Pesti Napló, 1930. március (81. évfolyam, 50–73. szám)

1930-03-11 / 58. szám

be­. Bartók és Kodály népdalait táncolják a helleraui tánc­kolostor növendékei (Sajt­t tudósítónktól.) Tíz fiatal táncosnő fog kedden a Ma fellépni a hangversenypódiumon: a híres helleraui iskola tagjai. A helleraui iskolát egy német író elne­vezte tánckolostornak. Ebben van is valami, legalább is a művésznők lakóhelyét tekintve. A helleraui iskola tudniillik már rég nincs Hellerauban, hanem székhelye a laxenburgi régi kastély, amelyben valamikor Habs­burg-uralkodók nyaraltak. A kastély egyik emeletén kis szobák vannak, régen kapucinus barátok éltek itt. Ezekben a szobákban élnek most a helleraui tánciskola csinos és fiatal növendékei. Az igagatójuk, Ferand Ernő, aki magyar ember, ma Pestre érkezett, — Körülbelül száz rendes növendéke van iskolánk­nak — mondotta.­­- 17 nemzetből rekrut­álódnak. Volt tavaly egy jávai hercegnő növendékünk és vannak állandóan, egyiptomiak, amerikaiak, kreolok, németek, finnek, magyarok, szlávok, spanyolok stb. Nyáron több­százan is összegyűlnek, ilyenkor jönnek a rendkívüli tanulók 2—3 hónapra. A rendes kurzus két és fél évig tart és kétirányú: tanárképző és művészképző. Dalcrose alapította annak idején az iskolát, ma is az ő nyomdo­kait követjük, de termés­zetesen túlmentünk már az ő szempontjain. A mi elvünk már az, hogy a testkultúra éppen olyan fontos és szuverén, mint a zenekultúra. Eszerint kreáljuk a táncainkat is. Dalcrose nehéz Bach-fugákat táncoltatott, mi olyan zenére táncolunk, ami legjobban megfelel a mozgás princípiumának. Ilyen a p­rimitív népzene és ilyen a legmodernebb zene. Bartók és Kodály népdalai rendkívül alkalmasak gyö­nyörű táncprodukciókra. — Iskolánk egy csoportjával állandóan turnézunk. Többször bejártuk már egész Európát. Néhányszor a syracusai ünnepi játékokon is részt vet­tünk görög tán­cokkal. Az olasz király külön előadást rendeztetett ma­gának s megnézte az előad­ást Mussolini is. Bécsben­­elő­adtuk Bartók Fából faragott királyfi című pantomim­jét, Szenkár Jenő rendezésében. Magyar számainkkal ál­talában mindig nagy sikerünk van... Tanítványaink, ha kikerülnek tőlünk, majdnem mind hamarosan elhe­lyezkednek nagy német operáknál, vagy pedig jeles táncpedagógusok válnak belőlük. Elmondja még Feranci Ernő, hogy valamikor Buda­pesten is dolgozott. Legutoljára, sok évvel ezelőtt az Operában rendezte a Tékozló fiú című­ darabot, amely­nek zenéjét Dohnányi­ írta. Hegedűs Gyula, D­ohnányiné Gala­m­rés Elza és Csillag Teréz játszották a főszerepeket. (*) Filharmonikus hangverseny. A filhar­monikusok hétfői hangversenyét Radó Aladár­nak, a háborúban elesett igen tehetséges fiatal magyar zeneszerzőnek »Faluvégén...« című szim­fonikus költeménye nyitotta meg. A friss inven­cióból fakadó pompásan lekerekített szerzemény Petőfi »Faluvégén kurta kocsma­­s versét veszi alapul, s mint minden igazán magasabbrendű programzene, önmagukért beszélő zárt zenei for­mákhoz merít ihletet az irodalmi szövegből. A műsor másik zenekari száma Berlioz »fantasz­tikus« szimfóniája természetesen nem »ihletért« fordul az irodalmi szöveghez. A­­program-­, me­lyet a kóták elé ír, maga is egy zabolátlan zenei fantázia, roppant inspirációjából sarjad, a szen­vedélyek és álmok lázas világa, ezen a programon keresztül igyekszik közeledni ahoz az élethez, mely a költő lelkét felszántotta, véresre sebezte, melytől nem tud elszakadni az elvont zenei for­m­ák hűvösebb birodalmába, s melyet — hogy tükrözhesse a lélek óriás élményeit — szertelen, démonikus arányokra fokoz. Bizarr, különc fan­tasztikum sohasem fakadt mélyebben emberi, őszintébb élményekből, mint ebben a csodálatos szimfóniában, melynek hangjai mennél gyakrab­ban bizsergetik meg idegeinket, annál mélyebben hatják meg lelkünket. — A két orcceszterszám között Szentgyörgyi Lászlónak, a Hubay-iskola legújabb büszkeségének szenzációs bravúr-pro­dukcióját hallottuk. Ez a­ fiatal hegedűs nem a szellemnek, hanem inkább csak a technikának embere, mint ilyen azonban elsőrendű talentum. Dicséretére legyen mondva: nem él vissza bámu­latos virtuóz készségével, de él vele. A Paganini­koncertet, játszotta s ebben a műben a puszta technikával is diadalt lehet aratni. A közönség lelkesen ünnepelte, a hangverseny előkelő diri­gensével, Dohnányi Ernővel együtt. (?) Kvartin Savel liturgiás estje. Vasárnap este a Ze­ur­akadémia nagytermében kalappal ült a férfiközön­ség nagy része. A pódiumon Kvartin Savel énekelt, a newyorki kántor, aki évekkel ezelőtt a pesti hitközség kántora volt, a nézőtéren Kvartin kántor hitsorsosai, akik áhítattal hallgatták a kántor liturgiáit. A Buda­pesten nagy népszerűségnek örvendő Kvartig saját szer­zeményű egyházi énekeket adott elő az egyházi szertar­tások stílusának megfelelő, félig imádkozó, sírva kö­nyörgő, mormoló hangon. Kvartin kántor hangja még ma is, jóllehet az idő nem röppent el észrevétlenül fö­lötte, meglep szépségével és férfias karakterével A zsú­folt, nézőtéren valósággal zsinagógai hangulatot keltett a fedettferfi közönség látványa. A kalapos közönség ön­feledt áhítattal hallgatta Kvartint és az egyes számok befejeztével lelkesen tapsolta és ünnepelte a széphangú kántort. PESTI NAPLÓ 1930 március 11 15 A Royal Orfeumot a jelenlegi tulajdonosok eladták Schmidt Mihálynak, a városligeti Néparéna tulajdonosának Május 31-én vonul Hirtelen, egyik pillanatról a másikra érdekes szenzációja támadt Budapest színházi világának. Eladták a Royal Orfeumot. Ez a nívós, kellemes kis színház, amely egyik nevezetes dísze volt az Erzsébet körútnak és amely egyetlen jelentékeny varietéje volt ennek az egymilliós városnak, most gazdát cserélt. Ez a csere azonban többet jelent, mint amit maga a csere szó kifejez. Nemcsak a tulajdonos változott, hanem bizonyára teljesen megváltozik az új tulajdonossal az az irány is, amelyet ez a színház eddig képviselt. Akkor, ami­kor erről a hírről beszámolunk, tisztában vagyunk azzal, hogy szomorú hírt, regisztrálunk, mert a Royal Orfeum új adásvételi szerződésével, ismét­kiesett Budapest, lassanként hanyatlót világvárosi életéből egy eddig szilárdnak hitt, pillér­. Váratlanul érkezett ez a­ hír azért, mert a Royal Orfeum közel 25 éves múltja azt a hitet kelthette mindenkiben, hogy a Royal, Orfeum az elkövetkező 25 év alatt már csak erősödhet és csak fejlőd­het. Huszonöt évvel ezelőtt alapította ezt a színházat Fodor Oszkár, akinek első, szeren­csétlen szezonja után az agilis és nagyon tehet­séges Bálint Dezső vette át a színház vezetését. Bálint Dezső dr. Kovács Jenő és Zerkovitz Béla társaságában 15 évig vezette a Royal Orfeumot, amelynek utolsó négy esztendeje alatt a színház a legszebb virágzásnak indult, Bálint Dezső tra­gikus halála után Tarján Vilmos vette át a szín­házat, aki azt két és fél évig vezette. Tarján Vil­mos után Roboz Aladár és Zerkovitz Béla tulaj­donába került a Royal Orfeum. Ők három évig vezették ezt a­ színházat és az idő alatt egymás­után hozták el Budapestre a világ varieté szín­padjainak legnagyobb és legértékesebb attrakcióit. Hétfőn délután hat órakor írták alá azt a be az új tulajdonos szerződést, amellyel a Royal Orfeum részvény­pakettje Schmidt Mihálynak, a városligeti Nép­aréna tulajdonosának birtokába ment át. Zerkovitz Béla a következőket mondja a Royal Orfeum eladá­­sáról: — A rossz gazdasági viszonyok és különösen az a kö­rülmény, hogy az elszakított területekkel együtt elve­­szítettük legjobb varietéközönségünket is, súlyos csapást jelentettek a Royal Orfeumra nézve. Régóta megdöb­benve figyeljük, hogy a legnagyobb attrakciók, egy Ros­telli, egy Greek nem vonzanak közönséget. Ezek a világ­attrakciók horribilis pénzünkbe kerültek s ezeket a pén­zeket nyolc, kilenc és tízpengős maximális beléptidíjak mellett még akkor sem szerezhettük volna vissza, ha minden este zsúfolva lett­ volna színházunk. ,Pedig, bi­zony, egyáltalán nem játszottak ezek a világhírességek telt házak előtt,... A színház nem ment jól, mi azonban mégis szeretettel dolgoztunk tovább és valami egész kü­lönös optimizmussal vártuk a jobb időket. És most hir­telen jelentkezett Schmidt Mihály, akinek átadtuk a rész­vénypakettet és aki a mostani részvénytársaságnak a színházért készpénzben százkilencvenkilencezer pengőt fizetett. Ezt a szerződést anyagi szempontból rendkívül előnyösnek tartom, annyira, hogy ha még öt színházam volna, mind az öt színházat boldogan átadnám ilyen anyagi feltételekkel. — Schmidt Mihály a Royal Orfeumot május 31-én veszi át. Naponta két előadást fog tartani népies mű­­­sorral. (') Meghalt Johann Strangs özvegye. Bécsből jelen­tik: Az egyik bécsi szanatóriumban vasárnap 76 éves korában meghalt Strauss Adél, Strauss János özvegye. Strauss Adél a maga korának egyik leghíresebb nőalakja volt. Férje életében az ő háza volt a bécsi társaság köz­pontja, ő volt Strauss János múzsája- s igen nagy be­folyása volt az egész világ zenei életére. i ,, •v..»/; -nh Heti műsor MAGYAR KIRÁLYI OPERAHÁZ: Kedd IS: Istenek alkonya (A Wagner-ciklus X. estje. Larami-Todaeu Nanny és Pistor Gottfhelf vendég.f?Héptével. Bérletszünet). Szerda: Tosea. Bajazzók (Marcel Journet vendégl­dilépt­ével. Bérletszü­net). Csütörtök: Seberezádé' (Először. Kölling Rudolf, a berlini operaház első táncosának vendég­felléptével); Gianni Schicc­l, Petruska (C-bérlet, 21. szám). Péntek: Thals (Ma­rcel Journet v­andégfeléptével. Bérletis­zünet). Szombat: Hunyady László (A Szabadságünnep alkalmából. G-bérlet, 11. szám). Vasár­nap délután: Tannhäuser (Bérletszü­net), este: Seherezádé: Bajazzók (E-bérlet, 21. szá­m). Hétfő: Nincs előadás. Kedd: Carmen (F-bérlet, 21. sám). NEMZETI SZÍNHÁZ: Kedd !­A szombat este, vasári délután: Légy jó mindhalálig. Szerda (D-bérlet): Te csak pipálj, Ladányi. Csütörtök (K-bérlet), vasárnap este. f­edd (K)-bérlet): Szendrey Júlia. Péntek (A-bérlet): hétfő (B-bér-l?t)- Azra. Szombat délután: Ocskay brigadéros. NEMZETI SZÍNHÁZ KAMARASZÍNHÁZA: Kedd ?18. szerda. szombat: Azra. Csütörtök: Cifrányok. Péntek, vasár­nap este, hétfő: Te csak pipálj. Ladányi. Vasárnap délután: A sirály. Kedd: Cigányok. VÍGSZÍNHÁZ: Kedd 8, cst­örtök, péntek: Takáts Aliee. S­zerda: Az út vége. Szorzibal: Grand Hotel (Először). Vasár­nap délután: Matyika színésznő szeretne lenni. Vasárnap este, hétfő: Grand Hotel. MAGYAR SZÍNHÁZ: Kedd 8: Hamlet. Szerda, centerfél*, szolaba­t, vasárnap este: Volpone. Péntek: Kisértetek. Vasár­na­p délután: Babszem Jankó (Gyerm­ekelőadás). KIRÁLY­ SZÍNHÁZ: Egész héten minden este V­­órakozi Viktória. Vasárnap délután: Sisters. VÁROSI SZÍNHÁZ: Kedd­i IS: A Don-Kozák Kórus hamu versenye (CVD-bérlet). Szerda, csü­törtök, siéntek, vasárnap délután é­s este: Halványsárga rózsa. Szormbat. Díszelőadás a Népszínház Nyugdíjintézete javára. Hétfő: Ármány és ,,sztrélér#r›afd8íSé^.o-io--, ni ̋{0(!'.» v -,», H-f›p--, •› BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Kedl A templom egere ív színpadon először). rfiiMfilitfci p*"l ̋ é vi szombat, va­sárnap este: A templom égre. V­sárnap d. u.: Földnélküly János. FŐVÁROSI MűVÉSZ­ SZÍNHÁZ: Egész héten minden este 8 órakor: A csúnya lány. Vasárnap délután: Feleségem parfőmje és kabaré. ÍJ SZÍNHÁZ: Kedd 8: Lamberthier úr. Szerda, péntek­, szombat, vasárnap este: Szegény angyalok. Csütörtök: Béla, aki 26 éves. Vasárnap délelőtt: Lakner bácsi gyermekszín­háza. Vasárnap délután: Ifjúsági előadás. ANDRÁSSY-ÚTI SZÍNHÁZ: Csütörtökig minden este 1­ órakor: Gaál Franciska, Tőkés Anna, Kökény, Békeffi, Radó, Vaszary Piroska, Peti Sándor, stb. felléptével: Hagyma Mari; Pármai kaland;­­Tulka; Carmen; Boldogság; tréfák; Békeffi konferál. Péntektől kezdve: . Cj műsor: A nagyságos asszony álmodik. TERÉZKÖRÚTI SZÍNPPAD: Eféész héten minden este. S órakor: Honthy Hanna, Salamon Béla, Rajna Alice. Mayk.-­ Margit, Boross Géza, Gárdonyi Lajoos, Herczeg Jenő. Pesti­kereskedő 1930; A nagy por; A többség; Expressztévé!; Mennyit, kerestünk Hágában; A .t'rakk;• Cselédke; Coramedia. del Arte; Szín . . . Ész . . . No ROYAL ORFEUM: Egész héten minden este '49, vasár­nap délután 4 órakor: Greek és a világvárosi varieté műsor. KOMÉDIA ORFEUM: Egész héten minden este 49, va­sárnap délután 4 órakor: Márciusi műsor. BETHLEN-TÉRI SZÍNPAD: Márciusi műsor. Kezdete *20( és fél) órakor. Vasár­nap­­, 0. és 9 órakor. mert elejétől végig hangosan beszél németül a legtökéletesebb, feliratok nélküli film fOie Hacf?t gehört uns$ inert a legnagyobb művészi és technikai mestermű

Next