Pesti Napló, 1930. március (81. évfolyam, 50–73. szám)
1930-03-11 / 58. szám
be. Bartók és Kodály népdalait táncolják a helleraui tánckolostor növendékei (Sajtt tudósítónktól.) Tíz fiatal táncosnő fog kedden a Ma fellépni a hangversenypódiumon: a híres helleraui iskola tagjai. A helleraui iskolát egy német író elnevezte tánckolostornak. Ebben van is valami, legalább is a művésznők lakóhelyét tekintve. A helleraui iskola tudniillik már rég nincs Hellerauban, hanem székhelye a laxenburgi régi kastély, amelyben valamikor Habsburg-uralkodók nyaraltak. A kastély egyik emeletén kis szobák vannak, régen kapucinus barátok éltek itt. Ezekben a szobákban élnek most a helleraui tánciskola csinos és fiatal növendékei. Az igagatójuk, Ferand Ernő, aki magyar ember, ma Pestre érkezett, — Körülbelül száz rendes növendéke van iskolánknak — mondotta.- 17 nemzetből rekrutálódnak. Volt tavaly egy jávai hercegnő növendékünk és vannak állandóan, egyiptomiak, amerikaiak, kreolok, németek, finnek, magyarok, szlávok, spanyolok stb. Nyáron többszázan is összegyűlnek, ilyenkor jönnek a rendkívüli tanulók 2—3 hónapra. A rendes kurzus két és fél évig tart és kétirányú: tanárképző és művészképző. Dalcrose alapította annak idején az iskolát, ma is az ő nyomdokait követjük, de természetesen túlmentünk már az ő szempontjain. A mi elvünk már az, hogy a testkultúra éppen olyan fontos és szuverén, mint a zenekultúra. Eszerint kreáljuk a táncainkat is. Dalcrose nehéz Bach-fugákat táncoltatott, mi olyan zenére táncolunk, ami legjobban megfelel a mozgás princípiumának. Ilyen a primitív népzene és ilyen a legmodernebb zene. Bartók és Kodály népdalai rendkívül alkalmasak gyönyörű táncprodukciókra. — Iskolánk egy csoportjával állandóan turnézunk. Többször bejártuk már egész Európát. Néhányszor a syracusai ünnepi játékokon is részt vettünk görög táncokkal. Az olasz király külön előadást rendeztetett magának s megnézte az előadást Mussolini is. Bécsbenelőadtuk Bartók Fából faragott királyfi című pantomimjét, Szenkár Jenő rendezésében. Magyar számainkkal általában mindig nagy sikerünk van... Tanítványaink, ha kikerülnek tőlünk, majdnem mind hamarosan elhelyezkednek nagy német operáknál, vagy pedig jeles táncpedagógusok válnak belőlük. Elmondja még Feranci Ernő, hogy valamikor Budapesten is dolgozott. Legutoljára, sok évvel ezelőtt az Operában rendezte a Tékozló fiú című darabot, amelynek zenéjét Dohnányi írta. Hegedűs Gyula, Dohnányiné Galamrés Elza és Csillag Teréz játszották a főszerepeket. (*) Filharmonikus hangverseny. A filharmonikusok hétfői hangversenyét Radó Aladárnak, a háborúban elesett igen tehetséges fiatal magyar zeneszerzőnek »Faluvégén...« című szimfonikus költeménye nyitotta meg. A friss invencióból fakadó pompásan lekerekített szerzemény Petőfi »Faluvégén kurta kocsmas versét veszi alapul, s mint minden igazán magasabbrendű programzene, önmagukért beszélő zárt zenei formákhoz merít ihletet az irodalmi szövegből. A műsor másik zenekari száma Berlioz »fantasztikus« szimfóniája természetesen nem »ihletért« fordul az irodalmi szöveghez. Aprogram-, melyet a kóták elé ír, maga is egy zabolátlan zenei fantázia, roppant inspirációjából sarjad, a szenvedélyek és álmok lázas világa, ezen a programon keresztül igyekszik közeledni ahoz az élethez, mely a költő lelkét felszántotta, véresre sebezte, melytől nem tud elszakadni az elvont zenei formák hűvösebb birodalmába, s melyet — hogy tükrözhesse a lélek óriás élményeit — szertelen, démonikus arányokra fokoz. Bizarr, különc fantasztikum sohasem fakadt mélyebben emberi, őszintébb élményekből, mint ebben a csodálatos szimfóniában, melynek hangjai mennél gyakrabban bizsergetik meg idegeinket, annál mélyebben hatják meg lelkünket. — A két orcceszterszám között Szentgyörgyi Lászlónak, a Hubay-iskola legújabb büszkeségének szenzációs bravúr-produkcióját hallottuk. Ez a fiatal hegedűs nem a szellemnek, hanem inkább csak a technikának embere, mint ilyen azonban elsőrendű talentum. Dicséretére legyen mondva: nem él vissza bámulatos virtuóz készségével, de él vele. A Paganinikoncertet, játszotta s ebben a műben a puszta technikával is diadalt lehet aratni. A közönség lelkesen ünnepelte, a hangverseny előkelő dirigensével, Dohnányi Ernővel együtt. (?) Kvartin Savel liturgiás estje. Vasárnap este a Zeurakadémia nagytermében kalappal ült a férfiközönség nagy része. A pódiumon Kvartin Savel énekelt, a newyorki kántor, aki évekkel ezelőtt a pesti hitközség kántora volt, a nézőtéren Kvartin kántor hitsorsosai, akik áhítattal hallgatták a kántor liturgiáit. A Budapesten nagy népszerűségnek örvendő Kvartig saját szerzeményű egyházi énekeket adott elő az egyházi szertartások stílusának megfelelő, félig imádkozó, sírva könyörgő, mormoló hangon. Kvartin kántor hangja még ma is, jóllehet az idő nem röppent el észrevétlenül fölötte, meglep szépségével és férfias karakterével A zsúfolt, nézőtéren valósággal zsinagógai hangulatot keltett a fedettferfi közönség látványa. A kalapos közönség önfeledt áhítattal hallgatta Kvartint és az egyes számok befejeztével lelkesen tapsolta és ünnepelte a széphangú kántort. PESTI NAPLÓ 1930 március 11 15 A Royal Orfeumot a jelenlegi tulajdonosok eladták Schmidt Mihálynak, a városligeti Néparéna tulajdonosának Május 31-én vonul Hirtelen, egyik pillanatról a másikra érdekes szenzációja támadt Budapest színházi világának. Eladták a Royal Orfeumot. Ez a nívós, kellemes kis színház, amely egyik nevezetes dísze volt az Erzsébet körútnak és amely egyetlen jelentékeny varietéje volt ennek az egymilliós városnak, most gazdát cserélt. Ez a csere azonban többet jelent, mint amit maga a csere szó kifejez. Nemcsak a tulajdonos változott, hanem bizonyára teljesen megváltozik az új tulajdonossal az az irány is, amelyet ez a színház eddig képviselt. Akkor, amikor erről a hírről beszámolunk, tisztában vagyunk azzal, hogy szomorú hírt, regisztrálunk, mert a Royal Orfeum új adásvételi szerződésével, ismétkiesett Budapest, lassanként hanyatlót világvárosi életéből egy eddig szilárdnak hitt, pillér. Váratlanul érkezett ez a hír azért, mert a Royal Orfeum közel 25 éves múltja azt a hitet kelthette mindenkiben, hogy a Royal, Orfeum az elkövetkező 25 év alatt már csak erősödhet és csak fejlődhet. Huszonöt évvel ezelőtt alapította ezt a színházat Fodor Oszkár, akinek első, szerencsétlen szezonja után az agilis és nagyon tehetséges Bálint Dezső vette át a színház vezetését. Bálint Dezső dr. Kovács Jenő és Zerkovitz Béla társaságában 15 évig vezette a Royal Orfeumot, amelynek utolsó négy esztendeje alatt a színház a legszebb virágzásnak indult, Bálint Dezső tragikus halála után Tarján Vilmos vette át a színházat, aki azt két és fél évig vezette. Tarján Vilmos után Roboz Aladár és Zerkovitz Béla tulajdonába került a Royal Orfeum. Ők három évig vezették ezt a színházat és az idő alatt egymásután hozták el Budapestre a világ varieté színpadjainak legnagyobb és legértékesebb attrakcióit. Hétfőn délután hat órakor írták alá azt a be az új tulajdonos szerződést, amellyel a Royal Orfeum részvénypakettje Schmidt Mihálynak, a városligeti Néparéna tulajdonosának birtokába ment át. Zerkovitz Béla a következőket mondja a Royal Orfeum eladásáról: — A rossz gazdasági viszonyok és különösen az a körülmény, hogy az elszakított területekkel együtt elveszítettük legjobb varietéközönségünket is, súlyos csapást jelentettek a Royal Orfeumra nézve. Régóta megdöbbenve figyeljük, hogy a legnagyobb attrakciók, egy Rostelli, egy Greek nem vonzanak közönséget. Ezek a világattrakciók horribilis pénzünkbe kerültek s ezeket a pénzeket nyolc, kilenc és tízpengős maximális beléptidíjak mellett még akkor sem szerezhettük volna vissza, ha minden este zsúfolva lett volna színházunk. ,Pedig, bizony, egyáltalán nem játszottak ezek a világhírességek telt házak előtt,... A színház nem ment jól, mi azonban mégis szeretettel dolgoztunk tovább és valami egész különös optimizmussal vártuk a jobb időket. És most hirtelen jelentkezett Schmidt Mihály, akinek átadtuk a részvénypakettet és aki a mostani részvénytársaságnak a színházért készpénzben százkilencvenkilencezer pengőt fizetett. Ezt a szerződést anyagi szempontból rendkívül előnyösnek tartom, annyira, hogy ha még öt színházam volna, mind az öt színházat boldogan átadnám ilyen anyagi feltételekkel. — Schmidt Mihály a Royal Orfeumot május 31-én veszi át. Naponta két előadást fog tartani népies műsorral. (') Meghalt Johann Strangs özvegye. Bécsből jelentik: Az egyik bécsi szanatóriumban vasárnap 76 éves korában meghalt Strauss Adél, Strauss János özvegye. Strauss Adél a maga korának egyik leghíresebb nőalakja volt. Férje életében az ő háza volt a bécsi társaság központja, ő volt Strauss János múzsája- s igen nagy befolyása volt az egész világ zenei életére. i ,, •v..»/; -nh Heti műsor MAGYAR KIRÁLYI OPERAHÁZ: Kedd IS: Istenek alkonya (A Wagner-ciklus X. estje. Larami-Todaeu Nanny és Pistor Gottfhelf vendég.f?Héptével. Bérletszünet). Szerda: Tosea. Bajazzók (Marcel Journet vendégldiléptével. Bérletszünet). Csütörtök: Seberezádé' (Először. Kölling Rudolf, a berlini operaház első táncosának vendégfelléptével); Gianni Schiccl, Petruska (C-bérlet, 21. szám). Péntek: Thals (Marcel Journet vandégfeléptével. Bérletiszünet). Szombat: Hunyady László (A Szabadságünnep alkalmából. G-bérlet, 11. szám). Vasárnap délután: Tannhäuser (Bérletszünet), este: Seherezádé: Bajazzók (E-bérlet, 21. szám). Hétfő: Nincs előadás. Kedd: Carmen (F-bérlet, 21. sám). NEMZETI SZÍNHÁZ: Kedd !A szombat este, vasári délután: Légy jó mindhalálig. Szerda (D-bérlet): Te csak pipálj, Ladányi. Csütörtök (K-bérlet), vasárnap este. fedd (K)-bérlet): Szendrey Júlia. Péntek (A-bérlet): hétfő (B-bér-l?t)- Azra. Szombat délután: Ocskay brigadéros. NEMZETI SZÍNHÁZ KAMARASZÍNHÁZA: Kedd ?18. szerda. szombat: Azra. Csütörtök: Cifrányok. Péntek, vasárnap este, hétfő: Te csak pipálj. Ladányi. Vasárnap délután: A sirály. Kedd: Cigányok. VÍGSZÍNHÁZ: Kedd 8, cstörtök, péntek: Takáts Aliee. Szerda: Az út vége. Szorzibal: Grand Hotel (Először). Vasárnap délután: Matyika színésznő szeretne lenni. Vasárnap este, hétfő: Grand Hotel. MAGYAR SZÍNHÁZ: Kedd 8: Hamlet. Szerda, centerfél*, szolabat, vasárnap este: Volpone. Péntek: Kisértetek. Vasárnap délután: Babszem Jankó (Gyermekelőadás). KIRÁLY SZÍNHÁZ: Egész héten minden este Vórakozi Viktória. Vasárnap délután: Sisters. VÁROSI SZÍNHÁZ: Keddi IS: A Don-Kozák Kórus hamu versenye (CVD-bérlet). Szerda, csütörtök, siéntek, vasárnap délután és este: Halványsárga rózsa. Szormbat. Díszelőadás a Népszínház Nyugdíjintézete javára. Hétfő: Ármány és ,,sztrélér#r›afd8íSé^.o-io--, ni ̋{0(!'.» v -,», H-f›p--, •› BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Kedl A templom egere ív színpadon először). rfiiMfilitfci p*"l ̋ é vi szombat, vasárnap este: A templom égre. Vsárnap d. u.: Földnélküly János. FŐVÁROSI MűVÉSZ SZÍNHÁZ: Egész héten minden este 8 órakor: A csúnya lány. Vasárnap délután: Feleségem parfőmje és kabaré. ÍJ SZÍNHÁZ: Kedd 8: Lamberthier úr. Szerda, péntek, szombat, vasárnap este: Szegény angyalok. Csütörtök: Béla, aki 26 éves. Vasárnap délelőtt: Lakner bácsi gyermekszínháza. Vasárnap délután: Ifjúsági előadás. ANDRÁSSY-ÚTI SZÍNHÁZ: Csütörtökig minden este 1 órakor: Gaál Franciska, Tőkés Anna, Kökény, Békeffi, Radó, Vaszary Piroska, Peti Sándor, stb. felléptével: Hagyma Mari; Pármai kaland;Tulka; Carmen; Boldogság; tréfák; Békeffi konferál. Péntektől kezdve: . Cj műsor: A nagyságos asszony álmodik. TERÉZKÖRÚTI SZÍNPPAD: Eféész héten minden este. S órakor: Honthy Hanna, Salamon Béla, Rajna Alice. Mayk.- Margit, Boross Géza, Gárdonyi Lajoos, Herczeg Jenő. Pestikereskedő 1930; A nagy por; A többség; Expressztévé!; Mennyit, kerestünk Hágában; A .t'rakk;• Cselédke; Coramedia. del Arte; Szín . . . Ész . . . No ROYAL ORFEUM: Egész héten minden este '49, vasárnap délután 4 órakor: Greek és a világvárosi varieté műsor. KOMÉDIA ORFEUM: Egész héten minden este 49, vasárnap délután 4 órakor: Márciusi műsor. BETHLEN-TÉRI SZÍNPAD: Márciusi műsor. Kezdete *20( és fél) órakor. Vasárnap, 0. és 9 órakor. mert elejétől végig hangosan beszél németül a legtökéletesebb, feliratok nélküli film fOie Hacf?t gehört uns$ inert a legnagyobb művészi és technikai mestermű