Pesti Napló, 1929. november (80. évfolyam, 249–273. szám)
1929-11-16 / 261. szám
16 Szombat PESTI NAPLÓ 1929 november 18 MEZŐGAZDASÁG Hogy él a falu? Válasz a „Kisgazdák" című cikkre Csákberény, november. A kisgazdák szervezkedésének szükségességéről írt a Pesti Napló vasárnapi száma nagyszerű cikket, amely minden kisgazda szívében visszhangot ütött. Amit a cikk hangoztat, az nem lehet vitás. Szervezkednünk kell az ország érdekében! Hogy ez elodázhatatlan, arra nézve bemutatom, hogyan él ma, hogyan kínlódik, hogyan várja, hogy vele törődjenek — a falu! A városokban is baj van, de a falu elhagyatottsága a városiak által el sem képzelt helyzetet teremt. Íme a mostani helyzet szerény vázlata. Amikor hullnak a fák elsárgult lombjai, mikorbezárulni készül földünk termőkebele, miután a föld népe verejtéke gyümölcsét, a termést betakarította és feltette a nemzet asztalára, az azt jelenti, hogy mi kisgazdák és földművesek legfontosabb feladatunknak már teljesen megfeleltünk. Tehát a bevégzett munka után kérjük a mi munkánk díját. A köz kenyerének előteremtésén kívül még nagyon fontos közszolgáltatások terhe is vár ránk. A folyó évi utolsó adófizetési évnegyed előtt állunk és a kisgazdatársadalomnak még igen nagy tömege sok esetben egész évi adótartozásával hátralékban van! Az adófizetésnél is fontosabb kiadások fedezése emésztette föl ugyanis a kisgazdáknak mér eddig eladott gabonája árát. Ilyen kiadás volt például a váltók megújítása. Csak egy ötszázpengős váltótartozásnak negyedévi kamata egy mázsa búzának az árát vette igénybe, mely befizetésnek elmulasztása végzetes bajt vonna maga után: a váltó óvatolását, vagy pedig az azonnal esedékes kölcsön visszafizetését. Az ettől való félelem késztette a gazdát arra, hogy az adófizetést az utolsó időig függőben tartsa. Tehát a fizetések tömege áll előttünk. Ezért követeljük a munkánk díját. Követeljük, hogy tegyék lehetővé a még meglevő termésünk értékesítését. Mert az nem igaz, hogy a magyar gazdának a búzája 18—19 pengőt ér! A legolcsóbb termelési költség felszámítása mellett is ma 24—25 pengőbe van a búza mázsája! Tehát ma az előállítási áron alul 6—7 pengővel kevesebbet kapunk mi, falun értékesítő kisgazdák.. És ezt nevezik nálunk gabonaértékesítésnek!« Ugyaanezáll az összes gabonafélékre, tehát minden eladó,a mázsa gabonánál 6,7 pengő a veszteség. Ha a fenti helyzetet az arra illetékes tényezők egy jobb értékesítési helyzet megteremtésével megváltoztatni nem tudják, akkor ennek gazdasági következményei beláthatatlanok lesznek, ami az egész nemzetgazdaságra megrendítő nyomást fog gyakorolni. Az adóalanyok teljes fizetésképtelensége máris fenyeget. Azért kellene nekünk szervezkedni, hogy ezt a szerencsétlenséget a magunk erejéből feltartóztassuk. De hol vannak a vezéreink? Példakép említek itt egy 25—30 holdas magyar kisgazdaságot, amelynek 5—6 tagú család eltartáson felül 45—500 eladó gabona feleslege van. Ennek értékesítésénél ajelenlegi árak mellett évente ez a kisgazdacsalád 240—900 pengős vérveszteséget szenved. Ennyivel csökken a dolgos, szorgalmas, de amellett nélkülöző kisgazdacsalád fogyasztóképessége az ipari és kereskedelmi áruk igénybevételénél. Ennyivel lesz gyengébb az állami épületet alátámasztó kisgazdaságok teherbíró képessége. Tessék ezt az arányt az ország termőföldjének a kisgazdák kezén levő 51%-nyi területére átszámítani. Ennyire súlyos értékesítési válság idején a közterhek kiegyenlítése a rongyosságig és az édességig menő igénytelenséget kívánja. A hitelviszonyok tekintetében is teljesen tarthatatlan viszonyok állanak fenn. Az a legnagyobb baj, hogy a kölcsönvett pénzen oly gyengén értékesíthető terményeket, tudja a mezőgazdaság előállítani, hogy a mai kamatvitzonok mellett a kölcsön felvétele, egyenesen katasztrofális. Jelenleg a mezőgazdasági termelésbe kölcsönpénzt befektetni annyit jelent, hogy a kölcsönfölvevő beszegődött a hitelező munkájának s munkája jóságáért és sikeréért vagyonával garantál! Igyekeztem soraimban a helyzetet minden túlzás nélkül feltárni, azzal a valóságos képpel, amelyben élek. Kicsiny egyéniség vagyok ahoz, hogy a kormány álláspontját jobbra, vagy balra befolyásoljam. De ha a kormány politikájában gyökeres változtatást nem léptet életbe, akkor a magyar mezőgazdasági termelés el fog vérezni. De mi boldogulni, élni akarunk s azért olvassuk hálával a Pesti Naplót, amely az önsegély útját, szervezkedés útját mutatja meg a »Kisgazdák« című cikkében. Kovács István kisgazda + Népies mezőgazdasági oktatás lesz, 184 órát felelő tananyaggal 24 községben, a tavalyi 12 helyett. Atanfolyamok főelőadói azok a gazdasági felügyelők lesznek, akik Magyaróvárott külön tanfolyamon nyertek képesítést. Az idei tanfolyamokat a következő helyeken tartják meg: Miskolcon, Hódmezővásárhelyen, Kötegyánon, Árkányban, Kunszentmártonban, Sárbogárdon, Seregélyesen, Makláron, Hatvanban, Kisvárdán, Nyírbátorban, Nagymaroson, Mátranovákon, Igason, Szigetváron, Nagytétényben, Monoron, Nagykátán, Cegléden, Kiskundorozsmán, Szentesen, Gyomán, Baján, Nagykanizsán és Tapolcán. A „búzanemesítés" védelme Az utóbbi években a gazdák és a kereskedőik részéről súlyos panaszok hangzottak el, amelyek szerint a nálunk meghonosodott és az állam szigorú ellenőrzésének alá nem vetett nemesítői eljárás a búza minőségének helyenként ártott, anélkül, hogy legalább a menynyiség terén rekompensációt kaptunk volna. Két héte előtt a Pesti Napló nagy feltűnést keltő grafikonokban világította meg a mennyiségi problémát, ami szinté® lesújtó képet adott a mai nemesstési rendszer erődülményéről. Kétségtelen, hogy a mai rendszer, amely sz érvezett felárakkal nálunk zsrtkuccábót vitte magát a búraértékesítést is, javításra szorul! Ezeket bocsátjuk előre, mielőtt átadnánk a szót egy előadásnak, amelyet értékes szakember tartott a búzakérdésről, akit azonban hivatalos állása kétségtelenül korlátozott ennek problémának minden oldalról való megvilágításában. A Magyar Közgazdasági Társaság,Gazdasági helyzetünk és orvoslásának kilátásai címen ankétot rendez, s az első előadás tárgya a magyar búza minősége volt. A nagyfontosságú kérdést Hankócy Jenő, a Gabona- és Lisztkísérleti Állomás igazgatója fejtegette, aki grafikonokkal, táblázatos kimutatásokkal is szemléltette Magyarország mai búzaminőségi viszonyait, rámutatva a minőség fejlesztésének lehetőségére. Az előadó szerint a magyar búza minősége a mai napig sem romlott le, s a vizsgálatok eddigi eredményei szerint a nemesített búzák elterjedésével a holdankénti termésátlagok emelkedtek, mert amíg az 1928. évi termésű régi magyar búzák a katasztrális holdanként országos átlagban 11.09 is, addig a nemesítettek 14.11 g hozamot adtak, tehát a nemesített búzák atöbbtermelés« kívánalmainak megfelelnek. A minőséget illetően Hankóczy szerint a régi magyar és a nemesített búzák között a süthetőség tekintetében országos átlagban különbség nincs. Ellenben a felőrlésre kerülő kisebb tételek igen gyakran olyan keverékek, amelyek a forgalomba kerülő lisztek konformitása elleni panaszokat igazolják. Hankóczy előadása kiterjedt arra a kérdésre is, hogy búzánk legerősebb ellenfelével, a kitűnő kanadai Manitoba-búzával felvehetjük-e a versenyt! Az előadó szerint a magyar búza átlagminősége, nagyjában a Barussó-búza minőségének felel meg s a tiszavidéki átlagminőség a Rosafó- és Baril-búzák minősége közé esik, de még ma alaka marad a Manifaba-búzák minőségének. + Wilrpiscon, az «.merik«! virárak lanhasága. folytán ellanyhult az. irányiat. Bécsben sósatilan nehéz nyers* zw tonnáért l.t»_ l.TO, középért J.fit, frölbász sza.lonnáért 1.53— 1.61, bécsi sertészsírért 1.77—d.Si pengőt, fizettek köncént, ' Amerikai sertészsírért franko fransite Bécs pedig. Stepan lardért 151.50, Pinelardért pedig 162.30 pengőt ügettek. » „ ssn " Patkányt, egeret, mezei egeret csak „Ratinol". Sváb, csótány, ruszin, hangyát « a gyökeresen írt Ratinol Laboratorium, Bpest, Murányi uecs 38 Rui 4 A budapesti értéktőzsde hivatalos jegyzései november 15-én A legutóbbi (I.) és a mai (II.) záróárfolyamok. A korlátpapírok kassza napja november 36. A kulcsspapírok kasszanapja december 3. Oszta- Bankok lék 7 Angolt Magyar . . . . — Atlantika — Bosnyák Agrár ... 2 Bpesti Iparbank . . . .8 Fabank — Földhitelbank ..., 4*5 Hazai . . » 2*4 Hermes ........ Horv. leszím. 86 20-5 21-5 52*5 29 N 86-2 ?0*5 21-5 52-5 V? 5-5 14 1 6-5 1 25 6-5 7 1443 _ 5 1 2-5 1-5 1. 4 • 7 a t-s Általános Bank . . • Magyar Hitel . . . . M ' Alt IngatL . . Magyar Cseh . . »'. Magy. forgalmi , Magy. Jelzálog . . Magy. Ker. Hitelb. . Leszámítoló M. Nemz. Bank . . . Magy.-Olasz Bank . Közp- Jelzálog . .. Mercur Nemzeti Takarék . . Orsz. Iparbank . . . Osztrák Hitel . Pesti Keresk. . 75 208 18 81 40'5 90'7 224 1 70 20 26 75'4 208 18 81 40 5 90*7 224 2 70 20 27 Takarékok 5 Belvárosi 1 Budai Általános . . . B. Lipótvárosi ... . -- Községi . 2-8 Kőbányai tkptár . 7 Magy Általános . 6 Moktár 14 Pesti Hazai . . . . 1'2 Törekvés Biztosítók 15 I. Magy. Bizt. . . . 2'5 Fonciére ....... — Hazai ált. . . . • . , 2 Magyar-Francia . . — Jég • 1*2 Nemzeti baleset . .. — Pannónia . . . . . ., 2 3 Pátria Malmok — Back malom . . . . , 2 Borsod Miskolci .. . — Cocordia 6 I. Békéscsabai . » . 2*5 L Budapesti . . . , *2 Törökszentmiklósi . — Gizella • 2*5 Hungária 0'S K'rilymaloma'• , , — Viktória ...,,., — Transdanubia ,,, _ 4 1*3 • 1 08 1 08 * 1 7*3 17 3 * 7 1 7 --1 1*5 • 1 00 — % 2 1*5 2 1*5 0 9 0 0 9 0 89-5 1 89*5 6 — 55 55 55 -27 ~28 - 43-5 31 201 5-9 73 81 ~2'5 20 10 31 20 5-8 '78 30 12*5 20 10 Osztalék sz. 10 12 "*« 1 7 2*5 5 ík 50 2 85 4 2*6 3*5 10 Bányák, Téglagyárak Bauxil Trust .... 92*5 Beocsinl ....... Borsodi • B. Szentlőrinci . . . Ciklop épkís . . . . . Cement ..•«•»•» F Kohó ....... Dräsche ........ Magnezit ....... Magyar Aszfalt . . . Magyari Szén . . . Magyar Kerámia . . Méri szén Nagybátonyi ...... Salgó . ....... Unió bánya ürikínyi , Nyomdák 5*5 16 130 210 25 617 5 43 26 44*5 B 6 91 5*5 129 212 26 629 26 5*9 104 . 107 1 -4 Athenaeum . ... 1*3 1 1*5 1 -4 Fővárosi ny. ... 0*8 1 0-8 4 Franklin . . . . . 4 11 *5 Globus . . . ... 29 59 8 *5 Kunossy . . . . > . • 8 Pallas . . . . « 6 *3 — P esti kőnyvny. . . . ' — — 1 R évai . . ... 4*5 1 4*5 *2 Rigler . . . . « . . , 1 3 1 2 *5 S tepbaneum . , . . . 1 7 1 0 *6 Ujságiiiera . • *« — — Wodianer . . . « . . . -8 9 '8 Vasművek, Gépgyárak — Bányagépek . . . .. a — Corvingép ...... — — Csáky ........ — Bródi vágón ...., 1*2 I. Gazdasági Gép. . 15 Fegyver — Fémkeresked. , . . . 8 Ganz-Danubius , i , 4 Ganz villamos . .. . — Győrtfy Wolf . . » 4 1*2 Hofherr , , 5 Kaszab .•*•««.. 1*2 Kühne •,..,ti>i 6 Lang•<••»...,, Hág .....,, I M 4 Magyar acél . . • . , 7 Lámpa . . ••»•»• 1 Mérleg — Magyar Re» Chaud . Magyar Vegyiipar . — M. Vagon eyár) . . Mannesmann . . . ., — Palágyi ...,.»., 7 Kimamurányi . , ., 2 Koessecaun . . » ., Vi Schallet .,., i. . • SKSafr^ 3 l 9 9 10*5 2 20 ' 4 1 9 2*5 9 8*5 4 5 75 6 *5 6 *5 *9 9 *9 9 5 V» 1 1 6 7*5 7 2 *2 3 *2 7 3 7-5 1 02 1 08 t . U *5 6 *5 *7 5 7 4 2 4 1 5*8 1 5*8 8 4'3 8 5*7 8 2 8 3 4*5 8 ir-Osztalék 0*8 0*8 I Teudloft, a 11*9 Cuktás ,,()•••·• ^7 Vulkán , 6 Wörner . 10*8 Faipari vállalatok Merkur ., — Punaharaszti . . . . , — Forner . II 11*9 27 6 12 19 Guttmann....... 19 — Hazai fa . — 12 Honi fa — — Malomsoly ...... — ék 20 Nemzeti fa . . . . .. 0*8 Lic.btig St. 8*5 Ofa Zürich ...... Kézbányai . Szlavónia ....... Thék Sl. 8 5 Egyesült Nasii . . . Viktória Zabolai — ti. 45 Toplici — Közlekedési vállalatok h. 10 Adria — 0*2 Budapesti Városi . . Bur . Dili vasút M. F. T. B. , . . . . - -2 Magy. Helyiérd. ... — — Levante 7*2 7*5 4 102 13*2 9 151 12*5 5*5 S 104 m 8*5 15?5 12*6 5*5 5 Miskolci... ... . 3 2 3 Nova 5 9 2 9*8 S . S '5 O M. Aslamv —t Trösst • M -l 2 8*S — Dunagőzbajózisi . . — — Cukorgyárak . 7 5 Délcukor ....... 1 05 1 045 D . 2 8 Horvát Cukor .... — 0 Magyar Cukor . . . 1 13 1 16*5 *3 Mezőg. Georgia .. . 8 7 8 *7 — Stummer . . . . • S*5 1 8 Fiumei — Oceán . 0*5 Püspöki bor Ilii Élelmiszer rizs • • • • * •..» • . • » » Villányi Gáz és villamossági vállalatok 5*6 Egyesült IzsA .... 104 105*25 4 M. háziszó Auer . . — 18 Vasmegyei 30 30 Olajmüvek 1* 15 Marosvárújhaly in - — Olajipar ...... i. 3Sörgyárad és szeszipari vállalatok 1 Tj. 85 10 10 1*8 115*5 117 143 377 146 107*6 378 138 15 sztalék I. M. Részv. sör . . I. Temesi szesz ... Fővárosi sör . . . . . Gschwindt ..... Királysor . Köl Polg. Bar . , Krausz szesz .... — Pannónia sör .... — Temesi sör ..... — Szállodák és gyógyfürdők 15 Hungária — Royal ........ — Egisz 15 — Liget f.anat — 1 Schwartzer ...... — 2 Lukácsfürdd ..... 23'1 Textilipari vállalatok 1*5 I. Magy Gyapjd . . 7*5 1*2 I. Magyar Szövő . . 11*5 — Goldberger 62*15 2*5 Győri textil ..... 41 1*5 Jaguard 27 8 — Karton .....••.. 35*5 Juta . • . 50 1*6 Magyar Pamut . . . 10*5 1*2 Óbudai — — 3*5 Szegedi Kender . . . 33*5 — — Unió — 3'3 Vegyipari vállalatok — Chinoin ...... a . 4 10 Danica — 12 Diana , 104 — Flóra ...... i .. . — 4 Hungária Míllr. . . • 33 — Keleti-Murányi ... 41 1 Klein .•••..»•». — — Klotild ........t 19 — Labora...«t.i 10 12 Szikra .,11,11,, — — — Török . . ....... — — Dr. Wander ..... 235 235 Küiönféle vállalatok — Raul ...«I,,,,, — — — Győri bSr. .••... — — 8*5 Brassói Dorogi 5 I. Magyar Papír . . 12 Fellen . V5 Hangya-Ipar ....'. — Német mezög. .... — Magy Őstermelő . . 8*5 Magyar Rnggi. . . . — Tógazdaság 24 Magyar Vasút .... 6 Nemzeti, gépkar. . 11*5 62*25 41 27*6 31 50 11*2 4 104 33*5 41 19*5 38*8 39*8 18? 81 187 31 42 50 35*6 72 71-51 17*5 Osztalék *2 Telefon . 85 Turul (Temesvár) — Z.pálfalvai üveg. . — Államadóssági kötvények Pénztárjegy Sv% 1918. . . — Pénztárjegy 1917. . . 0*0 H adikölcsön 8% I-IV. . . 0 18 Hadikölcsön 6% VI-VII. — Hadikölcsön aWo I — VI . — Hadikölcsönök . % IV . H a d i k ö l c s ö n . 5 1 -2 % V . , H a d i k ö l c s ö n 5 1 4 % V I I . Valalák 1 Font .... 100 belga .... 100 csebkorona 100 dán korona 100 dinár .... íoo dollár :;. 100 francia Trank . . . 100 hollandi forint . . . 0 0 z l t 100 lel . , 1 0 0 l o v a , 100 lira . , 00 márka 00 norvég korona . .. 00 schilling 00 o<tzeta ........ 00 svájci frank .... 100 svéd korona . . . . Devizák Amszterdam ...... Athén ..........elgrád ......... Berlin .......... Brüsszel ......... Bukarest ........ Konstantinápoly ...» Kopenhága London . . . » . • •» . . . ». • it. ...... ...... .. *— . » —' • . — Pena 27*80 9*70 16*85 152*85 8*95 569*55 22*40 230*20 63*30 3*35 4*10 2975 136*40 152*85 80*10 79-05 110*55 153*30 30 50 7*405 10*105 136*60 79 875 3-405 268*25 153-05 186*6 15 0-07 0-18 -15 Am 7*95 80- 0 1-.-S5 153-45 I 10-06 571*55 22*70 231*20 64*20 3*425 4*15 30*05 137*153*45 80 50 80*05 111*05 1£3'90 31*20 7*605 10*131 187*— 80125 3*425 270*25 153*45 . j . • . 11 • i Madrid ....... in . Milánó .,i.,),i)• Newyork ,».... i. Oslo , • * i , • , i , , , Párizs .•........ Prága i, ,, « • in, Szófia . • , i.niii Gtorkhon, ....... Varsó Bécs •• ..«•.•».. Zürich 7*85655 27*93625 9*35 29*875 570*90 153 025 22*485 16*9125 412 153 475 64'— 80*275 110*70 80*05 29*975 572*50 163*4.5 22-555 16 625 4 14 153 875 64 20 80*626 0i-