Pesti Napló, 1931. május (82. évfolyam, 98–121. szám)

1931-05-31 / 121. szám

24 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1931 lásius 31 Az első rádióopera bemutatóján Berlin, május. Berlinben van a föld legnagyobb rádió­palotája. Ez év elején nyílt meg a Westendben, ott, ahol Charlottenburg legújabb bérházait a Havel folyómenti erdők határolják. Ahol az Europa-Haus van és még néhány más, egészen modern sima stílusban emelt, szinte véghetetlen háztömb. Az új Funkhaus óriási területen épü­lt.­ Sötét klinkertéglából, nyersen, simán, nagy csíkokban, de enyhe hajlásban. Poelzig építész tervezte, a modern építőművészet egyik legnagyobb mestere. Fantasztikus labirintus ez a ház. Másfél óra hosz­szat vezettek körül benne, megmutatták a nagy stúdiókat, az ezernégyszáz regiszterű orgonát, amellyel minden lehető zajt és zörejt produkál­nak, az új szerkezetű gépeket, a szinte havonként új javításokon átmenő műszaki berendezéseket. Láttam a három emeletnyi épülőfélben lévő óriási stúdiót, mely a világ legnagyobb efajta terme lesz. Legjobban az döbbentett meg, amikor elvittek abba a terembe, ahol a berlini Funkstunde gramo­fonlemezeit készítik, aztán e lemezek tárába. A berlini rádió néhány hónap óta maga készíti el lemezeit, a maga és a többi német leadó használa­tára. Máris háromezer lemeze van. Fölvesz min­denféle művészi produkciót, éneket, beszédet,­­archivuma van nagy élő emberek hangjából, fel­vesz egész hangjátékokat, operákat. Ha ezt a mun­kásságát az eddigi vagy még nagyobb mértékben folytatja a berlini rádió, akkor néhány esztendő múlva szinte fölöslegessé válik az, h­ogy élő mű­vészeket szólaltasson meg, hogy új írókat és zene­szerzőket foglalkoztasson. Amint vezetőm, a tár­saság egy kitűnően képzett hivatalnoka, megje­gyezte, a német szerzői jog igen bő­v Zitaten­reehte-et engedélyez, igen kétes az, hol kezdődik a rádiótársaság kötelessége a tantrém-fizetés körül. De még akkor is, ha bőkezűen fizet a berlini és a többi rádió: az új gépművészet veszedelmes kon­kurenciáját néhány esztendő mú­lva már igen ne­hezen fogja tudni elviselni az irodalom és a mű­vészet. A berlini rádió grammofonstúdiójában első­rendű művészetet produkálnak. Eljátszották ne­kem Karl Kraus Traumstück című gyönyörű ver­sének eg­y részletét, melyet Cäcilie Lvovsky nevű színésznő szavalt el sejtelmesen, félig énekelve, recitatívszerűen, zongorakísérettel. Gyönyörű és nemes volt ez a szavalat, a színésznő hangja és a V®r-> zenéje még most is bennem rezeg.­­ A berlini Funkstunde intendánsa dr. Han­s Flesch. Kitűnő modern ember, aki nagy teret ad a modern és a klasszikus irodalomnak. Az opera­osztály vezetője Cornelius Bronsgeest kamaraéne­kes, kiváló művész, aki nemrégiben Lothar Ru­dolf író kezdeményezésére gyönyörű előadásban hozta a Bánk bán opera keresztmetszetét. Cornelis Bronsgeest hívta meg Hubay Jenő egy zenekari hangverseny vezényletére. A nagy stúdióban, melyben csak néhányan voltunk jelen, meghívott vendégek, a kitűnő zenekar játékával gyönyörűen hangzott Hubay Jenő Cremonai he­gedűs-nyitánya, második szimfóniája és az Álarc balletzenéje. Hubay Jenőnek a Funkhaus belsejé­ben nagy, őszinte sikere volt.­­ * Ott voltam, kétszáz meghívott, vendég köré­ben, az első rádióopera bemutatóján. Malpopita a dalmű címe, szövegírói Felix Mendelssohn és Robert Seitz, zenéjét Walther Goehr szerzette. A nyolcvantagú zenekart Erich Kleiber, a berlini állami opera világhírű főzeneigazgatója, vezé­nyelte. A legkiválóbb erőkkel hozták a stúdió szí­nére a három fiatalember érdekes próbálkozását. A rendezés is, Cornelis Bronsgeest munkája, ki­tűnő volt. (Brongeest egyébként az opera egyik főszerepét énekelte érces baritonjával.) Malpopita a déli Óceán egyik ismeretlen szi­gete. Ádám Schikedanz munkás, aki megelégelte a robotolás jármát és matróznak szegődik el egy csempé­szhajóra, e hajó zátonyrajutása után tár­saivá­­ Malpopita szigetére vetődik és itt folytat velük paradicsomi életet. Rövid idő múlva olajat fedeznek fel a szigeten. Nemsokára kapitalista üzem fejlődik az Isten háta mögötti helyen és Schikedanz megint a robotmunka jármába szakad. A szövegkönyv igen érdekes. Egymásután vál­takoznak drámai jelenetek és kórusok, így hall­juk, azaz fantáziákban látjuk, a munkás robotolá­sát, a munkahely nyüzsgését, a csapszék életét, a hajó elindulását, üldözését a kormány hajója ál­tal, a hajótörést, a sziget életét, a szerelmi vetél­kedést munkásunk és a hajó kormányosa között, az új üzem fejlődését, az új robotot. A zene modern, nagyonis modern, Kurt Weill és néhány más új zeneszerző nyomdokain haladó. Ritmusa magával ragad. Néha szinte nem más, mint zörej, azonban oly zörej, mely fölér a legfor­radalmibb muzsikával. A legfurcsább dolgok ta­lálnak megzenésítésre. Például ilyenek: —Wilhelm Schulze — Wilhelm Schulze! — Hier! — Kran­­ kenkassa — Arbeitslosenunterstützung — Zehn Mark fünfzig — Krankenkassa — Stempelmarke« és így tovább. A munkások kifizetése helyén tör­ténik ez, megkapó ritmusban. Igen szép egy ván­dordal, nagyszerű a hajó elindulása. Olyan ze­nékről van itt szó, amik a szöveg modern illusztrá­lásai, a rádióba valók és közérthetők. Sajnos, a kórus alkalmazását a rádió nem bírja el oly mértékben, amint a szerzők elképzel­ték. Már odabent a stúdióban is érthetetlen volt a Sii­litz, amit a kar énekelt, és bizonyára így volt az a külvilágban is, a rádióhallgatóknál. Az ér­dekes rádióopera megmutatta, h­ogy csak a szóló­éneket bírja el, azonkívül szükség van elmondott részekre, amiket legfeljebb aláfesthet a zene. Odabenn a hatalmas stúdióban lenyűgöző volt az előadás látványa is. A nyolcvan tagú ze­nekar igen elmés elhelyezést nyert, lent és kü­lönböző dobogókon. A magánszereplők egy sátor­féle előtt álltak, hangvető fala közelében, vagy távolabb. A kórus egy része odafönt a stúdió karzatán tartózkodott. Cornelis Bronsgeest kitűnő rendezése néhány jelenetet a stúdión kívül ho­zott, a folyosón. A mikrofonok nagy száma mű­ködött, a technikai rafinériáktól hemzsegett ez az előadás, melyet (ahogy Berlinben mondják) »mit allen Schikanen« rendeztek meg Európa legelőre­haladottabb rádióstúdiójában. Az első rádióopera nem talált arra a nagy tetszésre, amelyet megérdemelt volna. A berliniek igen szigorúak. Az ottani rádió azonban nem elég­szik meg a szájába repülő sült galambokkal, ha­nem napról-napra igyekszik újat, érdekeset adni és segítségére siet a modern, vajúdó művészet­nek. A németországi rádiók egyáltalában fejlesz­tői a művészetnek, nem pedig kerékkötői. Ezt nemcsak a nem éppen százszázalékosan sikerült első rádióopera bemutatója bizonyítja, hanem a németországi rádiók műsora, hétről-hétre, napról­napra. Mohácsi Jenő (*) A Daily Mail a magyar színházi kultúráról. A Daily Mail a legutóbbi londoni szerzőjogi konferenciá­val kapcsolatban a Londonban tartózkodó Heltai Jenő szavait idézi a magyar színházi kultúra magas nívójá­nak illusztrálására. A nyilatkozat hangoztatja, hogy Ma­gyarország a súlyos pénzügyi válságban is sok első­rangú színházat tart fenn. Az egymillió lakosú Buda­pesten 11 színház működik és a Nemzeti Színház legna­gyobb vonzóereje Shakespeare műveinek előadása. A néma­filmek egy ideig elvonták a színházak közönségét, de az amerikai hangos filmektől a színházaknak nincs mit tartaniuk. a világ —• •""­legnagyobb artgstaszáma a ROYAL ORFEU Június 2—30-ig 12­­részbe ál­ló tel­jesen új, óriás saját műsorával és fényes kísérő műsorral • Húsz évvel ezelőtt Amerikán keresztül a reklám­nak oly szédítő pergőtüzét indították meg, mely még a legflegmatikusabb amerikait is meglepte. Mindez egyetlen ember kedvéért történt, akit egyszerűen Schäffer Sylvesternek hívtak. Schäffer Sylvesternek amerikai szereplése óriási anyagi sikereket és erkölcsi dicsőséget hozott. Dicsősége teljében visszatért Euró­pába, azzal az elhatározással, hogy közmondásos hír­nevét és művét fia örökölje és tökéletesítse. Szakadat­lan munkával, ami csodálatraméltó szorgalommal pá­rosult, a fiatal Schäffer Sylvester tudását fokról fokra fejlesztette és így lett az az univerzális tehetségű mű­vészettel határos artista, akinek nevét ma Grock-kal, Rastellivel egyidőben emlegetik. A fiatal Schäffer az egyetlen artista, akiről való­ban el lehet mondani, hogy utolérhetetlen és utánoz­hatatlan. Ez az ember egyesít magában egy tucat ki­váló varietéművészt, a legkülönbözőbb mutatványok­kal, produkálja magát mint vakmerő gladiátor, festő, bűvész, zsonglőr, céllövő, iskolalovas, zeneművész, at­léta, excentrikus táncos és még sok más téren. Schäf­fer mint iskolalovas éppen olyan elsőrangú művész, mint amilyen hibátlan céllövő. Nem mutat betanult ízelítőket egyes artistaprodukciókból, ellenkezőleg, minden egyes száma tökéletes, befejezett, még ed­dig soha nem látott hibátlan varietészám. Schäffer tüne­ményesen játszik hosszú ideig a színpadon, maga be­tölt 12 számból álló teljes előadást. Fregolit túlszár­nyaló gyorsasággal öltözik át. Különben mély benyo­mást keltő egyéniség, párosulva férfias erővel és rokon­szenves külsővel, mutatványaiban rengeteg humor, öt­letesség és férfiasság van, típusa a fáradhatatlan, élet­vidám ifjú embernek. Bár régóta nem volt Budapesten, de sokan emlékeznek még rá. Műsorszámai azonban teljesen­­ megváltoztak,­ újak és modernek, Sylvester Schäfferrel jön partnere, Krüger Lilly, aki a berlini állami operának tagja. Finom, nyúlánk, aranyszőke hajú bájos teremtés, akinek a megjelenése külön eszté­tikai élvezet. Sylvester Schäffer vendégjátéka június 2-án, ked­den este háromnegyed 9-kor kezdődik a Royal Orfeum­ban. A­ vendégjáték határozott időre szól, az Sylvester Schifer külföldi szerződései miatt nem prolongálható, előre válthatók, elővételi díj nélkül. Havffs nézőtér* ! M. KIR. OPERAHÁZ Vasárnap este Bérlet F sor. 29 sz. RIGOLIeTTO Constantin abbé Rózsahegyi K. Jean, keresztfia lturas-.Jos G. Paul de Lavardíos Ur­ay Tivadar Da Larnac - Haidy József Kenl­ira, kertészBoitnár. Jellé Scottné Várady A. Ilis-3 Bettina­­ ercival Somogyi Erzsi Lavardens grófné Vízvári 81. Pauline M. Iványi I. Kezdete fél 8 órakor KAMARASZÍNHÁZ Vasárnap este A CSODADOKTOR Vígjáték 3 felvonásban­irta Bibó Lajos, Olasz Pál, Rózsi­hegyi K. Pether Attila Somogyi Erzsi Kiss Irén Sugár Károly Somoly­i Juhász J­zsef f. Füzes Anna ?18 órakor Hétfőn este HÚSVÉTI VAKACIÓ Vígjáték 3 felvonásban. Irta: Romáin Coolus, csodadoktor Gyuni, a fia Juliska Mari néni Döngicsér Gabi Nándika Gerendainé Kezdete Claude Micheline Chanterel Germaine Joncourt Musson Bajor Gizi Cs. Aczél Ilona Petheő Attila Hettyey A. Leh­ot­av Árpád Mih­ályfi Béla Blanchet doktor TurányiA. Louis L­isonczy Z. Berthe Bóti Kató Kezdete Va órakor VÍGSZÍNHÁZ Vasárnap délután VIZSGAELŐ ADÁS Kezdete Vit órakor Minden este ÉKSZERRABLÁS A VÁCI UTCÁBAN Játék-S felvonásban. Irta Fodor László. Marianne A báró A rabló Teri A gróf Detektív Csuka Holländer fista Kezdete Honthy Hanna Törzs Jenő Rajnai Gabor Makar .Margit Hegedű­s Gyula Jávor Pál Mály Gerd Gárdonyi L. Somló József 8 Arakor MAGYAR SZÍNHÁZ Vasárnap este POTYAUTAS Vidám kaland a felvonásban. Irtáis Lestyán Sándor és Vaszary János Potyautas Kurt Lya Újságíró Steward Mr. Shell •szigratávirás. Kezdete Gaál Franciska Ráday Imre Szilágyi Mária Góth Sándor Sarkad­i Aladár 7., Molnár h. Tóth­ Zoltán 9 órakor Dalmű 4 felvonásban. Szövegét­ írta Piave. Zenéjét szerzette Verdi. A man­uai herces lligoletto biohóc Gilda -parafucile Magdalena Mum­er one Marullo Horsi Ceprano, grós Ceprano grófné Floranna Kezdott fel Hétfőn este Bérlet­i sor. 29. DON JUAN Dalmű 'f­­elvonásban. Szövegét írta : Da Ponte. Zenéjét szerzette: Mozart. Don Gonzalo de llon. k­on­. Donna Anna, leánya Don Ottavio, ennek jegyese Don Juan Donna Elvira Lef­oiello, Don Juan szolgája Maset­to Zem­ina, Masetto menyasszonya Orosz Júlia Kezdeti ft­­a órakor NEMZETI SZÍNHÁZ Vasárnap este A PIROS BUGYELLÁRIS Eredeti népszínmű, dalokkal. 3 felvonutban: u­ta Csepreghy l­'erenc. Kürti József Nagy Izabella a. Kay Szeréna Sándory 31. Cserényi József Török Mihály Zsoft, a felesége Kender Julis Menci, nevelt le­nya­­ Csilla.­ Pál Peták János, vén., h­uszárkáplár Bar­os Gyula Boros Dani, fiatal huszárk­áplár Tábori In re Penna* Muki Cserép.? László Hála* Muki Bodnár Jenő Kezdete (él 8 órakor Hélk­iu este 6 b­­rlet 38. CONSTANTIN ABBÉ Vígjáték a felvonásb­an. Írták Hunéry, Cremieux és D. Courcelle. KIRÁLY SZÍNHÁZ 1 Min­den este ,­ HAJRÁ HOLLYWOODI Operett 3 felvonásban, 4 képben, írták Tornay Iván és Ménessy Tibor. Zenéjét saját verseire szerzette Garay Imre. Özv. Szabó Bertalanná Miss­leány­i Takács György Ke­rkes Pista Zizi­­aeharn Cook Kezdete Simon Marcsa Vaály Ilona Fenyvessy Éva Kertész Dezső Sziklay József Harsiny Rózsi Lati­bár Arnád Major István 8 órakor VÁROSI SZÍNHÁZ , Vasárnap­ este TOSCA Melodráma S felvonásban. Szövegét írták : Illica L. és Giacosa G. Zenéjét szerzette: Puccini G. Tosca Floria Cavar­idossi Báró Scarpia Angelotti Cesare A sekrestyés Snoletti Sc­­­a­l­o­ne Bör­ioni ! Pasztorflit Vizsgálóbíró Kezdete Sz. Zögell L. Tokát­­an Kovács Dezső .Záró RéH Ha­jor Ödön Ha­­n­gos Károly D'Angelo Danta Erdy Pál Rácz Tilda Kertész Ilés fél 8 órakor BELVÁROSI SZÍNHÁZ Minden este MEDDIG FOGSZ SZERETNI? Vígjáték 3 felvonásban, irta Halász Imre. Gitta A­ndr­ás György Ria Iván Perl Pincér A szélhámos Borz doktor Titkos álom De­ly Feten;­Stítkai Mártott Székely Luj­a Várady Lajos Lol­tay Utvan Rákosi Pál Sunár Lajos Lengyel József Kezdete 8 órakor FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ Vasárnap este A TÖRVÉNY NEVÉDEN Színmű A képben írta Max Alsberg és Otto Ernst Hesse. Dr. Bienert, vizsgálóbíró Beregi O­zkár Klára, a felesége Berky Lily Walter diák fia l'Anta.v István vi alter, diák. na Bargj Ödin Gerda, a les nya Tassy Maria­­: Bernt, diák Dr. Schreinge. Schaar Antal Kezdete Székely Lujza gyergyai 1. Várady Lajos Gózon Gyula 8 órakor Hétfőn este NINCS ELŐADÁS­O i­ II.I SZÍNHÁZ Vasárnap este CSOKPIRULÁK Bohózat 3 felvorásban. írták Hennequin és Bilbaud. Front ignan Angéle Li vitette Black son Lartigoul Bieotné Odette Larouchné Kezdete Czobor Imre Rosthy Magda Gond» József Boray Lajos Bazsay Lajos H. Balla M. Gergelyi V. Soltész Anny 8 órakor. BUDAI SZÍNKÖR Minden este A NAGY SLÁGER Kezdete 8 órakor TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD Vasárnap este Dola Irpinskaja — Salamoti Béla - Ilajna Alice - He­rendi Manci — Boross — H­erczeg: Bombaüzlet; Egy bajnok ne legyen szerelmes: Hacsek és az Einstein. A 7 és 8 között: Marabu: Gyilkos a villában; Hinni vagy neni tamnal. Kezdete 9 órakor ANDRÁSSY ÚTI SZÍNHÁZ Vasárnap este Hercegnő és parkettáncok Titkos Hana, Góth Sándor, Ráday Imre, Mészáros Giza felléptével és az új műsor. Kezdete 8 órakor BETHLEN -TÉRI SZINPAD ' Telefon ' 1. 443-76. Májusi bohózatmű­sor, vígjátékok blu­ettek, Szentiványi konferál LtD. Eladások mindennap 6,9 órakor STEINHARDT SZÍNPAD Vdl., Akácfa ucca 4. fel. 4*9-74. UJ MÁJUSI MŰSOR Évforduló. Alsósszabály. Bohó­­zatok. Steinhardt új kuplékkaL Kezdete este­­.«H órakor, vasár­­nap és ünnepnap d. u.­­1.5 órakor. ROYAL ORFEUM NINCS ELŐADÁS Laurisin Lajos Svéd Str n­dor A tr­ó Gitta Ko.ért Kr.dre Gere Lola Kálmán O.-z­ár Pusztay Sáindor Ifj. Toronyi Oy. l­alotay Árpitt Larmrzy V Elek Szidónia a óraker Székely Hidfgy Báthy Anna Székeli hidy Svéd Sándor t­riagy Mjrgil Kálmán Oszkár Maleczky O.

Next