Pesti Napló, 1929. november (80. évfolyam, 249–273. szám)

1929-11-16 / 261. szám

16 S­zombat P­ESTI NAPLÓ 1­929 november 18 MEZŐGAZDASÁG Hogy él a falu? Válasz a „Kisgazdák" című cikkre Csákberény, november.­­ A kisgazdák szervezkedésének szükségességé­ről írt a Pesti Napló vasárnapi száma nagyszerű cikket, amely minden kisgazda szívében visszhan­got ütött. Amit a cikk hangoztat, az nem lehet vitás. Szervezkednünk kell az ország érdekében! Hogy ez elodázhatatlan, arra nézve bemutatom, hogyan él ma, hogyan kínlódik, hogyan várja, hogy vele törődjenek — a falu! A városokban is baj van, de a falu elhagyatottsága a városiak által el sem képzelt helyzetet teremt. Íme­ a mos­tani helyzet szerény vázlata. Amikor h­ulln­ak a fák elsárgult lombjai, mikor­­bezárulni készül földünk termő­kebele, miután a föld népe verejtéke gyümölcsét, a termést betakarította és feltette a nemzet asztalára, az azt jelenti, hogy mi kisgazdák és földművesek legfontosabb feladatunknak már teljesen megfeleltünk. Tehát a bevégzett munka u­tán kérjük a mi munkánk díját. A köz kenyerének előteremtésén kívül még nagyon fontos közszolgáltatá­sok terhe is vár ránk. A folyó évi utolsó adófizetési évnegyed előtt állunk és a kisgazdatársadalomnak még igen nagy tömege sok esetben egész évi adótartozásá­val hátralékban van! Az adófizetésnél is fontosabb kiadások fedezése emésztette föl ugyanis a kisgazdáknak mér eddig el­adott gabonája árát. Ilyen kiadás volt például a vál­tók megújítása. Csak egy ötszázpengős váltótartozás­nak negyedévi kamata egy mázsa búzának az árát vette igénybe, mely befizetésnek elmulasztása végzetes bajt vonna maga után: a váltó óvatolását, vagy pedig az azonnal esedékes kölcsön visszafizetését. Az ettől való félelem késztette a gazdát arra, hogy az adófize­tést az utolsó időig függőben tartsa. Tehát a­ fizetések tömege áll előttünk. Ezért köve­teljük a munkánk díját. Követeljük, hogy tegyék le­hetővé a még meglevő termésünk értékesítését. Mert az nem igaz, hogy a magyar gazdának a búzája 18—19 pengőt ér! A legolcsóbb termelési költség felszámítása mellett is ma 24—25 pengőbe van a búza mázsája! Tehát ma az előállítási áron alul 6—7 pengővel keve­sebbet kapunk mi, falun értékesítő kisgazdák.. És ezt nevezik nálunk gabonaértékesítésnek!« Ugyaanez­­áll az összes gabonafélékre, tehát m­inden­­ eladó,­a mázsa gabonánál 6,7 pengő a veszteség. Ha a fenti helyzetet az arra illetékes tényezők egy jobb értékesítési helyzet megteremtésével­ megváltoz­tatni nem tudják, akkor ennek gazdasági következmé­nyei beláthatatlanok lesznek, ami az egész nemzetgazda­ságra megrendítő nyomást fog gyakorolni. Az­ adóala­nyok teljes fizetésképtelensége máris fenyeget. Azért kellene nekünk szervezkedni, hogy ezt a szerencsétlen­séget a magunk erejéből feltartóztassuk. De hol vannak a vezéreink? Példakép említek itt egy 25—30 holdas magyar kis­gazdaságot, amelynek 5—6 tagú család eltartáson felül 45—50­0 eladó gabona feleslege van. Ennek értékesítésé­nél a­­jelenlegi árak mellett évente ez a kisgazdacsalád 240—900 pengős vérveszteséget szenved. Ennyivel csök­ken a dolgos, szorgalmas, de amellett nélkülöző kis­gazdacsalád fogyasztóképessége az ipari és kereske­delmi áruk igénybevételénél. Ennyivel lesz gyengébb az állami épületet­­ alátámasztó kisgazdaságok teherbíró képessége. Tessék ezt az arányt az ország termőföldjé­nek a kisgazdák kezén levő 51%-nyi területére átszámí­tani. Ennyire súlyos értékesítési válság idején a közter­hek kiegyenlítése a rongyosságig és az édes­ségig menő igénytelenséget kívánja. A hitelviszonyok tekintetében is teljesen tarthatat­lan viszonyok állanak fenn. Az a legnagyobb baj, hogy a kölcsönvett pénzen oly gyengén értékesíthető termé­nyeket, tud­ja a mezőgazdaság előállítani, hogy a mai kamatvitzo­nok mellett a kölcsön felvétele, egyenesen katasztrofális. Jelenleg a mezőgazdasági termelésbe köl­csönpénzt befektetni annyit jelent, hogy a kölcsönföl­vevő beszegődött a hitelező munkájának s munkája jó­ságáért és sikeréért vagyonával garantál! Igyekeztem soraimban a helyzetet minden túl­zás nélkül feltárni, azzal a valóságos képpel, amelyben élek. Kicsiny egyéniség vagyok ahoz, hogy a kormány álláspontját jobbra, vagy balra befolyásoljam. De ha a kormány politikájában gyökeres változtatást nem léptet életbe, akkor a magyar mezőgazdasági termelés el fog vérezni. De mi boldogulni, élni akarunk s azért olvassuk hálával a Pesti Naplót, amely az önsegély útját­, szervezkedés útját mutatja meg a »Kisgazdák« című cikkében. Kovács István kisgazda + Népies mezőgazdasági oktatás les­z, 184 órát fel­elő tananyaggal 24 községben, a tavalyi 12 helyett. A­­tanfolyamok főelőadói azok a gazdasági felügyelők lesz­nek, akik Magyaróvárott külön tanfolyamon nyertek képesítést. Az idei tanfolyamokat a következő helye­ken tartják meg: Miskolcon, Hódmezővásárhelyen, Kö­tegyánon, Árkányban, Kunszentmártonban, Sárbogár­don, Seregélyesen, Makláron, Hatvanban, Kisvárdán, Nyírbátorban, Nagymaroson, Mátranovákon, Igason, Szigetváron, Nagytétényben, Monoron, Nagykátán, Ceg­léden, Kiskundorozsmán, Szentesen, Gyomán, Baján, Nagykanizsán és Tapolcán. A „búzanemesítés" védelme Az utóbbi években a gazdák és a kereskedőik részé­ről súlyos panaszok hangzottak el, amelyek szerint a nálunk meghonosodott és az állam szigorú ellenőrzésé­nek alá nem vetett nemesítői eljárás a búza minőségé­nek helyenként ártott, anélkül, hogy legalább a meny­nyiség terén rekompensációt kaptunk volna. Két héte előtt a Pesti Napló nagy feltűnést keltő grafikonokban világította meg a mennyiségi problémát, ami szinté® lesújtó képet adott a mai nemesstési rendszer erődül­ményéről. Kétségtelen, hogy a mai rends­zer, amely sz érvezett felárakkal nálunk zsrtkuccábót vitte magát a b­úraértékesítést is, javításra szorul! Ezeket bocsátjuk előre, mielőtt átadnánk a szót egy előadásnak, amelyet értékes szakember tartott a búza­kérdésről, akit azon­ban hivatalos állása kétségtelenül korlátozott ennek problémának minden oldalról való megvilágításában. A Magyar Közgazdasági Társaság­­,Gazdasági hely­zetünk és orvoslásának kilátásai­ címen ankétot rendez, s az első előadás tárgya a magyar búza minősége volt. A nagyfontosságú kérdést Hankóc­y Jenő, a Gabona- és Lisztkísérleti Állomás igazgatója fejtegette, aki grafiko­nokkal, táblázatos kimutatásokkal is szemléltette Magyar­ország mai búzaminőségi viszonyait, rámutatva a mi­nőség fejlesztésének lehetőségére. Az előadó szerint a magyar b­úza minősége a mai napig sem romlott le, s a vizsgálatok eddigi eredményei szerint a nemesített bú­zák elterjedésével a holdankénti termésátlagok emelked­tek, mert amíg az 1928. évi termésű régi magyar búzák a katasztrális holdanként országos átlagban 11.09 is, addig a nemesítettek 14.11 g hozamot adtak, tehát a nemesí­tett búzák a­­többtermelés« kívánalmainak megfelel­nek. A minőséget illetően Hankóczy szerint a régi ma­gyar és a nemesített búzák között a sü­thetőség tekinte­tében országos átlagban különbség nincs. Ellenben a felőrlésre kerülő kisebb tételek igen gyakran olyan ke­verékek, amelyek a forgalomba kerülő lisztek konfor­mitása elleni panaszokat igazolják. Hankóczy előadása kiterjedt arra a kérdésre is, hogy búzánk legerősebb ellenfelével, a kitűnő kanadai Manitoba-búzával felve­hetjük-e a versenyt! Az előadó szerint a magyar búza átlagm­inősége, nagyjában a Barussó-búza minőségének felel meg s a tiszavidéki átlagminőség a Rosafó- és Baril-búzák minősége közé esik, de még ma alak­a ma­rad a Manifaba-búzák minőségének. +­­ Wilrpiscon, az «.merik«! virárak lan­hasága. foly­­­tán ellanyhult az. irányiat. Bécsben sósatilan nehéz nyers­* zw tonnáért l.t»_ l.TO, középért J.fit, frölbász sza.lonnáért 1.53— 1.61, bécsi sertészsírért 1.77—d.Si pengőt, fizettek köncént, ' Amerikai sertészsírért franko fransite Bécs pedig. Stepan lardért 151.50, Pinelardért pedig 162.30 pengőt ügettek. » „ s­s­n " P­atkányt, egeret, mezei egeret csak „Ratinol". Sváb, csótány, ruszin, hangyát « a gyökeresen írt­ Ratinol Laboratorium, Bpest, Murányi uecs 38 Ru­i 4 A budapesti értéktőzsde hivatalos jegyzései november 15-én A legutóbbi (I.) és a mai (II.) záróárfolyamok. A korlátpapírok kassza napja november 36. A kulcsspapírok kasszanapja december 3. O­szta- Bankok lék 7 Angolt Magyar . . . . — Atlantika — Bosnyák Agrár ... 2 Bpesti Iparbank . . . .8 Fabank — Földhitelbank ..., 4*5 Hazai . . » 2*4 Hermes ........ Horv. leszím. 86 20-5 21-5 52*5 29 N­ 86-2 ?0*5 21-5 52-5 V? 5-5 14 1 6-5 1 25 6-5 7 1443 _ 5 1 2-5 1-5 1. 4 • 7 a t-s Általános Bank . . • Magyar Hitel . . . . M ' Alt IngatL . . Magyar Cseh . . »'. Magy. forgalmi , Magy. Jelzálog . . Magy. Ker. Hitelb. . Leszámítoló M. Nemz. Bank . . . Magy.-Olasz Bank . Közp- Jelzálog . .­­. Mercur Nemzeti Takarék . . Orsz. Iparbank . . . Osztrák Hitel . Pesti Keresk. . 75 208 18 81 40'5 90'7 224 1 70 20 26 75'4 208 18 81 40 5 90*7 224­ 2 70 20 27 Takarékok 5 Belvárosi 1 Budai Általános . . . B. Lipótvárosi ... . -- Községi . 2-8 Kőbányai tkptár . 7 Magy Általános . 6 Moktár 14 Pesti Hazai . . . . 1'2 Törekvés Biztosítók 15 I. Magy. Bizt. . . . 2'5 Fonciére ....... — Hazai ált. . . . • . , 2 Magyar-Francia . . — Jég • 1*2 Nemzeti baleset . .. — Pannónia . . . . . ., 2 3 Pátria Malmok — Back malom . . . . , 2 Borsod Miskolci .. . — Cocordia 6 I. Békéscsabai . » . 2*5 L Budapesti . . . , *2 Törökszentmiklósi . — Gizella • 2*5 Hungária 0'S K'rilymalom­­a'• , , — Viktória ...,,., — Transdanubia ,,,­ _ 4 1*3 • 1 08 1 08 * 1 7*3 17 3 * 7 1 7 --1 1*5 • 1 00 — % 2 1*5 2 1*5 0 9 0 0 9 0 89-5 1 89*5 6 — 55 55 55 -27 ~28 - 43-5 31 201 5-9 73 81 ~2'5 20 10 31 20 5-8 '78 30 12*5 20 10 Oszta­lék sz. 10 12 "*« 1 7 2*5 5 ík 50 2 85 4 2*6 3*5 10 Bányák, Téglagyárak Bauxil Trust .... 92*5 Beocsinl ....... Borsodi •­­ B. Szentlőrinci . . . Ciklop épk­ís . . . . . Cement ..•«•»•» F Kohó ....... Dräsche ........ Magnezit ....... Magyar Aszfalt . . . Magy­ari Szén . . . Magyar Kerámia . . Méri szén Nagybátonyi ...... Salgó . .......­ Unió bánya ürikínyi , Nyomdák 5*5 16 130 210 25 617­ 5 43 26 44*5 B 6 91 5*5 129 212 26 629 26 5*9 104 . 107 1 -4 A­thenaeum . ... 1*3 1 1*5 1 -4 F­ővárosi ny. ... 0*8 1 0-8 4 Franklin . . . . . 4 11 *5 Globus . . . ... 2­9 5­9­ 8 *5 Kunossy . . . . > . • 8 Pallas . . . . « 6 *3 — P esti kőnyvny. . . . ' — — 1 R évai . . ... 4*5 1 4*5 *2 Rigler . . . . « . . , 1 3 1 2 *5 S tepbaneum . , . . . 1 7 1 0 *6 Ujságiiiera . • *« — — Wodianer . . . « . . . -8 9 '8 Vasművek, Gépgyárak — Bányagépek . . . .. a — Corvin­gép ...... — — Csáky ........ — Bródi vágón .­..., 1*2 I. Gazdasági Gép. . 15 Fegyver — Fémkeresked. , . . . 8 Ganz-Danubius , i , 4 Ganz villamos . .. . — Győrtfy Wolf . . » 4 1*2 Hofherr , , 5 Kaszab .•*•««.. 1*2 Kühne •,..,ti>i 6 Lang•<••»...,, Hág .....,, I M 4 Magyar acél . . • . , 7 Lámpa . . ••»•»• 1 Mérleg — Magyar Re» Chaud . Magyar Vegyiipar . — M. Vagon eyár) . . Mannesmann . . . ., — Palágyi ...,.»., 7 Kimamurányi . , ., 2 Koessecaun . . » ., Vi Schallet .,., i. . • SKSafr^ 3 l 9 9 10*5 2 20 ' 4 1 9 2*5 9 8*5 4 5 75 6 *5 6 *5 *9 9 *9 9 5 V» 1 1 6 7*5 7 2 *2 3 *2 7 3 7-5 1 02 1 08 t . U *5 6 *5 *7 5 7 4 2 4 1 5*8 1 5*8 8 4'3 8 5*7 8 2 8 3 4*5 8 ir-Oszta­lék 0*8 0*8 I Teudloft, a 11*9 Cuktás ,,()•••·• ^7 Vulkán , 6 Wörner . 10*8 Faipari vállalatok Merkur ., — Punaharaszti . . . . , — Forner . II 11*9 27 6 12 19 Guttmann....... 19 — Hazai fa . — 1­2 Honi fa — — Malomsoly ...... — ék 20 Nemzeti fa . . . . .. 0*8 Lic.btig St. 8*5 Ofa Zürich ...... Kézbányai . Szlavónia ....... Thék Sl. 8 5 Egyesült Nasi­i . . . Viktória Zabolai — ti. 45 Toplici — Közlekedési vállalatok h. 10 Adria — 0*2 Budapesti Városi . . Bur . Dili vasút M. F. T. B. , . . . . - -2 Magy. Helyiérd. ... — — Levante 7*2 7*5 4 102 13*2 9 151 12*5 5*5 S 104 m 8*5 15?­5 12*6 5*5 5 M­iskolci...­­ ... . 3 2 3 N­ova 5 9 2 9*8 S . S '5 O M. Aslamv —­t Trösst • M -l 2 8*S — Dunagőzbajózisi . . — — Cukorgyárak . 7 5 D­élcukor ....... 1 05 1 045 D . 2 8 H­orvát Cukor .... — 0 Magyar Cukor . . . 1 13 1 16*5 *3 Mezőg. Georgia .. . 8 7 8 *7 — S­tummer . . . . •­­ S*5 1 8­­ Fiumei — Oceán . 0*5 Püspöki bor Ilii Élelmiszer rizs • • • • * •..» • . •­­ » » Villányi Gáz és villamossági vállalatok 5*6 Egyesült IzsA .... 104 105*25 4 M. háziszó Auer . . — 1­8 Vasmegyei 30 30 Olajmüvek 1* 15 Marosvárújhaly in - —­­ Olajipar ...... i. 3­­S­örgyárad és szeszipari vállalatok 1 Tj. 85 10 10 1*8 115*5 117 143 377 146 107*6 37­8 138 15 szta­lék I. M. Részv. sör . . I. Temesi szesz ... Fővárosi sör . . . . . Gschwindt ....­. Királysor . Köl Polg. Bar . ,­­ Krausz szesz .... — Pannónia sör .... — Temesi sör ..... — Szállodák és gyógyfürdők 15 Hungária — Royal ........­­ — Egisz 15 — Liget f­.anat — 1 Schwartzer ...... — 2 Lukácsfürdd ..... 23'1 Textilipari vállalatok 1*5 I. Magy Gyapjd . . 7*5 1*2 I. Magyar Szövő . . 11*5 — Goldberger 62*15 2*5 Győri textil ..... 41 1*5 Jaguard 27 8 — Karton .....••­.. 3­5*5 Juta . • . 50 1*6 Magyar Pamut . . . 10*5 1*2 Óbudai — — 3*5 Szegedi Kender . . . 33*5 — — Unió — 3'3 Vegyipari vállalatok — Chinoin ...... a . 4 10 Danica — 12 Diana , 104 — Flóra ...... i .. . — 4 Hungária Míllr. . . • 33 — Keleti-Murányi ... 41 1 Klein .•••..»•». — — Klotild ........t 19 — Labor­­a...«t.i 10 12 Szikra .,11,11,, — — — Török . . .......­­ — —­ ­ Dr. Wander ..... 235 235 Küiönféle vállalatok — Raul ...«I,,,,, — — — Győri bSr. .••... — — 8*5 Brassói­­ Dorogi 5 I. Magyar Papír . . 12 Fellen . V5 Hangya-Ipar ....'. — Német mezög. .... — Magy Őstermelő . . 8*5 Magyar Rnggi. . . . — Tógazdaság 2­4 Magyar Vasút .... 6 Nemzeti, gépkar. . 11*5 62*25 41 27*6 31 50 11*2 4 104 33*5 41 19*5 38*8 39*8 18? 81 187 31 42 50 35*6 72 71-5­1 1­7*5 O­szta­lék *2 Telefon . 85 Turul (Temesvár) — Z.­pálfalvai üveg. . — Államadóssági kötvények P­énztárjegy Sv% 1918. . . — Pénztárjegy 1917. . . 0*0 H adikölcsön 8% I-IV. . . 0 18 Hadikölcsön 6% VI-VII. — Hadikölcsön aWo I — V­I . — H­a­d­i­k­ö­l­c­s­ö­n­ö­k . % I­V . H a d i k ö l c s ö n . 5 1 -2 % V . , H a d i k ö l c s ö n 5 1 4 % V I I . Valalák 1 Font .... 100 belga .... 100 csebkorona 100 dán korona 100 dinár .... íoo dollár :;. 100 francia Trank . . . 100 hollandi forint . . . 0 0 z l t 100 lel . , 1 0 0 l o v a , 100 lira . , 00 márka 00 norvég korona . .. 00 schilling 00 o<tzeta ........ 00 svájci frank .... 100 svéd korona . . . . Devizák Amszterdam ...... A­thén ..........­elgrád ......... Berlin .......... Brüsszel ......... B­ukarest ........ Konstantinápoly ...» Kopenhága London . .­­ . » . • •» . . . ». • it. ...... ...... .. *— . » —' • . — Pena 27*80 9*70 16*85 152*85 8*95 569*55 22*40 230*20 63*30 3*3­5 4*10 2975 136*40 152*85 80*10 79-05 110*55 153*30 30 50 7*405 10*105 136*60 79 875 3-405 268*25 153-05 18­6*6 15 0-07 0-18 -15 Am­ 7*95 80- 0 1-.-S5 153-45 I 10-06 571*55 22*70 231*20 64*20 3*425 4*15 30*05 137*­153*45 80 50 80*05 111*05 1£3'90 31*20 7*605 10*131 187*— 80125 3*425 270*25 153*45 . j . • . 11 • i Madrid ....... i­n . Milánó .,i.,),i)• Newyork ,».... i. Oslo , • * i , • , i , , , Párizs .•........ Prága i, ,, « • in, Szófia . • , i.niii Gtorkho­n, ....... Varsó Bécs •• ..«•.•».. Zürich 7*85655 27*93625 9*35 29*875 570*90 153 025 22*485 16*9125 4­12 153 475 64'— 80*275 110*70 8­0*05 29*975 572*50 163*4­.5 22-555 16­ 625 4 14 153 875 64 20 80*626 0i-

Next