maximális élettartama 15 billió év. A technika és a nők a csillagászatban . A csillagvizsgáló intézetek között mindenesetre az amerikaiak vezetnek; amerikai csillagda tulajdonában van például a világ legnagyobb távcsőtükre, amelynek átmérője 215 méter. Ugyancsak náluk készül most, egy tükörtávcső, amelynek átmérője teljes öt méter lesz. Ezekben az amerikai csillagvizsgálókban egyre nagyobb szerepet kapnak a nők, így például a nemzetközi csillagászati életben igen előkelő neve van egy fiatal amerikai hölgynek, Miss Cannonnak, aki a csillagspektrumnak típusok szerint való, ma általánosan elfogadott beosztását adta. Ennek a hölgynek több mint 250.000 csillag fordult meg a kezén, tehát több mint kilencven százaléka az öszszes csillagoknak. Az új számításoknál természetesen nagyon segít a csillagásznak a fényképezőgép, hiszen a lefényképezett csillagokkal borús időben, vagy nappal is dolgozhat, ami nem állt módjukban a régieknek, mert ők kénytelenek voltak vizsgálódásaikhoz mindig kivárni a tiszta éjszakákat. — A csillagászat gyakorlati jelentősége? Ez a tudomány mindig a l'art pour Wart tudományok közé számított, önmagáért élt, de tagadhatatlan, hogy a gyakorlati élet néhány pontján is szerephez jutott, így például a geográfiai méréseknél, a hajózásnál, ahol régebben a csillagok állásából állapították meg a hajó helyét. Ma itt is a technika vette át a főszerepet; a csillagászati módszerek szerint való helymegállapításokat a hajózásnál ma már a radiográfia helyettesíti . . . (B. L.) * E cikksorozat következő cikke holnap, vasárnap. Dr. Mansfeld Ottó egyetemi m. tanár a nőgyógyászat kérdéseiről.