Pesti Napló, 1929. november (80. évfolyam, 249–273. szám)
1929-11-17 / 262. szám
22 •Vasárnap PESTI NAPLÓ 1929 november 17 Piroska és a farkasok A Magyar Színház szombati bemutatója 1914 július 28-ának éjszakáján a Pintyőkemulató szeparéjában báró lézeres pezsgős dáridót rendez Varbanek Piroskával, akit Schlesinger úr, a mulató tulajdonosa, az uccáról hívott be a tökrészeg »pali« szórakoztatására. Piroska »látásból« ismeri a bárót és szerelmes bele. A báró viszont bizonyos Mária kontesszbe szerelmes reménytelenül, azért lumpol elkeseredetten. Isten tudja mióda. Hajnal felé, amikor már teljesen elkészült, remek ötlete támad. Szerelmet vall az uccalánynak s megígéri, hogy feleségül veszi. Piroska »bedől” az ízetlen tréfának. Egy ingre vetkőzik, fejére teszi a táskájában hordott mirtuszkoszorút és menyasszonyi fátyolt, lehunyja szemét s átszellemült arccal várja a boldogító csókot. A »vőlegény« azonban — a mulató személyzetének pokoli gaudiumára — az öreg garderobos mamával csókoltatja ezúton a szerencsétlent, aki magához térve, rettentően nekidühödik és megátkoz minden férfit. Alighogy elmondja az átkot, beront Schlesinger úr, újságot lobogtatva: kitört a világháború, az egész Pintyőke-mulatónak lóra kell ülni és be kell vonulni. Piroskát egyszerre kitöri a frász. Azt hiszi, hogy ő az oka mindennek, hiszen lám, átka végszóra megfogant s nyomban beteljesedett. . . Ettől aztán teljesen, meghibban. Rögeszmejévé válik, hogy az általa felidézett, »nagy virblit« csak ő szüntetheti meg. Ha szeretője lesz a bárónak, rögtön vége a háborúnak. A harctérre induló Péterfi báró azonban gyöngédtelenül visszautasítja erre vonatkozó szíves ajánlatot, annál is inkább, mert epillanatban menyasszonyát, Mária kontesszt várja epedve egy búcsúcsókra. A kontessz meg is jelenik a báró lakásán. De amikor a feltúnytszemű, elandalodott vőlegényének át akarja nyújtani eperajkát, szűzi áldozatát, rejtekéből kiugrik Piroska és ő nyomja a báró szájára a »menyasszonyi« csókot. Ekkép bosszút állván, kirúgatik. Péterfi báró viszont elkeseredve siet a frontra, hová hőslelkű édesanyja, a csodálatos nagyasszony — a világtörténet és a drámairodalom legvalószínűtlenebb búcsújelenete után — azzal a biztatással küldi, hogy »most sieretni kell!...« Az üros színen erre újra előbúvik Piroska és térdenállva könyörög a jó Istenhez; hagyja abba, »nem gilt« az egész, ő legalább így gondolta. De mert a jó Isten még sohasem avatkozott bele dramaturgiai dolgokba, a darab zavartalanul folyik tovább. Piroska kimegy a farkasok közé a harctérre s odadobja magát a kiéhezett katonáknak, ingyen, »egy vas« ellenszolgáltatás nélkül. (Lásd: Különös közjáték, illetve — távolabbi vonatkozásban — A Miasszonyunk bohóca.) N Négy év mulva, az olasz fronton, cirka huszonöt perccel a békekötés előtt, egy kavernában ráakad Péterfi báróra, aki már hat hónapja nem látott nőt s így érthetően hajlandó nászt ütni a szegény őrülttel. Ennek megtörténte után rögtön kitört a béke. Előbb azonban a világháború utolsó golyója még gyorsan szíven találja a bárót, kedvező alkalmat szolgáltatván Piroskának a haldokló hős fölött az »Aludj, aludj kezdetű bölcsődal eléneklésére, mire a függöny végérvényesen összemegy. Faragó Sándor, a Bérkaszárnya szerzője írta ezt az előjátékkal súlyosbított darabot, amelynek színrehozataláért,a közeli hetekben két színház is vetélkedett. Hogy miért? — igazán nem tudom. Mert a Piroska és a farkasok — leszámítva a groteszk alapötlet eredetiségét, — majd minden komoly érték díjával van. A kritikátlanság és ízléstelenség szinte tombolva ünnepli benne önmagát. Sem kedvem, sem helyem nincs hát hozzá, hogy sorra vegyem bántó eltévelyedéseit, innen-onnan merített gyanús motívumait, helyzeteinek és figuráinak kiáltó képtelenségeit, rikoltó, nyers színeit és olcsó hatásra spekuláló naívságait. Csupán arra az alapvető tévedésre akarok vele kapcsolatban rámutatni, amely az utóbbi időben veszedelmesen divatos lett a háború eseményeinek színpadravitele körül. A valóság tényei nem pótolhatják színpadon a drámai illúziót. Becsületes író nem építhet darabot pusztán azokra a könnyekre, amelyek még a háborút eleven, fájó és forró emlékéül bujkálnak a szemek sarkában. A művészi meggyőzés és hatáskeltés eszközei nem cserélhetők fel a legőszintébben átérzett pacifizmus propagandaeszközeivel sem. Más szóval: a giccs nem pótolhatja a költészetet csak azért, mert háborús sebek és szenvedések emlékét idézi. Ha valakinek gyásza van, némán is megilletődést kelthet a valóságban. De ha kiáll a dobogóra és igaz fájdalmát dilettáns versbe öntve tolmácsolja, emberi részvétem egyszerre megöli s legfeljebb mint rossz költő ébreszti fel sajnálkozásomat. Jó pacifista ésjó drámaíró — két külön emberfajta. Ilyenkor a kettő egyszemélyben is találkozhatik. Ám az előbbi önmagában nem tarthat igényt az utóbbinak kijáró elismerésre. Ezt végre megszívlelhetnék mind fiatal szerzőink, mind öreg színházaink. Sőt az a közönség is, amely a pénteki főpróbán elsősorban saját megtéveszthetősége mellett tett lehangoló tanúbizonyságot, naivul lelkes tapsaival. Egyet azonban nem hallgathatunk el. Bármennyire elhibázott, stílustalan munka is Faragó Sándor új darabja, szerzőjének tehetsége vitathatatlanul kiütközik belőle. Van benne egy-egy felvonásvég s néhány inkább vázlatszerűen odavetett, mintsem kiépített fordulat, amely arra vall, hogy valamivel több elmélyedés és fegyelmezettség mellett különb produkciót is várhatunk tőle. Mindenesetre valami egészen mást, mint ez a mostani. Az előadás sem szerzett sok örömet. Ahelyett, hogy tompította volna, még fokozottabb mértékben aláhúzta és kiemelte a darab nyers túlzásait. Ali ez különösen Titkos Ilona uccalány-figurájára, amely állandóan a közönségesség végső határvonalán táncolt. Kiss Ferenc ugyanebbe a hibába esett az első felvonás mulatójelenetében, míg a második felvonás során lehetetlen szerepe a legüresebb játékba kényszerítette. Sajnálkozva néztük ennek a nagytehetségű, kitűnő színésznek reménytelen birkózását, a hozzá méltatlan feladattal. Vágó Erzsébet, Zala Karola, Justh, Dénes György és Faragó Erzsébet több-kevesebb sikerrel igyekeztek tartani a rájuk bízott posztot. Rendkívül mulatságos volt Sarkadi, a mulatótulajdonos szerepében. Kárpáti Aurél BEBESI KIÁLLÍTÁS A HŰCSARNOKBAN Nyitva decemberig naponta 10 2 óráig A Képzőművészeti Társulat tagsági jegyei érvényesek. Saljapin a Don Quichotte címszerepében Városi Színház — november 29 A »Don Quichotte« operát Massenet. Saljapinnak írta, kinek parádés szerepe a félszeg lovag maszkban, játékban és énekben nagyszerűen telepített alakja. Saljasío a darabkorsi-felvonásától az utolsóig állandóan a színpadon vén. Felejthetetlen jelenetei: a harc a szélmalommal, bevonulása lovon, búcsúja a temetőben Dulcineájától. Saljapin a budapesti premierre két partnerét magával hozza: Sinoho, M. Chandwich és Dulcinea. M. Louise Dubost, mind a ketten a párizsi Opera Comique művészei. A bérlők (A., B., C., D.) kedvezményes jegyeiket november 18-án, hétfőn és 19-én, kedden válthatják ki a Városi Színház jegypénztáránál. A nagyközönség részére csütörtöktől, november 21-től árusítanak jegyeket a Városi Színház pénztára és az összes jegyirodák. A nagysikerű „Tommy és Társa" minden este A Király-Sínház műsordarabja, a rendkívül mulatságos és bájos Tommy és Társa, amely eddig 38-szor töltötte meg a Király-színház nézőterét tapsoló, kacagó közönséggel, minden este Gaál Franciska, Rákosi Szidi, Vaály Ilona, Bársony Rózsi, Kertész Dezső, Dénes Oszkár, Mészáros Pelette, Körmendy János és Horváth Manci felléptével kerül színre. Ma, vasárnap délután és jövő vasárnap délután 3 órakor mérsékelt helyárakkal az állandóan táblás házakat vonzó »Diákszerelem" van műsoron Gaál Franciskával, Vaály Ilonával, Bársoly Rózsival, Kun Magdával, Kertész Dezsővel, Sziklay Józseffel, Dénes Oszkárral, Latatár Árpáddal, D'Arrigo Kornéllal a főszerepekben. (—) Kígyós Árpád kamarazenetanfolyamán zongoristák, hegedűsük, gordonkások számára szerdánként este 7 órától folyik a tanítás. Tandíj havi 6 pengő és 10 pengő. Ismertető díjtalan. József körút 52. I. H. (Jíeai zeneiskola!) (—) Minden gyereket szeretettel várna délelőtt féltizenegy órakor Lakner Bácsi Gyermekszínháza. Ilyen remek műsort mindenkinek látni kell! (Új Színház. Aut. 214-22.) Jegyek 00 fillértől. (-) Rozgonyi udvari fényképész felvételeit mindgyakrabban közlik legújabban előkelő külföldi illusztrált lapok és ez Rozgonyit a Budapestre érkező külföldiek között is a legnépszerűbbé tette, akik budapesti emlékeikkel magukkal viszik Rozgonyinál készült képeiket is. Legújabb kreációja a mesternek, hogy az eddigi éles képek helyett a legmodernebb német képek segítségével festményhatású képeket készít, amely úgy a legelőkelőbb körökben, mint a középosztályban a legnagyobb elismerésre talált. A karácsonyi felvételek egyébként Rozgonyi műtermeiben a torlódás elkerülése végett már most megkezdődtek íj (?) Molnár Ferenc vígjátékának 25-ik előgadása. Szombaton játszották 25-ször a Vígszínházban Molnár Ferenc nagysikerű vígjátékát, az Egy, kettő, hármat. A Vígszínház telt nézőtere gyakori nyíltszíni és felvonásvégi tapssal ünnepelte a távollévő szerzőt és a színészeket, különösen Genth Sándort, Makay Margitot és Rajnai Gábort. Az Egy, kettő, három előtt Molnár Ferenc híres egyfelvonásosát, a Marsallt játszották, amelynek főszereplőit, Gombaszögi Fridát, Terszts Jenőt és Vértesst ünepelte a jubiláris előadás közönsége. Boross Géza. (•) Boross Géza jubileuma. Húsz éve, hogy Boross Géza, a népszerű kupléénekes színpadra lépett. Drámai színésznek készült és csak a színésziskola harmadik esztendejében határozta el, hogy a színészetnek azt az ágát kultiválja, amelyben ma az első közé tartozik. Boross Géza színészi működésének húszéves jubileuma alkalmából november 20-án, vasárnap este a Zeneakadémiában fog fellépni. Az estélyen Boross Gézával együtt a színházi és irodalmi, élet néhány kiválósága vendégszerepelnek. (*) A Góth-pár a Terézkörúti Színpadon. A Terézkörúti Színpad legközelebbi műsorára szerződtette vendégekül a Góth-párt, akik Harsányt, Zsoltnak erre a célra írt vígjátékában fognak fellépni. Ugyancsak ebben a műsorban fog vendégszerepelni Rózsahegyi Kálmán Békeffy László bohózatában. (•) Belga lap a magyar zenei életről. Brüsszelből jelentik. A Libre Belgique című lapban E. Systemium, a brüsszeli királyi zeneakadémia igazgatója foglalkozik a budapesti zenei élettel és hangsúlyozza, hogy a gyönyörű magyar fővárosnak muzsikától áthatott az egész atmoszférája. A zeneakadémia igazgatója, Kubay Jenő, régi ismerőse a brüsszelieknek. A filharmonikus zene-... kar Dolonányi Ernő vezetésével a legnagyobb figyelmet érdemli fegyelmezettségével. (*) Hegyi Emánuel zongoraestje. A Zeneművészeti Főiskola érdemes professzorának zongoraestjét kevesen hallgatták végig pénteken este. Ennek a félig megtelt teremnek nem egyedül a rossz hangversenyszezon az oka. Nemcsaka súlyos gazdasági viszonyok miatt maradt el a közönség. Itt már arról van szó, hogy mit nyújt a zongoraművész annak a közönségnek, mery már igen fejletten és igen éretten tudja, megkülönböztetni a produkciókat. Anélkül, hogy a kitűnő, muzsikus abszolút érdekes koncertjét egy árnyalattal is lényegtelenebbnek tartanák, meg kell állapítanill- hogy »oscffal-ft^ precíz Játék,, a. pedagógiai árnyalatok szempontjából előadott magéi*, nem tndnak. eml*erek*il. odavonzani, Hegyi ,lámáimés Bach—D'Albert D-dur prelúdium és fugájában, különösen pedig Schumann C-dúr fantáziájában a klasszikus szellem átfogását, illetőleg a finom muzsikának az emberi lelken keresztül való közvetítését akarta felmutatni. És ez a játék sokszor csak az értékes »zenetudós« játéka volt. Granadosnál, Albeniznél, ahol tűz kent a fiatalság tüze vagy az idősebbek fiatalsága, ott előbukkant a merevség. Mintha a zene teljesen elszakadt volna és izoláltan a tudás jelentkezett helyette. A tudás, mely már annyi tehetséges emberbe oltotta be önmagát a művészet mellé, Hegyi Emánuel megmutatása nyomán. A közönség sokat tapsolt a professzornak és Járai Valso burlesque-jét meg is ismételtették. (Krf.) (*) A Hajnalban, délben, este — a Nemzeti Színházban. Dario Nicodemi darabját, amely a Kamara, Színház műsorán már első jubileumát is elérte, szombaton, éjjeli előadás keretében a Nemzeti Színházban is előadták, a színház tragikus véget ért művészének, Almássy Endrének özvegye javára. Az előadásnak a Nemzeti Színházban is szép sikere volt és a közönség sokat tapsolt a két főszereplőnek, Uray Tivadarnak és Bajor Gizinek. Szökik az asszony 152—160 Fedák, Rátkay, Zilahy, Kertész. Ma, vasárnap délután és este, kedden, csütörtökön, szombaton, vasárnap délután és este. Városi Színház. Legdrágább helyi pengő. (—) Fedák Sári ma, vasárnap délután is fellép a Szökik az Asszonyban. Városi Színház. Legdrágább hely 6 pengő. meletín és este is lelép a füflÉásipfiMá? híres mmM