Pesti Napló, 1931. június (82. évfolyam, 122–145. szám)

1931-06-07 / 126. szám

PESTI NAPLÓ 1931 június 4 Egy délután Torday Emilnél Irta: Lambrecht Kálmán Csütörtök kösök hogyan jöttek rá a hiányra, hogy Blasko­vich Aladár az összes ezüstneműek eltűnését Blaskovich Ernő halála után néhány hátlappal már megállapította és miatta kérdőre vonta Nagy István komornyikot. Ez a komornyik a feljelen­tés szerint azt a felvilágosítást adta. hogy az összes ezüslneműeket a Karola nagysága pak­kolta be azzal, hog-y ezeket addig, amíg él, hasz­nálni akarja, mert nagyon hozzájuk szokott és halála utáu gondoskodni fog arról, hogy ezek 1 a tárgyak az örökösök kezé-be visszajussanak. Bár ennek a feljelentésnek az ügyében a nyo­mozás teljes apparátussal folyt, mégis azzal végző­dött, hogy valamennyi hatóság beszüntette a to­vábbi eljárást és bűncselekményt fenforogni nem látott. Kérték tehát, hogy ezeket a büntető irato­kat a törvényszék szerezze be. A periratra Blaskovich Erliest újabb, terje­delmes előkészítő irattal válaszolt és annak iga­zolására, hogy néhai Szabó Karola nemcsak a neki hagyományozott ezüstneműeket vitte el a palotából, hanem az összes ottlévö ezüstöket, Blaskovich Aladár földbirtokos és Nagy István komornyik tanukénti kihallgatását kérte. Nagy Istvánnal bizonyítani kívánta azt is, hogy Szabó Karolin a magával vitt ezüstneműek nagy részé­ről a családi címert ékszerészekkel kivésette, vagy levétette. Nagy Istvánt kérte fel Szabó Karolin mindig arra, hogy ezeket a tárgyakat vigye az ékszerészhez és tüntettesse cl róluk a családi cí­mert. Nagy István évtizedeken át kezelte ezeket az ezüstöket, a legkisebb darabot is pontosan is­meri és ezért abban a helyzetben van, hogy a jog­talanul elvitt tárgyakat pontosan fel tudja, so­rolni. i Kétségtelen a végrendeletből, — a perirat sze­rint — hogy Szabó Karolint csak az ottemlített szobák és a végrendeletben pontosan felsorolt eziiatkész'.etck illették meg. Az a körülmény, hogy Szabó Karolin a halálozás időpontjában, mint szolgálatban álló házvezetőnő a palotában levő összes ezüslneműeket a végrendeletben felsorolt három szobába vitette esetleg, számára jogokat nem jelenthet és a végrendelet világos értelmé­nekfélremagyarázására nem alkalmas. Különben is két hónappal Blaskovich Ernő halála után a ha­gyatéki tárgyaláson Szabó Karolin kijelentette, hogy a végrendelet alapján őt megillető követelé­seket teljesen megkapta és sem kölcsön, sem ha­gyomány, sem bármiféle más címen sem Blasko­vich Ernő, sem örökösei ellen igényt nem támaszt­hat. Nem volt tehát joga ezután újabb tárgyakat birtokába venni, különösen azok után, hogy Blas­kovich Aladár még külön 20.000 aranykoronát adott neki csak azért, hogy a családi öreg bútoro­kat megmentse. Az eltűnt címerek Semmiféle nyllf, vagy hallga tói ag .es- i m^g?,, állapodás arra nézve, hogy ezek az ezüsttárgyak Szabó Karolát illessék meg, soha nem jött létre. — Én'teljés gyéhgé&íéggéf 'éjt Jc'eifí/éMM ádó­: zom alperesek édesanyjának emléke iránt, sehol sem beszéltem eddig arról, — mondja Blaskovioh Ern st — hogy a néhai az ezüstneműeket joga­sulatlanul és eltulajdonüási szándékkal vitte el és hogy ezért köszörültette volna ki azokból a családi címert, hanem mindig csak arról beszél­tem és beszélek, hogy a megboldogult a vitatott ezüstnemüeket sem nem örököltesem meg nem vette, sem az örökösöktől ajándékba nem kapta,, he nem csak jószándékú használatra vitte el má­sával, viszont az örökösök az ezüstöknek ezt a liasználatáit a néhai házvezetőnő iránti kegyelet­ből tűrték mindaddig, amíg Szabó Karolin élet­ben volt. A dolognak ez a hallgatag eltűrése azoubau nem jelenti azt, hogy a családi ezüstökkel nehm Szabó Karolin azt tehetett, amit akart. Az örö­kösök udvariaskodása az ő számára még semmi­féle jogot nem biztosít. Kérte tehát a tanúkihall­gatásaik elrendelését. A rendkívül érdekes ügyben a budapesti tör­vényszékin dr. Pet'hő Kornél törvényszéki bíró már számtalan tárgyalást tartott és legutóbb ki­hallgatta Nagy István komornyikot is, aki ki­jelentette. hogy valamennyi ezüsttárgyra ponto­san emlékszik és azok azonosságát minden két­séget kizárólag meg tudná állapítani. A bíróság erre való tekintettel utasította Nagy Istvánt, hogy a Szabó Karolin örököseinél levő összes ezüstöket személyesen tekintse meg. majd a leg­közelebbi alkalommal tegyen eskü alatti vallo­mást arranézve. 'viannak-e ezek között olyanok, amelyek néhai Blaskovich Ernő tulajdonát ke­pwiék, van-e ezeken családi címer és ha nincsen, igaz-e az, hogy ezeket Szabó Karolin Blaskovich Ernő halála után vétette le? Nagyjelentőségű vallomását a komornyik a legközelebbi tárgyaláson fogja a budapesti tör­vényszék előtt megtenni. V. J. SiíaniliiJirilSk, kávéházak, cukrászdák, kerthelviségek rószére ZSHE9CABT POTi.6 ERŐSÍTŐ KfcSTtllÉKEK a legolönyösobb kivitelben és legolcsóbban BARTAisTARSAh* VI. ker., Podmaniczky ucca 39. »im. Fióküzlet: VII. ker., Riköui At 30. szfim (Nagydiófa u. sarok) Nincs mé,g két hete, hogy kezembe került az angolok Természettudományi Közlönyének, a Nature-nak május másodiki száma, amelyben négyhasábos cikk ismertette a szigetvilágba sza­kadt Torday Emilnek legújabb hatalmas köny­iviét: Afrikai rasszok (pigmeusok, bantuk, egyen­lítői hibrid törzsek, szudáni népek, nilusmentiek, nilo-hamiták, fulanik és khois-anok). És ma egy hete már megérkezett a szomorú hír is, hogy a hatalmas munka szerzője, aki év­tizedeken át képviselte a szigetországban a ma­gyar tudományosságot, nincs már az élők sorá­ban. Alighogy útnak bocsátotta nagy művét, még csak arra veit ideje, hogy learassa a tudományos elismerés néhány őszinte gyümölcsét, köztük az idézett előkelő angol lapnak Malinowski tollából eredő, elragadott hangú ismertetését, és azután orvul leterítette a Mcrs imperátor. Torday Emil utolsó könyve Herbert Spencer nagy leíró szociológiai sorozatában jelent meg. »Szerzője — írja Malinowski — nemzetközileg el­ismert tudós, úttörö búvár, akinek teljes *kadé­mikus képzettsége mentég minden akadémikus formalitástól. Egyik vezére annak az iskolának, amelyet a funkcionális antropológia néven isme­rünk. Ez az iskola a primitív törzsek berendez­kedéseit, szervezeteit, szokásait nem előzményeik­ből. hanem magából a ma folyó életből hámozza ki. Csak az tud ebben az iskolában boldogulni, aki ismeri a primitív törzsek szerteágazó nyelveit, aki beleélte magát sajátságos ősi kultúrájukba.« Málinowskj nagyon elismerő kritikájának vé­gén olvasom, hogy Torday Emil könyvét kiegé­szíti az a pompás térkép, amelyet leánya, Torday Orsolya rajzolt meg s amely nemcsak ennek a kötetnek, hanem az egész Afrikára vonatkozó embertani kartográfiának dísze. Amint olvasom e meleg sorokat és olvasom Torday Emil váratlan elmúlásának hírét, eszembe jut az a délután, amelyet harmadéve, egy szép koratavaszi délutánon Torday otthonában tölt­hettem. 17, The Greve, Boltons, S. W. 10 — ide szolt a meghívóm. Itt lakott Torday Emil — a világot járt utazónak az angol kultúra barmónikus mi­liőjébe olvadó úri otthonába. Tipikus angol la­kás: három szintben szökik karcsún a magasba. A földszinten a fogadó, följebb a lakószobák, lög­fönt a dolgozószoba. Torday Emil odafönt fogadott. Megmutogatta, min dolgozik, mi foglalkoztatja, érdeklődött az itthoni események után. Közben szó esett arról is, hányszor kell a magyar ügy és igazság védelmé­ben a kisantant tudatosan hamisított sajtóhíreit helyreigazítania. A Times és a többi angol világ­lap .i^iindig készséggel adott helyet Torday felvilá­gosító,'cáfóíó, igazunkat vé'dfl "Sbtälnäk?""^ t » - • Azután sorra kerültek az itthoni jóbarátok. A legmelegebben Szalay Józsefről, ä szegedi rend­ŐrkéWilét főkapitányáról^ a Dugonics fTársaaág elnökéről emlékezett meg. Hogy melegségét meg­értsem, bevezetett leánya, Torday Orsolya szobá­jába, rámutatott két matyó babára és elmondta derűsen kedves történetüket. Szalay József 1914 húsvétján egy takaros matyó menyecskével lepte meg a kicsiny Torday Orsolyát. Mezőkövesd csodás művészetének pazar színpompájában toppant be a szépséges balba Lon­donba azzal az ígérettel, hogy karácsonyra utána megy a párja, a matyó huszár. De közben Szerajevóban eldördült a Végzet golyója és 1914 karácsonyán és azután még hosszú évekig nem mehetett posta Londonba. A matyó menyecske ott szomorkodott egy­magában a szövetséges hatalmak leghatalmasabbi­kának határtalan fővárosában. És vele szomor­kodott Torday Orsolya ,is. Mert közben Zeppeli; nek jelentek meg London ege fölött. Apja féltő gonddal ügyelt arra, nehogy az ártatlan leányka lelkében nyomot hagyjanak a Zeppelinek bombái. El akarta előle titkolni, hogy a szirénák vészes búgása idején a pincékbe menekülő lakosság a köz­ponti hatalmak bombái elől keres menedéket. Azt mondta Orsolyának, hogy az egész csak afféle gyakorlat. Most azután elővette Torday »Afrikai emlé­kek« címen magyarul is megjelent kötetét és ennek előszavából idézte.a következőket: »Egyik éjjel rettenetes robbanás csattant fel, a ház alapjaiban megrázkódott, csörömpölve hullot­tak az üvegcserepek, a gyermek anyját a szoba egyik végéből a másikba hajította a légnyomás és Bridget, a kis dajka elájult. A gyermek megszorí­totta apja kezét és csak ennyit rebegett: — Ma este nagyon erősen gyakorlatoznak, úgy-e, apus? Másnap reggelinél megkérdezte az apa — már mint_ Torday Emil — a kis dajkaleányt, hogy érzi magát? — Jobban, sokkal jobban, — válaszolta. — Én miattam ugyan bombázhatnak, amennyit tetszik. Fölugrott erre a szóra a gyermek és rátapasz­totta kicsi tenyerét a dajka szájára: — Pszt!... Hallgass — súgta neki — ne beszélj bombázásról!... Apus azt hiszi, hogy csak gyakor­latoznak!« íme, amikor két emberlélek egymást akarja felülmúlni a gyöngédségben. Azután beköszöntött a béke. De a Torday házra újra sötét árnyék borult. A kis Torday Or­solyát halálos betegség kínozta. »A veszedelem elvonult... És akkor jött a komor orvostanár és azt gondolván, hogy a gyer­mek alszik, kimondta az ítéletet: — Sohasem fog járni többet a kisleány. Ha csuda történik is, sánta marad egész életére. i. [Torday Emil, as apa • elsápadt A párnán nyugvó fejecske megfordult, kinyíltak a szemek és miközben egy áruló könnycsepp végiggördült a halvány arcocskán, megszólalt a kis száj: — Ne búsulj apus, én nem bánom, én... én..« szeretek sánta lenni...« Amikor ez a könnyfakasztó jelenet lezajlott ott a 17, The Grove, Boltons alatt, már ott vigasztalta a kis beteget és a sokáig magában szomorkodó matyó menyecskét egy huszárruhába öltöztetett daliás matyó legényke. Mert Szalay József figyelme az első fegyvcrropogisról mentes kará­csonyon' csakugyan útnak indította a négy eszten­deig szalmaözvogységbeti élő jnatyó menyecske párját. Kedves, megható level kíséretében ment a legény Londonba. Küldője megírta, hogy bizony nem a matyó legényen mult a nagy késedelem De hát a magyar huszárnak négy esztendeig a világ minden égtája felé harcolnia kellett. Azapai szív, a matyó menyecske és hite« urá­nak biztató mosolya, karöltve az orvos> tudással csodát, műveltek: a kis Orsolya talpraállt. meg­gyógyult, segítő társa volt apjának nagy munká­jában, megrajzolta Afrika embertani térképét... és most elárvultan könnyezi az angol miliőben is magyarnak maradt tudós nemes emlékét. Aki tévedésből hagyta el állását ÓSaját tudósítónktól.) Érdekes munkaügyi kereset áll most döntés előtt a központi járásbíróságon. A keresetet Schwarcz Györgyné indította Harsán ni Jenő, dr. Med­iales Károly és Adler Miksa szabadalmi ügyvivők ellen, akiknek irodájában mérnök gyanánt volt alkalmazva. Üjóvkor ugyanis a munkaadók a tisztviselőnő állását há­rom havi lejárattal, tehát március 31-re felmondották. A felmondólevél kézhezvétele után Schwarczné ügyvéd­hez ment, aki megállapította, hogiy felfogása szerint a mórnöknőnek képzettsége és munkaköre alapján legalább hathónápi felmondásra van igénye. Megbeszélés közben az ügyvéd kezébe vette egyik ismert bíró által készített, közkézen forgó szakkönyvet, amely a munkaügyi kérdé­sekkel foglalkozik és megállapította azt, hogy ebben a könyvben a szerző a bírói gyakorlatra való hivatkozás­sal arra az álláspontra helyezkedik, hogy ha a főnök a törvényben megszabott határidőnél rövidebb határidőre mond fel az alkalmazottnak, az esetben ennek joga van a szolgálatot azonnal elhagyni és törvényes felmondási időre járó illetményeit követelni. Amikor az ügyvéd ezt elolvasta, ügyfele nevében nyomban levelet irt a cégnek, amelyben közölte, hogy mivel ügyfelének csak háromhónapi felmondási időt biz­tosítottak, holott ennek kétszerese illeti megi, az ő nevé­ben- közli, hogy állását•• azonnali hatállyal elbagyjanié» felmondási illetményeit perrel fogja érvényesíteni. A levél elment, de a postára adás után az ügyvéd! tovább érdeklődött a dologban ós más szakkörökből azt a felvilágosítást k'apta', hogy az általa megnézett níunkai" -amelyre tanácsát alapította, ebben a pönt'oan téves és nem fedi az állandó "bírói gyakorlatot. Az általános fel­fogás szerint nem ok az állás azonnali elhagyásáo-a, ha a főnök hem adja meg a megfelelő felmondási • időt, hanem csupán a többletet lehet bíróilag érvényesíteni. Amikor az ügyvéd ezt meghallotta, első dolga volt, liogy a hibát valahogyan jóvátegye. Tisztában volt ugyanis azzal, hogyha ügyfele, a szolgálatot elhagyja, akkor többé még a rövidebb felmondási időt sem igé­nyelheti. Nyomban elment tehát a cég irodájiába és ott közölte, hogy a levélben foglalt álláspont téves, meg­magyarázta a tévedés okát is és egyben bejelentette, hogy ügyfele a hosszabb felmondási időre való igényé­nek fentartása mellett a szolgálati viszonyt továbbra is fennállónak tekinti és bejár a hivatalba. Erre a szabadalmi ügyvivők is meggondolták a dol-> got és arra az álláspontra helyezkedtek, liogy a levéil előtt jött, mint az iigyvéd helyreigazító kijelentése, minthogy pedig alkalmazottjuk állását önként elhagyta, őket az egész dolog több nem érdekli. Ezeket az előzményeket mondja el az a kereset, amelyben Schwarczné 2800 pengő megfizetését kéri volt munkaadóitól. A per a központi járásbíróságon dr. Ströcknr Sán­dor járasbíró elé került, akinek azt a kérdést koll el­dönteni, hogy az alkalmazottnak jogi tévedése alapján tett kilépési nyilatkozata, amelyet a szakkönyv helyes­ségében bízó ügyvédje tanácsára tett, végleg kötelezi-e öt, avagy pedig visszavonható-rí F'tréíicsííiíéplícz 1 P „A KÁRPÁTOK. GYÖNGYE" ||i Fürdőmedencéiben fakadó M-. kénes hőforrásai és iszapfürdői «Ij 700 év óta gyógyítanak Bar ff RHEUMÁT, KÖSZVÉNYT, W gl :SCHIÁSZT, NEURALGIAKAT Jj Lakás teljes penzióval Kc 45-től. m If VASÚTI KEDVEZNÉNY if i INTERNACIONÁLIS KÖZÖNSÉG M SPORT, SZÓRAKOZÁSOK täj flS Felvilágosítások: nj PARFUMERiE KŐSZEG, H^ BUDAPEST PETŐFI SÁNDOR U. 16. TEL.: 886-19 H

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék