Pesti Napló, 1930. március (81. évfolyam, 50–73. szám)
1930-03-25 / 69. szám
20 Kedd PESTI NAPLÓ 1930 március 25 Hogyan jutott el a kecskeméti zenekultúra a nagy Kodály-ünnepélyig? Beszélgetés Bodon Pállal, a városi zene-iskola igazgatójával . — Úgy kezdtük el, hogy a kótaállványok lábából lefűrészeltünk vagy félméternyit. Túl magasak voltak a kótatartók, mert hát a derék , trottyos banda állva szóvolt játszani. Mi pedig le akartuk ültetni a jó kecskeméti csendháborítókat, ahogy az a pódiumon szokás ,e hogy az szimfonikus zenekarhoz illik... Nagy forradalom volt ezt Azután megmagyarázni az atyafiaknak, hogy ezentúl karmestere lesz, akihez igazodni muszáj! Egyik öreg konzervatív hangászművész már az első karmesteri figyelmeztetésre összepakkolta hangszerét és faképnél hagyta az újrezsimet": nekem ugyan, mcsém, nem magyarázod a kótát ... — Nem volt könnyű mesterség. De egykori tanárom, Hans Koessler, lelkünkre kötötte még a Zeneakadémián: menjetek vidékre, ha ti ott megcsináljátok, amit én itt a fővárosban csináltam, akkor lesz csak igazán magyar zenekultúra. Én megfogadtam mesterem tanácsát, nem féltem eltemetni magamat a vidéken . Azután megcsináltuk a zeneiskolát, nemcsak vonósokat neveltünk a zenekarba, de jó fúvósokat is. Kis zenekarra irt művekkel kezdtük, vagy nagyobb orchesterdarabokat írtunk át, könnyítettünk meg. Sokat segített nekem szegény Kacsóh Pongrác barátom. És ma már tudja-e hol tartunk? Az idei koncertünkön Beethoven Hetedikjei".. Weiner «Szerenádjáh ég Dohnányi kuraliáját játszottuk... — Azuta». sor került a kamarazenére. Mert az ortneszter nem minden. A muzsikát a kamarazene viszi be a házba, a családba. Kiválasztottam négy jó muzsikust és azután addig próbáltunk, míg egyszer csak azt nM©dom: no, most ki a nyilvánosság elé! De hol találjuk ezt az úgynevezett nyilvánosságot " Gyerünk a Kaszinóba, a kártyaasztalokhoz. Kamarazene hangverseny lesz" — Hát az már meg micsoda* — Majd meglátjátok! — Akinek jól jött a kártya, aki nyert, annak le kellett szurkolnia egy pengőt, kapott érte jegyet, azt hitte, tréfa az egész. De a második hangversenyre már jöttek maguktól. Azóta sem kellett házalnunk hangversenyjegyekkel. .. — De a kamarazene sem minden.A hangszer drága portéka! Hány kecskeméti házban találunk hangszert. Hegedül, vagy éppen zongorát. Van azonban egy, ingyen hangszer, melyet minden egészséges ember a gégéjében hord: az ének. Persze nem lehet mindenkiből operaénekes. De kórusba tömörülve mindenki kiveheti részét akár a legmagasabbrendű művészi produkcióból is. A kóruskultúrától kell vellát várnunk a zene döntő, általános jellegű győzelmét városunkban. És íme, ma már megülhetjük az első nagy diadalt. A Zeneművészeti Főiskoláról fiatal művészpár került, hozzánk: Vásárhelyi Zoltánék; a férj hegedűt tanít, a feleség zongorát a városi zeneiskolában. Vásárhelyi épúgy megfogadta budapesti mestere tanácsát — vidékre menni, ott megteremteni a zenekultúrát — mint egykor jómagam. Csakhogy Vásárhelyi mestere mér nem a német Koessler volt, hanem a nagy magyar zeneköltő: Kodály Zoltánt. . . — És Vásárhelyi elhozta magával Kodály műveit, közöttük a világszép gyermekkarokat. Ebben a kivételes tehetségű, nagytudású, zeneszerzőnek is kitűnő fiatal muzsikusban buzgó, lelkes munkatársra találtam. Vásárhelyi Zoltán zeneiskolául növendékeiből kifogástalan kórust szervezett, és példáján felbuzdulva, ma már valamennyi középiskolánkban zeng az ének. Kodály Zoltán muzsikája... Sőt remélhetjük, hogy a felnőttek is követni fogják a gyermekek példáját, dalárdáink már mozgolódnak, hogy újjászülessenek a legmagasabbrendű, a klasszikus zeneirodalom jegyében... — Mert egyedül úgy érdemes ápolni a muzsikát, mgy szigorúan csak a magasrendű,komoly muzsikát ápoljuk. Így lesz közönségünk zenekedvelő és egyszersmind zeneértő is. Zeneegyesületünk csak komoly művészeket hív vendégszereplésre, legutóbb Bartók, a Maldbauer-kvartett, Székelyhidy járt nálunk. De nemcsak a művészeket válogatjuk meg, hanem műsorszámaikat is. Hozzánk neillljön senki úgynevezett népszerű — valójában azonban olcsó, híg -- muzsikával. Egyik kitűnő művészvendégünk csodálkozott, mikor benyújtott /népszerű programja helyett Bach- és Jlündel-áriákat. Kodály-dalokat kértünk tőle, és még jobban csodálkozott, mikor hangversenyén egymás után ismételtette meg a közönség éppen ezeket a klasszikus és modern számokat. Vásárhelyi kórusa Lassust, Palestrinát, Schützöt énekel, nagy »közönségsikerrel«. Kodály gyermekkarai végérvényesen megtörték a hírhedt vidéki közöny jégpáncélját; eziden már harmadszor ismételjük meg a Kodály-kór mnohát és mindin .zsúfolt, teremben. S hogy miképpen fogadja őket a közönség, azt megláthatja saját szemeivel a ma esti hangversenyen... Ezeket mondta lapunk tudósítójának a kecskeméti városi zeneiskola nagytudású, széleslátókörű igazgatója, vidéki zenekultúránknak kétségkívül legkimagaslóbb előharcosa, Bodon Pál, miközben Kecskemét egész társadalma szinte lázasan készülődött az esti hangversenyre, ünnepelni a város nagy születtjét, Kodály Zoltánt, aki Jeszenszky Sándor miniszteri tanácsosnak, a a kultuszminiszter képviselőjének társaságában utazott le Kecskemétre, hogy tanúja legyen annak a vidéken példátlan zenei fellendülésnek, melynek leghatalmasabb lendítőkereke éppen Kodály zeneköltészetének embert, nemzetet, társadalmat felrázó és megújító szelleme. Magára a feledhetetlenül szép zeneünnepélyre lapunk következő számában még visszatérünk. Azonban addig is rá akartunk mutatni arra a megalkuvástalan, emelkedett szellemű kultúrmunkára, mely ezt az ünnepetmegelőzte és lehetővé tette. Bodon Pálnak és Vásárhelyi Zoltánnak, valamint a hozzájuk csatlakozó kitűnő iskolai énekkarvezetőknek: Galasz Irina, Heverdle Margit, Jakab János és Lovass László tanároknak idealisztikus fáradozását ugyanis követendő példának kell odaállítanunk, minden olyan vidéki város elé, mely méltóképpen akarja kivenni részét a vidéki zenekultúra megteremtéséből. Tóth Aladár Amerikai leány a távollevő feleség ágyában Spinelly új nagy sikere: az "- szerem" .Amerikai Párizs, március 24. (A Pesti Napló tudósítójától) Spinelly, Párizs ünnepelt színésznője új, nagy szerepet játszott el most a Theatre du Palais-Royal-ban, ahol bemutatták Mouezi-Bon és Robert Spitzer háromfelvonásos komédiáját. A darab címe: Amerikai szerelem. Spinelly kisaszszony egy dúsgazdag és elragadóan szép amerikai milliárdosnő szerepét játssza a darabban. A gazdag amerikai nő hozzászokott, hogy mindenki leborul előttte, mindenki csodálja szépségét, csillogó ékszereit és nem utolsó sorban csekkönyvét. Az amerikai miss imádja Párizst és imádja aférfiakat, szereti a szerelmi, kalandokat és minthogy természetesnek találja, avogy*'•»•1.férfiak IHmrultak előtte, ^"ffVHfjflrt,fffflglflf,fli/fAMjii A szép miss Párizs egyik éjszakai mulatóhelyén megismerkedik egy fiatalemberrel, Gilbert Taloratval. Az első pillanatban halálosan beleszeret a fiatalemberbe, akinek a profilja rendkívül emlékezteti egy régi nagy szerelmire. Rögtön Gilbert nyakába ugrik, nem mozdul el mellőle és az első perctől kezdve úgy viselkedik, hogy Gilbert lássa és tudja: íme, a szép amerikai nő máris az övé elbűvölő mosolyával és ragyogó ékszereivel. Gilbert azonban házasember és nagyon szereti feleségét. Visszautasítja tehát a nyiss szerelmi közeledését. Ez az elutasítás lesújtja a lányt és beézült szerelmében elhatározza, hogy mindenkép meghódítja az fiatalembert. Megtudja, hogy Gilbert felesége elutazott. Kihasználja az alkalmat és amíg Gilbert távol van, belopózik a férfi lakására és bebújik a hitvesi ágyba. Gilbert késő éjszaka tér haza. Az ágyban ott találja a szép amerikai nőt. A miss csakugyan győzős!. Gilbert nem tud ellentállni py. amerikai nő szépségének.De alighogy tudatára ébred diadalának, az amerikai leány nyomban otthagyja a most már szerelmi s és mindenre szenvedélyesen késs. Gilberte!. Eltávozik és ezzel megmenti Gilbert házasságának tisztaságát. A darab mindvégig rendkívül mulatságos és a bemutató döntő sikert aratott, aind a három felvonás úgyszólván Spinelly ünneplésének sorozata. Spinelli ,(*) Közett dés Reinhardt és a német állami színházak között Berlinből jelentik. A Berliner Tageblatt megerősíti a Reinhardt-színházat és az állami színházak közötti együttműködésről folyó tárgyalások hírét. A lap szerint a tárgyalások teljes eredménnyel végződtek és a közeli napokban már hivatalosan is közzéteszik a tárgyalások eredményét. Kedvezményes jegyakciónk A Pesti Napló kedvezményes előadásai: Móricz Zsigmond Lépi/ jó mindhalálla ckan színjátéka. Szombaton, 29-én a Nemzeti Színházban. ("Erre az előadásra csak előjegyzés sorrendjében vehetők át a jegyek.) Te csal, pipálj Ladányi 30-án vasárnap, a Kamaraszínházban. Az Operaház igazgatósága minden előadásra, kedvezményes jegyeket bocsát előfizetőink remdelkezésére. A Fórum mozi minden előadására rendeeárú jegyek kaphatók kiadóhivatalmnkran. Vasárnap délelőtt a Pesti Napló gyermek olvasóinak is rendezünk előadást. Budapest legnépszerűbb gyerekszínházának mulatságos, gyermekeknek való operettjét láthatják, amely Királyok, kincse címmel kerül színre. Lakner bácsi gyermekszínházának erre az előadására féláru jegyek vált ralók Erzsébet körút 18—20. szám alattti pénztárunknál. Teherautó a vándorszínészek ekhós szekere Pestújhelyről Nagykátára költözött az igazgató nélkül maradt színtársulat (Saját tudósítónktól.) Megírta a Pesti Napló, hogy Veiken Dezső, a pestkörnyéki színtársulat igazgatója visszaadta koncesszióját, mert képtelen arra, hogy tovább vezesse színházát. A pestkörnyéki színtársulat most konzorexális alapon dolgozik tovább. A pestkörnyéki színházigazgató bukásának kulisszatitkai mélyen belevilágítanak abba a válságba, amely megbénítja a vidéki színtársulatok működését. A kis színtársulatnak iS tagja van. Szeptember elsején kezdtek dolgozni, első állomásuk Paks volt, majd játszottak Dulaföldváron, Nagykátán, Bátaszéken, Sárbogárdon és végül Pestújhelyen. Pestújhelyi háromhetes szereplésük alatt tizenkét napig a színészek nem játszhattak, mert Petites igazgató nem tudta előteremteni a napi ISO4 pengős rezsit, amelyben már benne van a színészek fizetése is. A társulat a pestújhelyi Ipartestület székházában játszott és esténként 25—30 pengő volt csak a bevétel a ISO pengős napi rezsivel, szemben.. Az igazgató kénytelen volt beszüntetni az előadásokat, mert egy fillérje sem volt arra, hogy elköltöztesse a társulatot valamelyik másik pestkörnyéki községbe. Valóságos forradalom tört ki a tagok között, akik a szó szoros értelmében elüldözték az igazgatót, aki nem tehetett egyebet, mint hogy visszaadta a koncessziót. A társulat tagjai nagynehezen szereztek valami kevés pénzt és ezen teherautót béreltek. A teherautóra kiirakták a díszleteket és ruhákat, fölült rá a társulat IS tagja és mint hajdanában" ekhós szekéren, most -tthennntmnilátóról és tovább, Pestújhelyiről visszamentek Nagykátéba. Hétfőn érkeztek meg és itt próbálják tengetni életüket — konzorciumos alapon. (—•) A Színházi Élet e heti száma a mai ünnep miatt mindenütt a szokott megjelenési időpontnál öt órával későbben jelenik meg. • Változatlanul táblás házakkal arat sikert •edszer Pénteken 50 a Bethfen-téri Színpad márciusi karparéműssora Jegyekről előre kell gondoskojni! Elővételi díj nincs ! Helyárak 50 fillértől 3 pengőig ! Jegyrendelés 16x:e* 443-76 FŐVÁROSI MÜ ViSZSZÍNHÁZ Mtadim mie A CSÚNYA LÁNY Énekes-táncos vígjáték három felvonásban, 4 képben, írta Vadnay László. Zenéjét szerzette Markus A P.x.i Sziszi Irma Hogdan Artir Dr Kornines Tamis Kelemen Walter Az öreg úr Viirás Killer trén Szokolay Ollv Horváth Elvira Kabos Gyula Delly Ferenc Oözonívusa Hadd Sándor Vendre,vk. Heltai Andor Endere 8 órakor ANDRÁSSY ÚTI SZÍNHÁZ Minden este és kadd délután Bajor Gizi, Somlay Artúr, Ura Tivadar, Vanzary Piroska, Békeffi László, Peti, Kökény, Radó stb. felléptével. Kezdete délutánn 4 órakor, este 9 órakor-BETHLEN-TÉR! SZÍNPAD ÚJ MŰSOR Kezdete hétköznapi még 1 9-kor. Vasárnap 3. 6 és 9 órakor. ROYAL ORFEITIV» Minden ese és kedd délután UJ MŰSOR Kezdete délután 4 órakor, este 1a órakor. S i t R O Z S A 'Cvinháv Honthy Hanna és Rátkai Márton felléptével. Ma, kedden este, SMfalovaVCUh csütörtökön, szombaton este, vasárnap d. u. és este. Helyárak: 60 flU.-tól 60-ig.