Pesti Napló, 1930. október (81. évfolyam, 222–248. szám)
1930-10-01 / 222. szám
t * Rokonok Regény Irta: MÓRICZ ZSIGMOND 20 — Nézze Sándor, maguk nagy hebehurgyán megcsinálnak valamit, amin aztán nem lehet segíteni. De tudja maga mi az, egy asszonynak, aki felépítette már az életét, egy csapásra kifordulni magából. Amit maga csinál, azt jelenti, hogy mindaz, amit én eddig tettem, semmiség volt. Jelentéktelen semmiség. Én ahoz szoktam, hogy van egy uram, aki mérsékelt jövedelemmel rendelkezik, de azt ideadja nekem az utolsó fillérig. Én igen nagy munkát végeztem, hogy ebből a csekély jövedelemből egy úri háztartást tartsak fenn. A férjemet jól ellássam, három gyereket rendesen neveljek, magamat is úgy kellett tartani, hogy maga szégyent ne valljon, ha velem valahol megjelenik. Ez nem volt kis dolog, Sándor... Most magát valami érthetetlen szerencse, vagy szerencsétlenség érte. A véletlen kilódította a biztos pozíciójából; az az egy bizonyos, hogy az a kör, amelybe most került, egészen más, mint az, amelyben eddig élt. Mások ott a szokások, az erkölcsök, más a tónus, más minden. Ott nagy pénzzel kell dolgozni, hogy az ember versenyképes legyen. Nekem tizenhat év óta nincs időm egy könyvet elolvasni, lapot sem olvasok én, nem kísérem figyelemmel sem a divatot, sem azokat a témákat, amivel semmittevő asszonyok az idejüket eltöltik. Ott voltam ezen a vacsorán, én egész este vigyázz állásban voltam s csak arra kellett ügyelnem, hogy értelmesen hallgassak, hogy meg ne lássák rajtam, hogy nem vagyok idevaló. Mért kényszerít maga engem arra, hogy én egy egészen új világba kerüljek. Mért nem jó magának a természetes fejlődés. Hát maga nem tudja a kötelességét teljesíteni a városnál, ha marad egyelőre minden a régiben s ha lassan lesz valami eredménye a dolognak, ha félre tudunk tenni egy kis pénzt, akkor veszünk egy olyan hajlékot, amely nekünk, a mi igényeinknek megfelel. Nézze meg az ismerőseinket, a barátnőinket. Kikkel érintkeztünk mi eddig. Gimnáziumi tanárok, orvosok, mérnökök. Most ezeket el kell dobni ? Mi egyszerre proccok leszünk és befurakodunk a magasabb körökbe"? Vagy hogy gondoljam? Maga okos ember, végiggondolta azt, hogy mi lesz ebből ? Hát lehet az, hogy egyszer csak kihúzzák az embert a régi bőréből s új bőrt adnak rá? De még ha a bőrt lehetne is, lehet-e a lelkét átgyúrni valakinek? Menjek be egy hatszobás villába? Azt hiszi, nem tudom, kik azok a Boronkayék? Mindenütt ott voltak, a legelső helyen. Az alispán sógora, a főispán páholyában ült Boronkayné legutóbb is, ketten voltak a főispánnéval, maga azt képzeli, most engem fog meghívni a főispánné? S ha meghív, mit kezdek én evvel a fanyalgó nagyúri asszonnyal, aki soha életében nem tudta mi a munka és mi a pénz. Neki mindig annyija volt, amit két kézzel sem tudott elkölteni. Én nem tudok költeni. Hol tanultam volna meg. Most én menjek és vergődjek a Boronkay-villában. Én a két kezemmel gyomláljak? Vagy tud maga nekem kertészt tartani? Kertészt, aki portás is és szakácsnét, aki a nagy vacsorákat megfőzze? S szobalányt hozzá? Esetleg most libériában. Van magának fogalma arról, hogy mi a Boronkay-villa? Autót akar tartani? Az autóhoz sofőr kell. A sofőrnek lakás kell, egyenruha kell. Egy autó maga többe kerül, még ha kipanamáz is egy kocsit, mint amennyibe eddig a mi egész életünk került. Én nem vállalhatom ezt, Sándor. Tőlem ezt nem kívánhatja. Már egyszer hozott nekem egy szobalányt, két napig volt nálam, hogy viseljem én azt el, hogy egy lány, aki grófi háztartáshoz volt szokva, fumigálja az én egyszerű bútoraimat, amiket én úgy megbecsültem, mintha gyermekem lett volna minden darab. Maga tudja, hogy én nem tudok kidobni egy régi darabot sem, én azt megbecsülöm, én a maga régi diákkori ferencjóskáját úgy tiszteltem, mintha a maga életét tiszteltem volna benne, azt a valóban tiszteletre méltó életet, amit végzett. Én tudom, hogy maga azt a ruhát igen nehezen vásárolta annak idején, hiszen elmondta s én minden szavára emlékszem, hogy részletekben fizette valami nyolc vagy kilenc hónapon keresztül, nekem az a ruha a maga becsületességének a bizonysága volt, valóságos nemeslevél, a lelki nemességnek az emléke. Hogy maga ilyen könnyen le tud siklani a régi útról... s Sándor rémülten hallgatta feleségének halk és okos szavait. Sokszor meglepte őt, hogy a felesége veszélyes pillanatokban nagyon józanul s okosan tudja kifejteni a gondolatait, sokkal okosabban, mint ő, de most meg volt lepve. Valóban a lelke mélyén mindenben igazat kellett adnia a feleségének s valósággal görcsösen szorította össze a szívét, hogy ráismert az asszony szavain keresztül arra a mély erkölcsi szakadékra, amelyen neki az utolsó napokban át kellett mennie. Egyik cigarettáról a másikra gyújtott. — Lássa ez is, a maga dohányzása. Azelőtt maga tiszta ember volt; a lakásunk olyan volt mint a pohár, tiszta és illatos. Az egyszerű becsületes emberek tisztasága volt itt. Maga sok éven át nem is gyújtott idehaza cigarettára, vagy pláne szivarra s én büszke voltam magamban erre, mert azt mondtam, az én férjem megérti az én életemet. Nem csinál kaszinót a lakásából, azok jöttek ide, akik hozzánk valók voltak. Most ugye azok az urak nem adták vissza a vizitjét, akikhez maga most hozzá van kötve. Azok nem hajlandók leereszkedni mihozzánk, a mi életünkhöz. Igen, azok el fognak jönni, mihelyt be fog maga vonulni az új rezidenciájába, a Boronkayaktól elhabzsolt kastélyba.. Ott aztán lehet tobzódni. Ott olyan uzsonnáknak és olyan vacsoráknak kell lenni, amihez ők hozzá vannak szokva. Hát mondja Sándor, telik ez abból a fizetésből, ami magának meg van állapítva. Nem telik, de valamiből telni kell. Hát miből fog telni? (Folytatása következik.) 2 Szerda PESTI NAPLÓ 1980 október 1 kell távolítani a tömegeket és a városokon kívül kell folytatni a lakásépítést, villaszerű kertgazdaság formájában. Az ingatlanadó csökkentését illetően azt mondja a kormánynyilatkozat, hogy a lakásépítésnek a hátbéradó felhasználásáról történő finanszírozása négyszázmillió márkát szabadít fel, amely összeget az ingatlanadó csökkentésére fordítják. A kormányprogram ezután az agrártörvény-kezés kifejlesztéséről beszél. A mezőgazdasági termékeket standardizálni fogják és erre vonatkozóan törvényes rendelkezéseket adnak ki. Törvényes úton akarják megkönnyíteni a belföldi termékek elhelyezését is. A birodalom, a tartományok és a községekpénzügyi egyensúlyának biztosításával egyidejűleg meg fogják állapítani, hogy mekkora lehet a közkiadások maximuma. Külön törvény útján fogják biztosítani, hogy a gazdasági válság nyomása alatt minimumra csökkentett kiadások három éven belül sem a birodalmi, sem a tartományi és községi háztartásokban ne emelkedhessenek. Amennyiben a bevételek esetleg emelkedni fognak, úgy az előálló fölösleget az adóterhek csökkentésére fordítják. A birodalom részére külön takarékossági törvény készül, amely további államháztartási megtakarításokat irányoz elő. A birodalmi kormány új programja a német nép valamennyi rétegétől áldozatokat követel, — mondja végül a kormánynyilatkozat. — Németországnak azonban még a huszonnegyedik óra előtt alkalmazkodnia kell a világgazdaságban beállott nagy fordulathoz, amelynek fő jellemvonása az áruivó csökkentése. Amit a birodalom a fizetések csökkentésével megtett a német közgazdaság érdekében, ugyanannak természetesen a magángazdaságban is meg kell történnie. Úgy, a vállalkozóknak, mint az alkalmazottak és a munkások minden rétegének hozzá kell illeszkednie az alacsonyabb fizetéshez és az alacsonyabb életstandardhoz. A német árucikkeknek olyan árt kell biztosítani, amely lehetővé teszi, hogy Németország sikerrel vehesse fel a versenyt a külföldi árucikkekkel. A termelés csak így fog újból megélénkülni és csak így lehet megszabadítani a német népet az egyre növekvő munkanélküliség lidércnyomásától. A birodalmi kormány tudatában van annak, hogy milyen súlyos felelősség terheli vállait és tudja, hogy a történelem ítélőszéke nem fogja felmenteni, ha most hibát követ el. A birodalmi kormány éppen ezért mindent meg fog tenni, hogy elérje a célt. B 9 MA a*& siflcsazlelében Sl/M mivanegiposto ucca 10. igényeit legjobban kielégítik. Bethlen miniszterelnök a kormányzással Az ankarai út — Ernszt Sándor kedden vette át a népjóléti minisztérium vezetését — A népjóléti államtitkárság betöltése — Pénteken nyilatkozik a kormány az agrárblokk határozati javaslatáról (Saját tudósítónktól.) Gróf Bethlen István a hétfő délelőtti tanácskozás után Gödöllőre ment, ahol a kormányzó vendége volt. A miniszterelnök referált a kormányzónak különböző folyamatban levő kormányzati kérdésekről és különösen azokról a tárgyalásokról, amelyeket külpolitikai téren folytatott. Szóba került a miniszterelnök tervezett törökországi útja is, amelyet október végére tervez. Már hosszabb idő óta halasztást szenved a miniszterelnök ankarai látogatása, amely tavasszal elsősorban a londoni útja miatt, később pedig a genfi népszövetségi ülések miatt maradt el. Most azonban Bethlen annál is inkább meg akarja valósítani törökországi látogatását, mert ugyanarra az időre várják Ankarába Venizeloszt. Bethlen külpolitikai kérdéseken kívül belpolitikai kérdéseket is tárgyalt a kormányzóval, tekintettel arra, hogy október 15-én megnyitják a parlamentet és megkezdődik az országos politika. A miniszterelnök még kedd délelőtt is kint tartózkodott a kormányzónál Gödöllőn, ahonnan csak a délutáni órákban tért vissza Budapestre. Politikai körökben a miniszterelnök gödöllői látogatását az utóbbi idők egyik legfontosabb politikai eseményének tekintik. Szerdán délelőtt Bethlen folytatni fogja tárgyalásait. A délelőtti órákban jelenik meg nála az egységes párt elnöke, Pesthy Pál nyugalmazott igazságügyminiszter, aki ózdi birtokáról kedd este érkezik Budapestre. Ugyancsak szerdán délelőtt fogadja a miniszterelnök Ernszt Sándor népjóléti minisztert, akivel az államtitkárság kérdését beszéli meg, amikor természetesen szóba kerül a kereszténypárt politikai állásfoglalása is. Ernszt Sándor egyébként kedden foglalta el hivatalát a népjóléti minisztériumban. Ebből az alkalomból a tisztviselői kar testületileg jelent meg nála és Schölts Kornél orvos-államtitkár üdvözölte az új népjóléti minisztert. Ernszt Sándor az üdvözlést megköszönve, mindenekelőtt elhúnyt nagy elődjének érdemeiről emlékezett meg és kijelentette, hogy azokat a nagy kezdeményező munkákat, amelyeket Vass József élete céljául tűzött maga elé, a maga részéről is fejleszteni kívánja. Mindenben követni kívánja elődjét és azt óhajtja, hogy a népjóléti minisztérium tényleg munkaügyi minisztérium is legyen. Kérte a tisztviselői kar támogatását. Ezután a népjóléti miniszternél a Társadalombiztosító Intézet vezetősége jelent meg üdvözlésre. Ernszt miniszter hosszasan tárgyalt velük az intézet adminisztrációjáról, pénzügyi helyzetéről s azokról a lehetőségekről, amelyekkel az intézet prosperitását meg akarja valósítani. Ernszt Sándor egyébként, úgy látszik, egészen új szokásokat óhajt meghonosítani minisztériumában és amennyire csak ideja engedi, nemcsak a referensekkel akar érintkezni, hanem meg akarja könnyíteni a nála jelentkezőknek, hogy kérelmeiket vagy panaszaikat személyesen adhassák át neki. Amiikor Ernszt Sándort a referensek kgyelmes úrnak szólították, kijelentette, hogy nem érti, miért kell őt kegyelmesezni, nem lehetne-e meghonosítani azt, ami Ausztriában és Németországban már bevett dolog, hogy egyszerűen csak miniszter urazzék a minisztereket. Ernszt Sándor az államtitkári szék betöltésével kapcsolatban kijelentette, hogy egyelőre nem aktuális. Tény azonban az, hogy Dréhl Imre államtitkár lemondott s a lemondást Ernszt tudomásul vette. Ernsztnek a miniszterelnökkel való tanácskozásán, amely szerda délelőtt fog megtörténni, az államtitkárság kérdése feltétlenül szóba kerül, mert beavatott politikai körökben úgy tudják, hogy Dréhl Imre feletlenül megmarad elhatározása mellett. Az agrárblokk értekezlete Nagy érdeklődéssel várják az egységespárti agrárblokk képviselői az október 3-iki értekezletet, mert ezen az ülésen kell nyilatkoznia a kormánynak az agrárblokk nevében Bottlik József által előterjesztett határozati javaslatra vonatkozóan. Úgy tudják, hogy az értekezleten a gazdasági minisztereken kívül a miniszterelnök is fel fog szólalni, amit abból következtetnek, hogy Bethlen Bottlik József határozati javaslatával kapcsolatban megbeszéléseket folytat a gazdasági miniszterekkel. A londoni ügyvédek nesztora lett a lordmayor. Londonból jelenti tudósítónk: ötvenhat év után most történt meg először, hogy London város lordmayorja ismét ügyvéd lett. Hétfőn választották meg 1931-re a lordmayort. A magas tisztséget Phene Neal ismert londoni ügyvéd, a londoni ügy,védi kar nesztora kapta. Phene Neal 71 éves.