Pesti Napló, 1929. december (80. évfolyam, 274–297. szám)
1929-12-25 / 294. szám
Szerda wazgramat TMBK PESTI NAPLÓ 1929 december 2& GAZDASAGI BÉKE Jrta: PöPötiICS SÁNDOR, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Hogy az égése- emberiséget megrázó, méreteiben és időtartamában példátlan csapásainak hatása, amilyen a világháború volt, egyhamar nem fog megszűnni, egészen"természet, "tes- Több mint tíz esztendeje, hogy a hadakozó népek letették a fegyvert, békéket is kötöttek, de a lelkek még nem nyugodtak meg s a gondolatvilág fölkorbácsolt hullámai még mindig nem simultak el .Magul a békekötések is hozzájárultak ahoz, hogy a megnyugvást egyhamar ne követ- Kapovics Sándor kezzék be. A fegyvereket ételét követő forradalmi kitörések lezajlása után még mindig találkozunk a közélet és a gazdasági élet terén nem egy jelenséggel* amelyen••nek az általánosan uralkodó állapotnak egyegy "megnyilatkozása.• Áll ez ügy nemzetközi *oniíkszásbanf limit• az egyes országokon • belül. . . • .. . Ila csak a gazdasági életet nézzük, ki tagadhatná, hogy az ellentétek a termelés egyes ágai között élesebbek, mint voltak a békében, igaz, az ellentétek kialakulása régebb keletű. A szabad verseny elleni reakció, a gazdasági protekcionizmus, a marxizmus tanainak terjedése, a keresztényszocializmus erősbödő szerephez való jutása már a háborút megelőző időkben is éreztette hatását a törvényhozásban, a kormányzatban. Tápot nyert ez a fejlődés a közgazdasági és a jogtudományok egyes művelőinek munkássága által, akik az új irányzatok teoretikus megalapozásához igyekeztek hozzájárulni. Közös fomája volt ezeknek a mozgalmaknak, hogy az egyes termelési és foglalkozási ágak külön szerezetekbe tömörültek, amelyek — hogy csak létjogosultságukat igazolják — az egyeseket ért bajokat, valódi vagy vélt sérelmeket nyilvántartották, azok enyhítésére,elhárítására javaslatokat készítettek, propagandát folytattak és gyakran más eredményt nem tudtak elérni, mint a piegleni érdekellentétek további kiterjesztését. A folyamat azután odafejlődik, hogy a kormányzat is ezeknek a tendenciáknak a bűvkörébe jut, elveszti összefoglaló, kiegyenlítő, országos hatósági jellegét és érdekképviseleti fórummá lesz. A háború alatt, mert terhesebbé lett az élet mindenütt, fokozódott ez az állapot. Segítségére jött az a körülmény, hogy a világháború nemcsak a népek fegyveres mérkőzése, hanem a végletekig menő gazdasági küzdelme is volt. Ennek a küzdelemnek nyomása alatt rendkívüli hatalmi jogkört kaptak a kormányok és keletkeztek kényszergazdálkodási intézkedések. És mit látunk most? Mi tagadás, a gazdasági állapotok nem kedvezőek. Elsősorban a mezőgazdaság küszködik. De nagy bajai vannak a kereskedelemnek is. Az ipar valamivel jobb helyzetben van, de az év utolsó szakaiban a megcsappant fogyasztóképesség érezteti ezen a téren is hatását. Nemcsak nálunk van ez így, csak szélsőségekre hajló természetünk teszi hangosabbakká a panaszokat. Soha szembeszökőbb módon nem nyilvánult meg a mesterségesen, hosszú időn át táplált ellentét az egyes termelési ágak között, mint mostanában. Vádaskodások, bűnbakok keresése, úgynevezett akciók javaslatba hozatala burjánzik fel. Beleszól a küszködésbe a napi politika, olykor üres jelszavaival. Ezek befolyása alatt más viszonyok számára készült intézményeket és intézkedéseket készülünk importálni. Már kevés az abc behmló számából alakítható kombináció, ha a különböző ncívek, intézmények, egyesülések elnevezésének kezdőbetűs összevonásával akar-dik azokat rövidítve megjelölni. És ebben a tülekedésben elvész egy nagy, alapvető gondolat: a gazdasági élet egységének és a termelés különböző ágai egymásrautaltságának a gondolata. . Még egy másik nagy veszedelme van ennek az állapotnak. Folytatódik, elmélyül a polgári társadalom atomizálása, ahelyett, hogy alkotó elemei összefognának akkor, amikor ez a társadalom következetes nyílt és aknákkal folytatott támadásoknak van kitéve. Ha van egyik-másik téren javítani való, a javítás induljon ki a tudásra alapított szakszerű kritikából, de mindig az elveszés veszedelmének kitett egységi gondolatból. Bár alakulna ki ezeknek a megfontolásoknak alapján egységes, országos gazdasági közvélemény. Nálunk a kormánynak mindig meglehetett a társadalmat irányító befolyása. Nagyon is itt az ideje, hogy az igazságnak, agazdasági élet törvényszerűségeinek alapjára helyezkedve a rendelkezésére álló bőséges eszközökkel vegye ezt az irányítást a kezébe; ha egyes érdeknek, ha politikai súlya talén nagyobb is, háttérbe kell szorulnia- - a nemzet egyetemének megerősödésében-rejlő etikai érdek elöl. Az új pápai bíboros-államtitkár, Pacelli Gasparri örökét a volt berlini nuncius veszi át Róma, december 24. Msgr. Pacelli, volt berlini pápai nunciust bíboros-államtitkárrá nevezték ki. A távozó Gasparri helyébe tehát Pacelli kerül, amivel alapjurkát vesztették azok a kombinációk, hogy az új bíboros-államtitkár Magyarország hercegprímása lesz. Pacelli kinevezését ugyan hivatalosan mért nem tették közzé, a Szentszék azonban már kiadta az utasítást Gasparri vatikáni lakásának kiürítésére, és Pacelli beköltözködötére. A nyugalomba vonuló Gasparri villát kapott ajándékul Ix pápától a oda fog beköltözködni. Eugenio Pacelli 1876 március 2-ikán született Rómában. Családja generációk óta szoros összeköttetésben állt a Vatikánnal, atyja a világi konzisztórium ügyésze volt, nagybátyja pedig a Vatikán által alapított Banca di Roma vezérigazgatója, Pacelli Rómában tanult, majd felszentelése után egész pályáját a pápai államtitkári hivatalban töltötte. Hosszú időn keresztül XV. Benedek pápa adlátusa volt, s 1911-ben vatikáni alállamtitkárrá nevezték ki. A háború alatt, 1917-ben küldötte őt a pápa, mint apostoli nunciust Bajorországba, ahol Pacelli behatóan foglalkozott a német katolicizmus kérdéseivel, s tökéletesen megtanult németül. Pacelli neve a nyilvánosság előtt 1917-ben kezdett szerepelni, amikor a párja megbízásából az egymással szembenálló hatalmak között megkísérelte a béke közvetítését. Ez a kísérlet sikertelen maradt, de Pacelli a nemzetközi diplomáciai életben igen jó nevet szerzett magának. . _1920-ban a Vatikán kinevezte németországi nunciussá s 1924-ben átköltözött Münchenből Berlinbe, ahol mint a diplomáciai testület doyenjét nagy tekintélynek örvendett. Ő volt az, aki több éven keresztül tárgyalt a porosz állammal a konkordátum megkötése érdekében, amelyet 1929-ben írtak alá. E diplomáciai tevékenysége mellett Róma minden fontosabb tárgyalásba bevonta Pacellit, így ráhárult az Olaszországgal való kibékülés előkészítésének legfontosabb része,ha az ő neve is ott szerepel a laterániszerződés aláírói között. Érdemeinek jutalmazásául a lateráni szerződés aláírása után a pápa a marchese címet és egy félmillió líra ajándékot adott Pacellinek, majd néhány héttel később bíborossá nevezte ki. Pacellit a Vatikán kitűnőbb diplomatájá- nak tartják és még államtitkárrá való kinevezése előtt sokat beszéltek arról, hogy amennyiben a Vatikán belépne a Népszövetségbe, Pacelli lesz a Vatikán állandó genfi delegátusa. Pacelli nuncius a lateráni szerződés tervezetét olvassa A határon lehet olcsó és gyors magyar vízumot kapni tavasztól kezdve (Saját tudósítónktól.) Megbízható helyről úgy értesül a Pesti Napló, hogy a kereskedelmi miniszter a magyar idegenforgalom érdekeit elősegítő fontos tanácskozásokat kezdett a bel- és külügyminisztériummal. A tárgyalások eddigi eredménye minden jel szerint az, hogy megszűnik a külföldi magyar követségeken a vízumok kiadása. Ehelyett expozitúrákat állítanak fel a határokon és a belépő állomásokon minimális díjak lefizetése ellenében rögtön megadják a vízumot. Úgy értesülünk, hogy az erre vonatkozó tárgyalások rendkívül előrehaladott stádiumba jutottak és illetékes körök azt hiszik, hogy az új, lényegesen kedvezőbb állapot már a tavasszal életbe léphet. AZ OPERABÁL TOILETTJEINEK ANYAGAI I . . A FOLYÓ HÓ 28-TÓL LÁTHATÓK SZÉNÁSI SÁNDOR SELYEMÁRUHÁZAINAK KIRAKATAIBAN BÉCSI U. 5., A DEÁK FERENC U. SARKÁN WIEN, I. PETERSPLATZ 3. t