Pesti Napló, 1930. augusztus (81. évfolyam, 173–197. szám)

1930-08-26 / 192. szám

r BeSd PESTI NAPLÓ 1936 augusztus 26 ffl KÖZGAZDASÁGI NAPLÓ Több mint tízmilliárd frank Franciaország tőkefeleslege Franciország gazdasági helyzete jobb, mint a többi európai országoké! Nincs munkanélküliség, nincs deficites költségvetés, ellenben van arany­import olyan mértékben, hogy az joggal kelti fel a szomszédos országok irigységét. Lehetne ugyan arról beszélni, hogy Anglia a kétmillió munka­nélküli dacára is gazdagabb, mint Franciaország, hiszen a szigetországban a munkabérek majdnem kétszer olyan magasak, mint Franciaországban, de erről most ne vitázzunk, hanem fogadjuk el a világszerte elterjedt hitet, hogy ma Francia­országban kell keresni az Eldorádót. A francia fizetési mérleggel kapcsolatosan Frankfurter Zeitung érdekes megjegyzéseket fűz a francia tőkefeleslegekhez. Franciaország 1929. évi tőkefeleslegét Monsieur Meynial 10—12 mil­liárd frankra teszi. Ennyi körülbelül az az összeg, amelyet Franciaország kikölcsönözhetne a kül­földnek, ha a párizsi bankárok, a Quai d'Orsay és a francia kistőkések hajlandók volnának angol mintára tőkefeleslegüket a külföldre, kihitelezni. Egyelőre azonban a helyzet az, hogy a francia tőkefelesleg nagyobb része aranyimport formájá­ban a Banque de France treszor­aiba kerül. A francia jegybank aranykészlete 1930 augusztus 15-én 17 milliárd frank, azaz több mint 10 milliárd pengő. Egy év alatt nyolc és fél milliárd frankot tett ki az aranyállomány gyarapodása. Hiba volna azonban azt hinni, hogy Francia­ország tőkefeleslege tisztára a francia munka eredménye. Sőt a 10—12 milliárd franknyi tőke­felesleg majdnem megfelel annak a másfélmilliárd márkának, amit Németország reparációs terhek címén fizet, írja a Frankfurter Zeitung. A német lap természetesen túloz, hiszen a német reparációs fizetéseknek csak a fele Franciaországé és vég­eredményben nem lenn­e figyelmen kívül hagyni azt a kárt sem, amit Észak-Franciaország szenve­dett a háborúban. Ezek a háborús károk azonban akármilyen furcsának is látszik, ma már inkább aktív, mint passzív tételei a francia gazdasági életnek. Igaz, hogy közel tíz esztendeig Észak-Franciaország ipari centrumai nem produkálhat­tak, azonban az utóbbi években hála a legmoder­nebb felszerelésüknek, nemhogy kezdik kipótolni az elmulasztottakat, de komoly gazdasági szakér­tők szerint felülmúlják úgy Franciaország, mint a külföld termelését, akár minőségben, akár kvan­titásban. Így tehát Franciaország egy hatalmas gazdasági, pluszhoz jutott, amely miatt az angolok és németek mindig többet és többet panaszkodnak. Gazdaságilag Franciaország ma jobban áll mint Anglia vagy Németország, mert termelési eszközei, modernek és a­ munkabérek alacsonyab­bak mint a többi fejlett ipari országokban. Dacára ennek a gazdasági prémiumnak a Banque de France és a francia bankok nagyon óvatosak a külföldi kihelyezéseknél. Beszélnek ugyan állan­dóan arról, h­ogy Párizst meg kell tenni Európa pénzügyi központjának, azonban az evvel járó kötelezettséget, a francia tőkefelesleg külföldi piacokra való kihelyezését még­sem akarják meg­kezdeni. Úgy látszik még nem érzik magukat elég erősnek. Erre vall az, hogy míg a Bank of England megelégszik egy 150 millió fontos arany­tartalékkal, addig a Banque de France még egy 100 millió fontos aranytartalék mellett sem meri megkezdeni az évenként közel százmillió fontot kitevő francia tőkefelesleg hosszú lejáratra való kihelyezését, így hát a francia prosperitásból és a francia tőkefeleslegekből az európai tőkeszegény államoknak nincsen semmi hasznuk és amíg a francia pénzügyi politika tettekkel be nem bizo­nyítja, hogy felesleges tőkéi exportálásával Európa finanszírozója akar lenni, addig Párizs mint a világ pénzügyi centruma csak ábránd és álom marad. H. J. Meginogtak a kartelárak — Németországban. A birodalmi gazdasági minisztérium — mint erről pár'f nappal ezelőtt hírt adtunk­­— ,már huzamo­sabb ideje folytat tanácskozásokat és vizsgálódá­sokat abban az irányban, hogy az mostani árak megfelelnek-e azoknak az áraknak, amelyeket a nyersanyagok olcsóbbodása tenne indokolttá. Ezek a tanácskozások és vizsgálatok, amelyek úgyszól­ván minden egyes cikkre kiterjeszkednek, még nem értek véget, azonban a birodalmi gazdasági minisztérium máris úgy intézkedett, hogy állami megrendelésekben csak azok az iparágak, trösz­tök és kartelszervezetek részesülhetnek, amelyek engedékenységet és megértést mit­at­nak a kor­mány árleszorító törekvéseivel szemben. Nem tar­tozik ezek közé a német cement és a linóleum­érdekeltség, s így került sor arra, hogy ezt a két hatalmas kartelt a birodalmi posta most kiadott 200 millió márkás beruházási programjából egy­szerűen kirekesztették. A régóta várt állami ren­delések elmaradása más belátásra bírta a két kar­telszervezetet, és 24 órával a rendelések kiadása után jelentkezett mind a két érdekeltség, amely tízszázalékos, sőt ezt is meghaladó árengedmény­nyel lepte meg a gazdasági köröket. Ezek az en­gedmények természetesen nemcsak a közmun­kákra és közszállításokra vonatkoznak, hanem érvényesek magánrendelőkkel szemben is. Talán ennél is nagyobb jelentősége van, hogy mind a két érdekeltség ezzel egyidőben feloldotta az idáig szigorúan megkötött árakat a nagykereskedelmi, sőt a kiskereskedelmi forgalomban is. Ezzel pe­dig olyan rést ütöttek a német kartelszervezet ha­talmán, hogy az eredmény már a közeljövőben érezhető lesz az egész vonalon. 50-10 hektoliterrel több bort exportáltunk Ausztriába, mint tavaly. Ausztria ez év első felében 217.000 hl. bort importált 12 millió silling értékben, ami a tavaly első félévi importhoz képest 10.000 hl. csökkenést jelent az osztrák bor nagyszabású hivatalos propagandájának eredményeként. Magyarország a tavalyi első félévi 10 000 hl.-rel szemben az idén 35.000 hl. bort exportált­­Ausztriába, ami boráraink alacsony voltával magya­rázható. Az idei első félévi borimport-statisztikában Olaszország 70.000 hl.-rel, Spanyolország 20.000 (tavaly I. félévben 40.000), Görögország 10.000 (tavaly I. félév­ben 25.000) hl.-rel szerepelnek. A Futura burgonyaexportra készül. A Futura új burgonyaosztályának működéséről a Pesti Napló már hírt adott. A Futura most méter­mázsánként 4 pengős zöldhitellel nagyobb m­eny­nyiségű burgonyát kötött le a dunántúli terme­lőknél. Ezt a készletet az esetleges olaszországi kivitelre kívánja felhasználni. Hír szerint a Fu­tura különleges állami kedvezményben is fog ré­szesülni, hogy a kivitel terén nagyobb eredmé­nyeket tudjon felmutatni, 2 milliárd márka reklámra. A német reklámügyi kongresszust az idén augusztus 27-ike és 31-ike között tartják meg Königsbergben. Ebből az alkalomból meg­állapították, hogy a német gazdaság egy évben mint­egy két milliárd márkát költ reklámcélokra. Ennek az összegnek körülbelül egyharmad része az iparra esik, Amerika mérsékli az adót és az állami kiadásokat. Legu­tóbbe közöltük, hogy az Egyesült Államok költség­vetésének" alakulása nem­ a legkedvezőbb kilátásokkal ,kecseegtetve annál.".érdekesebb, hogy Hoover elnök -r mint egy most érkezett távirati jelentés hírül adja — kijelentette, hogy a tavaly elrendelt adómérsékléseket az idén is teljes egészükben érvényben tartják, mert a magángazdaság helyzete nem teszi lehetővé a kedvez­mények elejtését. Ezzel szemben az újabban elrendelt takarékossági rendszabályok következtében sikerült az Egyesült Államok költségvetésnek kiadási oldalán 75 millió dolláros restringációt elérni. Remélik, hogy ezzel a megtakarítással mégis egyensúlyban tartják a költ­ségvetést. 280 cégjegyzés az első félévben. A vállalkozási kedv teljes hiánya, amiről annyiszor esik szó az utóbbi évben, természetesen érvényesül a keres­kedelemben, az üzletalapítás terén is. Kifejezésre jut ez abban a most közreadott statisztikai adat­ban is, hogy a cégjegyzések száma, amely a múlt év első felében 366 volt, ez év június végéig 280-ra csökkent. Pedig a kereskedelmi és iparkamara ezalatt az idő alatt minden eszközzel azon volt, hogy régi cégek, amelyek eddig nem voltak be­jegyezve, pótolják ezt a mulasztást. Ha ennek az akciónak az új cégalapításokkal együtt mindössze 280 bejegyzés volt az eredménye, úgy ez bizony nagyon szomorú fényt vet az üzleti viszonyokra. Adatok a munkanélküliséghez. A budapesti ható­sági munkaközvetítő legutóbbi kimutatásából egy ipari szaklap nyomán közöljük az alábbi adatokat: Hasonló a kereslet és kínálat aránya a töb­bi mun­kaközvetítő szervezeteknél is. 50.708 adózálogolás. A főváros adójövedelmei, elté­rően az országos eredménytől, még mindig emelkedő tendenciát mutatnak, de ezzel egyidőben emelkedik a zálogolások és az árverések száma is, így például az év első felében 50.708 esetben rendeltek el zálogolást 26,3 millió pengő összegben, míg a múlt év hasonló idő­szakában mindössze 39,287 zálogolás volt, az összeg pe­dig 21,6 millió pengő. Behajthatatlanság címén 7323 adó­tételt kellett törölni a fővárosban, szemben a tavalyi 5047 tétellel. •­­­r . Kamarai értekezlet a forgalmiadómentess­­g kiter­jesztéséért. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara e hó 28-án, csütörtökön délelőtt féltizenegy órakor kamarakerü­leti ipari értekezletet tart, amely a v­­éd nélkül dolgozó kézművesiparosok bevételeinek forgalmi adó elengedése körül tapasztalt visszásságokkal foglal­kozik. A kamara ez ügyben hosszabb előterjesztést tett a kereskedelmi és pénzügyi kormánynak, melyben meg­állapítja, hogy a búza és rozs értékesítése érdekében­ szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat indoko­lása szerint a kormánynak azt a szándékát lett volna hivatva valóra váltani, hogy az »iparosságnak az a része, amely a gabonárak emelkedésének következmé­nyeit nehezen viselné el, némikép kárpótoltassék«. A rendelethez fűződő reményeket — mondja a felirat — mindjárt a rendelet megjelenésekor csalódás fogadta, mert a rendelet a segédnélküli iparűzők körében csak az i­xir­ tevékenységet folytató ipartűzeket részesíti az adómentességben, a kereskedelmi tevékenységet folytatókra tehát nem vonatkoztatható. A kamarai elő­terjesztés rávilágít ennek igazságtalan és tarthatatlan voltára és ez ügyben feltétlenül szükségesnek tartja a pénzügyi kormány megfelelő intézkedését. Mégis napirendre kerül a tőzsdei árfolyamlap revíziója. Az értékpiacon nagy visszhangja tá­madt szombati cikkünknek, melyben megfelelő in­tézkedések által a tőzsde megvédését sürgettük. A parkett közönsége csapatokba verődve han­goztatta, hogy most már elvárja a tőzsde talpra­állítása érdekében régen aktuálissá vált akciók megindítását. Hír szerint a nagybankok delegált­jai és a­ tőzsde vezetősége e kérdés megvitatására a legközelebbi napokban tanácskozásra ülnek össze. Az építkezések stagnálása kifejezésre jut azokban az adatokban, amelyeket a főváros statisztikai hiva­tala ma tett közzé az év első felében kiadott építési engedélyekről, úgyszintén a befejezett építkezésekről. A kiadott építési engedélyek száma 1444-ről 1369 re csökkent, azonban az ú­j engedélyek túlnyomó része földi szintes házakra, toldalék- vagy ráépítésre és átalakítá­sokra szól. Emeletes házakra alig adtak ki engedélyt. Az újonnan keletkezett lakások száma az év első felé­ben 2373 volt, az újonnan keletkezett szobáké pedig 0260, szemben a múlt év 9192-vel. • Amerika adóssága. Londonból jelentik: Az Egye­sült Államok kereskedelmi minisztériuma által ki­adott 1929. évi külföldi fizetési mérleg amerikai állampolgá­roknak külföldiekkel szemben fennálló magántartozá­sait''főbb mint't* j.­' millárd matturra becsüli'. Ez a leg­nagyobb magánadósság az Egyesült Államok történeté­ben. A minisztérium a mérleg elemzéséből megálla­pítja, hogy Amerika ugyan még mindig egyike a világ legnagyobb hitelezőinek, de egyszersmind a világtörté­nelem legnagyobb adós nemzete is. Áresések a tőzsdén. A szombati magánforgalom ked­vezőbb hangulatával szemben az új üzleti hét első nap­ján újabb áresések következtek be az értékpiacon. A kurzusokat ismét külföldi részvénykínálat szorítja mind mélyebb nívóra. Legmozgalmasabb a Kőszén-rés­vények piaca volt, ahol néhány százdarabos árukínálat következtében 505-re csúszott vissza az árfolyam. Genfi eladások mellett itt nagyobb exekúciók is voltak. Bel­földi számlára történő kínálat újabb árlemorzsolódást okozott a Ganznál és Fegyvernél, míg átmeneti ellany­hulás után megállott a Nasici áresése. Zárlatkor a Kő­szén 12, a Magnezit 11, a Fegyver 7, a Ganz-Danubius 2 pengővel volt olcsóbb, mint szombaton. A valutapia­con a dollár szilárd, mert a font gyengült és Zürich is ol­csóbb nemzetközi viszonylatban. A fix kamatozású érté­­kek piacán egyenetlen az irányzat, de a forgalom egy kissé megélénkült. Foglalkozást keres kaphat asztalos 133 2 cipész, csizmadia 201­­5 kárpitos 31 — kocsigyártó 37 — kovács 94 — kőműves 31 — lakatos 174 — mázoló 23 — műszerész 25 — sütő 84 — férfiszabó 214 — villanyszerelő 63 — Fizetésképtelenségek Szabó Károly textil (Bolgár utca 6.) aktíva 11.800, passzíva 15.700 pengő. A budapesti királyi törvényszék jóváhagyta a meg­kötött magánegyességet é­s az eljárást befejezettnek nyilvánította a Budapesti Házépítő r­észvénytársaság (Szervita tér 3) és Guth Testvérek (Gróf Zichy Jenő utca 37.) bejegy­zett cég és ennek tulajdonosa Guth Miksa és Bonner Lipót (Thököly út 57.) bejegyzett vas- és festékkereskedő ügyében. Vidéki inzolvenciák: Mikola László vegyes (Heves) aktíva 6000, passzíva 9000 pengő. Ádám János autó és traktor (Kiskőrös) aktíva 8800, passzíva 17.000 pengő. A pestvidéki törvényszék elrendelte a csődönkívüli kényszeregyességi eljár­ást Kupovics Gábor kispesti bérkocsi- és autófuvarozási vállalkozó ellen. Vagyonfel­ügyelő: dr. Szilágyi Károly. Követelések bejelentése szeptember 9-ig az OHE budapesti központjánál. A győri törvényszék elrendelte a kényszeregyességi eljárást Kosch Arnold komáromi fűszer- és vaskeres­kedő ellen. Vagyonfelügyelő: dr. Both Kornél. Követelé­sek bejelentése szeptember 10-ig az OHE budapesti köz­pontjánál. Csőd. A pestvidéki királyi törvényszéken csődöt nyi­tottak Steiner Ödön volt rákospalotai fűszerkereskedő hagyatéka ellen. Csődbiztos: dr. Math Ferenc, tömeg­gondnok dr. Kohn Jakab. — Fábián Béla rákospalotai fű­szerkereskedő ellen. Csődbiztos: dr. Math Ferenc, tömeg­gondnok: dr. Szűcs József. Követelések bejelentése mind­két ügyben október 1-ig. , A budapesti királyi törvényszék Schwartz Mór csőd-« ügyében a csődvagyon teljes kimerülése, illetve vagyon­i hiány okából » csődeljárást megszüntette.

Next