Pesti Napló, 1931. május (82. évfolyam, 98–121. szám)

1931-05-21 / 113. szám

Vagilina, PESTI NAPLÓ 1931 május 24 502 A MANCI 20­ 0— Manci, keressen protekciót, hogy felvegyék parlamenti gyorsírónak. Furcsa­ vegyes társaság tanul együtt Manci­val a felnőttek számára készült magas padokban. Gyorsbeszédű csinos lány kerül Manci mellé, húsz­évesnek se látszik, olyan üde, gyerekes és naiv. Az első beszélgetés után Manci megtudja, hogy érettségizett, hogy menyasszony, hogy színésznő volt, hogy verseket írt, hogy divatrajzokat csinált és Manci szomorú irigységet érez, de a második beszélgetés után Manci megtudja, hogy huszon­kilencéves, hogy egyetlen szóra nem emlékszik, amit a gimnáziumban tanult, hogy harmadszor menyasszony már, hogy sose volt szerződésben, hogy egyetlen verse sem jelent meg, hogy a divat­rajzokat közlési terrénum hiányában magánhasz­nálatra csinálta és ha nem megy állásba, úgy eb­ben az évben is kávét fog ebédelni és parizert fog vacsorázni a család. Egy pattanásos arcú fiú­val Manci nem áll szóba, mert a fiú úgy néz ki, mint egy fűszereslegény, de a fűszereslegényről kiderül, hogy a legtehetségesebb fiatal költő, aki Poe-t és Walt Whitman-t fordít, akinek tavaly a nagy irodalmi folyóirat lelkendezve hozta ki a verseit, aki nyáron két hónapig vendége volt az előkelő irodalmi mecénásnak a kastélyában s aki mindezek ellenére olyan szegény, hogyha nem megy valami állásba, éhenhal, mint egy kutya. Egy elegáns nő autón jár az iskolába, rejtélyes és szót­lan és gőgös, mint egy királynő, de valaki meg-, tudja, hogy a rejtélyes királynő apját külföldön körözik hitelezési csalás miatt, hogy az autó egy taxivállalaté, hogy a taxivállalat gazdája benső viszonyban van a királynővel és rövidesen még bensőbb viszonyban lesz egy vidéki úrilánnyal, azért jár ide a királynő. Egy édes kislány mutatja a fiai fényképét és azt mondja, hogy mind a kettő a második férjétől van, mert harmadik és jelen­legi férje szintén hozott egy gyereket a házhoz az első házasságából, és három gyereknél többet nem lehet eltartani egy fiatal házaspárnak. Egy lány kimarad az első hónap után és Manci találkozik vele a Gestai­téren,­ a­mi­nt­­ é­p­p­en cekkert cipel egy elegáns hölgy után,­ am­iről kiderül, hogy Szekeres­­néni barátnője és­ Szekeresn­éni barátnője azt súgja Mancinak, hogy csak ilyen jobb lányokat szabad tartani manapság egy háztartásban. Olgi néha megvárja Mancit és olyankor sétál­nak fégy félórát az esti őszi Dunaparton, de az Adlon kávéházba nem hívja többi Olgi a barátnő­jét. A kopogó ritmus mintha nem volna már olyan friss, mint a nyáron: egy-egy kicsi kék fény a budai Dunaparton, egy hallgatag szerelmes pár, egy sötét pad, egy idegen nevetés percekre meg­állítja Olgi kis előadásait és Olgi hallgatva bá­mul a fény felé, a szerelmesek után, a sötétbe borult padokra. Manci a tejszínű kis arcra néz és meg­kérdi: — Valami baj van Olgi? A kislány felrezzen: — Dehogy. Miért gondolod? — Úgy elhallgattál... Esős idők jönnek, mindennap kell harisnyát mosni, mert felfröcsköl a sár. Manci meghívókat talál az előszobafogas kis asztalán, kékszélű meg­hívó az első idei PAC-bálra, vicces szövegű pik­nik-meghívó Kárászékhoz, a Kispolgári Kaszinó meghívója Radó Miksa úrnak és b. családjának. — Volna kedved, fiam? — kérdi anyu — össze­állíthatnánk Friedernénél valami kis ruhát neked... — A. — mondja Manci — van nekem időm? Teleírt gyorsírásfüzetek sorakoznak a nagy­kredencen és éjszakánként anyu kiszól az ebéd­lőbe: ' nígy — Te még fenn vagy Mancikám? — Még egy oldalt írok anyu, aztán leoltok. .. Vagy: — Még egy kicsit fordítok, anyukám. Sokáig van ébren Manci minden éjszaka, ne­hezen tud felkelni Manci minden reggel. Csak a csap alatt tér magához a nehéz, fáradt álomból és riadtan kiabál ki ilyenkor anyunak: — Hány óra anyu? — Tíz múlt fiam.­­— Te jó Isten! Tizenegyre benn kell lenni a tanfolyamon, nincs idő háromórás mosakodásokra, mint azelőtt. Az első ilyen elsietett mosakodás után Manci egész nap piszkosnak érzi magát és ideges. De másnap sem tud korábban felkelni. Egy hét múlva rájön, hogy készen lehet lenni egy óra alatt is anélkül, h hogy az ember piszkos maradna. Két hét múlva olvas egy cikket arról, hogy Ford gyárában hány­ezer­ dollárt takarítottak meg azzal, hogy a mun­kások minden mozdulatát megfigyelték és elhagy­ták a fölösleges mozdulatokat. Három hét múlva Mancinak harmincperces egyéni mosakodási szisz­témája van és anyu, aki hol öt percig, hol két óráig tartózkodik a fürdőszobában, nem érti, hogy lehet minden áldott nap pont harminc perc alatt tetőtől talpig megmosakodni. Manci pedig sportot csinál ebből és amikor készen van, mindig kiro­han anyuhoz: Nézd meg az órát! Látod? Pont harminc perc. Egyebekre is rájön Manci. Olgi kölcsönad egy Freud könyvet és Manci megtudja a Freud könyv­ből, hogy azok mosakodnak olyan sokat, akik különböző okokból tisztátlannak érzik az életüket. Harminc percig mosakszik Manci, nem érzi már se tudat alatt, se tudatosan tisztátalannak az életét. A pici naptárát már oda meri adni anyu­nak, ha anyu este sóhajtva kérdi, hogy mikor lesz elseje, mert a pici naptárban április óta megszűn­tek a titkos kis megjegyzések, a figyelmeztető fel­kiáltójelek. Nyilt és titoktalan a Manci mai élete anyu előtt, — nyilt és titoktalan a jelen, amelyet leolvashat anyu az iskolás kis tanrendből az ebédlő falán. .»Jó anyag, feltétlenül jó anyag«, — jut néha Manci eszébe a festőnő mosolygós megálla­pítása s üres, szomorú vasárnapjain néha már vágyódva gondol az Adlon-társaságra, akiket minden ellenkező életkörülmény ellenére közelebb érez magához, mint az elkergetett régi fiúkat. Olgi se jön fel vasárnap, mert olyankor az apjá­val van és egy ilyen magányos vasárnap neurasz­téniája után Manci meg meri kérdezni Olgitól: — Mit csinálnak az igazhitű entellektüelek?— Találkozol velük? Olgi zavartalan válaszol: — Nem... illetve ritkán látom őket. Most én is nagyon el vagyok foglalva a tanulással. Persze, hiszen tanul az Olgi is, hetedik gim­nazista az Olgi, az ember mindig elfelejti, az em­bernek eszébe sem jut, hogy Olginak önálló élete is van. Igaz, hogy ő nem beszél róla soha és anél­kül, hogy letagadna valamit, vagy nem i­s felelne, ha kérdezik, mégis valami furcsa zárkózottság lengi be az életét. Manci egyszer meg is mondja neki: — Olgi, hogy van az, hogy te rólam mindent tudsz és én semmit sem tudok a te életedről. Olgi azt feleli erre: — Igen, te más vagy. Mi ilyen bezárkózott emberek vagyunk, én is meg az apám is. Aztán ne felejtsd el, hogy én minden úgynevezett titkot leadtam az analízisnél... titkokat illetően barát­női szempontból ki vagyok fosztva Mancikám. Kicsit elmereng az Oigi, aztán minden átme­net nélkül azt mondja:­­­ Üdvözöl a Lénárd. (Folytatása következik.) REGÉNY ÍRTA: BRÓDY LILI fele-­ett­éli F. I. Jászkarajenő. A belügyminiszter és kereske­­­delmi miniszter 250.000/1929. B. M. számú rendelete tar­­talmazza a közúti közlekedési rend és közrend egységes szabályzatát, ennek 61. szakasza intézkedik a forgalmi engedély kiadásáról, illetve átírásáról, amelyet a lakó­hely, tartózkodási hely vagy telephely szerint illetékes gépjáróműkerületi hivatalos szakértő székhelyén mű­s­ködő elsőfokú rendőrhatóságnál benyújtott bélyeges kérvényben kell kérni. Hogy a kérvényben milyen ada­tokat kell felsorolni ezek helyességének megfelelő iga­zolása mellett, ezt ez a szak­asz több mint négy nyomo­­tatott odalon közli, tehát önnek is meg kell azt értenie, hogy ennek közlésére itt terünk nincsen. Ezenkívül azonban erre a közlekedési kódexre feltétlenül szüksége van, ezt át kell tanulmányoznia, ha motorkerékpárt szerez be, tehát legtanácsosabb, ha Az £s£-lapok könyvi kereskedéséből, Budapest, VII., Erzsébet körút 18—20. szám, kettő pengőért meghozatja. Fogadás: 1. Böszörményi László író és ügyvéd volt, 1824-ben született a szabolcsm­­egyei Kopácsapátin, a 48-as szabadságharcot végigküzdötte s a kapitányi ran­got érte el. 1865-ben képviselővé választották s mint ilyen Deák Ferenc kiegyezési politikájával szembe­helyezkedve, a legszélsőbb ellenzékhez csatlakozott, amelynek az általa alapított Magyar Újság című lap­jának hasábjain publicistája is lett. Lapjában közölte Kossuth Lajosnak mindazon leveleit, amelyekben ez a legélesebben állást foglalt a 67-es kiegyezés ellen. Ekkor történt az az eset, amelyet ön tudni óhajt, tudni­illik ezeknek a Kossuth-leveleknek a közlése miatt, izgatásért perbe fogtak s miután elítélték, a már bete­ges férfiú a fogságban meghalt. Halála miatt, amely természetesen abban az időben az ellenzéki körökben nagy elkeseredést váltott ki, a képviselőházban a szélső­bal hevesen támadta idősebb Andrássy Gyula kormá­­nyát s főleg ennek igazságügyminiszterét, Horváth Boldizsárt. 2. Az »Isten kegyelméből« való királyság középkori intézmény, Magyarországon már az első ki­rály, Szent István használta, a többesszám használata pedig annak a jelképe, hogy az uralkodó az egész or-­­szág, a nemzet nevében nyilatkozott meg.­­­ö. Gy., Hajdúböszörmény. Az özvegy férje nyugdí­jának és lakbérének ötven százalékát kapja, ha jogosult reá. Mert ha nyugdíjas állapotban ment a férjéhez, akkor bizony nyugdíjat nem remélhet. Családi pótlék csak arra az esetre jár, ha az igényjogosultság megvan, például gyermek stb. után. Gyoma: 1. Ha sérelmes a bíróság ítélete, az ellen egy jogorvoslat van, éspedig a fellebbezés. N­a azután a legfelső fokon hozott ítéletet is sérelmesnek találja, ebbe vagy belenyugszik, vagy legfeljebb perújítással élhet. Perújítás 6 hónap alatt terjeszthető elő, éspedig az ítélet jogerőre emelkedésének napjától számítva. Perújítást jogerős ítélet ellen lehet kérni többek között akkor, ha az alapperben akár előadott, akár elő nem adott tényekre olyan bizonyítékokat lehet felhozni, amelyek alapján a bíróság a marasztalt részére kedve­zőbb ítéletet hozott volna. A perújítási kérelemben a megtámadott ítéletet meg kell jelölni és a kérelmet határozottan perújításnak kell kijelenteni és annál a bíróságnál kell benyújtani, amelynek ítélete ellen ér­vényesíteni akarja. (MI. évi I.­­cikk 563--574. §§.) Büntetőügyben újrafelvételnek van helye. Különben pedig a legtanácsosabb, ha ügyvédhez fordul, aki majd útbaigazítja önt. 2. 1918 június havában egy arany­korona egyenlő volt 2.29 papírkoronával, mai értékben pedig ez egy pengő tizenhat fillért tesz ki. Kellemetlen. Nem ajánlhatjuk a kénnel való irtást, mert nem egészen megbízható, illetve nem olyan hatá­lyos, mintha ciánnal történne az irtás. Csakis szak­képzett emberre szabad bízni a dolgot, akinek a ható­­ságtól erre engedélye van, ezt bátrak vagyunk a figyel­mébe ajánlani annak a hangsúlyozásával, hogy rend­kívül veszedelmes méregről van szó, a legnagyobb fokigi óvatosság ajánlatos, ezért csak szakképzett egyénre szabad bízni az irtást. MEGJELENT Az Est könyvkereskedésének 1931. évi kimerítő SZAKKÖNYVJEGYZÉKE Ipari, műszaki és gazdasági magyar szakkönyvek ezrei vannak felsorolva ebben a jegyzékben, csupa olyan könyv, amelyre szüksége van min­den komoly iparosnak, törekvő munkásnak és minden mezőgazdasággal foglalkozó em­bernek. Ipariskolák, gazdasági és ismétlőiskolák könyvtárai számára, nagy ipari válla­latok és gazdaságok személyzetének továbbképzésére nélkülözhetetlenek és rendkívül alkalmasak ezek a könyvek, amelyek mind kaphatók Az Est könyvkereskedésében komoly érdeklődők és könyvvásárlók 201­ilérért kaphatják meg Az Est könyvkereskedésében (Erzsébet körút 20 ) azt a könyvjegyzéket amelynek fontosabb fejezetei a következők: Ipar Mezőgazdaság Iparművészet Autó Aviatika Motortechnika Építészet Gazdasági építészet Gépészet Állattenyésztés Bányászat Tejgazdaság Rádió Állatgyógyászat Erdészet Bor és szőlő Többtermelés Kertészet Vidékre 25 filléres bélyeg beküldése ellenében szállítjuk !

Next