Pesti Napló, 1931. május (82. évfolyam, 98–121. szám)

1931-05-21 / 113. szám

16 Csütörtök PESTI NAPLÓ 1931 május 11 SPG A Sabaria 14.000 pengőt fizetett rá futballcsapatára Szombathely ugyanakkor felemelte a futball vigalmi adóját Szombathely, május 20. (A Pesti Napló kiküldött tudósítójának jelentése.) Hogy milyen forgalmat csinál Szombathelyen egy futballmeccs, azt vasárnap láttam, az Újpest— Sabaria-meccs előtt és után. Autóbuszok, teher­autók, magánkocsik a nézők­­százait hozták és vit­ték haza Szombathely környékére. Sopronból, Za­lából, Kőszegről legalább­ ezer ember jött el va­sárnapra Szombathelyre, megnézni az Újpestet és­­ lelkesíteni a Sabariát. Ez az ezer ember költötte a pénzét a szombathelyi villamoson, trafikban, ott ebédelt a különböző vendéglőkben és megitta a feketéjét, vagy lehűtötte magát egy szelet fagy­lalttal kávéházban, cukrászdában. Kétségtelen tehát, hogy ez az ezer idegen néző hagyott egy kis pénzt Szombathelyen. Azért kell ezt így szemléltetően elmondanom, mert — sajnos — Szombathely város hivatalos köreiben még mindig nem méltányolják Szombat­hely futballvárosi jellegét, sőt úgy látszik azt sem tudják, hogy milyen nagy idegenforgalmat köszönhet a város a futballnak. Mert, ha tudnák, nem emelték volna fel éppen most a vigalmi adó­ját, ahelyett, hogy a város támogatná néhány ezer pengővel a futballklubját. Sajnos, mostani szombathelyi körutamnak a legszomorúbb jelentése az, hogy a Sabaria a mai formájában még a nyáron meg fog szűnni, mert a folyton növekedő deficitet nem tudják, de nem is hajlandók fedezni a klub eddigi lelkes mecé­násai. A kedvezőtlen szezon annyira megingatta a Sabariát, hogy a klub vezetői a végső konzekven­­­­ciák levonásáról beszélnek. S a legszomorúbb a­­ dologban az, hogy nem is lehet számítani a hely­zet javulására. Mert: a Sabaria rezsije (játékosok fize­tése és az adminisztráció) . . . 12 hóra á 4000.— 48.000.— P Ezzel szemben bevételek: 3 nagy meccs (Ferencváros,* Hun­gária, Újpest) á 2000.— 8 kis meccs á 500.— á 500.— 8 barátságos meccs 12 túramér­kőzés á 1000.— biztos ráfizetés 14.000.—­­ Eddig ezt a 14.000 pengőt, sőt régente ennek a dupláját is, (mert a rezsi most csak fele a régi­nek) előteremtették, m­ost azonban azt mondották a klub támogatói: eddig és nem tovább. A tervek ezek után a jövőre igen sötétek. — A nyáron rendkívüli közgyűlést hívunk egybe, — mondotta a klub ügyvezető­ elnöke — s bejelentjük, hogy a Sabariát a mai formában fenntartani lehetetlen... Remélhetően addig fog valami történni Szom­bathelyen is. A város részéről is. Hiszen Újvári polgármester sportszeretetéről mindenki beszél. Csak legyen elég­ ereje keresztülvinni akaratát. Könnyű dolga lesz, ha egy kis számvetést tesz mindenki elé: a futball, a Sabaria ennyivel s ennyivel emeli Szombathely idegenforgalmát. A neki adott segély, az elengedett vigalmi adó te­hát sokszorosan visszatérni. Dr. Földessy János 6000.— P 4000.— P 4000.- P 12.000.- P összesen 26.000.— P tagdíjakból eddig befolyt 8000.— P összesen 34.000.­— P Sharpe középeurópai trénert kért Meisl Hugótól, Meisl Konrád Kálmánt, Tóthot, Schaffert ajánlotta az angoloknak Bécs, május 20. (A Pesti Napló bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) A skót válogatott csapat bécsi kudarcáról, az angol válogatottak párizsi vereségéről és brüsz­szeli győzelméről Anglia legnagyobb sportlapja, az Athletic News május 18-iki számában tájékoz­tatja olvasóit. A lap első oldalán a krikett világ­megváltó hatásával foglalkozik, s csak a harmadik oldalon jutott hely a »tájékoztatásnak«. A harmadik oldalon, egy pipázó bácsival ékes hirdetés alatt, agyonnyomorítva, az alsó jobb sa­rokban olvasható a következő: Ezt a közleményt látva, elismeréssel kell adózni annak a szerkesztőnek, aki így el tudta rejteni a brit futball katasztrofális vereségeit... Pedig... az Athletic News főszerkesztője, Ivan Sharpe, a híres angol szakíró elkísérte túrá­jára a skót válogatott csapatot, valószínűleg azzal a céllal, hogy olvasóit részletesen tájékoztassa a túra eseményeiről. Úgy látszik, az események any­nyira megdöbbentették a kitűnő angol szakírót, hogy elfelejtette elküldeni első telefontudósítását a bé­csi bemutatkozásról... Mire e sorok napvilágot látnak, a skótok már második meccsüket is lejátszották, Itália ellen. E pillanatban még nem ismerem a számszerű ered­ményt, csak azt tudom, hogy Olaszország futball­szövetségét kétségbeejtette a skótok bécsi kudarca. A római hírek mind teljes leforrázottságról, hir­telen támadt nagy részvétlenségről és anyagi ku­darc valószínűségéről beszélnek. Rossz reklám az 5:0... (Ezt a budapestieknek nem kell bővebben magyarázni.) Henderson 30.000 fontra becsüli Ausztria csapatát .A skótok fiatal játékosokat küldtek a konti­nensre, de a játékosok mégis válogatott klasszist reprezentálnak,­­ abból a fajtából valók, akiket súlyos fontokért adnak-vesznek az angol transzfer­listákon. Velük szemben játszott Ausztria 11 válogatott­­futballistája, akiket nem mérnek fontokkal, — kivétel­ellen, akit­ el akartak innn­­?a dzsemi­hoz — de akik ennek ellenére elverték a port drága ellenfeleiken — Mit érhetnek a mieink? — igen sok embert érdekelt ez a kérdés a Hohe Warten. Henderson, a skótok trénere, nem hagyta vá­lasz nélkül a kérdést. — A látott válogatott csapat együtt 30.000 fon­tot reprezentál. Ennyiért egy tételben el lehetne őket adni. A játékosok egyéni értéke változó. A leggyengébb emberért is kaphatnának 2000 fontot, a legjobbért 1000 fontot,­­ ha Angliába be lehetne vinni idegen futballistát... Talán trénert? Ha futballistát nem, talán trénert. Sharpe, az Athletic News főszerkesztője, mon­dotta nekünk Bécsből történt elutazása előtt: — Évek óta az a vélemény és ezt a véleményt nem győzöm hangoztatni, hogy a brit futball ha­mis irányba terelődött. Meg kell reformálnunk a mai futballt, vissza kell térnünk az elhagyott régi stílushoz. A támadás »W« formációja újítás volt, de különösen itt Bécsben derült ki, hogy a kon­tinensen mennyire veszélytelen és ellensúlyozott ez a támadási rendszer. Az angol és skót futball jövője érdekében szakítani kell a zárkózottsággal, keresni kell a szorosabb érintkezést a kontinens vezető sportszövetségeivel és egyesületeivel, hogy átvehessük azt a szellemi tartalmat, amit a mi játékunkban nélkülözünk. Ez lehetséges volna a játékbeli érintkezés révén, vagy máskép... Ezzel a nyilatkozattal búcsúzott Sharpé Bécstől. Egyéb is történt. Konrád, Potya, Spécs vagy osztrákok? Sharpé a szombati mérkőzés után hosszabb ideig tárgyalt Meisl Hugóval. Hogy miről tár­gyaltak, az természetesen nem tartozik a nyilvá­nosság elé, egy része azonban valószínűleg érde­kelni fogja a Pesti Napló közönségét és­ ezt a részt hiteles értesülés alapján közölhetem. — Én feladatomnak érzem, hogy felébresszem álmából az angol futballszövetséget és a labda­rúgósport vezetőit, — mondotta Sharpe Meiss Hu­gónak. — Öntől, mint a kontinens labdarúgásának legnagyobb szakértőjétől kérdezem, hogyha én elvégzem az áttörés munkáját, tud-e ön ajánlani nekem olyan oktatót vagy foktatókat, akik akár az angol szövetség fenhatósága alatt a válogatott csapatnál, akár a vezető egyesületeknél működve végrehajthassák azt a­. átmenetet, amely Anglia futballspor­tját kimozdítja jelenlegi tespedéséből l­érg­i fejlődésnek azm­ás Útjára viszi, amelyet. France 5 Laurent, Mercier (2), Langillier, Elsour England 4 Houghton, Burgess (2), Roberts­ Austria 5 Capelle Scotland 1 Continental Football England Crooks, Waring Belgium Közép-Európa, tudományos futballja már meg­­járt? Meisl erre öt nevet mondott Sharpénak. Első­sorban Konrád Kálmánt, akinek Sharpe kívánsá­gára azonnal levelet is írt, és megkérdezte tőle, hogy vállalná-e az angliai trénerkedést. Konrád­nak nagy­,előnye, hogy tökéletesen beszél angolul. Másodsorban Tóth István, a Ferencváros volt tré­nere, harmadsorban Spéci,­­ Schaffer Alfréd ke­rült szóba és végül két osztrák trénert is említett az osztrák szövetség kapitánya. Hogy lesz-e folytatása Sharpe kérdésének? — nem tudjuk, őszintén szólva nem nagyon bízunk abban, hogy az angol közvélemény mai hangulatá­ban hajlandó volna ellenvélemény nélkül fogadni azt a goromba igazmondást, amely — a lebecsült középeurópai futball stílusának terjesztésére, hi­vatott trénerekkel ajándékozná meg »a futball nagymestereit«. Mégis — érdemes feljegyezni, hogy Anglia leg­híresebb szakírója, Ivan Sharpe 1931 májusáiban magyar és osztrák trénereket kért a futball ősha­zája számára..." B. F. Néhány szó 92.000 pengő deficitről Az általános gazdasági depresszió a sport ber­keiben is mind erősebben érezteti hatását. A kü­lönböző sportszövetségek egymásután hallatják segélyt kérő szavukat, mert az emelkedő kiadá­sokkal szemben a bevételi források egyre apad­nak,és bizony sok helyen már a legégetőbb kiadá­sokra sincs meg a k­ellő fedezet. Ezzel szemben nem egy helyen a túlméretezett és irreális költségvetés­sel dolgoznak. Az adósságaikat évről évre halmoz­zák abb­an a biztos elgondolásban, hogy az állam, az OTT úgyis betömi az így keletkező hézagokat. • De nehogy valaki is félreértse megállapítá­sainkat, rögtön nevén nevezzük a gyereket. A Ma­gyar Atlétikai Szövetségről beszélünk, amelynek anyagi ügyeivel a költségvetési vita során az el­múlt napokban a parlament előtt is foglalkoztak. E helyen igen gyakran felemeltük szavunkat a MASz-ban uralkodó anomáliák ellen és már ré­gen megjósoltuk, hogy az a gazdálkodás, amely ott folyik, a végletekig nem tarthat és előbb­utóbb mindenkitől magára hagyottan, az elkerül­hetetlen csődbe kergeti a szövetség életét. Sza­vaink azonban nem találtak meghallgatásra. Csak azért is »haladt« minden a régi utakon, ame­lyen szélmalomharcot vívott mindenkivel: a sajtó­val, a társszövetségekkel, a tagegyesületekkel, az OTT-val, — szóval mindenkivel, akivel egyáltalán dolga akadhatott. És ma hol tart? — az anyagi csőd szélén. De lássuk mit is kért a MASz elnökképviselője útján a kultuszkormánytól­? Természetesen pénzt. A szövetség közgyűlésén egyhangúlag elfo­gadták ,­annak­­kölségvettését,­mely­ 101.000 pengős kiadással szemben 9000 pengős bevételt mutatott pengőg de£icitbez,­ mely nem­ egyi kis szövetség, de komolyabb vállalkozások életé-­é­be­n­ is szerepet játszik, senkinek egy szava sem akadt. Senki sem kutatta, hogy honnan ered ez a komoly embereket m­egkacagtató irreális mér­leg, mert akkor a személyi kérdések foglalkoz­tatták a MASz-t. Pedig az atlétaszövetség volt az, mely az el­múlt évben is az összes sportszövetségek közül a legmagasab, mintegy 38.000 pengős segélyt élve­zett, amikor a többiek átlagban csak 20.000 pengőt kaptak. És most, az amúgy is felemelt igények után a 38.000 helyett 92.000 pengőt igényelnek... Hiszi-e valaki, hogy az OTT ezt az összeget fedezni fogja, amikor az összes sportszövetségek támogatására az elmúlt évben mintegy 250.000 pengő állott ren­delkezésére? S ez a 250 ezres összeg az idén való­színűleg apadni fog, mert csökkennek az OTT bevételei... Nem lehet szó nélkül elmenni valami mellett. A többi és tehetősebb szövetségek már rég elfog­lalták az OTT szövetségi házában számukra fel­ajánlott helyiségeiket, amikor a MASz még mindig húzódott megválni az előkelő negyedtől, ahol pusztán a lakbérért 3600 pengőt fizetett, míg az OTT házában a lakást, fűtést és világítást — ingyen kapják! Ez is nagy tétel az elmúlt év defi­citjében. Sokat lehetne beszélni a nemzetközi mérkőzé­sek rendezésének ügyéről is. A gazdasági bizott­ságban sokszor felmerült annak az ötlete, hogy a nagyobb országok közötti mérkőzéseket egy-egy­ nagyobb érdekességű futballmérkőzéssel karöltve tartsák meg, ami által az előrelátott deficittől a szövetségi kasszát mentesíteni lehetett volna. Az életrevaló ötlet azonban, mindig elbukott: inkább haljon meg az atlétika és legyenek adósságai, ám a futball aplebtével nem adták ö­ssze magukat... A szövetség belső életében kellene előbb rendet teremteni... Mindebben csak az a szomorú, hogy a szövetségi belső hibáknak az első sport látja kárát és az, akit mindezekért a felelősség illet, érdemeiért — kormányfőtanácsos lesz... ___ (Ka­víts) X Szekeres tréningben 18-as köröket futott. Szekeres a vasárnap lezajlott 35 és 40 km­-es versenyen nem fejt­hette ki teljes tudását, mert a bokája fel volt törve és akadályozta a taposásban. Ez okozta azután, hogy Wiss­bröeker és Catudal támadásait nem tudta kivédeni. Idő­közben a seb begyógyult és tegnap Nagy vezetésével, igen gyors kezdés után csakhamar 18 mp­-re fokozta tem­póját. Vida első ízben próbálkozott Bartos után menni és tréningjén meg sem­­látszott, hogy 8 napig kénytelen pihenőt tartott. Wissbröcker tegnap pihent, ma azonban a késő délutáni órákban már trenírozni fog. Schmidt csütörtök délutánra jelezte jövetelét.

Next