Pesti Napló, 1931. június (82. évfolyam, 122–145. szám)

1931-06-07 / 126. szám

Csütörtök PESTI NAPLÓ 1931 június 4 kösök hogyan jöttek rá a hiányra, hogy Blasko­vich Aladár az összes ezüstneműek eltűnését Blaskovich Ernő halála után néhány hátlappal már megállapította és miatta kérdőre vonta Nagy István komornyikot. Ez a komornyik a feljelen­tés szerint azt a felvilágosítást adta, hogy az összes ezüstneműeket a Karola nagysága pak­kolta be azzal, hog­y ezeket addig, amíg él, hasz­nálni akarja, mert nagyon hozzájuk szokott és halála után gondoskodni fog arról, hogy ezek­ a tárgyak az örökösök kezé­be visszajussanak. Bár ennek a feljelentésnek az ügyében a nyo­mozás teljes apparátussal folyt, mégis azzal végző­dött, hogy valamennyi hatóság beszüntette a to­vábbi eljárást és bűncselekményt fenforogni nem látott. Kérték tehát, hogy ezeket a büntető irato­kat a törvényszék szerezze be. A periratra Blaskovich Erk­est újabb, terje­delmes előkészítő irattal válaszolt és annak iga­zolására, hogy néhai Szabó Karola nemcsak a neki hagyományozott ezüstneműeket vitte el a palotából, hanem az összes ottlévő ezüstöket, Blaskovich Aladár földbirtokos és Nagy István komornyik tanukénti kihallgatását kérte. Nagy Istvánnal bizonyítani kívánta azt is, hogy Szabó Karolin a magával vitt ezüstneműek nagy részé­ről a családi címert ékszerészekkel kivésette, vagy levétette. Nagy Istvánt kérte fel Szabó Karolin mindig arra, hogy ezeket a tárgyakat vigye az ékszerészhez és tüntettesse el róluk a családi cí­mert. Nagy István évtizedeken át kezelte ezeket az ezüstöket, a legkisebb darabot is pontosan is­meri és ezért abban a helyzetben van, hogy a jog­talanul elvitt tárgyakat pontosan fel tudja, so­rolni.­­ Kétségtelen a végrendeletből, — a perirat sze­rint — hogy Szabó Katolint csak az ott említett szobák és a végrendeletben pontosan felsorolt ezü­stkészl­etek illették meg. Az a körülmény, hogy Szabó Karolin a halálozás időpontjában, mint szolgálatban álló házvezetőnő a palotában levő összes ezüstneműeket a végrendeletben felsorolt három szobába vitette esetleg, számára jogokat nem jelenthet és a végrendelet világos értelmé­nek félremagyarázására nem alkalmas. Különben is két hónappal Blaskovich Ernő halála után a ha­gyatéki tárgyaláson Szabó Karolin kijelentette, hogy a végrendelet alapján őt megillető követelé­seket teljesen megkapta és sem kölcsön, sem ha­gyomány, sem bármiféle más címen sem Blasko­vich Ernő, sem örökösei ellen igényt nem támaszt­hat. Nem volt tehát joga ezután újabb tárgyakat birtokába venni, különösen azok után, hogy Blas­kovich Aladár még külön 20.000 aranykoronát adott neki csak azért, hogy a családi öreg bútoro­kat megmentse. Az eltűnt címerek Semmiféle nyílt, vagy hallga­tólag­ es­­i meg?,, állapodás arra nézve, hogy ezek az ezüsttárgyak Szabó Karolát illessék meg, soha nem jött létre. — Én'teljes gyéhgé&réggél 'éjt Jc'eifr/éMM adó-­ zom alperesek édesanyjának emléke iránt, sehol sem beszéltem eddig arról, — mondja Blaskovich Ern­st — hogy a néhai az ezüstneműeket jogo­sulatlanul és eltulajdonlási szándékkal vitte el és hogy ezért köszörültette volna ki azokból a családi címert, hanem mindig csak arról beszél­tem és beszélek, hogy a megboldogult a vitatott ezüstneműeket sem nem örökölte sem meg nem vette, sem az örökösöktől ajándékba nem kapta,, de nem csak jószándékú használatra vitte el má­sával, viszont az örökösök az ezüstöknek ezt a h­asználatait a néhai házvezetőnő iránti kegyelet­ből tűrték mindaddig, amíg Szabó Karolin élet­ben volt. A dolognak ez a hallgatag eltűrése azonban nem jelenti azt, hogy a családi ezüstökkel ne­m Szabó Karolin azt tehetett, amit akart. Az örö­kösök udvariaskodása az ő számára még semmi­féle jogot nem biztosít. Kérte tehát a tanúkihall­gatásaik elrendelését. A rendkívül érdekes ügyben a budapesti tör­vényszékin dr. Pet­hő Kornél törvényszéki bíró már számtalan tárgyalást tartott és legutóbb ki­hallgatta Nagy István komornyikot is, aki ki­jelentette, hogy valamennyi ezüsttárgyra ponto­san emlékszik és azok azonosságát minden két­séget kizárólag meg tudná állapítani. A bíróság erre való tekintettel utasította Nagy Istvánt, hogy a Szabó Karolin örököseinél levő összes ezüstöket személyesen tekintse meg, majd a leg­közelebbi alkalommal tegyen eskü alatti vallo­mást arra nézve, "v­annak-e ezek között olyanok, amelyek néhai Blaskovich Ernő tulajdonát ké­pdték, van-e ezeken családi címer és ha nincsen, igaz-e az, hogy ezeket Szabó Karolin Blaskovich Ernő halála után vétette le? Nagyjelentőségű vallomását a komornyik a legközelebbi tárgyaláson fogja a budapesti tör­vényszék előtt megtenni. V. J. Sitanik­iJirilek, kávéházak, cukrászdák, kerthelyiségek részére ZSHE9CART POTi.6 ERŐSÍTŐ KfcSTtllÉKEK a legelönyösebb kivitelben és legolcsóbban BARTAisTARSAh* VI. ker., Podmaniczky ucca 39. sim. Fióküzlet: VII. ker., Riköui At 30. szfim (Nagydiófa u. sarok) Egy délután Torday Emilnél írta: Lambrecht Kálmán Nincs mé­g két hete, hogy kezembe került az angolok Természettudományi Közlönyének, a Nature-nak május másodiki száma, amelyben négyhasábos cikk ismertette a szigetvilágba sza­kadt Torday Emilnek legújabb hatalmas köny­­v­ét: Afrikai rasszok (pigmeusok, bantuk, egyen­lítői hibrid törzsek, szudáni népek, nilusmentiek, nilo-hamiták, fulanik és khois­anok). És ma egy hete már megérkezett a szomorú hír is, hogy a hatalmas munka szerzője, aki év­tizedeken át képviselte a szigetországban a ma­gyar tudományosságot, nincs már az élők sorá­ban. Alighogy útnak bocsátotta nagy művét, még csak arra vett ideje, hogy learassa a tudományos elismerés néhány őszinte gyümölcsét, köztük az idézett előkelő angol lapnak Malinowski tollából eredő, elragadott hangú ismertetését, és azután orvul leterítette a Mars imperátor. Torday Emil utolsó könyve Herbert Spencer nagy leíró szociológiai sorozatában jelent meg.­­Szerzője — írja Malinowski — nemzetközileg el­ismert tudós, úttörő búvár, akinek teljes akadé­mikus képzettsége menteg minden akadémikus formalitástól. Egyik vezére annak az iskolának, amelyet a funkcionális antropológia néven isme­rünk. Ez az iskola a primitív törzsek berendez­kedéseit, szervezeteit, szokásait nem előzményeik­ből, hanem magából a ma folyó életből hámozza ki. Csak az tud ebben az iskolában boldogulni, aki ismeri a primitív törzsek szerteágazó nyelveit, aki beleélte magát sajátságos ősi kultúrájukba.« Malinowski nagyon elismerő kritikájának vé­gén olvasom, hogy Torday Emil könyvét kiegé­szíti az a pompás térkép, amelyet leánya, Torday Orsolya rajzolt meg s amely nemcsak ennek a kötetnek, hanem az egész Afrikára vonatkozó embertani kartográfiának dísze. Amint olvasom e meleg sorokat és olvasom Torday Emil váratlan elmúlásának hírét, eszembe jut az a délután, amelyet harmadéve, egy szép koratavaszi délutánon Torday otthonában tölt­hettem. 17, The Greve, Boltons, S. W. 10 — ide szólt a meghívóm. Itt lakott Torday Emil — a világot járt utazónak az angol kultúra harmónikus mi­liőjébe olvadó úri otthonába. Tipikus angol la­kás: három szintben szökik karcsún a magasba. A földszinten a fogadó, följebb a lakószobák, rög­tönt a dolgozószoba. Torday Emil odafönt fogadott. Megmutogatta, min dolgozik, mi foglalkoztatja, érdeklődött az itthoni események után. Közben szó esett arról is, hányszor kell a magyar ügy és igazság védelmé­ben a kisantant tudatosan hamisított sajtóhíreit helyreigazítania. A Times és a többi angol világ­lap .i^mindig készséggel adott helyet Torday felvilá­gosító,"cáfóló, igazunkat vé­dil"Sitälnak?""^ t»­­ • Azután sorra kerültek az itthoni jóbarátok. A legmelegebben Szalay Józsefről, a szegedi rend­őrkézilét főkapitányáról^ a Dugonics t Társaság elnökéről emlékezett meg. Hogy melegségét meg­értsem, bevezetett leánya, Torday Orsolya szobá­jába, rámutatott két matyó babára és elmondta derűsen kedves történetüket. Szalay József 1914 húsvétján egy takaros matyó menyecskével lepte meg a kicsiny Torday Orsolyát. Mezőkövesd csodás művészetének pazar színpompájában toppant be a szépséges dalba Lon­donba azzal az ígérettel, hogy karácsonyra utána megy a párja, a matyó huszár. De közben Szerajevóban eldördült a Végzet golyója és 1914 karácsonyán és azután még hosszú évekig nem mehetett posta Londonba. A matyó menyecske ott szomorkodott egy­magában a szövetséges hatalmak leghatalmasabbi­kának határtalan fővárosában. És vele szomor­kodott Torday Orsolya ,is. Mert közben Zeppeli­­nek jelentek meg London ege fölött. Apja féltő gonddal ügyelt arra, nehogy az ártatlan leányka lelkében nyomot hagyjanak a Zeppelinek bombái. El akarta előle titkolni, hogy a szirénák vészes búgása idején a pincékbe menekülő lakosság a köz­ponti hatalmak bombái elől keres menedéket. Azt mondta Orsolyának, hogy az egész csak afféle gyakorlat. Most azután elővette Torday »Afrikai emlé­kek« címen magyarul is megjelent kötetét és ennek előszavából idézte­ a következőket: »Egyik éjjel rettenetes robbanás csattant fel, a ház alapjaiban megrázkódott, csörömpölve hullot­tak az üvegcserepek, a gyermek anyját a szoba egyik végéből a másikba hajította a légnyomás és Bridget, a kis dajka elájult. A gyermek megszorí­totta apja kezét és csak ennyit rebegett: — Ma este nagyon erősen gyakorlatoznak, úgy-e, apus? Másnap reggelinél megkérdezte az apa — már mint­ Torday Emil — a kis dajkaleányt, hogy érzi magát? — Jobban, sokkal jobban, — válaszolta. — Én miattam ugyan bombázhatnak, amennyit tetszik. Fölugrott erre a szóra a gyermek és rátapasz­totta kicsi tenyerét a dajka szájára: — Pszt!... Hallgass — súgta neki — ne beszélj bombázásról!... Apus azt hiszi, hogy csak gyakor­latoznak!« íme, amikor két emberlélek egymást akarja felülmúlni a gyöngédségben. Azután beköszöntött a béke. De a Torday házra újra sötét árnyék borult. A kis Torday Or­solyát halálos betegség kínozta. »A veszedelem elvonult... És akkor jött a komor orvostanár és azt gondolván, hogy a gyer­mek alszik, kimondta az ítéletet: — Sohasem fog járni többet a kisleány. Ha csuda történik is, sánta marad egész életére. 1. [Torday Emil, az apa • elsápadt A párnán nyugvó fejecske megfordult, kinyíltak a szemek és miközben egy áruló könnycsepp végiggördült a halvány arcocskán, megszólalt a kis száj: — Ne búsulj apus, én nem bánom, én... én... szeretek sánta lenni...« Amikor ez a könnyfakasztó jelenet lezajlott ott a 17. The Grove, Boltons alatt, már ott vigasztalta a kis beteget és a sokáig magában szomorkodó matyó menyecskét egy huszárruhába öltöztetett daliás matyó legényke. Mert Szalay József figyelme az első fegyverropogástól mentes kará­csonyon­ csakugyan útnak indította a négy eszten­deig szalmaözvegységben­ élő m­atyó menyecske párját. Kedves, megható levél kíséretében ment a legény Londonba. Küldője megírta, hogy bizony nem a matyó legényen múlt a nagy késedelem De hát a magyar huszárnak négy esztendeig a világ minden égtája felé harcolnia kellett. Az apai szív, a matyó menyecske és hites urá­nak biztató mosolya, karöltve az orvosi tudással csodát, műveltek: a kis Orsolya talpraállt, meg­gyógyult, segítő társa volt apjának nagy munká­jában, megrajzolta Afrika embertani térképét... és most elárvultan könnyezi az angol miliőben is magyarnak maradt tudós nemes emlékét. Aki tévedésből hagyta el állását a saját tudósítónktól.) Érdekes munkaügyi kereset áll most döntés előtt a központi járásbíróságon. A keresetet Schwarcz Györgyné indította Harsán­yi Jenő, dr. Mec­hales Károly és Adler Miksa szabadalmi ügyvivők ellen, akiknek irodájában mérnök gyanánt volt alkalmazva. Újévkor ugyanis a munkaadók a tisztviselőnő állását há­rom havi lejárattal, tehát március 31-re felmondották. A felmondólevél kézhezvétele után Schwarczné ügyvéd­hez ment, aki megállapította, hog­y felfogása szerint a mérnöknőnek képzettsége és munkaköre alapján legalább hathónapi felmondásra van igénye. Megbeszélés közben az ügyvéd kezébe vette egyik ismert bíró által készített, közkézen forgó szakkönyvet, amely a munkaügyi kérdé­sekkel foglalkozik és megállapította azt, hogy ebben a könyvben a szerző a bírói gyakorlatra való hivatkozás­sal arra az álláspontra helyezkedik, hogy ha a főnök a törvényben megszabott határidőnél rövidebb határidőre mond fel az alkalmazottnak, az esetben ennek joga van a szolgálatot azonnal elhagyni és törvényes felmondási időre járó illetményeit követelni. Amikor az ügyvéd ezt elolvasta, ügyfele nevében nyomban levelet írt a cégnek, amelyben közölte, hogy mivel ügyfelének csak háromhónapi felmondási időt biz­tosítottak, holott ennek kétszerese illeti meg­, az ő nevé­ben­ közli, hogy állását•• azonnali hatállyal elhagyja miés felmondási illetményeit perrel fogja érvényesíteni. A levél elment, de a postára adás után az ügyvéd­ tovább érdeklődött a dologban és más szakkörökből azt a felvilágosítást k­apta­, hogy az általa megnézett afunkat" -amelyre tanácsát alapította, ebben a pontb van téves és nem fedi az állandó "bírói gyakorlatot. Az általános fel­fogás szerint nem ok az állás azonnali elhagyásár­a, ha a főnök nem adja meg a megfelelő felmondási­­ időt, hanem csupán a többletet lehet bíróilag érvényesíteni. Amikor az ügyvéd ezt meghallotta, első dolga volt, h­ogy a hibát valahogyan jóvátegye. Tisztában volt ugyanis azzal, hogyha ügyfele, a szolgálatot elhagyja, akkor többé még a rövidebb felmondási időt sem igé­nyelheti. Nyomban elment tehát a cég irodáj­ába és ott közölte, hogy a levélben foglalt álláspont téves, meg­magyarázta a tévedés okát is és egyben bejelentette, hogy ügyfele a hosszabb felmondási időre való igényé­nek fentartása mellett a szolgálati viszonyt továbbra is fennállónak tekinti és bejár a hivatalba. Erre a szabadalmi ügyvivők is meggondolták a dol­­­got és arra az álláspontra helyezkedtek, h­ogy a levé­l előtt jött, mint az ü­gyvéd helyreigazító kijelentése, minthogy pedig alkalmazottjuk állását önként elhagyta, őket az egész dolog több nem érdekli. Ezeket az előzményeket mondja el az a kereset, amelyben Schwarczné 2800 pengő megfizetését kéri volt munkaadóitól. A per a központi járásbíróságon dr. Ströckir Sán­dor járásbíró elé került, akinek azt a kérdést kell el­dönteni, hogy az alkalmazottnak jogi tévedése alapján tett kilépési nyilatkozata, amelyet a szakkönyv helyes­ségében bízó ügyvédje tanácsára tett, végleg kötelezi-e őt, avagy pedig visszavonható-e. F'tréficsííiléplícz | P „A KÁRPÁTOK­ GYÖNGYE" ||i Fürdőmedencéiben fakadó M­. kénes hőforrásai és iszapfürdői­­Ij 700 év óta gyógyítanak Bar ff RHEUMÁT, KÖSZVÉNYT, W­gl .SCHIÁSZT, NEURALGIÁKAT Jj Lakás teljes penzióval Kc 45-től. m If VASÚTI KEDVEZNÉNY if i INTERNACIONÁLIS KÖZÖNSÉG M SPORT, SZÓRAKOZÁSOK táj flS Felvilágosítások: nj PARFÜMERJE KŐSZEG, HU BUDAPEST PETŐFI SÁNDOR U. 16. TEL.: 886-19­8

Next