Pesti Napló, 1931. április (82. évfolyam, 74–97. szám)

1931-04-15 / 84. szám

24 Csü­törtöki PESTI NAPLÓ 1931 április 16 A jubiláris MÁK közgyűlése A Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat április 14-én tartotta XXXIX. rendes évi közgyűlését dr. Berzeviczy Albert v. k. t. t. elnöklésével. A közgyű­lésen 141.554 részvény képviseletében 51 részvényes jelent meg. Az évi jelentés ismertetése előtt Berzeviczy elnök fölolvasta a kormányzó kabinetirodájának Vida Jenő alelnök-vezérig­azgatóhoz intézett leiratát, melyben a kormányzó a Magyar Általános Kőszénbánya Részvény­társulat fennállásának 40-ik évfordulója alkalmából a társaság tatabányai telepeinek a közelmúltban történt megtekintése során látottakkal kapcsolatban elismerés­sel emlékezett meg a vállalat vezetéséről, valamint azokról az üdvös hatású szociális intézményekről, ame­lyeket a társaság a munkások jóléti és kulturális érde­keinek felkarolásával létesített. A közgyűlés e kitüntető elismerést köszönettel és éljenzéssel vette tudomásul. Az igazgatóságnak a közgyűlés elé terjesztett évi jelentése az 1930. év általános gazdasági depressziójának vázolása után rámutat arra, hogy a gazdasági válságot az ipar is rendkívül súlyosan érzi, amit a vállalat 1930. évi zárószámadása is tanúsít, mert a fogyasztás válsága következtében a vállalat szén-, cement- és mésztermelése is visszaesett, az egyetlen »Citadur« bauxitcement ki­vételével. Ugyanekkor az eladási árak is csökkentek, illetőleg a termelési költségek emelkedtek. Mindez okok együtthatása folytán az 1930. év hozama az előző évekkel szemben visszaesést mutat, ami az osztalék leszállításá­ban is kifejezésre jut. E körülmények ellenére a jelentés bizakodó hangon állapítja meg, hogy a vállalat legmo­dernebb fölkészültségével várja a jobb idők elkövet­keztét. A vállalat széntermelése a vezetése alatt álló Bor­sodi Szénbányák Rt. termelésével együtt 18 668.013 mé­termázsa volt az 1929-ben termelt 22.389.322 métermázsá­val szemben. Kisebb termelést mutat föl a brikettgyár, a mészüzem, a portlandcementgyár és a karbidgyár, vi­szont a bauxitcementgyár termelése és szállításai to­vábbi örvendetes emelkedést mutatnak, ami a »Citadur« védjegyű bauxitcement egyre,növekvő exportjának tud­ható be. Magyarország villamosítása terén a társulat további jelentős lépésekkel haladt előre. Részesedést vállalt Du­napataj és Szabadszállás villamossági üzemeiben, meg­kezdte az áramszolgáltatást Dunaföldváron és megálla­podást létesített a Balatonvidék árammal való ellátá­sára. A Heves megye villamosítására alakult Eger-Gyöngyösvidéki Villamossági Rt.-ban leányvállalata, a Borsodi Szénbányák Rt. 50%-kal részesedik. A felső­gallai cementgyár szomszédságában épített szénlepároló­telep felépült és 1931 májusában üzembe kerül. Lédeci •Bauxitcementgyár Rt. néven a Beocsini Cementgyári Unió Rt.-gal és a Bauxit Trust Rt.-gal közösen Cseh­szlovákiában bauxitcementgyári vállalatot létesített. A ,-Kxár építése befejeztetett; a? ü^em. még az id­én tavasz­szal megindul. .V..r. *s. A közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett© az igaz­gatóság jelentését, lövő'a^tá'az "1960. évi "zárszámadást és az igazgatóság nyereségfelosztási javaslatát, amely­nek értelmében az 1930. évre szóló 39. számú szelvény darabonként harminckettő pengővel kerül beváltásra április 15-től kezdve, a szokásos szelvénybeváltó helye­ken. Az igazgatóság tagjaivá Monod René és Ranzinger Vince újból megválasztottak. A felügyelőbizottságba új tagként a közgyűlés dr. báró Wlassics Tibort válasz­totta meg. A közgyűlést követő igazgatósági ülésben el­nökké dr. Berzeviczy Albert, b. t .t., felsőházi tag, alel­nökökké Biszegh­i Rudolf és Vida Jenő felsőházi tag, ve­zérigazgató újból megválasztottak. MEZŐGAZDASÁG Állatkivitelünk élénkülését várják Mint a Pesti Napló jó forrásból értesül, ille­tékes helyen olyan intézkedések megtételét terve­zik, amelyek már a napokban kilónként is 5 fil­lérrel fogják javítani a marhaértékesítés helyze­tét. Ettől az remélhető, hogy az olasz piac felé meg fog javulni az export, a mostani heti 800 da­rabról több mint 2000 darabra. Az utóbbi hóna­pokban főleg a román marha versenye okozott kárt a magyar kivitelnek. Erről is olyan jelenté­sünk érkezett ma, amely a magyar export kilátá­sait kedvezőbbnek tünteti föl. Erdélyi tudósítónk ezt írja nekünk: A romániai állatexportszindikátus eddigi eredmé­nyeit az érdekeltek nem tartják kielégítőnek. A szindi­kátus, az export fokozása érdekében nem tudott a kor­mánytól számbavehető kedvezményeket elérni. A szarvasmarha kiviteli illetéke ma is 400 lej darabon­ként, s az a kedvezmény, hogy a sertés kiviteli illetékét a szindikátus tagjaival szemben darabonként 25 lejre mérsékelték, nem volt alkalmas az export fellendítésére. A halmi és a biharpüspöki kilépőállomásokon az ex­portvagonok száma a szindikátus megalakítása óta nem mutat emelkedést. Halmin keresztül havonként 100—200 vágón szarvasmarhát, 10—30 vágón sertést, 5—10 vágón más árut, Biharpüspökin keresztül pedig havi 100—150 kocsi szarvasmarhát, 15—30 vágón sertést és 25—50 vá­gón húst visznek ki. A kurticsi és zsombolyai állomáso­kon az exportforgalom ugyanennyi. A kivitel kizáróan Erdély és Bánát területéről tör­ténik. Az exportált áruk főleg Bécsben, kisebb részben Franciaországban és Olaszországban találnak elhelye­zést. Az állatexport-szindikátusok központja most újabb akciót indított nagyobb kiviteli kedvezmények eléré­sére, de mivel a külföldi piacok általában nagyon lany­hák, tartani kell az export nagyobb fokú visszaesésétől. -­ Az osztrák sertésvám fölemelését július 1-től kezdve határozta el az osztrák parlament mező­gazdasági bizottsága. Hasonló értelemben hatá­roztak a földművelési miniszter elnöklése alatt ülé­sező mezőgazdasági kamarák. Ezzel szemben az osztrák minisztertanács kimondta, hogy a kor­mány a követelt módon nem garantálhatja a ser­tésárakat.­­ A prágai nemzetközi agrárkonferencián Grábsky volt lengyel miniszterelnök a túltermelésben látta az értékesítés válságának fő okát. Az orosz verseny­, nyel a, jövőben, fokozottan kell számolni az ottani terme­lési nagyüzemek folytán. Nézete szerint: "az eladás meg­szervezésével még nem lehet a válságot m­egoldani, mert nem lehet a túltermelést kiküszöbölni. Beszélt az állat­tenyésztés fejlesztésére megindult mozgalomról is, de szerinte ennek a hatása is csak véges. -­- A magyar mezőgazdaság németországi re­ménységeit új világításba helyezi az a körülmény, hogy legutóbb Szovjetoroszország 300 millió márka értékű vasipari megrendelést tett Német­országban. Amennyiben ez csereüzlet alapján jött létre, az orosz gabonakivitel, sőt egyéb termények kivitele is új utat kap Németország felé. Ez kon­trakarírozza azt a reményt, hogy Magyarország a német vámblokkban érvényesülni tudjon. + Burgonyatermelés! szakértekezlet. Az Országos Mezőgazdasági Kamara rendszeresen folytatja azokat a tárgyalásait, amiket az egyes termelési ágak feltárására tervbe vett. Ma a burgonyatermelés kérdésével foglalkoz­tak. Koós Mihály kamarai igazgató rámutatott arra, hogy az utóbbi évek termelési statisztikája szerint a burgonyatermelés stagnál. Eszenyi Jenő elnök vázolta a szakosztály munkaprogramját. A burgonyatermelés évente 15 millió napszámot, jelent, ami több mint 300.000 embernek a megélhetése. A termelés tekintetében fontos a fajták helyes megválasztása és azok helyes területi eloszlása. Helyes vasúti tarifapolitikával kell kiegyen­líteni a belföldi szükségletek és előmozdítani az exportot. Vitéz K. Tab­ács Gyula reméli, hogy a szakosztály bí­rálata javulást idéz elő a burgonyatermelés irányításá­ban is. Rámutatott a korai burgonyatermelés, fontossá­gára. Csaplár József szerint a kisgazdák ma már általá­ban elég jól művelik a földjüket, várják az irányítást. Beke László a burgonyatermelést a hússertéstenyésztés­sel kívánja szoros kapcsolatba hozni. A szakosztály leg­közelebb a termelendő fajták megválasztásával foglal­kozik.­­ Az éjjeli sütési tilalom káros hatásáról már többször írt a Pesti Napló. Ennek a következmé­nye, hogy a magyar liszt (amely hosszabb előké­szítési időt igényel) a versenyben hátramaradt az amerikai lisztekkel szemben. Most állást foglalt ebben a kérdésben Hamscha osztrák gazdasági ta­nácsos, aki egy sütőipari lapban kifejti, hogy az éjjeli sütési tilalom óta az osztrák macon évről évre nagyobb térhódítása tapasztalható az ameri­kai lisztnek. Ez gyorsabb kezelésű és így előnyö­sebb a pékek részére. A belföldi termésű búzát te­hát háttérbe szorítja. A sütési ti­lalom egyik oka a kenyérfogyasztás csökkenésének is, miután a közönség nem szívesen vásárolja korán reggel, amikor munkába megy, az előző napi kenyeret. A fejenkénti lisztfogyasztás az 1913. évi 148 kilo­gramról 124 kilogramra csökkent. A búzalisztfo­gyasztás 6,8%-kal, a rozslisztfogyasztás 25%-kal ment vissza. Véleménye szerint az éjjeli sütés en­gedélyezése nemcsak a belföldi gabonafogyasztást mozdítaná elő, hanem az osztrák mezőgazdaság egyéb termékeinek is javítaná az elhelyezési lehe­tőségét­ a belföldi piacon Ez a kérdés, mint érte­sülünk, a májusi nemzetközi sütőipari kongres­­­ szust is foglalkoztatni fogja.­­ Az osztrák állatprémiumokról szóló rendeletet most publikálták. Eszerint a belföldi származású élőser­tések bruttó eladási áruk után 15%-os, a szarvasmarhát pedig 8%-os minőségi prémiumot kapnak. Ezek a pré­miumok érvényesek mindazon sertésszállítmányokra, melyek a kedd és csütörtöki nyilvános sertésvásárokon a bécsi St. Marx-on, illetve a­ hétfő és csütörtöki marha­vásárokon ugyanott kerülnek eladásra, továbbá am­e­­lyek a wiener-neustadti, gráci és insbrucki hetivásáro­kon az illetékes mezőgazdasági érdekképviselet előírás szerinti kísérő igazolványaival kerülnek eladásra. A" szarvalvafan pré­mu­m csak a "st.-marxi vásárra vonat-­­kozik. .•••. " .­. . " +" "A búzakínálat csökken, a nemzetközi pia­­cokon. Rotterdami jelentés szerint a kereslet nö­vekedésével szemben a készletek az összes euró­pai kikötőkben megfogytak s a déli exportálla­mok kínálata se sürgős jellegű. + A belföldi tojáspiacon 6.5—7.5 fillérre javult az ár. A bécsi piacon újból megjelent az orosz tojás. Az utób­bit 7.6—7.8 fillérért adják, a magyar tojás 8.5—8.7 filléres árával szemben.­­ A volt magyar Felvidék szőlőtermelését az idén 3 millió szőlőtőkével növelik. Morvaországban ugyanakkor 4 millió szőlőtőke az idei szaporulat. A budapesti értéktőzsde hivatalos jegyzései április 14-én A legutóbbi (1.) és a mai (11.) záróárfolyamok. Oszta- Bankolt­­ék 5'S Angol Magyar . .. 2 Bpesti Iparbank . . l°5 Fabank 4 Hazai. . 2 Hermes , D 16 Ju­gobank ......­­ 12 Általános Bank . . . 4 5 Magyar Hitel . . . « 12 St. Alt. Ingadl 1 Magyar Cseh ...» 5 Magy. forgalmi . . • 4'25 Magy. Jelzálog . . « — Magy. Ker. Hitel.. . 7 Leszámítoló 12 a. K M. Nemzeti Bank . . 5 Magy. Olasz Bank , 1 Mercur 2­­Nemzeti Takarék . . 1*5 Orsz. Iparbank . . . 5 4 Osztrák Hitel .... 7 Pesti Keresk. . . . S 12 Wiener Bank.. . . , takarékok 5 Belvárosi ...«»* 1 Budai Általános • • 5 Községi 2­8 Kőbányai Ikptár . . 6 Magy. Általános .» 5 Moktár 14 Pesti Hazai ..... t'2­­ Törekvés ' Biztosítók 15 I. Magy. Bizt. . . . 3 Fonciérc — Hazai Ált . • 2 Magyar Francia . a 1*2 Nemzeti baleset .. I'annonia . .... 1 Pátria • • Um'moh — Back malom . . . • — Borsod Miskolci . • — Concordia 3-b I. Békéscsabai . .. t'5 I. Budapesti . . . « •­­ Törökszentmiklósi . — Gizella . . 2 Hungária •..».» 0'6 Királym­alom . • . « — Transdanubis mi 64 64 20 20 18-5 19 44 435 29 — — 17'2 58 55 150 150 65 65 395 395 81-3 81-3 201 200-8 til 61 20 20 20 20 •w mm 37 37 94 75 95 13-1 131 60 60 12 12 — — 66 66 70-5 70-5 155 155 16'5 16­ 5 700 700 — 33 — 65 51 48 21 21 54 55 mm 9'8 9-8 51-6 51-5 24 — • —. — 16'8 16-8 — Oszta­lék Sf 3 12 0-3 1-5 7 2-5 5 Ck 65 2­­8 4 2-5 3 10 Bányák, Téglagyárak Bauxit Trust . .. , 54'5 50 Beocsini ....... 152 156 Borsodi — 8'3 B. Szentlörinci .. . 8'5 — Cement •. — — P. Kohó — — Drasche 100 100 Magnezit 163 161 Magyar Aszfalt . . . 19 4 19 4 Magy. Ált. Szén . . 485'5 485 5 Magyar Kerámia . ,­­ 26 Nagybátonyi . . . , 30 30 Salgó 34'2 34"1 89 89'4 Nyomdák 1 Athenaeum .­­ . • • 5*6 0-45 Fővárosi ny 98 3 Franklin 175 2 Globus 30 0°6 Kunossy ..,..,, 8'25 0'4 Pallas ......... — 1 Révai — 1 Edgier ........ — 1*5 Stephaneum 16 — TVodianer .,..>• 5 l­asmüvek. Gépgyárak — Bródl vágón . . . 1 I. Gazdasági Gép. 18 Fegyver Fémkeresked. . . . 8 Ganz Danubius . . 08 Hofbert 5 Kaszab 1 Kühne ........ 5 Láng ....... 5 Mág . . . 3'5 Magyar acél . .. 5 Lámpa 0'8 Magyar Réz Chaud Magyar Vegyiipar ' M. Vágón gyűri . — Mannesm­ann ... 5 Rimamurányi . . . 2 Roessemann .... 1'8. Schüller 0'8 Tcudlotl — Unitas — Vulkán ...... k — Wörner ..>..> 5-8 9-8 1675 30 825 7-5 75 S-3 3-8 192-5 189 36 36 4475 43 48 48 6-4 6-25 465 46-5 tl-5 tt'5 30 31 7b 75 fi-5 8-5 — 17 17 9-3 9-8 45-3 41-8 25 25 16'S 15-5 28 28 4-S 4-6 5 5 Oszta­lék D 12 Faipari vállalatok I II 126 Guttmann ».»•«« Hazai fa — — Lichtig 2'5 2'2 Malomsoky —­­Nemzeti fa • • . . . — — Ofa Zürich , . . . . 46'25 467 Thőb 7 7 Egyesült Nasi­i . . 95 97 Toplicai — Közlekedési vállalatok Adria — Budapesti Városi s . — Bur — Déli vasút 11'6 JJ. F. T. R -Magy. Helyiérd. . . 44 Levante 3'6 Miskolci -Nova 27'5 O. M. Államv. . . . 88 2 Tröszt 1024 Cukorgyárak D 80 Délcukor 89 5 10 Magyar Cukor . . . 98 1 Mezőg. Georgia .. 9 — Stummer .....•• — — Élelmiszer — Fiumei rizs .. . . • — — — Óceán * »­ — — 1 Püspöki bor ...­­ — — Gáz és villamossági vállalatok 6'4 Egyesült Izzó ... — — 3 M. Gázizzó Auer . . — — 1-2 Vasmegyei ...­.. 25 25 Sörgyárak és szeszipari vállalatok 0-8 Ck~18 Sf 5 Sf 8*5 L 45 0-2 2 0-3 2 S 3-5 5-2 X. 11. Részv. Sör . * l 70 I. Temesi szesz . . . 2 Fővárosi sin-12 Gschwindt - Király sör ...... 9 Köb. Pole- Sör'. . . 8 Krausz szesz • • . « 3 Pannónia sör •. . • * l 70 Temesi sör ... • • 91 27 23 123 97 17­5 Oszta- Szállodáit és gyógyfürdőit lék I II 17 Hungá­ria — — 2 Royal — — — Égisz .. — — — Ligetszanat. . . k . — — 18 Schwartzer . . . . . — — 2 Lukácsfürdő — — Textilipari vállalatok Kötvények I II 1-5 I. Magy. Gyapjú . i 4-1 . 4 12 I. Magyar Szövő — 5 _ 5 Goldberger 44 — , 2'5 Győri textil . . . m , 87-5 37-5 _ 15 .laguard . H 286 -115 — Karton » * 23 23 5'5 Juta • 1 — 44 08 Magyar Pamut . 42 40 36 1-2 Óbudai­­ . — • — 2 Szegedi Kender . 22-3 — 275 0-5 Unió ....... — — 1016 89'5 98 85 90-5 27 24 123 Vegyipari vállalatok — Ghinoin 8 3'2 D 10 Danica , . ,, , s, , — — 12 Diana 85 86 1 Flóra ti 9 — 4 Hungária miltr. ,, 17 17 — Keleti-Murányi . ,. 315 — — Klotild 15 15 — Labor — — 12 Szakra — — — Török , — — 9 Dr. Wander — — Föv. bölcs. 1911. . . . , — — Pénztárjegy 1917. I. — — Állandósított ' 1922. 6%-os­­Hadikölcsön 6% I—V. . . 0'29 0 29 Hadikölcsön 6% VI—VII. 0'18 . 018 Hadikölcsön 5Vi% II—VII. -Hadikölcsön 5l/a% IV. . . 0'16 016 Hadikölcsön 6Vi% V. . . 016­­Hadikölcsön b­i% VIII. . 016 016 Valuták Pénz Ára 1 Font 100 belga 100 cseh korona 100 dán korona 100 dinár 100 dollár 100 francia frank 100 hollandi forint 100 zloty 100, lej 100 leva 100 líra 100 márka . . . 100 norvég­ korona . . . 100 schilling 100 pezeta 100 svájci frank .... 100 svéd korona .... Devizák ‡ * » h ' " * · MN­ • • 1 • • (» 2780 79 50 1689 153-1001 570 45 22-25 229 60 63 95 3-385 412 29-90 13620 15810 80-35 110-10 153-20 27-95 79-901 -17-01 1 15360 1009 573-45 22-55­­ 230 66 64 35 3-425 418 3020 136 80 15370 8075 110-60 15380 Athén 229 90 230-60 7-40 750 Belgrád . . . . 10 065 10 095 Berlin 136325 136-725 Brüsszel ...... 79 60 79 85 Bukarest . . . . 3-40 3­42 Konstantinápoly — Kopenhága 15315 153 55 London 27 8175 27 8975 Madrid 58-61--29965 30 065 Newyork . . . . .... 572-60 574 20 US10 ....... 153 20 153­60 Párizs 22 395 22465 Prága ...... 16­ 955 17­ 005 Szófia . ... . . .. .. 4135 4175 Stockholm . . . . . . . 153-30 15870 Varsó . . . . 6415 64 351 Bécs ...... . . • • 80 4875 807375 Zürich t . . . 0O­ 3125 110-6125 Különféle vállalatok — Atlantic — 4 — Győri bör — — — Olajművek­­ 2'1 3'5 Brassói .. 16'8 16 9 5 B I. Magyar Papir . .­­12 Félten 218 222 . 1 Hangya ipar ..... 27 27 3'5 Magyar Ruggy. . . . 29 6 30 3 .Magyar Vasút . . . 36'8 37 2 Tógazdaság . . ... .­­5 Nemzetk. gépker. . 28'5 28'5 1'4 Telefon 16'5 16 75 — Turul (Temesvár . . . . -— Z.­pálfalvai üveg . . — —

Next